Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-01 / 13. szám
© öKumené © ÖKumené <§) öKumené Az Európai Egyházak Konferenciája VIII. nagygyűlése elé Európa egyházai áj feladatok előtt Milliós károk nyomában Harminc éves az Állami Biztosító Az 1979. esztendő legfontosabb nemzetközi egyházi eseménye lesz kontinensünkön az európai egyházak Vili. nagygyűlése október 18. és 25. között Kréta szigetén. Száztizenmégy európai egyház vezetői és hivatalos delegátusai találkoznak majd, hogy megvitassák: milyen feladatok várnak a nyolcvanas években az egyházra, sokmillió keresztényre kontinensünkön, az atomkorszak világában. Ez alkalommal tanácskoznak majd Európa egyházai először Dél-Európában és ortodox egyházi területen. Az eddigi nagygyűlések színhelyei: Nyborg (Dánia), a „Bornholm” hajó az Északi-tengeren, Pörtschach (Ausztria) és Engelberg (Svájc). Most a legendás Kréta szigete lesz az európai egyházak találkozóhelye. Itt ringott az európai kultúra bölcsője: a „mi- noszi kultúra” több mint négyezeréves emlékei ma is _ csodálkozással töltik el a látogatót. Pál apostol is járt és prédikált ezen a hatalmas kiterjedésű szigeten. Tanítványa, Titus, lett Kréta első püspöke. Ma Kréta szigete a konstantinápolyi ortodox patriarkátus egyházi fennhatósága alá tartozik. A krétai Ortodox Akadémia lesz a színhelye a négy-ötszáz résztvevő nyolcnapos tanácskozásának. AZ EURÖPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJA (EEK) húsz évvel ezelőtt alakult, kettős célkitűzéssel: hogy Európa egyházait közelebb hozza egymáshoz és közös társadalmi-nemzetközi szolgálatra fogja össze őket ezen a sokat szenvedett világrészen. A két feladat azóta is szorosan kapcsolódik egymáshoz: az EEK kontinensünk egyházainak ökuménikus-teológiai fóruma; ugyanakkor azonban Európa egyházainak az eszköze is abban, hogy az európai népek, országok közötti békét és együttműködést segítsék és erősítsék. Az Egyházak Világtanácsa, a Keresztyén Békekonferencia, a Lutheránus Világszövetség és a többi egyházi világszervezet munkája jól isméid egyházunkban. Kevesebben tudnak arról, hogy' ezek mellett a globális, világméretű egyházi szervezetek mellett minden földrésznek is megvan a saját önálló önkuménikus szervezete. mint például az Összafrikai Egyházi Konferencia vagy az Ázsiai Keresztyén Tanács. Az Európai Egyházak Konferenciája a „hidegháború’ korszaka után. húsz éve alakult meg és sokat tett az Európa népei és egyházai közti békés kapcsolatokért, együttműködésért. Jelenleg már száztizen- négy egyház — anglikánok, baptisták, evangélikusok, menno- niták, metodisták, ó-katolikusok, ortodoxok, reformátusok és val- densek nemzeti egyházai — tartoznak hozzá. Ennek az európai ökuménikus szervezetnek a legfontosabb eseményei a régebben három, most ötévenként tartott nagygyűlések. A KRÉTAI NAGY EGYHÁZI TALÁLKOZÓ KÖZPONTI TÉMÁJA teoliógiai téma: „A Szentlélek megszabadít — szolgálatra a világban”. A Szentlélek munkája az egyházban és a világban — a harmadik hitágazat teológiája — különösen fontos helyet foglal el az ortodox egyházak hitében és életében. Ezért a főtémát bevezető előadásokat is neves ortodox teológusok tartják. Alexij, az Orosz Ortodox Egyház metropolitája, szól a Szentlélek munkája és a világért való szolgálatunk kapcsolatairól., Egy at- hos-hegyi szerzetes beszél majd a Szentlélek és a személyes lelki élet viszonyáról, egy nyugateurópai ortodox teológiai profesz- szor pedig a Szentlélek teológiájáról az egyházatyáktól kezdve a mai egyházi tanításig. Ezután négy szekcióra és számos munkacsoportra oszlik a nagygyűlés, hogy a főtéma megvilágításában megvitassa az európai egyházak mai életének és szolgálatának aktuális kérdéseit. Az első szekció az ökuménikus kérdéssel, az európai egyházak teológiai egysége és gyakorlati együttműködése kérdéseivel foglalkozik. A második szekció az európai teológia mai feladatait vizsgálja ezzel a címmel: „Teológia Európában — nyitottan Isten és világ felé”. A hamadiik szekió az „igehirdetés és diakó- nia" szoros kapcsolatát, a nyolcvanas években Európa egyházaira váró új feladatokat veszi vizsgálat alá. A „diakóniai teológia” fontos szerepet játszik majd ennek a szekciónak a munkájában. Végül a negyedik szekció az európai egyházak legfontosabb mai szociáletikai feladataival, Európa békés jövőjéért való szolgálatuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozik majd ezen a címen: „Az élet és béke szolgálatában — veszélyeztetett világunkban”. A szekciók és munkacsoportok legfontosabb eredményei és javaslatai a nagygyűlés elé kerülnek majd, s onnan az egyes egyházakhoz, további megvilágításra. Naponta biblia — tanulmány és az egyes egyházak rendje szerinti úrvacsorái istentiszteletek vezetik be és zárják le a tanácskozásokat. A teológiai munka és az isten- tiszteleti szolgálatok mellett a nagygyűlés megvitatja a főtitkár és a teológiai igazgató jelentéseit az elmúlt öt év munkájáról, megválasztja az EEK vezető szerveit és kijelöli az EEK általános programját a következő évekre. A KRÉTAI NAGYGYŰLÉS CÉLJA AZ, hogy Európa egyházait Krisztus akarata szerinti hitre szeretetre és ,szolgálatra hívja — a Szentlélek erejében megújuló hitre és szabad, önfeláldozó szolgálatra világunkért. Hisszük, hogy az európai keresztyének figyelme és imádsága kíséri majd ennek a fontos nemzetközi egyházi találkozónak a munkáját. Nagy Gyula Azt mondják, hogy a kodorosi templomot kellett - volna látnom az 1975-ös vihar után. Már csak helyreállítva láttam és szebb, ékesebb, mint volt. Viszont elmentem az ország délkeleti csücskébe, Pitvarosra, hogy lássam a szörnyű rombolást, amelyet egy kurta félóráig dühöngő orkán okozott. • Megyaszai László helyi lelkész emlékezése: „1978. július 19-én délután két órakor éppen az ambrózfalvai templomtorony ablakában álltunk egy vendégemmel. A toronyból akartam megmutatni a két-háirom kilométerre fekvő szolgálati helyeimet, Pitvarost és Csanádalbertit. A mi vidékünk tengersík, csak a tornyok emelkednek ki a végtelen rónából. Nyár volt, refckenő hőség és szokatlanul fülledt levegő. Egyszer csak azon kapom magam, hogy Nyugat felől borulni kezd, iszonyatos gyorsasággal koromfekete felhők gördültek felénk. Még fel sem ocsúdtam, még mutattam a szomszédos tornyok irányába, amikor a mi tornyunk is megrázkódott. A szél belekapaszkodott tornyunkba, recsegett, ropogott, nyögött minden, a harangok maguktól megszólaltak. Az ég elsötétült, s valami borzalmas orkán rángatott, tépett mindent. Évszázados fák törtek derékba, thások tőből ki- csvarva holtan zuhantak a földre. Fekete eső ömlött, de mintha dézsából öntötték volna. Remegve bújtunk össze odahaza. Mindössze fél óráig tartott az ítéletidő, s amikor kijöttünk, temető vett körül bennünket. Templomunk ugyan ellenállt, de ablakai nem bírták ki az elemek ostromát. Alig sóhajtottam fel, hogy hála Isten, átvészeltük a vihart minden nagyobb kár nélkül, amikor hírét vettem, hogy a pitvarosi és csanádalberti-i templomaink toronysisakját letépte. Nem tudják elképzelni, mit éreztem. Szívemhez kaptam: Űr Isten, ki fog rajtunk segíteni, hogyan tudom ezt a rettenetes kárt, maroknyi híveimmel helyreállítani ! Pitvaros, 1979. február 22. több mint fél évvel a ominózus orkán után. Állok a megcsonkított, leskalpolt evangélikus templomtorony tövében. Nézem a csodálatosan szép, késő barokk, reneszánsz elemekkel átszőtt remekművet, a hatalmas templomot. Tornyáról hiányzik a barokk kupola. Milyen suta így. Az ősök száz évvel korábban kezdtek építéséhez. Nagy szorgalommal két év alatt, 1881-82-ig építették .fel. Nagy gyülekezet részére, nagy áldozattal. Erről a méretek árulkodnak. Tornyán az erkély alföldi szokásnak megfelelően körkörös. Szól arról a funkcióról, amelyet sokáig a község életében betöltött. Ezt járta valaha körbe a harangozó, s figyelte a falut, a határ rendjét. S ha víz, tűz ütötte fel a fejét, félreverte a harangokat. Innen szólaltatta meg kürtjét óránként, jelezve az időt, a hajnalt, a takaródét. A templomtető úgy dsréktájon, gerinctől lefelé behorpadva, de új cseréppel fedve iszonyatos seb első kötése, amelyen még átütnek a vérfoltok. Azon az emlékezetes szerdai napon, délután két órakor az orkán megcsavarta a toronysisakot, öt-hat méternyit a levegőben röpítette, majd ráejtette a templomtető gerincére. A több tonnányi súly deréknyi gerendákat roncsolt szét, a tetőzetet és mennyezetet átszakítva ég és föld között lógott a templom belsejében. A szép barokk toronytető megsemmisült. Most fejfedő nélkül áll, s a templomon belül a gerendák öthat méteres nyílt sebből úgy állnak ki, mint a törött bordák. Megyaszad László lelkész: „Pitvaros 3 ezer lelkes gyülekezet volt valaha. 1945-ben a község nagy része, áttelepült Szlovákiába. Jelenleg Pitvaros kis gyülekezetek közé tartozik. A templommal kapcsolatos terheket normálig körülmények között is alig bírjuk. A viharkár azonban még a közegyház ányagi erejét is meghaladja. Pusztán a pitvarosi kár milliókat jelent. Elődöm a szűkös anyagi helyzetre való tekintettel nem akarta biztosítani a templomot, mondván, a falak nem égnek el. Híveink hangulata is ez volt. Valóságos közelharcot vívtam a biztosítás érdekében. Az emberek ellene voltak, de amikor egyénileg tettem felelőssé őket, ráálltak. Így fizettünk évente 1325 forintot. Ennyi volt a biztosítási díjunk. A Magyarországi Evangélikus Egyház törvénykönyvéből V. törvény 9. §-a: „Az egyház tulajdonában és kezelésében levő épületek a belső felszereléssel együtt jó karban tartandók és kár ellen biztosítandók.” Az Állami Biztosító szakreferense:' „1975-ben Kondoroson hasonló eset történt. A vihar letépte a toronysisakot. A kár súlyos miEiókat tett ki. A biztosító 3,3 millió forintot fizetett. 1976-ban az összes felekezet épületkárából az Állami Biztosító 3 millió, 1977-ben 5 millió és 1978- ban kb. 4-5 millió forint kártérítést fizetett, illetve fog fizetni. Éz utóbbi évben különösen az alföldi templomok, harangok, lelkészlakok, stb. szenvedtek súlyos károkat. Köztudott dolog, hogy 1978-ban több földrengés hullám rázta meg a „viharsarok” egyházi épületeit, úgy szintén a júliusban tomboló vihar, amely az evangélikus templomok közül a pitvarosi és csanádalberti templomokat sújtotta különösen. E két templomnál több, mint 2 millió forintot fog fizetni a biztosító. Fennáll azonban egy különleges probléma is. A protestáns templomok többsége a Türelmi Rendelet után épült. Koruk száz-kétszáz év körüli. A tetőzet, torony faszerkezetei az ilyen korú templomoknál szúette. korhadt. Az idők során óhatatlanul beszivárgások, beázások történtek, s a faanyag kórhadás- nak indult. Amikor épültek, még nem ismerték azokat a szereket, amelyek megóvták volna szuvasodástól. kórhadástól, különböző fabetegségektől. Ilyen állapotban nem is vehetnénk fel őket biztosításba. Mégis megtettük. Mármost egy-egy nagyobb vihar, mint pl. amilyen az elmúlt nyáron végigsodort az Alföldön, különösen az ilyen korhadt, szuvas genendázato-n nyugvó tornyokban és tetőzetben tesz nagy károkat. Ez történt Pitvaroson is. • A magyarországi evangélikus egyház püspök elnöke, dr. Káldy Zoltán nyilatkozata: „Való igaz, hogy az elemi csapások, amelyek 1978-ban vagy korábban érték templomainkat, egyházi épületeinket, félelmetes károkat okoztak. Helyreállításuk egyszerűen lehetetlen lett volna egyházközségi, de még közegyházi áldozat- vállalással is. Ezek meghaladták anyagi teherbírásunkat. De volt biztosítás és biztosító. A magam részéről egyházunk nevében is megbecsüléssel gondolok az Állami Biztosítóra, amely intézmény éppen a bajba jutott károsultak segítségére rendeltetett. Nem véletlenül tettük kötelezővé, írtuk elő törvényeinkben a biztosítás kötelezettségét.” Rédey Pál Zelk Zoltán: ZUGLÓI REGGEL Kakas kiált, s a jeladásra csivogni kezd már, énekel ezer madár. Torkukból száll a, röppen a nap az égre fel! Fütyülnek fönn az ágakon, mint állványon a kőművesek, tudják, romlik az éj dalukra s az árnyak romjai felett mintha párából, rezge fényből nyúlnának áttetsző falak, úgy épül nappalunk a hajnal tiszta, tág ivei alatt... Fütyülnék én is! S mily vidáman! Gyárkürt hangjára ébredés: gyűlnek körém vidám seregnek újuló, szorgos reggelek! Sziréna szól a Fémlemezből... s nem ő rikolt, nem a halál, nem fut a tébolyult, kaparva rémült szívét a föld alá. Egy épülő, egy édes ország madaraivá váltatok ti pusztulásnak vijjogói — kiáltsatok hát, szóljatok! Szólítsátok fennen a népet! a feltámadt gép búg-dohog a korommarta gyárak mélyén s átfüttyögneik a mozdonyok t hozzájuk Rákosrendezőről., 1 Micsoda dal! Milyen zene! Egy ország tápászkodik, újul, épült fel ütemeire! , Kiáltsatok ti kormos kürtök itt Zuglóban és Csepelen, Üjpesten és Salgótarjánban s mindenhol s minden reggelen: kiáltsatok, hogy hangotokra tűnjön az éj romhalmaza — gépek és odvas gyárfalak közt épül már, épül a haza! (Megjelent: „A HAJNAL SZÍNEI”. Magyar költők tanúságtétele című kötetben 1975.) FRÄNKEL PÜSPÖK NYUGALOMBA VONUL D. Hans-Joachim Frankel gör- za vezetőségének ülésén bejelen- litzi püspök ez év augusztus 31- tette, hogy október 1-ével nyűén tölti be 70. életévét és egyhá- galomba kíván vonulni.
