Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-25 / 12. szám

^ öKumené öKumené © öKumené Orthodox egyház Magyarországon Ha azt vesszük csak tekintetbe, hogy hazáik több mint tíz millió lakosából a legoptimálisabb szá­mítások szerint is legfeljebb 50 ezer orthodox vallasd, könnyen felmerülhet a kérdés: mit. lehet a szórvány jellegű magyaországi orthodox . egyházról mondani azon kívül, hogy létezik? MÜLTJAT ILLETŐEN TUD­NUNK KELL, hogy a hazai or- thodoxia egykorú a magyar ál­lamisággal: története a X. szá­zadba vezet vissza. Mai életét te­kintve kénytelenek vagyunk a témát nemcsak globálisan, ha­nem részeire bontva is tárgyam. Ugyanis a magyarországi ortho- doxia hat különböző nemzetiség­ből tevődik össze, s ezek mind­egyikének megvannak a maga külön történelmi adottságai, kü­lön hagyományai, törekvései, problémái. Földrajzi vonatkozásban a ma­gyarországi orthodoxia történe­te többé-kevésbé a történelmi Magyarország határaihoz igazo­dik. egészen 1920-ig. Hiteles tör­ténelmi tény, hogy a honfoglaló magyarság először a bizánci ke­reszténységgel került kapcsolat­ba. Gyula és Bulcsu vezér a X. században Bizáncban vette fel a kereszténységet, s onnan érke­zett a magyarok első. történel­mileg ismert nevű hittérítője: Hierotheosz püspök. A XI—XII. századi magyar törvényhozás egyházi vonatkozásban erős ke­leti hatást mutat. Egészen a XIV. századig az országban több volt a keleti, mintsem nyugati kolos­tor. Annáé ellenére, hogy az 1054. évi egyházszakadás után a magyar királyok politikája mindinkább Róma felé fordult, ugyanezek a királyok továbra is ápolták a bizánci kapcsolatokat, nemegyszer házassági kötelékek révén, amelyeket a bizánci csá­szári udvarral létesítettek. A ma­gyar királyi korona alsó része, az ún. corona graeca kétségtelenül bizánci eredetű. A ROMAI KATHOLICIZMUS- BA BEOLVADNI KÉNYSZE­RÜLT ORTHODOX MAGYAR­SÁG HELYEBE a XIII. századtól kezdve mindinkább a bevándorló orthodox vallasd nemzetiségek lépnek: románok, ruszinok, szer- bek. Régi törvényeink ezért az orthodoxokat általában pusztán nemzetiségi nevükön említik: va- lachi, rutheni. rasciani. Később a „skizmatikus” nem éppen kitün­tető elnevezést kapták, majd a római unió (XVII. sz.) után is az orthodoxiához ragaszkodókat „nem egyesült görög szertartá- s«afe”-nak nevezték el. A római uniós propaganda ugyanis elsza­kította a hazai orthodox egyházak papságának és híveinek nagy ré­szét és Róma alá rendelte. Föld­rajzi adottságaiknál fogva, az uniót leginkább a szerb orthodo- xok kerülték el. míg a románok részben, a ruszinok pedig teljes egészükben csatlakoztak Rómá­hoz. Belőlük, valamint a velük együtt uniált magyar orthodox maradványokból alakult ki a ma is fennálló magyarországi unitus, vagy görög szertartásé katholikus, rövidebben görög katholikus egy­ház. amely ma döntő többségében már magyar jellegű. A magyarországi orthodoxia kö­zös történetéből meg kell említe­nünk az 1868. évi IX. törvénycik­kel. (Mellesleg, ez a te. nevezte ki először az orthodoxokat „gö- rcg-keletieknek”.) A t.c. előzmé­nyeihez tartozik, hogy a római uniótól megmenekült román or­thodoxok a szerb orthodox hie­rarchia oltalma alá helyezkedtek. Amikor pedig lélekszámban me­gint megerősödtek, djra elkülö­nültek tőlük, és saját hierarchiá­juk vezetésével külön egyházi szervezethez jutottak. Ezt az új állapotot szentesítette az 1868: IX. te. De ezen túl bizonyos autonó­miát biztosított a görög eredetű egyházközségeknek is. amelyek mar akkor hangoztatták magyar mivoltukat, és amelyek kiinduló­pontjaivá lettek a magyar nem­zetiségű orthodoxia újjászületésé­nek. Erről a kérdésről szó lesz még a későbbiekben. A TRIANONI MAGYAROR­SZÁGON AZ ORTHODOXIA egyszerre szórvánnyá zsugorodott, mivel éppen az orthodoxok által leginkább lakott vidékeket csa­tolták el az ország területétől. Többé kevésbé érthető, hogy a diaszpórában maradt magyaror­szági nemzetiségi orthodoxok nem egymással keresték a közös modus vivendit —. ehhez hiá­nyoztak a hagyományok és ta­pasztalatok —. hanem mindegyi­kük a maga határon túli anya­egyházával igyekezett fenntartani a kapcsolatot. Ezért nemcsak hogy közös egyházi szervezetet nem hoztak tétre, hanem tartózkodtak bármilyen közös megnyilatkozás­tól. Bonyolította a helyzetei, hogy éppen Trianon után kezdeti erő­teljesebben jelentkezni a magyar nvelvű orthodoxia. amely az uj körülmények között már nem volt annyira elhanyagolható, mint régebben, amikor szinte eltűnt a nemzetiségi orthodoxok milliói­nak tengerében. A nemzetiségi orthodox egyházak — amelyek, mint mondottuk, egymással sem keresték a kapcsolatot — új. ki­sebbségi helyzetükben fokozott mértékben idegenkedtek a ma­gyar nyelvű orthodoxia gondola­tától, amelyben veszélyt láttak nemzetiségi létükre nézve. Az ideiglenes területvisszacsa­tolásokból és a háborús esemé­nyekből eredő változások után. a második világháború befejeztével a hazai orthodoxia élete lényegé­ben Visszatért a két világháború között kialakult medrébe. Lénye­ges változást jelentett azonban a magyar nvelvű orthodoxia 1949- ben történt legalizálása, a ma­gyar orthodox egyházi szervezet létrejötte. A PROBLÉMÁK AZONBAN TOVÁBBRA IS MEGMARAD­TAK. s ezek gyökere a hazai orthodoxia kánoni, nemzeti és nyelvi pluralizmusa. Ugyanis négy kiilönböz.ő kánoni juriszdik- ció alatt (Moszkvai. Belgrádi, Bu­karesti es Szótiai Patriarchátus) hal különböző nemzetiség éli egymástól szinte teljes elszigetelt­(Folytatás az 5. oldalon) Jobbágy Károly: FULDOKLÓ ANYANYELVEM A határokon túli, eltűnő magyar nyelvhez (Burgenlandi emlék) Te. , levegőnél édesebb! > ■ Most látom, tested csupa seb, csak most. hogy távolabb vagyok törzsedtől — nem is messzire — érzem: Szegény vagy, elhagyott. Szétszórt tagjaid kutatom idegen-nevű utakon, idegen írások alatt, lesem szép hajlataidat. Évszázadok mélyeiből csillogni levegőre tör — csak széjjelnézni, értik-e? — egy eltűnő főnév, ige ... egy. a fogatlan öregek száján (Ó. széles, árva heg!) v kibuggyanó, gyerekkoruk idéző szó; vad háborúk, félelem, sikoltás mögül előbúvó szó; egyedül csellengő, félő, remegő, bizonytalan, torz igető: volt lakodalmak, énekek töredékei... rémeket idéző borzongós mesék foszlányai . . . kis nénikék fohásza, régi eleink káromkodása . . . sorra. mind. Most, eltűnőben, mielőtt utolsót lobbannak, jövök fényképezni a színeket: a kellesz-et a ..kell” helyett, a másat is a ..mást” helyett. .. Micsoda messzi üzenet! Fülemnek nem szavak ezek, — múltunkról zengő énekek. (Értük, hogy megszeresselek!) Az ő helyükbe tör a sok dj szó. idegen mondatok: a kényelmesebb, az előbb, másnak is könnyen érthetőbb; a vonaton, autóbuszon naponta hallott fogalom. És a konyhában, a sepert udvarban szívott anyanyelv lassan sorvadva — mint ahol örvény húz — süllyed, fuldokol. Előbb csak fenn. majd újra lenn. bizonytalan, igénytelen, halkul, megszürkül, fénytelen — azután végleg eltűnik; a gyerekek még csak törik, de mint divatjamúlt ruhát szégyellik már az unokák. \ Hát én lábadhoz guggolok, figyelni, hogy a szűk torok — a könnyektől fojtogatott — hogy löki ki a bánatot; hallgatni elcsukló dalod, utolsó. megtört sóhajod. Megjelent a költő „SZENTENDREI BÚCSÚ’’ című kötetében 1978- ban ij*kölrsi fclliálioroiiás A NEMZETKÖZI ERKÖLCSÖT a béketnozgalom vitte előre, ala­kította ki és gyökereztetie meg. Olyan erkölcsi normák alakultak ki, amelyeket minden békéssé rétit és az emberiség jövőjéért felelősseget érző ember drágának tart. Nem lehet büntetlenül semmibe venni az emberi együttélés rendjét. A dzsungel törvényénél: érvényesítése. ..azt teszek, amit akarok", az erőszakos ..farkaserkölcs'', amiben em­ber válik az ember farkasává, a ragadozó magatartás, a másik nép ellen támadó agresszió — világszerte gyűlöletet és felháborodást vált ki. A7. EVANGÉLIKUS EMBERT is mélyen megrendíti a Vietnam el­leni kínai agressziónak a ténye. Csak erkölcsi felháborodással lehet fogadni azokat a kínai lépéseket, amelyek békeellenesek, enyhülés- ellenesek és éppen ezért egyúttal emberellenesek is. Isten minden nép és ember szívébe beoltotta az alapvető erkölcsi normákat, ezek nélkül nincs emberi együttélés. Viszont ezek megsértése szükségkép­pen maga után vonja a megszégyeniilést, a bünhödésl. AZ ERKÖLCSI IGAZSÁG NAGY ERŐ. Aki a hazáját védi. s vele együtt otthonál. munkahelyét és mindazt, ami nepe szamára drága: az erkölcsi igazság védelme alatt áll. Ennek ellentéte az agresszor, aki békés népre tör rá. Ez minden esetben erkölcsi veszteséget je­lent. Ennek a veresége elkerülhetetlen. Egységes nép ellen, amelyet ráadásul a hazafisag érzése fül — még senki sem talált megfelelő ellenszert. Ez igazolódott be évtizedekkel ezelőtt a fasizmus felett aratott győzelem esetében is és a vietnami nép győzelme során is. Ez az erkölcsi igazság győzelme. AZ AGRESSZIÓNAK és a rablóháborúnak a veresége azonban mégsem jelenlett mindenki számára teljes tanulságot. Az egész em­beriség békeszeretö része mély megdöbbenéssel tekintett arra a bar­bár pusztításra, amelyet a vietnami népnek kellett szenvednie. Előbb a japán hódítók, majd a francia gyarmatosítok, aztán az ame­rikai agresszorok és most a kínai betolakodás ellen kellett védekez­nie a vietnami népnek. Mély együttérzéssel kisértük azt a hősi har­cot. amelyet Vietnam vivőit szabadságáért az erőszakkal szemben. Mérhetetlen szenvedés, könny és gyász jelezte a támadók nyomát. A KERESZTYÉN EMBER off áll. ahol Isten erkölcsi törvényéből megvalósul valami és szembeszáll mindazzal, ahol ezt az erkölcsi vi­lágrendet megsértik. A vérontás, háború, békés falvak, a termelés­hez szükséges berendezések ágyúzása olyan megsértése Isten erkölcsi világrendjének, amely a keresztyének tiltakozását liirta ki elsősor­ban a szocialista országokban, a harmadik világban, de nyugati te­rületen is. A SZOVJETUNIÓNAK ÉS A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGNEK kö­szönhető a béke megvédése. Újra bebizonyosodott, hogy a Szovjet­unió nem a kalandorok forgatókönyve szerint alakítja politikáját. A kínai agresszió felszámolásának határozott követelését, is egybekap­csolta a nemzetközi enyhülés folytatása melletti állásfoglalással. Köz­ismertek azok az állásfoglalások, amelyek a második SALT-egyez- mény aláírására és a közép-európai haderőcsökkentésre vonatkoz­nak. Brezsnyev megfontolt, bölcs’beszédét csak bizakodva lehet fo­gadni. mint határozott kiállást Vietnam mellett, az agresszorok cs támadóik ellen, de ugyanakkor szintén határozott állásfoglalást a béke védelmében, konkrét békeeredményei: érdekében. X »VMV,t V-t e. 'A ft A'-,' • .4 BREZSN} EV—KÁDÁR TALÁLKOZÓ során is kifejezésre in­tőit. milyen nagy figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai helyzetnek, s mennyire egyezően Ítélték el mindkét részről Kína agresszióját a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen, s milyen szolidaritást vallat­nak Vietnammal. A közös állásfoglalás többek közt kiinondja: „Viet­nam. függetlenségéért harcolva, egyúttal a béke és a biztonság meg­szilárdításáért küzd. azért harcol, hogy a népek érvényesíthessék út­juk önálló megválasztásának jogát. Ezért a vietnami nép segítése a békéért, a szabadságért, az igazságért harcoló minden erő közös fel­adata ” IMPONÁLÓ AZ AZ EGYSÉG, amelyben a magyar társadalom minden rétege kifejezi Szolidaritását a megtámadott Vietnammal. Egyházunk Országos Elnöksége a legelsők közt jelentette meg nyi­latkozatát. de természetesen a magyarországi egyházak, papi gyűlé­sek határozatai is a legszélesebb körben kifejezésre juttatták erköl­csi felháborodásukat az agresszorral szemben és segítő készségüket Vietnam iránt. Gyülekezeteink tagjai részesei szocialista hazunk épí­tésének és a mindennapi élet tapasztalataiból tudjak, hogy a nép fel­emelkedésének záloga a függetlenség és a békés építő munka. Hí­veink szeretik hazánkat. Természetesnek tartják, hogy a szabad­ságért és függetlenségért olyan sokat küzdött magyar nép támogatja a jogaiért és szabadságáért harcoló hős vietnami népet. Gyülekezete­ink egyek népünkkel és társadalmunkkal ezeknek a céloknak a munkálásában. EMBERSZERETETÜNK arra indít, hogy teljes felelősséget érez­tünk a világért. az embereken, az emberiség jövőjéért, népek, or­szágok megmaradásáért. Amikor részt veszünk a békemozgalomban, az erkölcsi igazságnak való engedelmeskedés jegyében tesszük, így békemunkánk összhangban van keresztyén tanításunkkal, hitünkkel és meggyőződésünkkel. 4 béke ügyének sikere: az erkölcsi igazság győzelme. Ottlyk Ernő Dr. Ottlyk Ernő |>iis|>ök látogatása a Győr-Sopron Megyei Tanács elnökénél Egyházi vezetőket fogadott Lombos Ferenc, a Győr-Sopton Megyei Tanács elnöke. A fogadáson megjelent dr. Pataky Kornél római ka­tolikus, dr. Bakos Lajos református és dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök, akinek a kíséretében egyházunk részéről megjelent még Bá­rány Gyula esperes. Sümegiig József espereshel.yette.s. Köszeghy Ta­más püspöki titkár és Kovács Géza. a győri gyülekezet igazgatólei­késze. Felhívás lelkészeinkhez A Diakónia című. Evangélikus Szemle.alcímű dj folyóiratunk első számának anyaga már nyomdában van. Hogy a megjelenő számból az igényeket kielégíthessük, kérjük gyülekezetében a megrendelések összegyűjtését és a megrendelők név- és címjegyzékének április 10-ig a püspöki hivatalokhoz való beküldését. Eddig az időpontig jelen­tendő az a példányszám is, amit a folyóiratból — a lelkészi hiva­tal hivatalos példányán kívül — gyülekezetében terjesztés céljából megrendelni kíván. Az előfizetési díjat csak utólag, az első számhoz melléklendő csekklapon kell befizetni. Évi előfizetési díj: 100,— Ft. A 96 oldalas terjedelmű egy-egy szám ára: 50,— Ft. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents