Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-11 / 10. szám

öKumené ^ őKumenő ^ őKumené ^ moniijiilí inásképiirn a Mialyánl;»(? Egy temetésnél történt, amikor a sírnál a gyülekezet együtt szok­ta mondani a Miatyánkot. A ró­mai katolikus családtagok a hete­dik kérés után ...........de szabadíts me g a gonosztól”..., rámondták az áment. A protestánsok viszont folytatták a saját hagyományaik­nak megfelelően: „...mert Tiéd az ország és a hatalom és a di­csőség, mindörökké”. MIÉRT MONDJUK VAJON KÜLÖNBÖZŐ EGYHÁZAKBAN MÁSKÉPPEN A MIATYANKOT? Lehetne azután még a Hiszek­egyről is kérdeznünk ugyanezt, meg a különböző bibliai eredetű liturgikus szövegekről. A Tízpa­rancsolat számozásában és szö­vegében is vannak eltérések. Hát még mennvire-eltérnek a külön­böző egyházak énekeskönyveiben a közös énekkincshez tartozó, azonos eredetű énekek! Megálla­píthatjuk. hogy az eaves keresz­tyén felekezetek között a fölso­rolt .dolgokban elég sok a különb­ség. Vajon mi ennek az oka. és hogyan lehetne itt ökumenikus egységet teremteni? A különbségek kialakulásáról tudnunk kell. hogy például a Mi­atyánknak ai Újszövetségben is két eltérő változatát közli Máté és Lukács evangélista. Protestáns hagyományaink szerint a dicső­ségmondást. a doxológiát is min­dig imádkozzuk. míg a római ka­tolikus egyház ezt elhagyja. A Hiszekegy harmadik hitágazatá­ban ott van különbség, hogy a római katolikusok az egyház jel­zőiéként említik a „katolikus” megjelölést. Ez a kifejezés tulaj­donképpen annyit jelent, hogy ..egyetemes”. Amikor azonban a hitvallásban idegen szóval szere­pel. félreérthető, hisz.en a római katolikus hívek a' „katolikus” egvház hallatára a maguk egy­házára gondolnak, amelyik nem lehet „katolikus”, azaz egyetemes keresztyén egyház önmagában. A református szóhasználat meg­őrizte a Hiszekegy régies kifeje­zési formáit: megteszi tteték, meghala és eltemetteték”. AZ ÉVSZÁZADOK FOLYA­MÁN AZ EGYES KERESZTYÉN EGYHÁZAK KÜLÖN ÉLETE ÉS FEJLŐDÉSE hozta magával, hogy különbségek adódtak a legalap­vetőbb szövegek, imádságok és hitvallások fogalmazásában. Jól érzékelteti ezt a helyzetet az a tény, hogy még egy-egy feleke- zeten belül is különbségek van­nak országok, földrészek között. ha az istentiszteletet nézzük. Ma­gyarországon evangélikus egyhá­zunk különböző gyülekezeteiben, kerületeiben még ma is többféle énekeskönyv van forgalomban például, és most készül gondos szerkesztéssel az új. egységes éne­keskönyvünk. Amíg egy-egy gyülekezet, egy­ház. felekezet a maga elzártságá­ban élt. nem vetődött föl a kér­dés. miért nem mondjuk egysé­gesen a Miatyánkot. Az ökumeni­kus érdeklődés, az egyes egyhá­zak találkozása, a mai élet hozza magával, hogy közeledés történik ezekben a kérdésekben. Számos nyelvterületen. így német, fran­cia vagy angol nyelvterületen már hagyományai vannak a li­turgikus és imaszövegek nyelvi egyeztetésének. Á gyakorlatban azonban az ún. „egyeztetett”, öku­menikus szöveg mellett tovább élnek a régi, megszokott formák is. EVANGÉLIKUS EGYHAZUNK­BAN AZ ISTENTISZTELETEK RENDJÉNEK, LITURGIÁJÁNAK megállapítása püspöki jogkör. Amikor például elkészült néhány évvel ezelőtt, az új. ökumenikus munkaközösség által készített Biblia, püspökeink elrendelték az új fordítású Szentírás istentiszte­leti. liturgikus használatát. A ké­szülő új énekeskönyv a jelenleg használatban levő több régi éne­keskönyv helyébe lép maid. és szerkesztői nemcsak a régi éne­kek legjavát válogatták át. ha­nem más egyházak énekeskönv- veiből is vettek át sok szép éne­ket. Arra is törekednek az új énekek kiadásánál, hogy a más egyházakkal közös énekkincs ugyanabban a fordításban, ugyan­abban a formában kerüljön bele az énekeskönyvbe, hogy amikor például reformáció ünnepén együtt vannak evangélikus és re­formátus keresztyének, mindenki a maga énekes kön yvébő 1. de ugyanazt a szöveget és dallamot enekelje. REMÉLHETJÜK. HOGY MA­GYAR NYELVTERÜLETEN AZ ÖKUMENKUS BIBLIA ÉS AZ ÉNEKKINCS használatában megmutatkozó egységkeresés mel­lett lehetőség lesz majd arra is hamarosan, hogy a Miatyánk é* a Hiszekegy szövegében, magyar fordításában is szülessen meg­egyezés. Végül azt is el kell monda­nunk. hogy az említett egység- keresés ellenére is maradnak még különbségek az egyes keresztyén egyházak istentiszteletei, kegyes- ségi' formái és előírásai között. Hiszen minden egyház a maga sajátos, régi tradícióihoz ragasz­kodva tudja megvallania hitét, megélni keresztyénségét. Ami pe­dig a világ keresztyéned össze­köti. az nem az ima- és hitvallási szövegek betű szerinti egyezése, hanem az a mennyei Atya. aki Jézus Krisztusban egymás szere- tetére tanított minket. Bárho­gyan is mondjuk a Miatyánkot és a Hiszekegyet, az a legfontosabb, hogy testvérként tudjuk szeretni és becsülni egymást. Harmati Béla Jobbágy Károly: Múltam egy darabja: vers 1949-ből, Petőfi halálának 10Ö éves évfordulójára Rólad beszél e lázadó szövet-le száj. * Téged idézlek, lázt adó költőkirály. közöttünk tüzes Dózsa György, költők között. Ébredj fel. hogyha van hozzánk kevés közöd. . Rólad tátog. puffog, dalol most mindenki, s jómagam, ki a riadót fúvóm meg itt. Riadót, mert a társaim csak alszanak, mikor a törvények szerint a dal szabad. Némelyik úgy ül heovatag babérjain. mintha örökké tartana a béke kinn, mintha nem fúrná be magát közénk a pár tollnok. ki ezt a szót Hazánk szégyellj már. ' Határainkon túl kacsint, rendet, hitet úgy vesz csak „pedigrére” mint a pincsiket. Most Rólad nyelvel hangosan, mert így divat. Némítsd el te, én nem bírom, gúnylóidat! Ö ifjúság! Ki a nevét hangoztatod. kiáltsd mit ő, de úgy, ahogy ő mondta ott: Tied vagyok, tied Hazám! oly lelkesen. s a szelleme, mint tiszta láng tán itt terem. E szív, e lélek ... mondd te is, s a jobb kezed szívedről (mert a száj hamis) el sose vedd. Kiáltsd: Szabadság! ám de ha az óra hív, légy készen, akár ő maga, megvédeni. Petőfi 1 Néha oly nehéz gondolni rád. amiket mondtál, ködbe vész, mint a ruhád. Szavad, az örökkévaló oly kifacsart. s más lesz: táltosból(hintaló, s fából a kard. Csak az örök, mi milliók szívében ég, áraszd ránk forró korod, versed hevét, igazságát... Siess! Taníts! Mert félretol szádat befogva pár hamis, s gyenge a toll, Ki megkerget, utánad is tüzel talán. ha rendbontót lát szavaid gránitfalán. De fuss! A zászlók_erdején csak átkerülsz, s mögötte ott vár már a fény, s megmenekülsz. Július 24. Megjelent a költő „SZENTENDREI BÚCSÜ” cím« kötetében. 197X- ban Tükrösöd i kV A hozzáértő entber érdeklődve olvassa a statisztikai jelentéseket is. A számok nyelvére lefordított hétköznapi élet hűségesen tudja tükrözni a változásokat: a fejlődést az élet különböző területén. Irá­nyító helyen dolgozó embereknek „kötelező olvasmányának” kell lennie minden jelentésnek, de hasznos olvasmánnyá válik ez • mi életünkben is. AZ EGÉSZ ORSZÁG OLVASHATTA A KÖZPONTI STATISZTI­KAI HIVATAL JELENTÉSÉT az 1978. évi népgazdasági fejlődé­sünkről. Bennünket keresztyéneket a fejlődést mutató számok Isten iránti hálára is köteleznek. Béke, egészség, jó termés, megfelelő időjárás, növekvő termelés ugyanis nem magától értetődő .,természetes” do­log hitünk szerint. Egyrészt úgy tekintjük, mint Isten szeretetének ajándékát, másrészt az ember felelős tevékenységének eredményét. Ezért imádkozni és cselekedni kell. KERESZTYÉN ÖNVIZSGÁLATUNK KÉRDÉSE: Tükröződik-e a mi hűséges imádságunk és felelős cselekvésünk ebben a statisztikái jelentésben? Biztosan tükröződik, de annak hiánya is! Visszatérő gondolat a statisztikai jelentésben, ahol a lemaradás okát keresi az. hogy nem használtuk fel a meglevő lehetőségeinket a legjobban. Sok szellemi és anyagi tartalék kihasználatlan maradt. Eleget cselekedtünk-e és eleget imádkoztunk-e azért, mi keresztyének a magunk helyén, a dolgozó emberek nagy seregében, hogy a legmegfelelőbb termelési módszereket alkalmazzuk, hogy ésszerű takarékossággal éljünk? A fejlődésünkben lemaradást jelző számok — félek — a mi rest­ségünket is mutatják! A KERESZTYÉN EMBERT. SZAKMAI TERÜLETÉN TÜL, termé­szetesen leginkább a jelentés emberek életét, közérzetét érintő és befolyásoló számok kell. hogy érdekeljék a legjobban. Örömmel ol­vastuk. hogy már 14 milliárd forintot tudtunk az egészségügyi ellá­tásra fordítani. Növekedett a gyógyító orvosok száma. Szakmái fel­készültségünk révén még jobban sikerült visszaszorítani a csecsemő­halandóságot. De vannak nehézségek is. Például: a fejlődést fékezi, hogy kórházainkban, szociális otthonainkban nincs elég ápoló és ta­karítószemélyzet. Egy-egy ápolónőnek annyi a dolga, mert kevesen vannak, hogy nem tud mindent úgy elvégezni, mint ahogy azt sze­retné. Nincs ideje emberi kapcsolatokat létrehozni a betegekkel, pe­dig az a gyógyulást is elősegítené. A jelentést olvasók legtöbbje itt arra gondol, hogy személy szerint neki itt semmi tennivalója nincs. As illetékes állami szervek törjék a fejüket, hogy hogyan is tudnak itt majd előbbre lépni. Valóban pe­dig ez társadalmi kérdés is. Mert amilyen jó. hogy nem egyedül kell az egyeseknek vagy a családoknak a betegséggel húzkodni, ugyan­úgy szükséges, hogy társadalmi összefogással keressük a nehézségek­re d megoldást. Eközben felismerve a magunk felelősségét is. EZ AZT JELENTI EGYRÉSZT, hogy egyéni, emberi kapcsolatain­kat tudatosan ápoljuk az ismerős betegjeinkkel és öregjeinkkel. Ne érezzék magukat az életből kirekesztettnek, félreállítottnak. felesle­gesnek. Rajtunk keresztül is megérethetik, hogy szocialista társadal­munk értük is vai). Másrészt figyeljünk mi is arra és hívjuk fel másol; figyelmét is, hogy a jó szívvel vég ett ápolói munkán Isién igerete és áldása van. Bátorítsuk azokat, akik az ápolói munkát élethivatásként is választ­ják. Fordítsuk a fiatalok figyelmét e nem könnyű, de egyik legszebb pálya felé. Támogassuk szeret etünkkel, imádságunkkal azokat, akik éhben a munkában állnak és meg-megfáradnak. Beszéljünk környe­zetünkben ennek a munkának a nehézségeiről is. hogy a társadalom figyelme és megbecsülése feléjük forduljon fokozottabban. Nem elég csak o fizetésemelés, csak pénzzel még nem lehet hivatástudatot erő­síteni. Gyakorlati közmegbecsülésre van szükségünk az egészségügy dolgozóinak, mind betegek, mind a fölötteseik. mind a társadalom részéről. Állítsuk példaképül az egyszerű, a hétköznapi hősiességet is, amit sokan a betegekért, öregekért embertársainkért végzett munkában mutatnak meg. Ez keresztyéni feladatunk is. ' Missura Tibor Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk leiké- szi szolgálatra jelentkezés okait, szeinek képzése a budapesti 8. esetleg egyházi működéséről Teológiai Akadémián történik.. szóló bizonyítvány. A felvételhez Akik a Teológiai Akadémiára szükséges továbbá annak a lei- felvételüket óhajtják, felvételi. késznek a jelentkezőt részletesen kérvényüket — az Akadémia jellemző bizonyítványa, a lelké- Felvételi Bizottságához címezve szi pályára való alkalmasságáról, — az Akadémia Dékáni Hivata- aki a folyamodónak a legutóbbi Iának (1147 Budapest XIV., Lő- években lelkipásztora volt. Ezt a csel út 32.) augusztus 15-ig bizonyítványt a lelkészi hivatal küldjék meg. A katotiakötele- a kérvénnyel egyidejűleg küldje seknék azonban 1979. június 15- meg külön levélben közvetlenül ig kell benyújtani kérvényüket, az Akadémia dékánjának címez­Az akadémiai felvételi kér- ve. Az okmányokat eredetiben vényhez a* következő okmányo- kell beküldeni, de, indokolt eset- kát. kell mellékelni: 1. születési ben hiteles másolatban is lehet bizonyítvány, 2. a legmagasabb mellékelni. A másolatot „egyhá- iskolai végzettségi (érettségi) bi- zi használatra” megjelöléssel zonyítvány, 3. helyhatósági vagy egyházközségi lelkész is hitele- más bizonyítvány, amely a ké- sítheti. Az akadémiai tanulmányi relmező lakását, szociális helyze- idő öt esztendő, tét. szülei foglalkozását és kere- A Felvételi Bizottság döntését setét, illetve szociális viszonyait a felvételi vizsga előzi meg. En- feltüntéti, 4. orvosi bizonyítvány, nek időpontjáról és anyagáról a amely igazolja, hogy a jelentkező Dékáni Hivatal kellő időben ér­főiskolai tanulmányokra és leiké- tesíti a jelentkezőket. — Az Aka- szi pályára alkalmas, 5. ke- démia hallgatói kötelezően lakói Tesztelési bizonyítvány, 6. kon- a Teológus Otthonnak, ahol la- firmációi bizonyítvány, 7. részle- kást és teljes ellátást kapnak. A tes önéletrajz, fnely feltárja a jó tanulmányi eredményt elért kérvényező családi és társadalmi és rászoruló hallgatók ' ösztöndíj­körülményeit, valamint a leiké- ban is részesülhetnek. MISSZIONÁRIUSOKAT DÁNIÁBA? Thorkild Graesholt dán püs­pök. a missziói társaság elnöke, kijelentette, hogy a harmadik vi­lágból való misszionáriusok ál­dásos munkát tudnának Dániá­ban végezni. „Miért abból a kor­szerűtlen elképzelésből indulnak ki a missziói társaságok, hogy a kül missziót szegény országokban kell végezni, amikor nálunk nem keresztyén vendégmunkások ez­rei vannak?” — Mondta a püs­pök. Graesholt hozzátette: a dá­noknak egyszer kellene gondol­niuk arra. hogy külföldiek „olyan dolgokat mondhatnak nekünk; melyeket mi sajátmagunkban nem látunk meg és egymásnak nem merünk elmondani”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents