Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-11 / 10. szám

Emlékezz, lírám, irgalmadra! Zsoltár 25, 6 Mint az éjszakai égen, sötét felhők közül kivillanó csillagok, olya­nok a böjti vasárnapok. Nem sötét komorságot, bénult, halotti han­gulatot erőltetnek ránk. Ellenkezőleg: bátorító fényt gyújtanak. Fel akarnak ébreszteni a lelki tétlenségből. Mozgásba akarnak hozni. Valamennyi böjti vasárnap a gonosz hatalma ellen értünk viaskodó és szenvedésen, halálon át győzedelmes Jézust állítja elé tik. S erre a böjti jóhirre. evangéliumra támaszkodva hangzik felénk a biztatás is: vállaljuk mi is a küzdelmet! Az ő győzelmes erejét kérve és el­fogadva küzdjűnk saját életünkben a gonosz hatalma ellen! Vívjuk a hitnek „nemes harcát”! Éppen böjt 2. vasárnapján különös hangsúly esik erre a küzdő hit­re. Ezt példázza a vasárnap óegyházi evangéliumában a kananeus asszony bátor hite. amellyel kiharcolja gyermeke gyógyulását (Máté 15. 21—28). De ennek a bátor hitnek a megnyilatkozása a vasárnap vezérigéje is: „Emlékezz. Uram, irgalmadra!” Ennek első szava latin nyelven az egész vasárnap neve lett: reminiscere! Tekintsünk a zsol­tár imádságos sóhajának mélységeibe! \ AKI ÍGY KÖNYÖRÖG, AZ. TUDJA, HOGY ÉLETÜNKBEN „MEKKORA SÚLYA VAN A BŰNNEK,, (Anselmus). azaz mennyi­vel erősebb nálunk. Átjárja gondolkodásunkat, érzéseinket, tnegha- tározza akaratunkat, célkitűzéseinket, egész életvitelünket. Megront­ja közösségi életünket a ■családban. az egyházban, a társadalomban és a népek között. Tönkreteszi a természethez való helyes viszonyun­kat is. Minden bajunknak a bennünk lakó bűn az oka. Nem a világ gonosz, hanem mi... Nem könnyű mindezt felismerni. Bűneink gyö­kere ugyanis, a magunk szerelme, amely mindig kedvezőre torzítja önarcképünket, önmagunkhoz mindig elnézők, megértők, jórama- gyarázók vagyunk. Mesterek a mentségek keresésében, a bűnök má­sokra hárításában és ezért vakok igazi állapotunk felismerésére. Bi­zony. már az is kegyelem, ha valaki — mint a zsoltáros — meglátja a bűnök tengerében vergődő életét és irgalomért kiált Istenhez. Ez­zel kezdődik a hit győzelme életünkben. AKI ÍGY KÖNYÖRÖG. AZ TUDJA, HOGY ISTEN ELQTT MIN­DIG ÉRDEMTELENEK VAGYUNK. Semmihez nincs Istennel szem­ben jogunk. Semmi nem „jár" nekünk. Bűneink miatt Istentől csak Ítéletet érdemiünk. Nem történne igazságtalanság, ha Isten nem em­lékezne irgalmára. Ha mégis irgalmaz, az merő ajándék és kegye­lem. Az érdemtelenségnek ez az alázatos felismerése és megváltása nélkülözhetetlen tartozéka az igazi hitnek. Ilyen a „nagy hit”, amely éppen azért, képes nagy dolgokra, mert nem önmagát, hanem Isten szabad, indokolatlan irgalmát látja nagynak és abba kapaszkodik. Amilyen mértékben „nőni” kezdünk a magunk szemében, olyan mér­tékben kisebbedik bennünk a hit cs Isten kegyelmének ereje. A hit egyik legnagyobb győzelme életünkben, ha ennek a kísértésnek el­lene tudunk állni és megmarad bennünk az Isten előtti érdemtelen­ség „öntudata”. AKI ÍGY KÖNYÖRÖG. AZ TUDJA. HOGY ISTEN LÉNYEGÉ­NEK LEGMÉLYEBB TITKA AZ IRGALOM. Éppen ez a bizonyos­ság bátorítja fel a könyörgésre. Hiába jutnánk el bűneink nagyságá­nak és önmagunk érdemtelenségének felismerésére. Nem segítene rajtunk, söl kétségbeesésben tartana, ha nem jutnánk el a bizonyos­ságra is: Isten — aki életünk, létünk végső titka, forrása és célja, múltja és jövője — irgalmas! Et a bizonyosság a hit végső győzelme. Nemcsak a böjti idő igéi. hanem minden evangélium-hirdetés és Jé­zus egész keresztre vivő útja is ezt célozza, erre akar eljuttatni ás ebben megtartani. Életünk — akárcsak a zsoltárosé (olvassuk csak végig az egész 25. zsoltárt!) — tele lehet megannyi nyugtalansággal, bizonytalansággal, vergődéssel, mégis békességet, nyert, boldog em­berek vagyunk, lia nem kételkedünk Isten irgalmában. AKI ÍGY KÖNYÖRÖG. AZ TUDJA. HOGY ISTEN VÉGÜL IS JÓRA FORDÍTJA A VILÁG ÉS AZ EMBERISÉG SORSÁT Az ir­galom — ahogyan e magyar szó töve is oly szépen fejezi ki — gyó­gyító erő. Isten nemcsak, megbocsátja bűneinket, nemcsak kegye­lemmel néz elrontott életünkre, hanem meg is gyógyítja azt. A való* di hit elválaszthatatlan ettől a bizakodó reménységtől. Ennek leg­mélyebb, leggazdagabb forrása pedig Jézus győzelme a bűn és ha­lál felett. Aki naponta ment ebből a forrásból, az nem a „pusztulás­ra ítélt” világ csüggesztő képével riasztja önmagát és embertársait, hanem a világ gyógyulásának lehetőségeiről gondolkodik éjjel és nappal. így tekint a jövőbe és így küzd a jelenben a szeretet, az ir­galom, a béke és igazság gőzeiméért. Teljes erővel áll ennek a vi­lágot szerető. az embert mentő és boldogító irgalomnak a szolgála­tába. Hitünk éppen azáltal bizonyul valóságosnak, hogy szavunk és tetteink Isten örök irgalmát naponkénti ajándékra váltják az embe­rek közölt és világunk ügyeiben. Victor Hugo „A nyomorultak" című regényében a szelíd, minden­kihez irgalmas püspök Isten bibliai neveiről ír imádságot egyik könyve margójára, imádságát így fejezi be: ........Salamon irgalmas­ságnak szólít, és valamennyi neved közt ez a legszebb." Boldog em­ber az, aki a zsoltárossal kezdett könyörgését ezzel a vallomással tudja befejezni, s a hit odaadásával az irgalom szolgálatát gyakorol- ni! Dóka Zoltán NDK: ÉNEKESKÖNYV HÚSZ ÉV MÚLVA A Német Demokratikus Köztár­saság protestáns egyházainak kö­zös bizottsága kidolgozta azokat az alapelveket, melyek .szerint az új közös énekeskönyve! készítik. Az új énekeskönyv feladata, hogy az 1950-ben megjelent énekes­könyvet váltsa fel. Nem várható azonban, hogy a kilencvenes évek közepe előtt befejeződhetne a munka. A tervek szerint legko­rábban 1985-re készülhetne el az első vázlat Az új énekeskönyv elkészítésé­re azért van szükség, mert egy­részt új énekek születtek, más­részt pedig a régiben alig van ének az ökurriené, a felebarát! szeretet, a béke és a világban va­ló szolgálat témájával. Számos olyan ének található viszont az eddigi énekesktjny'vben. melyet csak zeneijeg nagyon jól képzett gyülekezetek tudnak elénekelni. Egyházzenei életünk egy év tükrében Beszélgetés Trajtler Gáborral Szokás szerint munkába merül­ve találom Trajtler Gábor egy­házzenei igazgatót. Leülünk a dolgozószobában. Körülöttünk könyvek, vaskos iratgyűjtők, pe- dálos zongora, felette a Deák téri orgona kicsinyített modellje — mindezek sajátos hangulatot, ke­retet adnak beszélgetésünkhöz. Mikor alakult ki az egyház­zenei' igazgatói állás? 1976 szeptemberében. Tehát ’ most már két teljes esztendőre tekinthetünk vissza. Mi indokolta ennek az állás­nak megszervezését? — Mint Zeneakadémiát vég­zett orgonamű vész-lelkészhez egyre több szakkérdésben for­dultak hozzám, és mind az egy­ház vezetősége, mind a gyüleke­zetek egyre több zenei feladattal bíztak meg. Ez a munka 1976-ra annyira megnövekedett, hogy egyházunk országos elnöksége jónak látta egy ilyen állás meg­szervezését. Lényegében a mun­kakör ugyanaz, mint az állás megszervezése előtt, Oj mozza­natként az énekeskönyv^szer- kesztö munka jött hozzá. Mik az egyes munkaterületek? — Kénéi tárgyak- .tanítása a Teológiai Akadémián. A kántor­képzés szakmai vezetése és or­gonatanítás. Az evangélikus egy­ház rádiós félórája zenei szer­kesztése. Orgonaügyekben ta­nácsadás és szakértői munka. .Gyülekezetekben — elsősorban a Deák téren — istentiszteleteken és zenés áhítatokon való szolgá­lat. Szükség szerint a sajtóban való egyházzenei tájékoztatás. — Az ..igazgató” kifejezés nem fedi teljesen a valóságot — te­sz; hozzá mosolyogva. — Nin­csenek beosztottjaim. Nem ..in- tézkedek” — hanem szolgálok. Viszont van nagyon sok jó mun­katársam. akik mind az énekes- könvv-szerkesztésben, mind a kántorképzésben odaadással, ve­lem összhangban végzik a mun­kát. Ezzel kapcsolatos az a leg­újabb felemelő élményem: nem vagyok egyedül! za. Viszont kántorok, illetve egy­házi zenészek jártak nálunk Finn­országból és a Német Demokrati­kus Köztársaságból. Ök a kántor­képzés metódusát tanulmányoz­ták. mert náluk ez a fajta kán­torképzés ismeretlen. Az országos egyházzenei igaz­gatói tevékenységemen kívüli te­rület az orgonaművészi tevékeny­ségem, de ez hitelesíti egyházi szolgálatom színvonalát. Neveze­tes volt a Filharmónia által ren­dezett zeneakadémiai hangver seny, amelyen régi és ma élő magyar mesterek szerepeltek.. Ezek között több ősbemp,tatóvólt. Mi volt számodra az elmúlt két év nagy orgonaélménye? — Amióta a Deák téri orgona megépült, minden orgonát csak ehhez tudok mérni. Ennél jobbat — különösen az országhatáron belül — nem találtam! A leg­nagyobb orgonaélményem tehát: a Deák téri orgona! De forduljunk a jövő felé. Mi­lyen legyen a jövő lelkészek ze­nei képzettsége? — A lelkésznek helyesen kell énekelnie a gyülekezeti éneket. Ismernie kell az énekeskönyvet. Ez a legalapvetőbb. További cé­lom: 3 év alatt megszerettetni a teológusokkal a zenét, ügy. liogy igényük legyen a zenehallgatás, vagy az aktív muzsikálás, és mindezt a gyülekezetük életébe is bevigyék majd. Fontosnak tar­tom még azt, hogy a jövendő lel­kész tudja irányítani kántorát egyházzenei kérdésekben. Mik a kántorképzés örömei és . gondjai? Amilyen öröm a jó munka­társi gárda, olyan gond az, hogy nem tudunk a gyülekezeteken úgy segíteni, ahogyan módunk volna. Ugyanis a hallgatók nagy- része olyan gyülekezetből jön, ahol vannak kántorok. Viszont a kántor nélküli vagy gyenge kántorral rendelkező gyülekeze­tek nem küldenek hallgatókat. Pedig a fóti kántorképzés a gyü­lekezetek többségének teljesen megfelelő, jó kántorokat tud ad­ni. De nagyon hiányolom, hogy míg más felekezetekből sokan tanulnak orgonát közép- és fel­sőfokú intézményekben, addig ilyen evangélikus fiatalról sajnos nem tudunk. Orgona-szakértői munkád újabb tapasztalataiból mit adnál most tovább nekünk, mint hasznos ta­nácsot? — Tartós és korszerű orgonát csak az Állami Orgonaúzemtöl lehet kapni. De a gyülekezetek sokszor az olcsóbb megoldást vá­lasztják. Ez nem használ az ügy­nek’. Egy nagyon értékes műemlék orgonó,t hozattunk rendbe egy kisiparossal, de mivel nem volt olyan szúirtó szere, amivel az ál­lami restaurátorok dolgoznak — egy fél éven belül olyan nagy szúkárosodás állott elő. ami most az orgona létét fenyegeti. Ez a méreg importanyag, amihez kis­iparos nem tud hozzájutni. Mi. a legfőbb vágyad az egy­házzenei élettel kapcsolatban? — Szeretném, ha ráébrednének a gyülekezetek: a, korszerű gyü­lekezeti élethez hózzá tartozik a színvonalas egyházzenei munka. Ahol erre nem áldoznak, ott veszteség éri’ a gyülekezetét. Ügy érzem, hogy eddig egyes gyüle­kezetek kiváltsága volt a színvo­nalas egyházzenei munka. De ma a feltételek adva varinak, hogy ahol élő gyülekezet van. ott az egyházzenei munka is eleven le­gyen. A feltételeket a kántorkév- zés és a kottakiadás biztosította. Legfontosabb feladataid az 1979-es esztendőben? — Hogy az egyházmegyék hoz­zászólásai után az új énekes- könyv végleges anyaga kialakul­jon. Továbbá kilátásom van erre az évre egy finnországi orgona­koncert-sorozatra. Köszönöm a beszélgetést. Isten áldja meg egyházzenei szolgála­Gáncs Aladár Olvastam az 1977. évi jelenté­sedet Az orgonakoncertek száma stb. mutatja, hogy a megadott kereteket gazdag tartalommal töltötted meg. Most arra kérné­lek. hogy az 1978. év lezárása után hogyan foglalnád össze ezt az évet. — Az 1978-as évben több pon­ton is kimutatható az előbbre lépés. Röviden felsorolnám: 45 szövegi és dallami bizottsági ülés után, év végére együtt volt az új énekeskönyv törzsanyaga (az imádságos rész. liturgia, spirituá­lék stb. kivételével). — Tovább folytak orgonahangversenyeim a gyülekezetekben. igehirdetéssel, előadással egybekötve. Űi mozza­nat továbbá. hogy Foton nem 2, hanem 3 nyári tanfolyam volt. A hallgatók száma ugvan nem emelkedett, de több előadót kel­lett beállítani — ez színvonal- emelkedést jelentett. Régi tervem volt. hogy hazánkban ismertté tea vem a kis orgona típusát. Ez valósult meg ez évben a rákos­csabai kis orgona felállításával. Ez a hangszer többet ér. mint az elektronikus orgona, vagy a har­monium és a gyülekezetek szá­mára elérhető áron kapható. Külföld felé is bővült munkás­ságom. Részt vettem az orgona- szakértők nemzetközi gyűlésén Lübeck bén, á'honnán sok új or- gpnaépitési ismerettel jöttem ha-' Dr. Káldy Zoltán püspök szolgálatai a papi béke gyűléseken Az elmúlt hetekben dr. Káldy Zoltán püspök három alkalommal tartott beszámolót papi békegyűléseken a IX. Magyar Békekongresz- szusról. továbbá a hazai és nemzetközi békemozgalom időszerű fel­adatairól. Február 14-én Szegeden a Bartók Béla Művelődési Házban a pro­testáns és római katolikus lelkészek voltak jelen a beszámolón Az elnökség soraiban ott volt Szabó G. László, a CSongrád megyei Ta­nács elnökhelyettese, Molnár Sándor a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára. Az ülésen Nagy Tibor kanonok elnö­költ. Az előadást élénk megbeszélés követte. Kaposvárott február 15-én a Városi Tanács épületében a Somogy megyei evangélikus és református lelkészek számára adott a püspök tájékoztatót. Az ülés előtt Káldy Zoltán találkozott Balassa Tiborral, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettesével. Az ülést Szita Ferenc, u Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, a Megyei Könyvtár főkönyvtárosa vezette. . Jelen volt Gránk Károly a buda­pesti Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetője és Horváth István megyei egyházügyi titkár. Számos felszólalás hangzott el. Budapesten február 22-én tartott előadást Káldy püspök az evan­gélikus. református, ortodox, izraelita, unitárius és a Szabadegyházak Tanácsába tömörült egyházak lelkészei számára. Az ülésen Turóczy István a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, elnökölt. Jelen volt Madai András az Állami Egyházügyi Hivatal főosztály­vezető-helyettese. A különböző felekezetek képviselői felszólalásaik­ban méltatták a IX. Magyar Békekongresszust és segítségüket aján­lották fel a Kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. A lelkészek egyhangú 'határozatot fogadtak el. melyben elítélték a Vietnam ellen irányuló kínai agressziót és a kínai csapatok hala­déktalan visszavonását .követelték. , y i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents