Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-04 / 9. szám

„írok nektek, ifjak.. GYERMEKEKNEK. Jézus megkísérlése Mt 4, 1—11 A kereszt és Péter Mk 8, 31—33 Jézus megkísértése nyilvános működésének kezdetén történt. Ezután ment Jézus tanítani és gyógyítani az emberek közé. Ad­dig nem ismerték őt, mint Isten Fiát, mert úgy élt, mint akárki más. Ebből az eseményből azon­ban kiderül, hogy valóban Isten Fiat volt. Jézus úgy érezte egyedül kell lén nie égy elhagyatott helyen, hogy ott fölkészülhessen szolgá­latára. Negyven napig alig evett valamit — böjtölt — s végül megéhezett. Ekkor ment oda hoz­zá a kísértő, és ez mondta: — Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek váljanak ke­nyérré! — Gondoljátok, mekkora kísértés lehet annak, aki sokáig nem eszik. Jézus azonban így válaszolt: — Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is. Ezután elvitte őt az ördög Je­ruzsálembe, föl a templom tete­jére és így szólt: — Ha Isten Fia vagy, ugorj le Innen! Hiszen Isten a Te Atyád vigyáz rád és semmi bajod nem eshet. — Jézus ezt felelte: — Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet! Harmadszor is próbára tette az ördög': elvitte egy nagyon ma­gas hegy tetejére és megmutatott neki sok országot és azok gaz­dagságát. Felajánlotta neki: — Mindezt neked adom, ha le­borulva imádsz engem. — Jézus harmadszor is elhárította a go­nosz csábítását: — Távozz tőlem sátán, mert meg van írva: az Urat, a te Is­tenedet imádd és csak neki szol­gálj! Ekkor az ördög otthagyta, mert nyilván látta, hogy nem érhet el eredményt Jézusnál. Utána an­gyalok jelentek meg, szolgáltak neki és élelemmel is ellátták. A történetből láthatjuk: Jézus valóban az Isten Fia, mert ellene tudott állni minden kísértésnek és csábításnak. Benne nem volt semmi bűn, le tudta győzni a gonoszt. Pedig a sátán érzékeny pontokon tette próbára. Először az éhségét akarta fel­használni. A kenyérkérdés, ■ a megélhetés gondja fontos • min­denki számára. Sokszor az első helyet foglalja el, vagy egészen betölti az emberek életét, a mién­ket is. Jézus arra figyelmeztet, hogy nemcsak a hasunk lénye­ges. Fontosabb táplálék az Isten igéje. Általa az igazságra, a sze- retetre és az üdvösség reménysé­gére tanít minket. Jézus az első és a második esetben is élhetett volna hatal­mával. Kenyérré változtathatta volna a kövéket és leugorhatott volna a templom tetejéről is, de ő sohasem tett csodát saját ma­gáért. Nem élt vissza a hatalom­mal és erővel, amit kapott. Nem önmaga dicsőségére használta fel Isten ajándékait. A sátán harmadik ajánlata is nagyon csábító. Az ember sok­szor behódol annak, aki hatal­mat és gazdagságot ígér neki. Jé­zus nem állt a gonosz szolgálatá­ban, nem engedte át neki erejét és hatalmát. „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy lerombolja az ördög mun­káit.” Egész életében azok szol­gálatába állított mindent, amit az Atyától kapott, akik bíztak benne. Legyőzte az emberek bű­neit és gonoszságát. Megmutatta, hogy ellene lehet állni a kísér­tésnek. Az ő erejével mi is hűsé­gesek maradhatunk Istenhez. Szabó Izabella Emberek a kereszt körül 1. Kedves Gyermekek! Mai számunkban, böjt első va­sárnapján új rejtvénysorozatot kezdünk. Rejtvényeinkben azok­ra az emberekre vonatkozóan teszünk fel kérdéséket, akik ott voltak Jézus keresztje körül. A sorozat az egész böjti időben tart és a húsvéti számunkban ér vé­get. A közölt rajzokon a háttér­ben mindig ott áll majd Jézus golgotái keresztje, de a rajzok előterébe mindig azokat állítjuk, akikre vonatkozóan a kérdéseket feltesszük. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Kik jut­tatták Jézust keresztre és miért? 2. Ezeknek azf embereknek segít­ségére volt Jézus egyik tanítvá­nya is. Ki volt ez a tanítvány és véleményetek szerint miért tette ezt? 3. A Jézust keresztre jutta­tóknak valami nem tetszett Jé­zus megfeszítése körül. Tiltakoz­tak is miatta Pilátusnál. Mi volt ez? 4* Milyen szavakkal gúnyol­ták ezek az emberek a kereszt­fán szenvedő Jézust? Válaszaitokat lehetőleg levele­zőlapon a következő címre küld­jétek be március 18-íg: Evangé­likus Élet szerkesztősége, Buda­pest, Puskin u. 12. — 1088, A megfejtéseket a sorozat végén értékeljük. A legtöbb pontot el­érők könyvjutalmat kapnak. A megfejtésekhez sok örömet és sok sikert kívánunk! KÖNIG BÉCSI BÍBOROS 1980-ban lemond hivataláról pápaválasztás előtt lehetséges esé- König bécsi bíboros — jel »'tette lyesként tekintettek, az egyházi sajtó. A bíborosra a Péterarcok Jézus közelében A Jézus közelében megforduló emberek között Péter alakja az egyik legjellegzetesebb egyéniség. Péter egyéniségében szinte ki­emelve találhatjuk meg az örök emberi erényeket és gyarlóságo­kat, jó tulajdonságokat és gyen­géket egyaránt. Péter a2 örök ember. Fiatalok számára azon­ban Péter egyéniségében az a legvonzóbb, hogy Péter élethar­cában, kudarcaiban és győzelmei­ben egyaránt elsősorban a fiata­lok ismerhetnek magukra. Péter egyénisége ugyanis tipikus fiatal egyéniség. Most induló böjti so­rozatunkban egy-egy jellegzetes Péter-arcot próbálunk megfeste­ni Péter életének egyik legdrá­maibb időszakából, Jézus szen­vedésének, halálának, és feltá­madásának idejéből. Egyik cé­lunk ezzel az, hogy Péter szemé­vel nézve kísérjük végig meg­váltó Urunkat, a szenvedések ut­ján. A végső célunk azonban az, hogy amíg Péterként végigjárjuk a passió útját önmagunkra is­merjünk és az az erő és kegye­lem, amely a megfeszített és fel­támadott Jézus Krisztusból Péter életére kiáradt, bennünket is megérintsen, a mi számunkra is megújulást, új életet ajándékoz­zon. Tiltákozás a kereszt ellen Az első kép a tiltakozó. Péter arca. Jézus Jeruzsálembe indul, hogy megváltói művére rátegye a koronát, hogy vállalja a szen­vedést és kereszthalált az embe­rekért. Amikor mindezt bejelen­ti tanítványainak, azok nem akarnak hinni a fülüknek. Jól hallják? Jézusnak sokat kell szen­vednie? A főpapok és az írástu­dók megölik őt? Hogyan lehet ez? Hát ez reményeinek a vége? Pe­dig azt hitték, , hogy Jézus most valósítja meg az ígéretet, Izrael felszabadítását. Annyira megdöb­bennek, hogy Jézus befejező mondatát már nem is hallják: De harmadnapon fel fog támadni. A döbbent csendben Péter tér elő­ször magához: Tiltakozunk! Nem történhet ez meg veled! Jézus keresztjével kapcsolatban azóta is sok ember, elsősorban fiatal szívéből fakad ki ez a til­takozás. Nem, ez lehetetlen! Nem lehet megoldás az, hogy türelem­mel hordozzuk el a fájdalmat, a szenvedést, a megaláztatást, a jogtalanságot! Ezzel csak a go­noszság malmára hajtjuk a vizet. A történelem folyamán a keresz- tyénségnek a legfőbb hibája ép­pen az volt, hogy a türelemre és alázatra tanította az embereket Azért tudták a gazdagok és ha­talmasok elnyomni és kizsákmá­nyolni a gyengéket! Ez nem le­het Jézus útja! Vagy ha ő ezt vállalja is, nem kívánhatja tő­lünk, hogy mi is vegyük fel ezt a keresztet és így kövessük őt! Evezzünk egy kicsit mélyebbre! Valóban ez nem Jézus útja. Aki annyi beteget gyógyított meg, aki annyi könnyet törölt le. az való­ban nem akarja, hogy kapitulál­junk a szenvedés és a fájdalom előtt! Aki olyan keményen be­szélt a gazdagokról, aki olyan irgalmásán hajolt le a megvetett és kisemmizett, szegényekhez, az nem is akarja, hogy „birkatüre­lemmel” viseljük el a hatalma­sok jogtalanságait, megaláztatá­sait! De hát mi is az értelme ak­kor a keresztnek? Mire biztat bennünket Jézus, amikor azt mondja, hogy mi is vegyük fel a keresztet? Azt világosan látnunk kell, hogy Jézus nem a jogtalan­ság áldozata lett. ö tudatosan, önként vállalta az áldozatot éspe­dig nem azért, hogy a hatalma­sok jogtalanságait igazolja, ha­nem valami egészen másért. Jé­zus kizárólag azért vállalta az áldozatot, mert tudta, hogy ez­zel az áldozatvállalással másokon segít. Mások helyett, másokért vállalta a szenvedést és a halált. Ez Jézus keresztjének az egyet­len értelme. Amikor követőit ar­ra biztatja, hogy ők is vegyék fel a keresztet, akkor erre a lelkü- letre és magatartásra biztat. Jé­zus jól tudja, hogy az emberek együttélésének alapja, az emberi- -ség nagy problémáinak megol­dása, a világ jövőjének, egyetlen útja csak ez az egymásért áldo­zatot vállalni tudó magatartás lehet. Amit senki sem kerülhet el Péter hiába tiltakozott a ke­reszt ellen. Bár. még sok kudar­cot kellett átélnie, míg megta­nulta a kereszt igazi értelmét és vállalni tudta maga is a keresz­tet, de egyszer ennek is be kel­lett következnie. Az emberek életében, főleg a fiatalok maga­tartásában sokszor jelentkezik az a kísértés, hogy mások áldozat- vállalásának gyümölcsét még csak elfogadják, de arra nehezen •szánják rá magukat, hogy maguk is vállaljanak áldozatot másokért. Pedig ennek a megtanulását sen­ki sem kerülheti el. Eljön az idő, amikor a fiataloknak is lesz csa­ládjuk, amikor ők is szülők lesz­nek és rájuk is lesz bízva kisebb, vagy nagyobb közösség sorsa. Jaj annak a fiatalnak, aki élete vé­géig az áldozatvállalás ellen til­takozó Péter marad. Péter pél­dája éppen arra figyelmeztet, hogy Jézus közelében járva min­denki metganulhatja a kereszt értelmét és az ő erejéből min­denki erőt kaphat arra. hogy ön­ként örömmel felvegye a keresz­tet, azaz semmilyen áldozatvál­lalástól ne riadjon vissza, hogy másoknak örömet és boldogságot szerezzen. Selmcczi János Krónika a szegedi árvízről „Segítség! Isten csapása raj­tunk! Könnyes szemmel, szívszo­rongva állunk Szeged sírjánál. Pompejit elborította a tűz, Sze­gedet a víz. A legnagyobb ma­gyar város elpusztult. Lakói el­menekültek, sokan elvesztek a ful­dokló árban, házai összedőltek ... Kimondhatatlan rémület és nyo­mor uralkodik a város fölött. Ho­vá legyen hetvenezernyi nép? Asszonyok, gyerekek a szabad ég alatt, sárban, vízben, hidegben, kifáradva, kimerülve, kétségbe­esve ... Halottakat úsztat az ár­víz ... Ahová az emberek nagy sokasága a rémes éjszakán ösz- szefutott, a templomokban, vár­ban, városházán, a belváros né­hány magas utcáján, az ország­úton, a régi töltésen, a Tisza partján és a hidakon jajgatás, zavar és ínség...” ENNYIT IDÉZTEM A PESTI HÍRLAP 1879. MÁRCIUS 12-i VEZÉRCIKKÉBŐL. Petőfi Tiszá­ja, „a föld legjámborabb folyója el akarta nyelni a világot”. Sze­gedet sikerült. 1879. március 12- én éjjel 1 óra 30 perckor az ár az Alföldi vasút töltését az al­győi „bemeneti végváltó felett mintegy 150 m-re, 25 m széles­ségben átszakította”, és néhány óra alatt az egész várost hullám­sírba temette. A város napokig küzdött végzete ellen. A folyó ko­rábban átszakította a petresi töl­tést és így a város mögé került. A legkritikusabb védelmi szakasz az Alföldi vasút töltése lett Tíz nappal a katasztrófa előtt 11 szegedi polgár Dorozsma irá­nyába csónakázott, hogy megte­kintsék, elöntötte-e a víz a falut. „A dorozsmaiak azon gyanúból, mintha Dorozsma egyik gátját ők vágták volna át. a nép ki akarta őket végezni.” 30 katonát kellett küldeni kiszabadításukra. Irtózatos idegállapot uralkodott végig a folyó mentén. Dorozsma, Tápé 10-én került víz alá. SZEGED, MÁRCIUS 10. DÉL­UTÁN 6 ÖRA: „Az Alföldi vasút indóháza hosszában a töltések igen rossz állapotban vannak ... A veszély rpinden valószínűség szerint ma éjjel fogja legmaga­sabb fokát elérni. A temetők, s a Szent Mihály-telek, melyek 25 lábnyira fekszenek zérus fölött, tegnap éjjel óta el vannak borít­va. Éji két órakor Dorozsmáról vészharangok zúgását hallottuk, mely helység borzasztó állapot­ban lehet.” Dorozsma 23 lábnyi magasságban fekszik. Március 10. „Szeged még áll. Még küzdi élethalálharcát. Ag­gódva lesünk minden hírt, mely a dolgok jobbra fordulását je­lentheti. Visszafelé láttam Tápét. Egészen úszik. Mindenütt tenger­nyi víz. Tápé még rosszabb sors­ra jutott, mint Algyő, mivel jó- val "mélyebben fekszik. (Távirat a Pesti Hírlap tudósítójától.) Vízállás ugyanezen a napon: a Tisza ma reggeltől esti Tokajnál 8 cm-el apadt, Szegeden pedig reggeltől délig 1 m-rel áradt. Délelőtt 11 órakor: a helyzet változatlan. Időjárás kedvező. Al­győ felé a szállítás beszüntetve, mert a múlt éjjel a töltés átsza­kadásától lehetett tartani... HELYZETJELENTÉS 11-ÉN DÉLI 1 ÖRAKOR: A víz örven­detes módon már csak igen ke­veset árad és így mentve az alsó és felső vonalak. A számos mun­kaerő által olyan helyzet alakult ki, hogy Szeged megmenthetőnek tekinthető és csak valamely ' rendkívüli véletlenség volna ké­pes ezen állítást meghiúsítani, miután heted napja, hogy a vé­delmi vonalak dacolnak a vész ellen... — Délután 3 óra: Védmunkák jó állapotban, ha habverés be nem következik, további vízve­szély elháríttatik. 4 óra 15 p>erc: Dacára a kedvezőtlen szélnek, még tartható az állapot... — Este 10 óra 15 perc: Nagy szélvész, a hullámok átcsapnak a töltéseken. A munka beS-zűnt, ke­vés a remény! — Március 12. éjjel 12 óra 58 perc: Mindennek vége! Kilenc óra óta orkánszerű zivatar dü­höng, minek következtében a munkások, dacára az erősített ka­tonai . csapatok igyekezetének! ijedve távoztak... 1 óra 30 p>erc! Az árvíz az Aföldi vasút tölté­sét az algyői bemeneti végváltó felett átszakította... Reggel 8 óra: Mentővonat nem indulhat... több ház elsodorva... Félórával később: Szeged városa az Alföldi pályaudvarral együtt el van önt­ve... — Délután 1 óra 50 perc: Az egész város víz alatt van. Szá­mos ház rombadőlt... Délután 3 óra: Szeged csak volt. Mentünk akit, s amit lehet... DÉRY GYULA TÁ VIRATA A PESTI HÍRLAP RÉSZÉRE: „A gátszakadás 3 óra 15 perckor tör­tént, négykor Szeged úszott, hat­kor a házak omladoztak, már ed­dig is temérdek a romok száma. Vízbefulladtak százanként, a vé­delem hősi volt. Munkálkodtak, amíg lehetett. Az átszakadásnál a víz lemosta a katonákat, mégis, dolgoztak. A Felsőváros utcáinak semmi nyoma többé. Tűz dühöng. A lakosság békés, a mentőtársu­lat tevékeny. Élelem kevés. Ha szélvész nem támad, gátszakadás sem lett volna. Rémkiáltás min­denfelé, halottak úsznak az utcá­kon. Veszélyben magam is vol­tam, de megmenekültem.” Március 12. Képviselőház. „Nem emlékezünk, hogy valaha is láttuk volna a képviselőházat oly izgatott, lázas .állapotban, mint ma. A szegedi katasztrófa, melynek híre villámgyorsasággal terjedt a fővárosban, egyetlen tárgy volt a Házban és folyosón. A folvton érkező rémhírek miatt (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents