Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-12-23 / 51. szám

öKumsné öKumené őKumené ^ A világ egyházainál: karácsonya Az ökumené, a lakott föld egymilliárdnyi keresziyénsége sokféle módon emlékezik Jézus Krisztus megszületésére. A kü­lönféle egyházakban helyi-nem­zeti szokások alakultak ki az év­századok folyamán. KÜLÖNBÖZŐEK MAR AZ EGYHÁZI NAPTÁRAK IS. Amíg a keresztyénség protestáns és római katolikus része decem­ber 25—26-|in ünnepel, addig a keleti, ortodox keresztyénség január 7-én tartja a karácsonyt a régi naptári számítás szerint. Az első századokban az egyházi év nevezetes ünnepei közül elő­ször húsvét, Krisztus feltámadá­sának napja rögzítődött az első tavaszi holdtölte utáni vasár­napra, míg Vízkereszt ünnepe, január 6-án. Krisztus megjelené­sének, Epifániának a napja volt. A 6. századtól kezdve vált álta­lánossá Európában a decemberi ünnep. Vannak kutatók, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a téli napfordulóra rögzített régi pogány római ünnep, a Sol In- víctus (Legyőzhetetlen Nap) el­lensúlyozására alakult ki a mai naptár. Ökeresztyén katakombák, sír­boltok falán találták meg a 4. században az első karácsonyi áb­rázolásokat. A bethlehemi gyer­mek nyitott kunyhótető alatt fekszik a jászolban vagy egy kosárban, mellette ül Mária, tá­volabb pedig állatok láthatók, szamár és ökör. A 6. század bi­zánci stílusa már egy barlangba helyezi az eseményt, angyalok és pásztorok veszik körül a kis Jézust. Később divattá vált a kettős jelenetben megfestett ka­rácsonyi kép, előtérben a gyer­mekkel, háttérben pedig az an­gyalokkal, illetve Jézus életút­jának jelképes ábrázolásával. KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK KÜLSŐSÉGEI IS KÜLÖNBÖ­ZŐK! Hiszen más a karácsonyi hangulat ott. ahol havas a táj, a korán sötétedő napok estéit meghittebbé teszik a gyertyák és a legújabb korban a fenyőfa is nélkülözhetetlen kelléke lett az ünneplésnek. De gondoljuk el a karácsonyt ott, ahol éppen er­re az időre tetőzik a nyár! Ar­gentína gyülekezeti körlevélből olvassuk, hogy a karácsonyi ün­nep jól sikerült, az ifjúság utá­na a hőségben fürödni ment. (Freude der Völker) című kötet­ben az európai megszokott ka­rácsonyi ábrázolások mellett fá­ból, kőből, agyagból és viaszból formált afrikai, ázsiai és latin­amerikai modellek láthatók. Ezek magukon hordják a kü­lönböző népművészeti sajátossá­gokat, remekei az európaitól sokszor nagyon eltérő karácsonyi elképzeléseknek. Az ökumené, a különböző ke­resztyén egyházak karácsonyi szokásai a századokkal előttünk élt misztikus gondolkodó Ange- ' lus Silesius . mondására emlékez­tetve mind egyet akarnak: újra és újra, ezerszer és ezerszer meg­jeleníteni számunkra Krisztus születését, mert „ha Jézus nem születik meg bennünk, akkor az sem használ nekünk, ha ezer­szer megszületne Bethlehemben. Harmati Béla Ujjongjon ma szív és lélek Ujjongjon ma szív és lélek, Amikor Zengve szól Az angyali ének, S bejár minden messzeséget Hírhozó Égi szó: Isten emberré lett! Jászolágy, kis Gyermek rajta. Engem is, Téged is Biztat kedves ajka: „Jöjj, testvérem, tedd le bátran A terhet! Megleled Békességed nálam!” A világ erőfeszítése a békés karácsonyért A BÉKÉS KARÁCSONY minden embernek, de minden keresz­tyénnek is leghőbb vágya. Emlékszünk a világháborúk keserves ka­rácsonyaira, az emberi létbizonytalanság kínzó helyzeteire. De most sem lesz a világ minden táján békés karácsony. „Békesség a földön’’ — fog hangzani a karácsonyi köszöntés, de a világ sok Iáján mégis feszültség, sőt félő, hogy vérontás is lesz. De még sokkal többről van szó, mint egyetlen karácsony békéjéről. Az emberi együttélés rend­iéről. a világ jövőjéről, az Isten által terenített föld további létezé­séről van szó. Egyszerűen nincs emberi jövő a leszerelés nélkül, az enyhülés politikájának érvényesülése nélkül. KORSZAKUNK KÖVETELMÉNYE: AZ ENYHÜLÉS POLITIKÁ­JÁNAK ERŐSÍTÉSE. Nincs más alternatíva, nincs más lehetőség, csak a nemzetközi feszültség enyhítésének munkálása. Ennek az ellenkezője katasztrófához vezet. Természetes, hogy ebben az átfogó ügyben szorosan kell együttműködni minden békeerővel, mindenek­előtt a béke-világmozgalommal. Az enyhülés ellenségei a kiváltsá­gaikat akarják megtartani és a fegyverkezési versenyből hasznot akarnak húzni. Az imperializmus mindig és mindenhol ellensége a békének. Képviselői fenyegetéssel, féligazságok hangoztatásával, s a békét fenyegető nyílt katonai erővel lépnél; fel. a népek érdekével szemben. Tanúi vagyunk annak, hogy az enyhülés politikája mélyen benne gyökerezik minden nép óhajában és reménységében. Az enyhü­lés jövője a kezünkben van! Az egyházak és a keresztyen emberek ezt a maguk morális tekintélyével és tömegeik közvéleményt is be­folyásoló erejével erősíthetik. A LESZERELÉS ÉRDEKÉBEN TETT minden lépés segíti a nem­zetközi helyzet enyhülését. A szocializmus sohasem követett el ag­ressziót a kapitalizmus ellen. Ellenben a Szovjetuniót háromszor érte nyugati támadás. Kétszer a polgárháború idejénJ és harmadszor a fasiszta Németország agressziója idején. A szocialista országok ter­mészetszerűen állnak a leszerelés oldalán, alapelvük a béke megvaló­sítása. A keresztyén ember sem állhat máshol, mint a béke és a le­szerelés ügye mellett. Világosan kell látni, hogy korszakunkat és az emberi világtörténelmet fenyegeti a fegyverkezési verseny. 1978-ban összesen 400 milliárd dollárt adtak ki fegyverkezésre. Ennyit vettek el az éhezőktől, akiket meg lehetett volna elégíteni, a betegektől, akiket jobban lehetett volna gyógyítani, a szegény népektől, amelye­ket fel lehetett volna emelni. De a leszerelés nemcsak gazdasági kér­dés, hanem erkölcsi is. A lövésre kész fegyver megmérgezi a nem­zetközi légkört. Ma minden férfit, nőt, gyermekei sokszorosan meg lehet semmisíteni a tömegpusztító fegyverekkel. Tönkre lehet tenni az emberi életet és az egész természet életét. Ilyen helyzetben lehe­tetlen meg nem szólalni a keresztyén lelkiismeretnek. A SALT II. aláírása és a SALT III. tárgyalásainak megkezdése a legégetőbb kér­dés ebben az ügyben. LEHET-E JÓZANABB. ÉSSZERŰBB, FELELŐSSÉGTELJESEBB ÁLLÁSPONT, mint az, hogy meg kell állítani a fegyverkezési ver­senyt? A Szovjetunió a többi állammal együtt kész erre, velük együtt akarja megkezdeni a katonai gépezetek fokozatos lebontását, csök­kenteni az államok arzenáljait egészen a teljes és általános leszere­lésig. Javaslatokban nincs hiány, de meg kell végre kezdeni a gya­korlati végrehajtást. A nukleáris háború veszélyének megszüntetésé­nél nincs sürgősebb nemzetközi feladat. A HADÁSZATI TÁMADÓ FEGYVERRENDSZEREK korlátozásá­ról szóló tíjabb szovjet—amerikai szerződés, az úgynevezett SALT II, aláírása önmagában is meggyőzően bizonyította, hogy megállapo­dásra lehet jutni a legnehezebb kérdésekben is, ha megvan rá a jó szándék és a jogos biztonsági érdekek kölcsönös figyelembevétele. DE ÉPPEN A SALT II. AMERIKAI RATIFIKÁLÁSA KÖRÜL FOLYTATOTT HUZAVONA jelzi, hogy jelentős erők érdekeltek a fegyverkezési verseny szításában. A Szovjetunió nem törekszik kato­nai fölényre, a szovjet stratégia kizárólag védelmi jellegű, s ugyanez az elv vezeti a Varsói Szerződés hadászati doktrínáját. A szocialista országok Varsói Szerződése nem. fenyeget semmilyen államot, állam- csoportot. Brezsnyev egyoldalú lépést is bejelentett: a Szovjetunió anélkül, hogy erre bármilyen szerződés kötelezné, a Közép-Euró pá­ban állomásozó szovjet csapatok létszámának csökkentése keretében egy év alatt az NDK területéről kivon húszezer szovjet katonát, ezer harckocsit és más haditechnikát. \ Kedvelt egyházi szokás a ka­rácsony történetének megjelení­tése. eljátszása, bemutatása. A passió történetének megjeleníté­se mellett a bethlehemezés, a pásztorjátékok adják azokat a keresztyén szokásokat, amelyek szinte majd minden egyházban megtalálhatók. Afrikai, ázsiai gyülekezetekben énekkel tánccal jelenítik meg Lukács evangéliu­mának elbeszélését. Hozzá ve­szik az ószövetségi próféciákat is és Keresztelő János születését és életét. Így több órás előadá­sok, istentiszteletek, nagyszerű jelenetek segítségével próbálják átélni, közel hozni Jézust a mai gyülekezethez. Egy látogató érdekes riport­ban számolt be Indiáról, aho! részt vett az ún. „érinthetetle­nek”, a páriák közötti karácso­nyi ünnepről. Az ősi ottani tár­sadalmi kasztrendszer előírásait Mahatma Gandhi, India refor­mere megpróbálta eltörölni, amikor a legszegényebb kasztot, a páriákat • „harijans”, azaz „a mennyek gyermekei” névvel il­lette. A pária-gyülekezet kará­csonyi' ünnepén természetesen Jézus is pária-gyermek formájá­ban szerepelt. Lukács evangélista elbeszélését kiegészítették a bethlehemes játékban a maguk élete keserű tapasztalataival. A törvény ugyan eltörölte a régi kasztok közötti különbségeket, a falvakban azonban még évtize­dek kellenek, amíg a régi elő­ítéletek eltűnnek, hiszen a gya­korlatban tovább élnek azok. HATSZÁZÖTVEN KÜLÖNBÖ­ZŐ JÁSZOL-ÁBRÁZOLÁST gyűjtött össze a világ minden tá­járól szép könyvében Gertrud W einhold. „A népek öröme” Ha szegény vagy és ha árva, Jézus vár, Tied már Minden gazdagsága. Kincset kínál, örök égit. Mi szükség Fájna még, Ha ö megelégít? Jézus, drága üdvösségem, Hadd legyen Életem Csak tiéd egészen! Szívem tőled el nem válik. Enyém vagy! Elég vagy Nekem mindhalálig! Gerhardt Pál éneke Németből ford. Tűrmezei Erzsébet EGYHAZAK A PALESZTIN MENEKÜLTEKÉRT A közel-keleti egyházak öku­menikus Tanácsa kezdeményezé­sére. az Egyházak Világtanácsa segélyszervének támogatásával a közel-keleti keresztyén egyházak programot dolgoztak ki a palesz­tin menekültek támogatására. En­nek a közel 10 esztendős prog­ramnak a következő fontos állo­mására Cypruson, Nicosiában ke­rült sor november 4—8 között. A tanácskozáson — amelynek egyik elnökéül dr. Tóth Károly püspököt hívták meg — meg­vizsgálták a menekülteket, segé­lyező program további részleteit. A tanácskozás ideje alatt ki­állítást rendeztek, amelyen :i résztvevők palesztin népművészet és képzőművészet tárgyaival is­merkedhettek. Mintegy 60 küldött vett részt a tanácskozáson, akik a közel-kele­ti egyházaikat, különböző keresz­tény szervezeteket, nemzetközi se­gélyszerveket, az Egyesült Nem­zetek különböző testületéit, vala­mint az Egyházak Világtanácsát képviselték. A BÉKESZERETET ÉS A JÓAKARAT bizonyítéka, annak a törek­vésnek csalhatatlan jele, hogy az európai földrészen tovább lehessen lépni a katonai enyhülés érdekében tett erőfeszítések út ián. ki lehes­sen vezetni a zsákutcából a megrekedt leszerelési tárgyalásokat. Bi- zalomqerjesztö. bizalomszilárditó lépés volt ez, akárcsak a Varsói Szerződés tagállamainak mind korábbi, mind újabb javaslatai. A NEMZETKÖZI ÉLET ÉGETŐ KÉRDÉSEINEK megoldási törek­véseiben ott vannak az egyházak is, amelyek Jézus szeretet-e jegyé­ben nem is állhatnak máshol, mint a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése oldalán A mi szolgálatunk sem lehet más ebben a vonat­kozásban. mint a ránk bízott gyülekezetek és hiv.ek közgondolkodá­sának erősítése a nemzetközi helyzet bonyolult kérdései között: az enyhülés és az emberiség jövőjének biztosítása irányában. GYÜLEKEZETEINKBEN ÉS CSALÁDI OTTHONAINKBAN is mindnyájunkat érintő kérdések ezek. Átfogják az emberi létezés problémáját. Minden formalizmus és fontoskodás nélkül mondhatjuk, hogy ősz nagyszülőknek, munkában'szorgoskodó szülőknek, tanuló gyermekeknek és pici unokáknak egyaránt, létkérdésük a béke és az emberiség jövője. A nagyvilágban érettük folynak erőfeszítések. Ha eredménye van a békéért folytatott küzdelemnek, az családjainkra is vonatkozik. De az árnyék is kiterjed rájuk. Ami mostani békés karácsonyunkon emlékezzünk hálával azokra a nagyvilágban folyó erőfeszítésekre, amelyeknek következményeként van és lehet békénk a földön! _____________________________ Ottlyk Ernő AD JON AZ EGYHÄZ JŐ PÉLDÁT . .. Hans Küng, tübingeni római katolikus ‘ dogmatika professzor szeptember 18-án egy tévéinter­júban határozott ökumenikus in­tézkedésekre, mint pl. az evangé­likus lelkészi hivatal és a protes­táns úrvacsora elismerése, hívta fei II. János Pál pápát. A pápa hivatalba lépésének első évfor­dulója alkalmából folytatott be­szélgetés során Küng hangoztat­ta, hogy ideje volna már „nem mindig csak köszöntéseket, szép öleléseket és ceremóniákat válta­ni”, hanem konkrét lépéseket tenni. A professzor véleménye szerint ide tartozik például „az eucharisztikus vendégszeretet szabadsága", közös templomépi­tések. ökumenikus hitoktatás „és uniós tervek is”. Küng kritizálta „az emberi jo­goknak a katolikus egyházban” történő megvalósítását is. A teo­lógiai oktatók elleni fegyelmi el­járásokat a Vatikán részéről be kellene szüntetni, mielőtt a népe­ket az emberi jogok betartására szólítják fel. Küng véleménye szerint a „pasztorálisan és szo­ciálisan elkötelezett” pápának azon kell lennie, hogy az egyház belső megújulása előzze meg a pápa által követett külpolitikát. Nincs értelme, hogy a világnak megtérést prédikáljunk, ha az egyház nem jár elöl jó példával. \ I DREZDAI ORGONISTA ÄLLAMI KITÜNTETÉSE Drezda evangélikus főtemplo­mának, a Kreuzkirchének orgo­nistája, Herbert Collum, a Né­met Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díjának III. fokozatát kapta „orgonistaként elért telje­sítményeinek és a szocialista ze­nekultúra fejlesztésében szerzett érdemeinek elismeréseképpen”. Herbert Collum idén júliusban töltötte be 65. évét és 40 éve or­gonistája a Kreuzkirchének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents