Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-10-14 / 41. szám

I

Jelek - jelképek - emlékek

Hiánynyelv

Vannak intézmények, hivatalok, illetve irodák, amelyek idegen inyelvű szövegek magyarra fordításával, illetve magyar szövegek idegen nyelvre fordításával foglalkoznak. Rendelkezésére állnak ügyesbajos külföldi ügyeiket intéző magányosoknak is és természetesen intézményeknek, vállalatoknak is.

És vannak, akiknek főfoglalkozásuk a fordítói munka. Még többen olyanok, akik állandó foglalkozásuk mellett vagy nyugdíjasként, alkalmilag foglalkoznak ezzel a munkával.

A magyarra, vagy magyarról idegen nyelvre fordítandó szövegek olyan sokfélék, mint maga az élet. Személyi, jogi, politikai, irodalmi, technikai, kereskedelmi szövegek, hogy csak néhányat soroljunk fel a leglényegesebbek közül.

De nemcsak a lefordítandó szöve'gek és nemcsak a fordítási nyelvek különfélék. Nagy az eltérés a fordítás egyéb feltételeiben is és ezek a feltételek igen nagy mértékben befolyásolják a fordítói munkadíjakat is.

Mert sem munkában, sem munkabérben nem azonos az, ha anyanyelvre, vagy ha anyanyelvről kell fordítani. Az utóbbi sokkal nehezebb, jobban is megfizetett munka. Hát még ha egyik idegen nyelvről a másikra kell fordítani. Ez tényleg nagyon nehéz. Külön, emelt tarifája van a nehéz szakszövegeknek vagy az olyanoknak, amelyeknek már a puszta elolvasása is nehézséget okoz. Nem mindegy az, hogy elég ideje van-e a fordítónak a munka elvégzésére, vagy sietős a feladat. Az utóbbi esetben tekintélyes sürgősségi pótlékot fizetnek.

Igen jelentős munkabéri különbség származik abból, hogy az idegen nyelv, amelyből vagy amelyre bármiféle szöveget és bármennyi idő alatt le kell fordítani, sokak által ismert világnyelv-e, mint az angol, orosz, német vagy francia. Vagy pedig ritka, csak kevesek által imert nyelv, amelyhez megfelelő fordítót néha igen nehéz találni.

Hiánynyelvek — így tűntetik fel ezeket a fordítóirodák megbízó- levelei, munkalapjai, bérelszámolásai.

Meg vagyok azonban győződve arról, hogy hiánynyelvről nemcsak a fordítóirodákban és nemcsak idegen nyelvekkel kapcsolatban lehet beszélni.

Van hiánynyelv az anyanyelven belül is. Nyelv, amelyet nagyon kevesen értenek és talán nagyon kevesen is értettek mindig. Vagy elfelejtették. És újra megtanulni nagyon nehéz. Majdnem lehetetlen.

Alig van szabálya ennek az anyanyelven belüli hiánynyelvnek, de ami van, az szinte megtanulhatatlan. Mert e nyelv szabályait semmiféle nyelvtan és nyelvkönyv nem ismeri.

Hányszor küszködünk ezzel a hiánnyelwel, amikor embertől emberig, szívtől szívig akarunk szólni. Hatályosan és érvényesen. Amikor a részvét, a segítőkészség hagyományos szavain szeretnénk, ha áttörne a meggyőződés és jó akarat meggyőző ereje.

Küszködünk ezzel a nyelvvel mindnyájan.

Pedig mennyire egyszerű. Pedig csak annyit kellene mondani, de meggyőződéssel: köszönöm. Vagy ezt: bocsáss meg. Vagy ennyit, de szívből: ígérem, soha többé nem fog ez előfordulni.

És újra megtanulni a legnemzetközibb világnyelv néhány már-már elfelejtett tájszólását: a tettek, a példaadás, a szorgalom, a becsületessék, a hűség; az imádság nyelvét.

Az örökkévalóság számadásában biztos, hogy külön rovat jelzi, hogy mennyit sikerült életünkből, de hitelesen e nyelvre lefordítani.

Az angyalok, ha belekukkantanak, csak mosolyognak. Lehet, hogy ők csak e hiánynyelven értenek?

Schreiner Vilmos

— AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (IX. Üllői út 33—37.) „kiállított remekművek — egyházi gyűjtemények kincsei” kiállítás keretében a TIT József Attila Szabadegyeteme az 1979—80. tanévben minden szerdai napon délután 6 árakor előadás-sorozatot rendez. Az előadás-sorozaton való részvételre, a TIT József Attila Szabadegyeteme titkárságán (VIII. Múzeum u. 7. alatt) lehet jelentkezni.

— MEGVÉTELRE KERESSÜK Révész Imre: Akikre nem volt méltó a világ, és dr. Victor Gabriella: Bibliai történetek gyermekeknek című könyveket. Evangélikus Teológiai Akadémia, H47 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.

— A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHONOK KÖZPONTJA (1029 Budapest, Báthori László u. 8. Telelőn: 365-705) keres gazdasági vezetőt könyvelői képesítéssel. Bérezése képesítésének és szolálati idejének megfelelően az egészségügyi dolgozók bérrendszere alapján. Jelentkezés írásban a fenti címen.

— A KELENFÖLDI EGYHÁZKÖZSÉG (XI., Bocskai út 10.) olyan munkatársat keres, aki az egyházfi teendőket rendszeresen ellátná. Az elfoglaltság átlag napi 3 óra. Készpénzfizetés, valamint két és fél szobás komfortos lakás biztosítva. Másfél szoba, komfortos budapesti cserelakás szükséges.

— TUDOMÁNYOS munkához, tanuláshoz, leinformálható személynek nappalra nyugodt szobát biztosítok. „Zugló” jeligére a kiadóhivatalba.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1979. október 14-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. 11. (úrv.) Olof Sundby érsek, du. 5. Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Szeretetvendégség: Fabiny Tibor. Fasor de. 11. Muntag Andorné, du. 6. Zenés áhitat. — Igét hirdet: Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay' Levente. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Bogya Géza. Vajda Péter u. de. fél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Drobina Erzsébet. Frangepán u. de.

8 Drobina Erzsébet. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest YVekerletelep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota, MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota, Kistemplom de. 10. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de.

9 Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter.

Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán RákosMget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr1 de. fél 11. Ferenczy Zoltán. .

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Mado- csai Miklós. Torockó tér de. léi 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor, du. 5. Szeretetvendégség: Karner Ágoston. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthideg- kút de. fél 11. Csengődy László. Mo- dori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 3 .(úrv.) Donáth László, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Donáth László. Németvölgyi út 138 de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rőzse István. KeJenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

— PÉNZBESZEDŐKET keres 1980. január 1-i beléDéssel a Józsefvárosi Egyházközség. Érdeklődni lehet minden délelőtt 9—1-ig a Szentkirályi utca 51. sz. alatti lelkészi hivatalban.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György •Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili

Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302

■ 79.2390

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

NAPRÓL

„Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a testvérét is.” (I Jn 4, 21).

VASÁRNAP. — „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket” (1 Jn 5, 14 — Zsolt 10, 17 — Mk 12, 28—34 — Zsolt 135, 1— 14). Hatalmas lehetőségünk az imádság. A meghallgatás bizonyosságával imádkozhatunk. Isten nyitott felénk. De mennyi minden ott marad az ő gazdag tárházában, ha nem kérjük ki tőle. Akarata szerint való, ha élőbb hitet, forróbb szeretetet, örvendező reménységet kérünk, hogy jobban betölthessük szolgálatunkat. „Ami jót kérünk, megadod, Imádságunk meghallgatod” (27. ének 9. vers).

HÉTFŐ. — „Van Isten a mennyben, aki a titkokat feltárja” (Dán 2 28 — 1 Kor 13, 12 —

1 Thessz 4, 9—12 — Jób 31, 29— 40). Isten kilépett a hallgatásból és feltárta, kijelentette és megismertette velünk az evangélium, az örömhír titkát. Nyilvánvalóvá lett az ő.csodálatos jósága és kegyelme, amellyel megajándékozott minket a Jézus Krisztusban. Bűnbocsánatunk, új életünk ereje, boldog, örvendező keresztyén életünk a feltárt, megismert titkok gyümölcse. Ennek a titoknak életünkre kiható, azt gazdagító és termékenyítő ismeretét mélyíti Isten igéjében. „Add belénk a tiszta hit Áldását, hogy azt keressük. Hogy kereszted titkait Mind mélyebben ismerhessük” (771. ének 4. vers).

KEDD. — „Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek” (Zsolt 119. 175 — Fii 1. 20 — 1 Móz 4,

3—15 — Jób 32, 1—18). A keresztyén gyülekezet életéhez s benne egyéni életünkhöz tartozik Isten dicsérete. Az állandóan panaszkodó, sötétenlátó, valamint bús szomorúságban ülő ember, gyülekezet nem annak a Jézusnak a népe, akiben Isten örömünk, boldogságunk és üdvösségünk forrását nyitotta meg. Isten dicsérete a keresztyén élet alaphangja. Azt az Isten dicsérjük, aki sze- retetét, hatalmát, erejét világunkért, az emberért veti be. Istendicséretünk akkor hiteles, ha akaratával összhangban vagyunk s így dicsérjük őt szóval és tettel. „Hogy ne dicsérném az Istent Zengedező énekkel, Ki dolgában oly bölcs, oly szent, És jót tesz mindennekkel” (7. ének 1. vers).

SZERDA. — „De mondom nék- tek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában” (Mt 8, 11 — Ézs 11, 9 — Ef 5, 21—33 — Jób 33, 1—30). Jézus példázataiban a mennyek országát többek között a vacsorához hasonlította. Igénk alapján ott látjuk Izráel ősatyáit és

NAPRA

velük együtt sokakat, akik Isten hívását elfogadták és akaratát cselekedték. A mennyek országába mindenki fneghívást kapott. Isten szerétete nem ismer korlatokat. Gazdagságban, ajándékaiban, örömében mindenkit részeltetni akar. Ma is hív. Isten országába való meghívásunk késztet akaratának történő boldog engedelmességre. „Amit Krisztus tett s tanított, Csak hirdesd s csele- kedd azt, így országát gyarapítód, S lelsz benne erőt, vigaszt” (351. ének 8. vers).

CSÜTÖRTÖK. — „De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába” (Mt 26, 32 — Zsolt 18, 31 — Ef 6, 1—9 — Jób 38, 1—21).

Jézus Krisztus feltámadott, élő Urunk! Kereszyénségünk az ő követése. Ot követni lehetséges, mert ő sohasem kívánt lehetetlent. Vele közösségben, igéjében adja életünket formáló erejét, hogy azt naponként igénybe vegyük és feltámadásának erejét kiárasszuk környezetünkbe.

Urunk útja mindig az emberek közé vezetett: szeretni, segíteni, gyógyítani. Ma is oda vezet. Csak le ne maradjunk tőle. „Jézus hű vezér, Néped esdve kér, Járj elől, és mi nem késünk, Bátran nyomodba lépünk” (785. ének, 1. vers).

PÉNTEK. — „Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Urnák élünk, ha meghalunk, az Urnák halunk meg” (Rm 14, 7—8 — Zsolt 66, 7 — 2Kor 8, 1—9 — Jób 42, 16). Jézus nem önmagáért élte meg az életét, hanem minden emberért. Élete odaáldozásával szerzett nekünk bűnbocsánatot, abból fakadó új életet, üdvösséget. A Krisztussal való életközösségben ezek a valóságok szüntelenül beleáradnak életünkbe. „Ö, segíts

mással tenni, MR te tettél velem, És szolgálatban lenni Kész szívvel szüntelen. Elvetve önzést, érdeket” (784. ének 7. vers).

SZOMBAT. — „Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak. Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral” (Mt 14, 19—20 — Zsolt 23, 5 — ApCsel 5, 1—11 — ÍJn 1, 1—4). Jézus, aki azt mondta: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden . igével ...”, nagyon jól tudta, hogy ennek fordítottja is igaz. Nem nézett el az ember valóságos testi szükségletei felett. Hirdette az evangéliumot és enni adott az éhezőknek. Egyszerre munkálta az egész ember testi-lelki javát. Jézusnak ez a gondoskodó szere- tete jelenjék meg rajtunk keresztül is. „El ne vonjuk soha másoktól Segélyt adó testvérkezünk” (448. ének 2. vers).

Povázsay Mihály

T

Gyermekeink.

Valahol a szívem mélyén gyermek maradtam. Valahogy úgy képzelem, hogy ez a gyermek velem marad majd halálom órájáig. Valami szívbéli tisztaság bennem ez az élő gyermek. Ezt szeretném megőrizni, ha majd odafönn szá- monkérik tetteimet.

Ezt a gyermeket érezhetik meg bennem a kicsik, mert értem a nyelvüket és ezért befogadnak. Az elmúlt hetek egy-egy gyermektalálkozójáról számolok be.

Jövök az egyik budai utcán. A járda közepén egy kisfiú és egy kisleány játszik. Mellettük roller, gyermekbicikli hever. Óvatosan átlépem, nehogy elbotoljak. A kisfiú rámszól:

— Miért erre jössz?

— És ti miért a járda közepén játszotok, amikor mögöttetek ott a szép, füves térség? — kérdem a kérdésre.

Csodálkozva körülnéz.

— Igazad van. ,

— Okos fiú vagy. Hogy hívnak?

— Én. ,

— A nevedet kérdeztem.

— Gergő! És mivel a kislány szótlanul néz, feléje bök. — Ez meg a Viktória!

— Szép nevetek van, Gergő és Viktória — mondom és eljátszadozom a gondolattal, hogy egy magyar Gergő ül itt a járdán a nagy angol királynővel. El is mo- solyodom, ahogy nézem őket.

— Én meg fázom is — mondja a fiú.

— Hol?

— Az utcán — hangzik a válasz.

— Játszatok csak szépen, csak egy kicsit beljebb, ne a járdán. Szervusztok!

A kisleány utánam kiált:

— Neked adok majd csokit.

Ez meglep. — Köszönöm, ez kedves tőled.

— Messze laksz?

— Messze.

— Majd állj a sor végére és akkor mind a csoki ami marad, a tied lesz.

— Köszönöm. Majd a sor végére állok — ígérem. Integetünk. A csokira gondolok. amit majd én kapok a sor végén. Nem is. tudom, mivel érdemeltem ki. De ö tudja.

i*. '

A kórház udvarán néhány gyerek játszik. Megszólítok egy kislányt.

— Mit játszotok gyerekek?

— Táncdalfesztivált.

A kislányon napszítta tréningruha, amit testvérétől örökölhetett. Lötyög vékonyka testén, több helyen foltos. Szőke haja fonatba fogva, a végén gyűrött papírszalag.

— Játszatok nekem valamit — kérem.

Odafordul a többihez:

— Jelentsetek be! — Egy kisfiú elém áll.

— Koncz Zsuzsa következik. Címe: Fekete vonat.

A kis tréningruhás faágat fog mikrofonként és belekezd.

— Ajaja, fekete vonat... ilyen a szerelem, csak nevetek, ha-ha-ha. A haha- hában egész hatéves lényének minden megvetése bennerezeg. Hallása, hangja nincs. A többi áhítattal hallgatja.

— Gratúlálok! — mondom komolyan.

— Te máskor is eljöhetsz, majd adok tiszteletjegyet.

— Köszönöm. Nem is tudom, mivel érdemeltem ki a tiszteletjegyet. A művésznő így határozott.

*

Déneske első osztályos. A szülői értekezletekre általában édesanyja jár el. De az évzáróra édesapjával ment. Mielőtt az iskola épületébe beléptek, Dénes odafordult édesapjához:

— Aztán viselkedj rendesen és mutatkozzál be! Van rajtad zokni?

— Légy nyugodt, minden rendben.

— Jó — mondja Déneske — majd én előre megyek.

Ahogy később értesültünk, a bemutatkozásnál hiba nem esett, mert a tanító néni még meg is említette, hogy Dénes- kének milyen kedves apukája van.

*

Délután ötkor a Váci utca igazi bábeli zűrzavar, nemzetközi főutca, bevásárló központ, divatbemutató, korzó. Ebben az egymást lökdöső, kitérni nem akaró tömegben törékeny, fiatal kismama tol egy

gyermekkocsit. Sietne, de itt is ott is emberbe ütközik. Végre kiérünk az utca végére. Hatalmas termetű, olyan 190 cm magas, jóltáplált férfi vár rájuk. A hőmérő 34 fokot mutat. A férfi arcáról hullik a verejték. Megáll a kis kocsi mellett, föléje hajol, azután egészen, mélyre, de hiába, a kövérsége nem engedi. így hát letérdepel a kis kocsi mellé. Egy pindúr- ka gyermek alszik benne, arcára piros rózsákat festett a nyár melege. Arról álmodik, hogy egy hatalmas, nagy bácsi letérdepel kis kocsija mellé, hogy megcsókolja és ennek ő úgy örül, hogy álmában is mosolyog.

*

Másodpercek szívet dobogtató apró örömei ezek a leírt jelenetek. Jártomban- keltemben jegyeztem fel. Futunk a metró, a villamos, a vonat után, naponként rekordok dőlnek meg, a sebesség átlépett a hangfalon, a fiatalok gyorsan ismerkednek, gyorsan szeretnek, gyorsan válnak, a ruhákat helyszínen tisztítják, a fényképeket azonnal előhívják és a napokban azt olvastam, hogy a tudósok az év 335 napját egy másodperccel meghosszabbították, merthogy földünk mozgása ennyivel lassult le. Egy másodperc. Ez elgondolkoztat. Egy másodperccel lemaradtunk. Egy másodperc még kihasználatlan, pedig az örökkévalóság is az idő értékére figyelmeztet. Használjuk ki hát ezt a másodpercet. Hajoljunk le gyermekeinkhez. Ha kell, hajtsunk térdet is. Gyarmathy Irén

á

4