Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-04 / 5. szám

evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XUV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1979. február 4. Ara: 4,— Ft A harmincegy pont a gyülekezeti felügyel« szemével Dr. Káldy Zoltán püspökelnök az Országos Presbitérium 1978. no­vember 4-i ünnepi ülését követő munkaülésen, az 1978. év esemé­nyeinek áttekintése után. jelentése második részében 31 pontban je­lölte meg a következő évekre vonatkozólag egyházunk előtt álló fel­adatokat. A ma már egyszerűen és tömören, a „31 pontnak" nevezett — egyre szelesebb körben tudatosodó — feladatokat lapunk az újévi (1978. de­cember 31-1) számában közölte. így azokról minden egyháztagunk tu­domást szerezhetett. Mint gyülekezeti felügyelő — ennek feltételezett ismeretében — kívánnék néhány gondolattal a „31 pont"-hoz hozzá­szólni. • ÁLTALÁNOSSÁGBAN AZT KELL MINDENEKELŐTT KIEMEL­NI és ezt tartom a legnagyobb pozitívumnak, hogy itt ismét bebizo­nyosodott. egyházunk nemcsak „úgy él, épp létezik” a nagyvilágban, hanem egyházi vezetőségünk jövőbe néz, célszerűen tervez. A terve­ket széles körben és időben közli a gyülekezetekkel — nem hallgat­va el a gondokat, problémákat sem. de egyben mindig mar az opti­mális megoldásokat is kigondolva. A másik pedig az a bizakodó, bá­tor, szinte „vakmerő” hit, amely átsüt a 31 ponton. Ebből a hitből következő reális optimizmus érződik az „Ami előttünk van” cikken keresztül is (ez az említett cikk címe). A harmadik pedig az — és a következőkben itt említendők nem sorrendiséget jelenlenek (!) — örömünk afelett, hogy az egyház épp a szocialista társadalomban olyan messzire előre mer és tud tervezni, biztosnak tudva az állam­mal kötött megállapodás korrektségét és perspektlvltását. A terveket az a légkör teszi lehetővé, amelyben ma egyházunk itt él. ebben a társadalomban, segítve azt — sajátos feladatait, szolgálatait teljesít­ve hívei és a társadalom egésze javára! És itt már eljutottam a rész­elemzésekhez is. hiszen az utóbbi megjegyzés az 1—3. pontokkal va­ló teljes egyetértést jelentik a gyülekezetek részéről. TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK AZ EGYES PONTOKHOZ: a diakó- niai teológiáról nincs mit vitázni, számunkra annak nincs más al­ternatívája. Gyülekezeteink csak akkor ..gyülekezetek”, ha egyedeik- ben és összeségükben szolgálnak, akkor és ott, ahová a mai világban — hitünk szerint — Urunk rendelte őket. A szolgálatok lehetőségei pedig még mindig sok újat kínálnak, csak élnünk kell ezekkel az adott alkalmakon! (4., 5. pontokhoz.) A gyülekezetek szeretettel és felelősséggel figyelik, támogatják lelkészképzésünket. vi\rva az Aka­démiánkról kijövő és szolgálatba álló. a mai teológiai igényeknek megfelelő, jól képzett, hitben megerősödött, népünkkel együtt "élni tudó új lelkészeinket. A továbbképzések kérdéseivel is örömmel ér­tünk egyet: itt különösen világi oldalról azt az igényt támasztanánk alá. meiy szerint mielőbb helyes lenne a gyülekezeti felügyelők to­vábbképző találkozóját megtartani, lehetőleg még ez évben. Ha más lehetőség nincs, úgy esetleg egyházkerületenként, egy teljes szomba­ti napon Budapesten (Gyenesdiásnál könnyebben megközelíthető). A bibliai könyvek exegézisei. az eddigi kiadások nemcsak a lelkészek, de az egyháztagok között is örömet szereztek: várjuk a továbbiakat. A Sajtóosztályunk kiadványaiból elsődleges igény egy korszerű imádságkönyv. A Kis Káté kiadási tervénél talán tekintetbe lehetne venni olyan hasonló fakszimile kiadást, mint amilyent már egy íz­ben egyházunk kiadott. Sokaknak okozna örömet, azon kívül általá­nos műveltségi értelemben könyvkülönlegesség is lehetne. Az Evan­gélikus Országos Múzeum megalakulását és első kiállítását nagyon várjuk és amennyiben ennek megnyitása — átépítési és szervezési, berendezési munkák miatt — idén nem várható, úgy — különös te­kintettel a nyári nagyobb idegenforgalomra is, ideiglenes kiállítás lenne célszerű az összegyűjtött anyagból Budapesten valamelyik na- gvobb, centrális fekvésű gyülekezeti teremben a nyári 2 hónapban. É bemutatkozáson túl. bizonnyal a megtekintők anyagilag is előbbre segítenék — alkalmi persely révén — a múzeum felállítási költségei­nek előteremtését. MINDEZEK CSAK HIRTELENJÉBEN FELGYÜLEMLETT GON­DOLATOK a 31 pftnttal kapcsolatban; inkább csak jelentkezés oly értelemben, hogy aygyüle.kezetek felfigyeltek az azokban foglaltak­ra. A megvalósítások azonban a gyülekezetekben aszerint fog jól. vagy rosszul — sikeresen, vagy kisebb eredménnyel testet ölteni, hogy hol gondolkodnak el mélyebben afelett, mit és miként lehetőit, a helyszínen megvalósítani. Egyházunk vezetősége — tudjuk ~ a ma­ga részéről az eddig is megtapasztalt céltudatos aktivitással fog tö­rekedni. hogy a 31 pont mindegyike élő valósággá váljék. A jó előre­haladáshoz azonban a gyülekezetek egyetértése és tevőleges munkája is ugyanúgy szükséges. Odor István AZ EGYHAZAK VILAGTANACSA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE JAMAICÁBAN Az Egyházak Világtanácsa Köz­ponti Bizottsága 1978. december 31.—1979. január 11. között a ka­ri b-tengeri kis szigetország fővá­rosában. a jamaicai Kingstonban tartotta ülését. Az EVT vezető testületé teoló­giai. szervezeti, személyi és pénz­ügyi kérdésekben hozott döntése­ket. Magyarországról részt vett az ülésen dr. Tóth Károly reformá­tus püspök és dr. Pröhle Károly ökumenikus főtitkár. Az EVT ülést megelőzően a bulgáriai, csehszlovákiai, lengyel- országi, magyarországi és a szov­jetunióbeli EVT tagegyházak kép­viselői és EVT központi bizottsá­gi tagjai december 15-én. Prágá­ban tanácskozást tartottak, ame­lyen dr. Tóth Károly református püspök előadásban vázolta fel az ökumenikus mozgalom időszerű kérdéseit. A CANTERBURY-I ÉRSEK KELET-EURÓPAI ÚTJA Küldeté s Hatan kötelezték el magukat január 14-én arra, hogy evan­gélikus egyházunk diakóniai in­tézeteiben szolgálnak. Akárhon­nan vizsgálom döntésüket, áldo­A diakóniai tanfolyam résztvevői zathozatalt jelent. Ezek a mun­katársak mégiscsak kényelmet, jobb körülményeket, simább élet­pályát es lehetőségeket cseréltek fel fárasztó, sokszor idegeket őr­lő,ápolással, gondozással, nevelés­sel. ELŐSZÖR A VIZSGÁN LÁT­TAM ŐKET. Lámpaláz pirosítot­ta arcukat.. Vallottak az egyház ,,tudományáról”, a szolgálatról, melynek alapjait a názáreti Jé­zus rakta le. s ők vállalták, hogy valamit abból, amit a Mester mondott és tett, a mi világunk elesettjei között megvalósítanak. Gondolataim már ott cikáztak az öregek szobáiban, a gyógyíthatat­lan .gyermekek között, ahol fehér köpenyben jelennek meg. s ki­meríthetetlen türelemmel, szelíd szeretettel végzik a véget nem érő. meg-megismétlődő sziszifuszi munkát, ők soha nem fáradhat­nak el. nem merülhetnek ki. mert ha ez bekövetkeznék, megállna otthonaink életritmusa. Másodszor akkor láttam őket., amikor meilletődötten sorakoztak a hűvösvölgyi oltár temploma elé eijegyzettjeiként egy ügynek, egy alázatos szolgálatnak, amely­re mindenkor csak kevesen vál­lalkoznak. Ünnepélyes indulás, volt ez a szürke hétköznapokra. A Hosszútávfutók mély lélegzet- vétele a szeretet marathoni or­szágút jára. „Kibocsátásnak” ne­vezhetnénk az aktust, de ennél több történt. Egyházunk szolga­társakat kapott bennük, s azok­kal, akik a diakónia ügyét szívü­kön hordozzák, együtt tekintünk párás szemmel rájuk: az egyház Urának áldása legyen vállalásu­kon. ' küldetésükön. Döntésükkel máris szívünkbe lopták magukat. Harmardszor már kölön-külön találkoztam velük. Kérdésekkel ostromoltam őket. mert izgatott, honnan jöttek, tudják-e mire vállalkoztak, milyen mély bennük a küldetéstudat, hangulat vagy végleges szándék köti őket erre a munka mezőre. Azok. akik a né­hány évvel ezelőtt közzétett t.o- borzó felhívásunkra azt mondják „csak hatan” jelentkeztek, tegyék szívükre a kezüket, s gondolják végig, ők miért nincsenek ebben a csapatban. Vannak a bányák­nak. iparnak, mezőgazdaságnak, hivataloknak hősei, de aligha szalad ki sűrűn a szánkon . az, hosv az ápolók és gondozók is ..hősök”, pedig érzésem szerint még ennél is többek. Helyettünk és értünk végzik a legszebb munkát, öregek és betegek mel­lett állnak, s egész életüket ál­pett ebbe a szolgálatba. Valami különös megszállottság kell eh­hez: másokat boldogítva boldog­nak lenni. A BEMUTATOM EZEKET BOLDOG EMBEREKET. Böröczky Ida Beledről jött. Még húszéves sincs. Nyurga, fe­kete kislány. 1976-ban a ..felhí­vásra” jelentkezett. Először Győrben lépte át a szeretetotthon küszöbét. Itt öregekkel találko­zott. „Feltűnt — mondja —, mi­lyen szeretettel fogadtak, hogy mennyire vágyódtak az' öregek is a szeretetre. Voltak gyengesége­ik. bogaraik, de ezek együttjáirtak korukkal. Türelemre volt szükség. A hárorpéves tanfolyam alatt megismerkedtem a fogyatékos gyermekekkel. Azután a szívem ide húzott. Most itt dolgozom a Budai Szeretetotthonban. Vég­képp elhatároztam, hogy a gyer­mekek mellett maradok. Elhatá­rozásomtól semmi sem tántorít­hat el.” Ezt magabiztosan, csillo­gó szemmel jelenti ki. Képzi ma­gát. jelenleg még egészségügyi tanfolyamra jár. Szűcs Ágnes, ez a törékeny 22 éves kislány nagy kerülővel ju­tott ide. Komoly, értelmes tekin­tete van. szemüveget hord. Szak­középiskolát végzett. Bősárkány­ból való és egy éve dolgozik a gyermekek között. 0 utólag kap­csolódott a tanfolyamba, koráb­ban járt már hasonló intézetben, két évet dolgozott óvodában. 1977-ben lépett a Budai Szeretet­otthon kötelékébe. ..Először fél­em belépni — vallja —, de ami­kor egy térden csúszó gyermekkel találkoztam, s kölcsönösen egy­másra mosolyogtunk. tudtam, hogy itt a helyem, s többé innen semmi nem vihet el. Rokonaim megpróbáltak lebeszélni, de dön­tésem végleges. Időzavarban va­gyok. Kevesen vagyunk, s közben az egészségügyi tanfolyamot vég­zem. De a gyermekek jók.- sze­retnek, s ez pótolja pihenésemet, mindent.” A szemüveg mögött hűséges szemek nyílnak és csukódnak. Bálint Éva csupa mosoly, derű. Nyíregyházáról jött, ott is dolgo­zik. Matematika—fizika tanár, s elvégezte a gyógypedagógiai fő­iskolát is. Otthonosan -mozog a kérdések között. Gyógypedagógiai vonalon képzi magát tovább. „Nemrégen nyújtottam be veze­tőségünknek egy 60 oldalas ta­nulmányomat. Ez foglalkoztatási terv. Ugyanis — fejtegeti — az volt a tapasztalatom, hogy nincs kidolgozott módszerünk a. foglal­koztatásra. s spontán ez nem megy. Általánosságban nálunk csak ápolás van, nevelés kevésbé. Én ezen a területen szeretném gyümölcsöztetni tudásomat, ta­pasztalataimat.” Mosolyogva jelenti ki. hogy számára a nyíregyházi intézetünk végállomás, boldogan végzi ott munkáját. Markó Jenöné régi elkötelezett. Még Sztehló Gábor hívása nyo­mán állt munkába. Közben férj­hez mént. de 1972 óta újra itt ta­lált otthonira. Egyébként is sze­retett volna továbbtanulni, így jelentkezett a tanfolyamra. ..Gyermekeknél, a legsúlyosabb osztályon dolgozom — mondja — szeretem ezt a mukát. de nem is lehet ezt szeretet nélkül végezni. 27 gyermek van az osztályon. 2-3 személy gondozza. Számomra mind egyforma _de a legnyomo­ru ltabb áll legközelebb hozzám.” Fárasztó volt a tanulás, mert köz­ben dolgoznia is kellett. Vida Zsuzsa még majdnem gyermek. Mindössze 17 éves. Nyíregyházán dolgozik, ugyan­csak gyermekek között. 15 éves korában kezdte a tanfolyamot, párhuzamosan a munkával. Ami­kor belépett a gyermekek közé, már tudta, hogy semmi nem vá­lasztja el többé ettől a munkától. Szülei is örültek, hogy ezt a hi­vatást választotta. ..Legnagyobb örömöm — magyarázta —. ha egy-egy gyermek megtanul be­szélni. Csecsemő- és gyermek- gondozó tanfolyamot szeretnék még elvégeni.” Vaszkó Jánosné munkahelye Békéscsaba. Ö az egyetlen, aki öregek közül jött. 1976-ban ke­rült a békéscsabai otthonba öre­gek közé. s ma már megbízott vezetője az otthonnak. Mint ilyen, végezte el a tanfolyamot. „Az öregek felé húzott mindig á szívem — beszéli el pályaválasz­tásának történetét —. s úgy meg­szerettem őket. hogy szabadnap­ra sincs kedvem elmenni. 33 öre­get gondozunk négyen. A mun­kánk éppen azért nem nehéz, mert annyira szeretnek bennün­ket. Ezekért az emberekért érde­mes fáradni.” Terve, hogy még elvégzi az ápolóképzöt. ÍME. NÉHÁNY PILLANAT- FELVÉTEL boldog emberekről. Szobatársakról, akik január 14- én friss „diplomával” álltak munkába. A csoportképről sugár­zik a küldetéstudat, egyfajta kü­lönös öröm. a szolgálat öröme. S mi a naav Diakonosz áldásával indítjuk útjára a kis csapatot. Rédey Pál Az őssz-afrikái Egyházi Kon­ferencia menekültügyi osztályá­nak jelentése szerint több mint hárommillió menekült van Afri, kában, s ezek közül egymillió Af-* rika déli részéből való. Mir-el számosán vannak olyanok, akik­nek menekült voltát a befogadó országok nem ismerik el. a me­nekültek valóságos száma az em­lítettnél nyilván jóval magasabb. „A helyzet még rosszabbodni fog. mielőtt javulna” — állapítja meg a .jebités —. „ha az afrikai kormányok nem tanulnak meg olyan eszközökkel élni. melyek lehetővé teszik, hogy egyéni elté­réseket. vagy ellentétes nézeteket erőszak alkalmazása, vagv nyo­más kifejtése nélkül kezeljék.” dózzak fel a szolgálat oltárán. Van köztük olyan, aki tanári ka­tedrát cserélt fel. más szakközép- iskola után talált erre az útra, ismét más családi kötelékből lé­HAROMMILLIÓ MENEKÜLT AFRIKÁBAN Az anglikán egyházközösség prímása, dr. Donald Coggan can­terbury érsek 1929 tavaszán ke­let-európai országokat, látogat meg. Mint Londonban közölték, Coggan május 24-én az, NDK-ba, Berlinbe repül, ezt követően meglátogatja Magyarországot és Lengyelországot, majd június 4- én Nyugat-Berlinen keresztül tér vissza Nagy-Britanniába. A Can­terbury érsekek közül ő lesz az első. aki Lengyelországot és Ma­gyarországot meglátogatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents