Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-09-30 / 39. szám

A («alga völgye 4. \ Ácsától délre a .Galga jobb partján vezet, az országút. Nyári tel hőszakadás ért utót, az aszfalt valósággal porzott az eső verésé­től. Püspökhatvanból, a katoli­kus településből a nagy eső miatt alig láttam valamit. Viszont köz­vetlenül a falu mögött az ország­út ismét át kanyarodott a Galga bal partjára, s néhány km után már csak a dombot kellett ke­resnem, ahol a galgagyörki pap­iak és templom áll. A kis pata­kot többször metszi az országút és vasút. Mindkettő Aszódot kö­ti össze Balassagyarmattal. s nagy szakaszon a Galga völgve határozza meg útjukat. Galga- mácsánál még ez a szárnyvonal is elágazik, Vác felé veszi az irányt. Így Galgamácsa „vasúti csomópont”, noha naponta csak egy-két személyjárat, van, inkább teherforgalom számára tartja fenn a MÁV e vicinális jellegű vonalakat. Az áru- és személy­szállítás súlypontja áttevődött az országúira, amelynek jelentősége egyre inkább nő., GALGAGYÖRK kicsiny, fejlet­len község. 1100 lakosából dur­ván a fele,7 vagyis 610 evangéli­kus vallású lélekkel számol. A település nagyjából egyidős Ácsá­val Csővárral és a többi Galga menti községgel. Az 1973-as név­tárunkban szereplő keletkezési év, amely az 1657-et jelöli meg, , nyilván arra utal. hogy a török megszállás alatt élhetett itt né­hány magyar evangélikus család Ezek az evangélikus magyar csa­ládok ..erősödhettek fel” a 18 század elején betelepített szlovák lakossággal. Valószínű az is. hogy időközökben a túlsúlyban lévő szlovák telepesek magukba ol­vasztották a török időket átvé­szelt magyar családokat. Anya­könyvüket 1718-tól vezetik. Medvey Mátyás 1935 óta szol­gál a gyülekezetben. Vagyis közel negyvenöt esztendőn keresztül. A másfél emberöltőnyi idő alatt át­élte mindazt, amit a község lakói átéltek. Ö informált arról, hogy öt „uradalom" jobbágyai, cselé­dei. zsellérei voltak korábban a galgagyörk'iek. (A falu heve ré­gebben Tótgyörk volt.) Mint ilye­nek. roppant szegények voltak. A háború előtti keserves évek, a nehéz gazdasági körülmények, párosulva egyéb tényezőkkel, késztették arra az amúgyis ki­csiny település lakosságát, hogy 1948-ban aránytalanul sokan át­települjenek Szlovákiába. Az ed­dig vizsgált Galga-völgyi közsé­gekből innen települtek legtöb­ben ki. Szám szerint 283 lélek távozott a felvidéki Jókára. Az áttelepülés okozta megrázkódta­tást igen nehezen heverte ki a község társadalma. Korán és szinte elsőként.. 1907- ben átálltak a magyar nyelvű is­tentiszteletre Nehéz ma már megállapítani, hogy ez az „átál­lás” mennyiben találkozott a la­kosság. hívek egyetértő vélemé­nyével, de ha a kitelepülés mér­tékét figyelembe vesszük, vala­mint a templomba járás alacsony számát, akkor talán következtet­hetünk arra is, hogy nemzetiségi önérzetében bizonyos bántódás érhette a galgagyörkieket. „Az apák ették meg az egrest, s a fiák foga vásott bele.” 1948 óta azután semmiféle szlovák isten- tisztelet nincs, s ma sem igény­ük. FELTETTEM A KÉRDÉST A LELKÉSZ SZAMARA, hogyan látja a gyülekezet jövőjét. „Ha olyan utódot kagnat Galgagyörk. aki tanítaná az énekeket, felpezs­dülne az egyházi élet. Mert na­gyon szeretnek énekelni és sze­repelni. Ezt kellene kihasználni” — válaszolta Medvey Mátyás. Szerinte 20—30 évig még életké­pes gyülekezet lehet itt, mert az egyházat rendszeresen támogat­ják. mégha nem is járnak nagy számban templomba. Bennem, fulladt a kérdés, miért nem taní­tották eddig is énekelni őket, miért nem éltek szereplési vá­gyukkal? De szeget ütött a fe­jemben egy, a falura állítólag jellemző mentalitás, amelyet eb­ben a mondatban fejeztek ki: „nekem ki ad”. Ez akkor han­goznék el. amikor kéréssel for­dulnak hozzájuk. Való igaz. hogy a község nehéz múlton vergődött keresztül, a szegénység nagy volt, de a „nekem ki ad” és az egy­házfenntartás normált fásának el­lentmondása mélyén bizonyára régi. szinte kiheverhetetten be­tegség húzódik meg. Erre azért gondoltam elsősor­ban, mert a környező azonos et­nikumú nép természetétől nem üthet ilyen radikálisan el Galga- györk evangélikusságának termé­szete. E vidék általános sajátos­sága az egyszerűség, melegszí- vűség, szívélyesség, mind olyan tulajdonságok, amelyek nagysze­rű vállalkozásokra teszik képes­sé. UGYANAZZAL A KIVESZŐ­BEN LEVŐ FOLKLÓRRAL, nép­viselettel álltam szemben. Az egyházi népszokások, virrasztás, tor. stb. hasonlóak •>. többi falu szokásával. A cigánykérdés itt is előbukkant. 109—150 cigánytele­pe« van. A falu így három nem­zetiségű, szlovák, magyar és ci­gány. Egyre több a vegyesházas- ság, de a cigányokkal nem jár­nak össze. Értelmiség a lelkészen kívül alig akad. Mái- a középis­kolát végzettek is másutt dolgoz­nak és elszármaznak a faluból. Munkahelyeik a közeli Ikládon, Vácon, Aszódon, Gödöllőn, Pes­ten és az M3-as új műút építé­sén vannak. A munkahelyek szétszórtsága, távolsága is kihat az egyházi életre. Szombat-vasár­napi napokon általában a háztá­jit művelik. Alsótagozatú iskolá­jában fakultative oktatják a szlo­vák nyelvet. Nagy divat az „emlékharango- zás”. Ez az elhunytak bizonyos évfordulóival esik össze, ilyenkor megszólalnak a harangok, „ver­senként” kell fizetni érte, Galga- györköm gyakorta szól a harang. EGY KÉRDÉS MARIS MEG­OLDÓDOTT SZÁMUNKRA. Ne­vezetesen az, hogy a Galga-völ­gyi falvak lakossága miért fel­váltva evangélikus és katolikus, noha azonos telepítési időszak­ról beszélünk. A Galga völgyét nyugatról keleti irányba a váci püspökség birtoka, mint a kesz­tyű ujjai osztotta meg. Az ujjak között helyezkedtek el a protes­táns földesurak, a Prónayak, Rad- vánszkyak, Podmaniczkyak, Rá- dayak, stb. birtokai. A 18. század elején még erőteljesen érvénye­sült a „cuius regio, eius religio” elve. vagyis akié a föld, azé a vallás is. A társadalmi, etnikai, vallási változás lényegében' 1945- lel kezdődött. Azóta beszélünk szorosabb értelemben vett „ve­gyes házasságról” és egyéb más, mondjuk az amyanyelvben beállt változásról. A vidék szo­ciológiai térképe merőben mást mutat, mint a háború előtt. Ezzel a kérdéssel is érdemes volna be­hatóbban foglalkozni. Rédey Pál Az cnekeskönyv-sserkesstők műhelyéből Jézus szere tétének dicsérete ¥ I>t* T 355 V- Walke r,/J835 Eth , í>m ÉErt ü Mily csodái.szereiét1.Róla zewj sí.\v*m~S2űm. Uj é-let, kajwtl­t>mt>r? d Am Am’ in G Am BÍ2Ü? é óm PH ragyog rám. íá-l- érni hem tudevh,hogyan áh rlézo-sotri £­bra d V U í>n\ Q f.«.^ frr A^_ áiC P to. bt. retteni hoIIa tóitkeresztjándrága Ehévtem,elveszettbuvto sért. Mar-mar elnyelt a mély, halál várt, éjsetét. Hadd áldjam Megváltóm hű kezet! 0 jött, hogy megmentsen, ő nyúlt le érettem, Elhagyott, égi trónt. Űr volt ég, föld felett. És értem ö, az Űr Szolga lett. Öt, Isten Bárányát zengi új énekem. Öt áldja megvallott életem. Nagy kincset nyertein én, nem vagyok mar szegény. Fényét szerteszét hinthetem szüntelen. Hadd áldják milliók énvelem! Amerikai népének. Amerikai evangélikus énekeskönyv (1978). 385. sz Túrniezei Erzsébet fordítása — Szentháromság után a 16. vasárnapon az ollárterító színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ef 3. 13—2f az ige­hirdetés alapigéje: Mt 23. 1—12. A LUTHERÄNIA október 7-én, ,vasárnap dél­után 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri tem­plomban EGY IIAZZENEI A HITATOT tart. Műsoron Pachelbel. Praetori- us, Hassler. Schütz. Bach, Reger, Halmos László, Sulyok Imre. Gárdonyi Zoltán, Ko­dály Zoltán és Szokolay Sán­dor művei. Közreműködnek: Benczúr Erzsébet Berczelly István Orgonái: Trajtler Gábor Vezényel: VVeltler Jenő Szokolay Sándor Igét hirdet: DK. KÁLDV ZOLTÁN püspök — VECSÉS. Szeptember 2-án Marschalkó Gyula lelkész meg­hívására a szomszédos monori gyülekezet segédlelkésze. Sel- meczi Lajos végezte a szeretet- venelégség szolgálatát. — PÉTERI. Szeptember 2-án. a gyülekezet templomának 149-dik felszentelés! évfordulóján Bencze Imre kelenföldi lelkész hirdette Isten igéjét. EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz szeptember 30-án. vasár­nap délután 5 órakor a rákos­csabai templomban. Orgonái: Peskó György orgonaművész Közreműködik . a Homérosz kórus Műsoron: Schütz, Hassler, Bach, Händel. Esterházy, Wohlmuth, Mozart és Kodály művek. Igét hirdet: GÁNCS PETEK aBI VASÁRNAP IGÉJE Képmutatásból szolgálatra Mt 23, 1—12 NYELVÜNKBEN MEGHONOSODOTT EGY MEGBÉLYEGZÉST JELENTŰ SZŐ: képmutató. Az ókori görög színhazak világából származik ez a kifejezés. .4 színészek valódi emberi arcuk elé egy álarcot tartottak. Ezzel leplezték igazi ábrázatukat. A színház vilá­gában nem rendellenes, hogy a színész azt a figurát akarja megfor­málni, altit éppen alakit. De ha a hitélet területén jelenik meg eh­hez hasonló magatartás, akkor az természetellenes, csúf és undorító magatartás. Képmutató az, aki mást mutat kívül, mint dfftl belül a szivében és gondolat-, érzelmi világában rejtőzik. Általában áz ön­imádat hazug viselkedésére jellemző. Isten ellenes és embertelen á képmutatás, mert mások ‘megtévesztésére és félrevezetésére szolgál. JÉZUS KÖVETŐIT OV.IA AZ ILYEN KIFICAMODOTT LELKÜ- LETTÖL és gyakorlattól. Kemény szavakkal elítélte korának utála­tos képmutatóit. A vallásos színben tetszelgő, de sajat dicsőségü­ket hajszoló farizeusokat és írástudókat. Súlyos ítéletet mondott felettük. Báránybőrbe bujt farkasoknak, fehérre meszelt síroknak nevezik őket, mert mást mutattak kívülről, mint ami a szivük mé­lyén húzódott meg. A szivek mélyét vizsgálva, mái igénkben is pő­rére vetközteti őket és elrettentő példaként állítja tanítványai és a gyülekezet elé az önmaguk dicsőséget hajszoló és vallásos köntös­ben díszelgő hazug magatartásé embereket. Az ilyen viselkedésű emberek fertőző gócok a gyülekezeti életben. Jézus határozottan el­ítéli és nem kíméli azt a bűnös lelkületet, amelyben a kimondott szó nem egyezik a tettekkel. A FARIZEUSOK ES AZ ÍRÁSTUDÓK ÖN HITT BEKÉPZELTSÉ­GÜKBEN AZT HITTÉK, hogy ók Isten törvényének igaz magyará­zói de az embertárs szer etetőről megfeledkeztek. Feltűnési viszke- tegségben szenvedtek, külsőség és a látszat fenntartása volt legfőbb törekvésük. Saját dicsőségüket hajszolták, Becsvágyukat kívánták kielégíteni. Keresték az előkelő helyeket. Más mércét alkalmazlak önmagukkal szemben, minit az embertársakkal szemben. Kegyetlen szigorral elitélték a felebarátot. Másokra súlyos lelki igát raktak, maguk egy ujjal sem. érintették a terheket. Jézus számára az volt a legundoritóbb. hogy mindezeket. vallásos gondolatokkal leplezték. Szivük mélyéig meg romlott és hamis volt viselkedésük, önmagukat szerettél; igazán, nem Istent és a felebarátot, ezért leplezte le őket Jézus kérlelhetetlen szigorral. Ellentmondásos, hazug vallásosságu­kat pellengérre állította. SAJNOS A FARIZEUSI MAGATARTÁS MA IS KÍSÉRT gyüle­kezeti tagjaink között. Vannak olyan emberek közöttünk is. akik „megjátsszák” a hivő embert. Kétszinűek. kétszívűé,k. Szeretik ön­magukat különbeknek feltüntetni leplezett önimádatukban, feltűné­si viszketegségben szenvednek. Ajtatosan imádkoznak, benne van­nak. a kultuszi élet minden formájában, becsvággyal cselekszenek, de embertársaikra súlyos terheket raknak, -ők .maguk elmenekülnek a terhek alól. Önmagukkal kerülnek ellentmondásba és másokat is vakvágányra visznek. A belső lényeget nem ismerik fel és külső látszat fenntartása jellemző törvényeskedö életükre. Jézus az ilyen hazug életformát súlyosan elitéli. Az ilyen típusú keresztyének nem alkalmasak Jézus szolgálatára, MAI IGÉNK MÁSODIK FELÉBEN JÉZUS KÖRVONALAZZA az ő Tanítványainak a magatartását és életstílusát. Az igazi tanítvány életének középpontjában nem önmaga áll. se nem saját dicsőség- vagya. vagy becsvágya, hanem a nettünk szolgáló Jézus Krisztus. Éppen ezért magatartása egyértelmű. Szerény és alázatos, nem hiú, saját dicsőségét kereső. Életformája sem lehet más. mint Jézus Krisztusé volt. Saját életéről lemondott és mint a gabonamag be­vettetett a világba, hogy elhalást vállalva az ö szolgálata megterem­je a gyülekezete, követői szivében az új életforma áldott gyümöl­cseit. .4? igazi hivő keresztyén ember tőle tanulja meg mi a nagy­ság útja. Ö a legnagyobb, mindenki szolgája lett, hogy egyházának is példát adjon. Az öt követők, az egyház népe, azzal tesz bizony­ságot Krisztusba vetett hitéről, ha nem az uralkodás, önző dicső­ségkeresés útját járja, hanem Jézus nyomdokain haladva szeretettel szolgál minden embernek. Szolgál a legkisebb közösségben, család­jában, szolgál a gyülekezeti közösségben,, társadalmunk életében, munkahelyén becsülettel és szolgáló szeretettel vállalja odaadással mai világunk égető kérdéseinek megoldasabam való részvételt. HA NEM TUDJA AZ EGYHÁZ ODASZÁN NI ÉLETÉT A MÁ­SOKÉRT VALÓ SZOLGALATRA, akkora rajta is bteljesedik kéz­zelfoghatóan Jézus szara: ..alá felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztáltatik”. Legyen áldott Urunk, hogy megtanított arra az elmúlt 31) esztendőben, hogy az uralkodó egyház megszégyenült és csak a másokért élő. másokért szolgáló egyháznak, gyülekezeteknek, egyes hívő embereknek van áldott jö- '■cmlöje. ' Garami Lajos I iniíitiiwz7iiiik! Urunk! Köszönjük neked, hogy leleplezel minden hamisságot é$ képmutatást. önző dicsőségkeresést á te igéddel. Kérünk vedd ki szíveinkből önimádatunkat és taníts meg arra. hogy a te utadat járjuk, a szolgálat útját családunkban, egyházunkban, társadalmunk­ban és a te szolgáló szereleteddcl tudjunk fordulni a világban élő minden embertársunkhoz, ahogyan te tanítottál cs nekünk példát adtál. Amen. — A VAKOK HOMÉROSZ KÓRUSÁNAK vezetőjével, Peskó György orgonamű vész-karnagy ­gyal folytatott interjút közöl a ..Négy évszak” című folyóirat szeptemberi száma. A karnagy ennek a különleges és magas színvonalra jutott kórusnak ve­zetésében rejlő érdekességekről, élményekről nyilatkozik. ..Nem­csak zeneileg, de emberileg is összehangolt együttes a mienk - nyilatkozik Peskó György. — Elfogadnak, megbíznak bennem, szinte a gondolataimat is kitalál­ják. tehát mindent tudnak ró­lam. A kapcsolatunk a fontos, nem a puszta jelenlétem. Ez ad nekik is. nekem is biztonsá­got ... A zene szeretete és sodra elegendő ahhoz, hogy összefogja az embereket. Ha jól muzsiká­lunk, máris létrejön a közös él­mény öröme. Amikor azt érzem, hogy mindegyikük lelke itt van a kezemben, olyankor tudom, hogy nagyszerűen dolgozunk.” I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents