Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-09-16 / 37. szám

Jelok — jelképek — emlékek

MegrökönTÖdések

Egy régi vicc szerint bevezetik a faluba a villanyt. Rozi néniék házába is. Az öregasszóny érdeklődéssel figyeli a munkát. Érteni is szeretne valamit, az elektromosság titkaiból. A fiatal szerelő — unokája lehetne — lelkesen magyarázza — úgy hiszi, nagyon egyszerűen és érthetően — a villanyáram lényegét és továbbítását. Róza néni közben sűrűn bóiogat. érti ő. hogyne értené. A fiú boldog. A végén is csak ennyit kérdez a néni: „Csak aztat mondja meg még édes fiam. hogy a csudába ér el olyan gyorsan a petróljom a kapcsolótól a lámpáig?'’

MÉG AZ ÖTVENES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN TÖRTÉNT, amikor sokmindent írtak. írtunk ki á gyárak kapuja fölé, házakra, hidakra, iskolákra, kórházakra. Jelszavakat is. szólamokat is, fogadkozásokat is. Olyanokat is, amelyek ma is lényegesek és érvényesek. És olyanokat is, amelyek azóta könnyűnek találtattak a történőié m mérlegén.

Párhónapos végzettségű, egészen fiatal segédlelkész voltam. Családlátogatásra bicikliztem egy vidéki város túlsó végébe. Olyasféle külvárosi házba, amelynek szoba, konyhás lakásai sorra nyíltak ugyanannak az udvarnak és kertnek kínosan-pontosan felparcellázott négyzetmétereire.

Parázs veszekedés lármája hangzott messzire a deszkapa iánkon át. Valami zöldpaprikáról volt szó. amit valaki lelopott és a nyomok világosan valamerre vezettek.-Ott volt. az udvaron a ház a'praja-nagy- ja. s mind ordított, ahogy a torkán kifért.. Hol egy seprű, hol egy gereblye emelkedett magasba a palánk fölé.

Itt se lesz ma családlátogatás — gondoltam, s ahogy fordítom a biciklit visszafelé, látom a szép. nagy táblát a kapú fölött.. Kétoldalt egy-eg.v csőrében olajágat tartó kövér galamb, középen a felírás, fényes sztaniolpapírbói. mint a galambok: „Ennek a háznak mindem lakója a békéért harcol.”

BÖJTI IGEHIRDETÉS-SOROZATOT TARTANAK az egyik nagy gyülekezetben. Az igényesen megválogatott és rangos igehirdetők hétről-hétre egyszer, majd a nagyhéten minden este arról prédikáljak. hogy Jézus szenvedése és halála nem a kiszámíthatatlan vak sors csapása volt, nem elkerülhetetlen végzet és nem is emberi gonoszság következménye, hanem Isten örökkévaló akaratából kellett szenvednie, hogy szenvedésével, halálával és feltámadásával bűnbo- /csánatot és örök életet szerezzen. Kitűnő igehirdetéseket hallottunk akkor erről a fontos, nagy témáról.

Végeíelé járt már.a sorozat, jól benne voltunk a nagyhétben, amikor egyik este. istentisztelet után félrehiv az egyik presbiter — nyugdíjas, de teljes szellemi frisseségű tanárember, gyülekezeti alkalmainknak. így a böjti sorozatinak is szorgalmas résztvevője s megkérdi: értek én mindent, csak azt mondd még meg. hogy miért is kellett a mi Urunknak annyit szenvednie?

ORSZÁGOS HÍRŰ IDŐSEBB LELKÉSZTÁRSAM TEMETÉSÉRE igyekeztem. Olyan ember volt akinek szava messze túlhangzott nemcsak gyülekezetének, de egyházunknak is a határán. Akinek mély hitet és magas szintű műveltséget hordozó és retorikai művészettel elmondott igehirdetéseit felekezeti, sőt világnézeti különbségek ellenére is nagyon sokan és nagyon szívesen hallgatták.

Az autóbusz tele volt gyászruhás utasokkal. Számomra ismeretlenekkel. Valami ülőhely elfoglalása miatt vita, maid veszekedés támadt közöttük. Egyre durvább hangon és egyre nagyobb hangerővel. Végig az úton csak úgy zengett tőle aiz autóbusz. Nagyon bántó, nagyon megbotránkoztató volt.

Egész úton azon reménykedtem, hogy azok másfelé igyekeznek.

Tévedtem.

Félóra múlva mind ott álltak, ahol en is. Ugyanannak a koporsónak a közelében.

Zokogtak mindnyájan.

Még a férfiak is.

Schreiner Vilmos

A Gyülekezeti Segélyről az eredmények ismerete nélkül

(Folytatás a 4. oldalról) napra eső részaránya jóval meg kell, hogy haladja a 99 ezer forintot.

Ugyanakkor igen szép eredményekről tesznek bizonyságot a gyülekezeteink az önkéntes adományok terén.

A MIND JOBBAN IZMOSODÓ

GYÜLEKEZETI SEGÉLY SZOLGÁLATA IS — hiszen ez csak egyik szolgálati területe egyhá- egyházát. gyülekezeteit szerető egyházunk e részének — élő bizonysága egyházunk élő szolgálatának. pezsgő gyülekezeti életünknek. magyar evangélikus testvéreinknek.

Karner Ágoston

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1979. szeptember 16-an Deák tér de. 9. (úrv) Hafen sc her Károly, de. ll. (úrv) Káldy Zoltán, du. ti. Harmati Béla. Fasor de. 11.

(úrv) Gáncs Aladár, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél

9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. léi

11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de.

10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de.

fél' 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11.

(úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 3. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos

út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Drobina Erzsébet. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. 8. Matti/. László. Kispest de. 10. Bonnyai. Sándor. Kisnest Wokerio-^iep de. 3. Bonyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákos«-» ’óta Má- - telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály d°. rl

11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa P'-’L Rákosiiéit d'\ in. Kosa 1 ász- ló. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) de. fél 11. (német), de. 11. (úrv) du. ti. To- rockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor: XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9„ Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Pest hidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori u. (>. de. 10. Filippinyi János. Kelenföld de. 8. Bencze Imre. de. 11. (úrv) Mis- sura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (úrv) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

— JÓKARBAN levő harmóniumot vennék. Válaszokat ár és méret megjelöléssel kérem. Bernáth István, Budapest 1082 VIII. Harminckettesek tere 2. II 20.

— ÉRTELMISÉGI ház.spár hat hónapos gyermeke mellé napi öt órai elfoglaltsággal pótmamát keres. ..Naphegy” jeligére a kiadóhivatalba.

__ FELAJÁNLOK ajándékba jó állapotban levő asztalos avalupadot. Értesítést kér Cserhalmi István 1131 Budapest. XIII. Thälmann u. 2ti.

EV

ANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egvház Saitóosztálvának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi Gvörgy Felelős kiadó:

Harkánvi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám : 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 200.— Ft Arusítla a Masvar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302

©

79.2386

Athenaeum Nyomda, Budapest • Rotációs magasn.vomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Áldjad lelkem, az Urat. és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsolt 103, 2).

VASÁRNAP. — „Te vagy az Isten, aki csodákat tettél, megismertetted erődet a népekkel" (Zsolt 77, 15 — Fii 4. 1 — Lk 17. 11—13 — Zsolt 84). A mi szemünk nem lehet vak. a mi fülünk nem lehet süket, a mi eszünk és szivünk nem lehet érzéketlen Isten mai csodái előtt, Ki lássa meg, ha nem Krisztus népe. ahogy a történelem Ura ma is igazságot, jogot és békét teremt a népek között. ..Mutassad meg jóvolto- dat. Lássuk irgalmasságodat” (707. ének 3. vers).

HÉTFŐ. — „Egv szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk, Jézus Krisztus Istenét és Atyját" (Róm lő. 6 — Zsolt 22. 23 — Mk 1. 40—45 — Róm 11, 25—32). Annyi erő van egv-egv gyülekezetben, amennyi őszinte köszönet van a szívekben Isten felé. Azért, hogv hordozza, vezeti életünket, gyülekezeteinket, népünk és az emberiség mindennapját. Csak ez a köszönet méltó Istenhez. csak ez orvosolja panaszko- dásra. siránkozásra hajló szívünket. „Mind adjon hálát Istennek. ki csak él idelenn” (711. ének I. vers).

KEDD. — . Megkereshettek volna. de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek)) (Ézs 65, 1 — Mt 22, 8—9 — IThess 5, 16—24 —'Róm 11. 33— 36). Nem lehet elfogadni azt az állítást: Nekem Isten nem mutatta még meg magát — vagy Honnan tudjam, hogv van Isten az égben. Ez csak bújócska játék a mindig megszólaló és önmagához Jézusban utat készítő Isten elől. ..Örvendj leikem. nézd, azúr jő!” (114. ének 6. vers.)

SZERDA. — „Árról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egvmást” (Jn 13. 35 — 5Móz 28, 10 — 2Kor 9. 10—15 — Róm 12,* 1—2). A testvérszeretet parancsa ma is érvényes — kétszeresen visszataszító a gyülekezeten belüli szeretetlenség. Ma mégis forróbb

az a kérdés, meddig ér el a keresztyének felelőssége, embersze- retete. Csak a határtalan szeretet tanúskodhat a világért meghaló Jézus Krisztusról. „Ó, szeretet. Atyja, Áldj meg oív lélekkel, Mely örömest tesz iót Minden emberekkel" (443. ének 7. vers).

CSÜTÖRTÖK. — ..Mi bizonyságot teszünk a'Tól. hogy az Atya elküldte a Fiát a -világ üdvözítőjéül" (Un 4, 14 — Zsolt 117, 1 — IThess 1. 2—10 — Róm 12, 3—8). Egyházban élni. a gyülekezet gondjaiban, terheiben örömteljes eredményeiben tevékenyen részt vállalni csak messzebbre néző szemekkel és távolabbra érző szívvel lehetséges. Ez a messzebbi és távolabbi terület az a társadalom. az a nép, az az emberiség, ahol Jézus ma is jár — el ne maradink tőle. „Ne szeressem-e azt, Kinek te Atyja vagy. Akihez jó- voltod. Mint énhozzám, oiv nagy!’ (443. ének 6. vers).

PÉNTEK. — ..Most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára. hogy szentek legyetek" (Róm 6. 19 — Zsolt 18. 36 — Fii 1.' 12— 18 — Róm 12. 9—16). Ez nem bölcs mondás, vagy jószándékú jelszó, amit az okos ember megszívlel. Ez az Istenhez tartozásunk egyetlen tehetséges megnyilvánulása. Megnyitott szeműek és fülűek, jócselekvésre képessé tett emberek vagyunk — mire várunk hát —! ? „Lehessek tanítványod A te Lelked szerint. Akit a jól tevésre A szíve kényszerít” (44ö. ének 4. vers).

SZOMBAT. — ..Az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyetek, hogv meg ne csaljátok magatokat” (Jak 1, 22 — Ez 3, 10 — Fii 1, 19—26 — Róm 12, 17—21). Vagy az egyik marad el: az igehallgatás, vagy a, másik nem követi: a megtartás — és meg csodálkozunk, hogy döcög, betegeskedik. áporodott szagú a ke- resztyénségünk. — A pénzérmének két oldala van — nem i» lehet másképp — és úgy ér valamit. ..Boldog, aki hallgatja, S megtartja, Uram beszéded" (298, éne* 1. vers). Simoníay Ferenc

— Szentháromság után a 14. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Gál 5, 16—24: az igehirdetés aiapigéje: Mt 12. 22—30 (31—32).

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÖBAN. Szeptember 23-án. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió.

— SAJTÓHIBAIGAZÍTÁS. Az

augusztus 19-i számunkban A legszebb naplementék földjén című cikkünkben a második hasáb 7.

sorában ..gyülekezeti”, a 12. sorában „énekeket” a helyes szöveg. A negyedik hasáb második bekezdésében helyesen: a nagy Istent. a láthatatlant és valóságost sejteti meg...

Az augusztus 26-i számunkban, a fenti úti-beszámoló folytatásában az első hasáb második bekezdésében „határország” helyett „hátország”, néhány sorral lejjebb .hazámat” helyett „hazámmal” olvasandó. A harmadik hasáb 11. sorában ..kultúrájú” helyett ..kultúrájuk”. az utolsó előtti 9. sorában „példája” helyett „példái” a helyes szöveg. (A szerző)

Erős emberek

Spilárissá tekerik a kávés kanalakat, összegubancolják a villamosok kapaszkodóit. Szkandereznek. Összefonódik két ember tenyere és öt-öt újjá, könyökük íz asztalon, kidagad nyakukon az erük és a másik karját akarják helyzetéből ki vagy elmozdítani. Olyan elszántak mint régi bajnoki tornák vitézei. Bizonyítani akarnak. Pedig a tét nem sok. Általában egy korsó sör. Ez az elégtétel. Es akik körbenállnak, szurkolnak és fogadnak ki lesz a győztes. Állítólag a Szkanderezésnek vannak trükkjei is. Nem tudom, nem is érdekel, mert az erőfitogtatás mindig elrettentett, mert tulajdonképpen valamiféle gyengeséget gyanítok mögötte.

EZEK AZ ERŐS EMBEREK LÉPTEN- NYOMON FELTŰNNEK AZ ÉLETÜNKBEN, csodálatba szeretnének ejteni, vagy meg akarnak rémíteni. Energiafeleslegüket pocsékolják. És ezzel még kérkednek is. Pedig a munkahelyükön, a mindennapi életben, a közösség érdekében sokkal jobban hasznosíthatnák ezeket az erőket, melyek így csak elkallódnak. De ki mer szólni nekik? A művezető, a szülő, a barát vagy a munkatárs? Köny- nyen megkaphatják a pökhendi választ, mert ezek az emberek fölényesek és magabiztosak. Fölényesek és magabiztosak egészen addig, amíg be nem kell bizonyítani, történetesen egy tűzesetnél, hogy az erő édes rokona a bátorságnak. Éppen zzért kellene szólni nekik. Egyszer, kétszer. háromszor, sokszor, türelemmel. Mert az emberi energiával takarékoskodni kell mindenki érdekében.

S mennyi erőt pazarolnak el olyan munkára, melynek hasznát nem látja a társadalom, csak az egyéni érdek. Mert az erő fecsérlésének lehetőségei szinte korlátlanok. Mennyi energiát emészt például az önzés, a kapzsiság, a gyűlöl- ség. a marakodás, az öldöklés és kíméletlen pozícióharc. Mennyire kifárad az em ber ezekbe a küzdelmekbe, és az energiából alig marad lohbanásnyi erő. S mert fogy az erő, kifulladunk és elfáradunk. s jelentkeznek az első tünetek, az álmatlanság, az ingerlékenység, a neuraszténia csalhatatlan jelei, később a szívpanaszok, mert rosszul gazdálkodunk magunkkal.

DE NEMCSAK A KÁVÉS KANALAK ÉS A VILLAMOS KAPASZKODÓK GYÜRÖGETÖI. a szkanderezők. ezvk a hétköznapi erőművészek koptatják feleslegesen energiájukat a maguk brutális vagy primitív módjukon. Lehet másként is. Például amikor egyesek jogtalan előnyhöz akarnak jutni, s ennek érdekében nem sajnálnak fáradságot, titánjárást, valóságos szellemi trapézmutatványt mutatnak be. hogy ajtóról, ajtóra kilincselve elérjék a céljukat. S

milyen felesleges energiapazarlás, amikor egyesek fenyegetőzni kezdenek, ha mócsingos húst kapnak, ha a szomszéd gyerek az ablakuk alatt játszik, vagy ha a szerelő nem ér oda idejében megjavítani a televízió készüléket. Ilyenkor azonnyomban megtorlást helyeznek kilátásba. összeköttetésekre hivatkoznak, osztály- és főosztály vezetőkre, miniszter- helyettesekre, akik majd ellátják a baját azoknak, akik a vélt vagy valós sérelmet. kényelmetlenséget okozták. Röpködnek ilyenkor a sosemvolt ismerősök, rokonok és . barátok rangjai, titulusai, akik majd mintegy a bosszúállás szellemi rendet teremtenek és igazságot osztanak.

Mi adja vajon ezt a mérhetetlen plusz energiát. mellyel úgy gazdálkodunk, mintha harmincöt fokos nyári hőségben reggeltől estig fűtenénk a szobánkat? Pedig ilyen ember ugyancsak ritkán akad, de ha mégis, komolyan felmerülhet az a gyanú, hogy az elmebeli állapota netán vitatható. S honnan bennünk az a temérdek erőfelesleg, melyet csak és kizárólag a magunk érdekében és magunk céljaira használunk fel. melyet féltve őrsünk, s amikor este pihenni térünk, ezt óvjuk elsősorban, amikor pedig azt mondjuk, hogy új erőt gyűjtünk, gondolatban már megosztjuk ezt az energiát a hasznos és az öncélú felhasználás között.

S AMIKOR KERESSÜK A FÖLÖS ENERGIAGYÜJTES SZÜKSÉGESSÉGÉ. NEK OKAIT, első válaszként szembetalálkozhatunk a fokozott élettempóval és a szüntelen növekvő igényekkel, melyek természetesen többet kívánnak az embertől szellemi és fizikai megterhelésben. Szinte már közhelyszerű megállapítás, hogy rohanó tempójú életet élünk. De ki diktálja az iramot? Mi magunknak, vagy egymásnak, mert valami örökös lemaradástól rettegünk, s úgy érezzük mindent csak sietve, lehet elintézni, mert csak akkor hatásos az eredmény, ha utána pi- heghetünk és sajnáltathatjuk magunkat? A kérdés magától adódik: nem lehetne-e ugyanezt. ugyanúgy megfontoltabban és szervezettebben elvégezni? Lehetne. De ettől még hivatkozhatunk a rohanó életre, a hajszára, mely oly sok energiát emészt fel, mert otthon, és magunk körül, a közvetlen környezetünkben is csillapítani kellene azt a mindig lázban tartó nyugtalanságot, mely erőnkfeletti produkcióra késztet bennünket.

Az ember technikai csodákat alkot, átalakítja a természetet, meghódítja a világűrt. Az ember tehát valóban erős. De csak ha okosan és jól gazdálkodik az erejével. Mert a szeretet is energia. A hűség és a ragaszkodás is. A családhoz, a néphez, a hazához, az emberiséghez. S ez az energia adja a legtöbb erőt.

Ágh Tihamér

1