Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-08-19 / 33. szám
„Az álom és reménység megvalósulásának ünnepi órájában” Megnyílt az Evangélikus Országos Múzeum Káldy Zoltán püspök megnyitója A Múzeum bejárata múlva megnyílik az Evangélikus Országos Múzeum első állandó kiállítása. Az eltelt időben azonban dr. Fabiny Tibor, Teológiai Akadémiánk egyháztörténeti tanszékének professzora, akit egyházunk vezetősége a múzeum létrehozásával és vezetésével megbízott, kitartó, céltudatos munkát végzett. Felmérte és nyilvántartásba vette egyházunk műkincs- állományát. Komoly állami segítséggel elvégezte egyes sérült, rossz állapotban levő tárgyak restaurálását. Amikor már a helyiségek megszerzésének kérdése volt napirenden, megcsillant a kiállítás megvalósulásának a reménye. Egyházunk vezetősége minden támogatást megadott annak érdekében, hogy múzeumunk kiállítása a főváros szívében kapjon helyet. A sok fáradozáson kívül ez természetesen meglehetősen nagy anyagi áldozatot is jelentett. Az anyagi terhek hordozásában a testvéri segítőkészségnek szép példáját adta a Szlovákajkú Evangélikus Gyülekezet, amikor 300 000 forinttal járult hozzá a múzeum létrehozásának költségeihez. Ugyanakkor államunk is rendkívül sokoldalúan támogatta törekvéseinket. A Deák téri egyházi épületben levő, állami intézményeknek bérbe adott helyiségek felszabadítása, és a múzeum céljaira való átengedése csak az Állami Egyházügyi Hívásúnk „az álom és reménység megvalósulásának ünnepi órájában” — amint Káldy Zolt&n püspök-elnök mondta az ünnepélyes megnyitó alkalmával. Július 27-én délután két órakor több száz érdeklődő szorongott a Deák téri templom és a parókia épülete által határolt térségen, „Budapest legszebb klasz- szicista udvarán”. Múzeumunk megnyitásának állami részről történt értékelését mutatja, hogy részt vett az ünnepélyen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint dr. Pozsonyi László főosztályvezető, dr. Völgyesi Mátyás főosztályvezető és dr. Lippényi Ferenc osztályvezető is. A Kulturális Minisztérium Múzeumi Osztálya részéről eljött dr. Villangó István főosztályvezető és Román Mária osztályvezető. Ott volt Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Ugyancsak jelen volt a Központi Múzeumi Igazgatóság vezetője, dr. Csikay László igazgató, s az egyházi gyűjtemények szakfelügyelője, dr. Dávid Katalin is. Sok vezető egyházi személyiség is eljött, hogy osztozzék örömünkben. így láthattuk dr. Kacziba József római katolikus püspököt, Kovách Attila református püspököt, Berki Feriz ortodox protoiereit, Bartók Béla unitárius főgondnokot, de más egyházak, illetve felekezetek vezetőinek és A püspök miután üdvözölte a megjelenteket, beszédét így folytatta: „Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy kedves vendégeink most Budapest legszebb klasszicista udvarán vannak. És ezt tulajdonképpen mi is csak most fedeztük fel, miközben kerestük a helyet a megnyitó ünnep számára. Ennek a helynek és udvarnak is van előtörténete. Ez a terület az egykori középkori pesti várfal mentén terül el. A szomszédos iskola alapozási munkálatainál 1863-ban egy 3. századból való római kori fogadalmi oltár került elő, amelyet Silvanusnak, az erdők és ‘ligetek istenségének tiszteletére emelt egy bizonyos Secundinius Sabiniaus. A Budapesti Történeti Múzeum vezetőségének jóvoltából az értékes, 1700 éves követ mai naptól kiállítják múzeumunk előcsarnokában. Az első pesti evangélikus templom és iskola céljára szánt telket II. József Türelmi Rendelete, tehát az 1781 utáni években szerezte meg az 1787-ben megalakult pesti evangélikus egyház. Az előbb imateremnek, majd iskolának használt földszinti épületrész — amelyben múzeumunk is van — Krausz János késmárki építőmester tervei szerint épült 1793— 97. között. Korai halála után fiatal segédje, a magyar klasszicista építészet vezéralakja Pollack Mihály folytatta a templom tervezését és felépítését. Ez a templom volt Pollack Mihály első műve Pesten, melyet közel négy évtizeddel később — számos nagyszerű épület megépítése után (kastélyok, megyeházák) — követett a Nemzeti Múzeum. Múzeumunkkal egybeépült iskolaépület nevezetessége, hogy 1833 34-ben itt tanult Petőfi Sándor. Petőfi iskolája most múzeumunk egy részét képezi. Templomunk egyik nevezetessége, hogy benne kereszteltette meg fiait 1841-ben és 1844-ben Kossuth Lajos' és, hogy az egyik keresztelőn Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”, a másikon Deák Ferenc volt a keresztszülő. A templom és iskola épületeivel „evangélikus szigetet” képező történelmi együttes valóban életmentő szigetnek bizonyult az 1838-as pesti árvíz idején. A környékből akkor még kiemelkedő térre és templomba sok százan menekültek. A szomszédos Dohány utcai izraelita hitközség elnöke, Löwy Hermann ennek emlékére, hálából bibliai héber feliratos ezüst kelvhet ajándékozott Lang lelkésznek. A kelyhen — amelyet ugyancsak kiállítunk — szép, domborműves ábrázolása látható az akkor még toronnyal rendelkező templomunknak és a körülötte hömpölygő habos árDr. Káldy Zoltán püspök-elnök megnyitót mond feavatásakor mondott beszéde után az „ország papjá”-nak neveztek. Bátran állt a szabadság- harc mellé és lelkes beszédeket mondott annak bátorítására. Ő temette Mária Dorottya nádorné- asszonyt, 1849 tavaszán pedig Petőfi Sándor gyors egymásutánban elhunyt szüleit az akkori Váci úti temetőben. Itt végezte szolgálatát Győri Vilmos lelkész is az 1850- es években. Kiváló író és műfordító volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Fordított angolból, franciából, svédből és spanyolból, többek között Shakespeare és Miliőre műveiből. Különösen is értékes Cervantes Don Quijote-jának fordítása. Ugyancsak ebben a templomban szolgált Kollár János, a szlovákajkú gyülekezet lelkésze, aki a szlovák világi irodalomnak is egyik legnagyobb egyénisége- ma is. Később a szlávisztika profesz- szora volt Becsben. Végül megemlítem, hogy ennek a templomnak nagy, öblös szószékén talált menedéket 1944- ben, a nyílt fasizmus idején, a gettó elől menekülve egy zsidó házaspár. Napokig éltek a szószékben, mígnem megmenekültek. Van egy torzó is udvarunkban, Luther Márton szobra. Az 1930- as évek végén meghirdetett pályázaton Amerigo Tot is részt vett, de a pályázatot Lux Elek nyerte. A szobor felállítására, „Hálás szívvel köszönjük” A múzeum előtörténetének ismertetése után Káldy Zoltán így folytatta beszédét: „Hálás szívvel megköszönjük az Állami Egyházügyi Hivatalnak, a Kulturális Minisztérium múzeumi osztályának, az Egyházi Gyűjtemények szakfelügyelőjének, valamint a Központi Múzeumi Igazgatóságnak minden segítségét, tanácsát, szeretetét, az installáció fedezését. Szívből köszönjük Ha- vassy Pál építészmérnöknek, az Országos Műemléki Felügyelőség műszaki igazgatójának a múzeum tervezőjének, Gryllus Vilmos építészmérnöknek, a kivitelezés irányítójának, Bánkúti Albin berendezőnek és munkatársainak, Péter Márta művészettörténésznek, Uray Erika grafikusművésznek, Varga László ötvösművésznek, Kiss Pál ötvösnek, továbbá a kőműves, festő, villamossági és a központi fűtés munkában részt vevőknek művészetét, szakértelmét, szeretetét, önzetlen fáradságos munkáját. Külön is köszönjük dr. Fabiny Tibor professzornak évek óta folyó nagy munkáját, céltudatos szolgálatát a múzeumért, a kiállítás megtervezéséért. Egyháztörténeti jelentőségű az ő munkája. (Folytatás a 3. oldalon) Sokáig elérhetetlen álomképnek tűnt az Evangélikus Országos Múzeum létrehozásának gondolata. 1973-ban, amikor megalakult az Evangélikus Gyűjteményi Tanács, s ezen belül megkezdődött múzeumunk szervezése, még sokan nem gondolták, hogy hat év tál közbenjárásával vált lehetségessé. A Központi Múzeumi Igazgatóság pedig vállalta múzeumunk kiállítási anyagának teljes berendezését, az úgynevezett installációt. Ennek mind meg kellett történni ahhoz, hogy együtt lehesgyűjteményeinek képviselőit is. Kulturális életünk több neves képviselője jelenlétével és közreműködésével gazdagította az ünnepélyt. Weöres Sándor Kossuth- díjas költő melegen köszöntötte a múzeumot, Bitskey Tibor színművész két költeményt mondott el, iff. Fasang Árpád és Mossóczy Miklós zeneszámot adtak elő, Berczelly István szólót énekelt, a Lutheránia énekkar pedig kezdő és záró kórussal keretezte az ünnepélyt. Káldy Zoltán püspök magas hőfokú és liturgikus emel- kedettségű felavató szavai a múlt megbecsülésére, s egyben evangélikus mivoltunkhoz szorosan hozzátartozó igaz hazafiságra tanítottak. nak, a csónakon menekülő embereknek. Ennek a templomnak volt papja Székács József püspök, a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd tiszteletbeli tagja, Kossuth jó barátja, akit Berzsenyi niklai síremlékének valamelyik budapesti köztéren — hatalmas talapzattal — a háború miatt már nem kerülhetett sor. Azt a Luthert ábrázolja, aki azt vallotta, hogy az „egyház legtJob kincse -Jézus Krisztus evangéliuma.” Ebből született a reformáció is.
