Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-12 / 32. szám

1 Jelek — jelképek — emlékek Pantomim minden mennyiségben Azt mondják, hogy elsöprő volt a siker Párizsban, az Olympia színpadán. Tombolt á közöhség. Egy népes pántomimcsoporfc a né­majáték sajátos eszközével azt adta elő, hogy hogyan viselkednek, milyen nevetségesen kificamodott mozdulatokkal utaznak az embe­rek egy zsúfolásig megtelt autóbuszon. Tették pedig mindezt — ebben volt az óriási önfegyelmei követelő mozdulatművészeti teljesítmény — a hatalmas, nyílt színpadon. S mintha a buszon lennének összepréselődve: testtartásukkal ponto­san alkalmazkodva a képzeletbeli autóbusz utasterének alakjához és mozdulataikkal annak indulásához, gyorsulásához, fékezéséhez. •. Miért a nagy siker? Miért, hogy a nevetés csaknem szétvetette a hatalmas színházat? Nyilvánvaló, hogy a közönség önmagán, önmagunkon, zsúfolt nagyvárosi életünk furcsa formáin nevetett. Pedig, mintha többről is lenne szó. Mert necsak a dugig telt buszon utazunk hétrét görnyedten és ki­tekert kézzel-lábbal. Sokféle kocsiszekrény szőrit' bennünket-. Az emberi együttélés formái, szokásai, szabályai. Öröklött és felvett, belénk nevelt és megszokott magatartási formák, erkölcsi törvények. Közben alkalmazkodni kell egymáshoz, ás mindenfelé szűk a hely, testben is, lélekben is. Kemény lecke. Alkalmazkodni és mégsem deformálódni. Magunk­nak sem, miattunk másoknak sem. Sőt, azon lenni, hogy egyenes derékkal járjanak minél többen körülöttünk. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy nem is egyféle karosszéria szorít bennünket. 'Társasutazásban zsúfolódunk egy csoporttá családunk­kal, munkahelyi, lakóhelyi, iskolai, gyülekezeti közösségek tagjai­val. Egyházunkkal és népünkkel. Sőt, az egész emberiség nagy csa­ládjával, amely éppen a legutóbbi időben kezdi egyre szűkösebbnek érezni régi lakását, a kerek világot, e lassan négymi Uiárd utast egy­beszorító legnagyobb kocsiszekrényt önmaga körül. De az alkalmazkodás egyáltalán nem egyszerű. Az persze egyér­telműen visszatetsző, vagy akár nevetséges is, ha egyes utasok időn­ként úgy mozognak, mintha nem előre, hanem hátra menne a kocsi. Mégis a történelem számos esetben azokat igazolta, akik nem utá­nozták a többiek erre vagy arra hajlongásának fejbólogatásait. Sőt. megállították, hogy más irányba indítsák tovább az akár egész né­peket vagy társadalmi osztályokat magukkal szállító járműveket; Az egyháztörténet pedig a bibliai időktől kezdve a legújabb korig akkor vitte igazán előre az örökélet utasait, ha fel-felhangzott és meghallgatásra is talált az a nemegyszer teljes pályamódosítást kö­vetelő figyelmeztetés, amely valahogy mindig így szólt: ... „én. pe­dig azt mondom néktek” . .. vagy: ,, térjetek meg..:” Csak kiszállni nem szabad soha. Hogy menjen, ki merre akar. S nézni, gőgös-unottan, kívülről, mások életének zsúfolt küszködéseit. Mert megérkezni is csak együtt lehet. Azokkal, akikkel együtt küszködtük végig az utat. Schreiner Vilmos KÍSÉRLET A KONFIRMÁCIÓI OKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁRA Birgitta Novell lelkésznő, a svédországi Händen (Stockholm egyik elővárosa) gyülekezetében a konfirmációi oktatás új formá­jával próbálkozott. A rettegett vizsga helyett, melynek során a lelkész kikér­dezi a konfirmandusokat a ta­nultakról, Birgitta Novell azt a feladatot adta a fiataloknak, hogy fogalmazzák meg korunk problé­máit és szóljanak hozzá keresz­tyén szempontból. Mindez nem egy alkalom során, vizsgaszerűen történt, hanem hosszabb, közös munkával. Az együttlétek során ném lelkészeket is megszólaltat­tak. Birgitta Novell lelkésznő el­mondotta. hogy a közös munka oly mértékben összekovácsolta a 80 fős csoportot, amire koráb­ban egyáltalán nem számított. A kapott feladattal való fáradozás hozzájárult ahhoz, hogy a fiata- lok mélyebben és reálisabban értsék meg, mit jelent keresz­tyénnek lenni a mai világban. Isten tisztek ti rend Budapesten, 1979. augusztus 12-én Deák tér de. 9. (úrv) Harmati Bé­la, de. 11. (úrv) Hafenscher Károly, du. 7. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 0. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői üt 21. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Ruttkay Le­vente. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. iMa­gyar) Ruttkay Levente. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) f Boros Ká­roly. Rákosfalva de. 0. Boros Ká­roly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bo­ros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Drobina Erzsébet. Fran- gepán u. de. 8. Drobina Erzsébet. Újpest de. 10. Vető Béla. Pesterzsé­bet de. 10. Komjáthy Lajos. Sorok­sár Újtelep de. fél 9. Komjáthy La­jos. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerletelep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Matúz Lász­ló Rákospalota iVTAV-teJeo de. 8. Ma­túz Pál. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszent­mihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kurier A Mátyásföld de. 9 Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsa­ba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Kósa Pál. Rákosliget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél ll. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Mado- csai Miklós, de. fél ll. (német), de. 11. (úrv) Madocsai Miklós, du. 6. Foltin Brúnó. Torockó tér de fél 9. Fo.ltin Brúnó. Óbuda de. 9. Gö­rög Tibor de. 10. Göröe Tibor, v ti Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Nyírő József, de. ll. Nyírő József, du. fél 7. Csencrődv László Budakeszi de. Csenerődy László Pesthidegkút de. fél ll. CsengrŐdv László. ModnH u. fi de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. (úrv) Mlssura Tibor. de. ll. (úrv) Missura Tibor. du. 6. Donátit Lász­ló. Németvölgyi út 138. de. 9. Do­náth László. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9 Csákó Gyula. Bu­dafok de. 11. Csákó Gyula. Buda­örs du. 3. Komjáthy Lajos. Török­bálint du. fél 5. Komjáthy Lajos. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. féJ 11. — ZENEISKOLÁBAN tanuló szolid fiatalember részére Nagybudapest területén albérletet keresek szeptem­ber i-re. Bizalommal ajánlhatom. Pásztor Pál lelkész. Miskolc, posta­fiók 734. — 3520. AZ ORSZÁGOS KÖNYVTÁR KÖZLEMÉNYE Az Evangélikus Országos Könyvtár értesíti kedves Olva­sóit. hogy szokásos .nyári szüne­tét augusztus 1—31 ' köát' tartja! Kérjük, hogy rak táréi lenőrző munkánkat' segítsek a június 1- nel korábban kikölcsönzött köny­vek (lehetőleg postám ajánlva) visszaküldésével, (Bp„ Üllői út 24. I. em. 1085) Koranvári fürdés « * Rápillantok íróasztalomon nyúj­tózkodó karórámra és megfontol­tan hanyattfektetem a golyóstol­iam. Halk koppanással tér nyu­govóra. — Elég. Holnap is lesz nap. Gyerünk a Rábára! Egyik kezemmel Bibliám, má­sikkal a fürdőnadrág, törülköző után nyúlok és néhány perc múl­va már a Marcal lúdján átsuha­nó kerékpáromon ülve morfon­dírozom — nem először — elége­detlenül arról, micsoda hamis ké­pet fest az amerikai Sinclair Lewis, általam tizenöt évvel előbb olvasott papi regényében (Elmer Gantry) a protestáns lel­készről, akinek alapvető baja és minden bűnének forrása az, hogy az égvilágon semmi dolga nincs. Mármint az író állítása értelmé­ben. — Legyen neki az ő hite sze­rint — hessentem el magamtól a bosszantó, zavaró képet. Bekanyarodom Dombi-földre, meglegyint régmúlt idők hűvös lehelete. Az árpádkori, románstilü templom előtt haladok el, mely­nek két zömök, fazsindelyes tor­nya már vagy nyolc évszázada vigyázza a Rába vonalát. Ráfor­dulok a rámpára és egykettőre fent vagyok a Rába gátján. Balra az ártérben smaragdszínű búza­tábla hullámzik. Távol elmosódó körvonalú, nagy sötét folt látszik benne. Két éve a Xantus János múzeum végzett ott ásatásokat, a kelta alapítású, római kori Mur- sella nyomait, maradványait ku- tatgatva. Közelről még nem lát­tam a helyszínt. Kár. Hacsak fé­lig lenne is igaza Sinclair Lewis­nek, már rég sor került volna az ásatások megtekintésére. Fékezve, óvatosan leereszked­tem a meredek rámpán, jobbra, a hullámtérbe. Az örökös árnyék miatt nedves talajon, keskeny er­dősávon haladok keresztül és ki­nyílik előttem a fák, bokrok, li­getek megszaggatta rábaparti rét. Június eleje. A rét még kaszá- latlan, érintetlen, tiszta. Üde zöld a fű, a fák lombja, a hullámtéri erdő változó, karélyos vonulata, ám a folyó szélesen kanyargó sza­lagja barna csillogással veri visz- sza a reányilazó napsugarakat. Fut, rohan a Rába vize, fárad­hatatlanul. Évezredek óta már. Régebben, mint a mögöttem levő templom alapjg.it az árpádkor magyarjai lerakták és régebben, mint a római Imperium Mursella nevű városkája pannon földön felépült. Rohan a viz. Úszni — vele szemben — lehetetlen. Lábalni is csak a part menti sekélyesben le­het. Kicsi, bokros földnyelvhez érkezem. Itt elcsendesedik az ár sodra, a meder mélyül, tehát für­dőzésre alkalmas. Űszkálgatok A vízbehajló bokrok ágaiba válta­kozó kézzel kapaszkodva áten­gedem magam a hullámok lassú hömpölygésének. Azután elenge­dem o gallyakat, leszállók a fe­nékre. Megmerítkezem; egyszer — kétszer — háromszor. Hanyatt­fekszem a vízen, vitetem magam az árral a kiszállásra alkalmas partrészig. Lábfa kapok — itt a víz már csak térdig ér — és ki­lábalok a vízből. Alapos, kemény munkát végzek a törülközővel, majd felöltözöm. Sehol egy lélek, csak a víz, föld. levegő, nap örök együttese. Ebbe vegyül a kérészéletű ember — testével, leikével, minden mole­kulájával. Csoda ez. A teremtő Isten csodája. Elnézést a precíz teológusoktól, de most úgy ér­zem, nem pusztán tévelygés, ócs­ka banalitás az, amit költők vagy retorikát kedvelő emberek a ter­mészet nagy templomáról írtak és mondtak ... S azután — az örök együttes­be való bekapcsolódás után — jön a még örökebb, az egyetlen igazán örök, az Ige, aki János evangélista bizonyságtétele szerint kezdetben volt. Kezembe fogva a Bibliámat, letelepszem egy fűzfa tövébe és hátam a fatörzsnek vet­ve elvégzem esti áhítatomat. . . Hazafelé tartva, távolról, ágas­kodó nyulat pillantok meg a ma­gasra nőtt vetésben. — Micsoda jól megtermett nyuszi! — Köze­lebb gurulva látom: nem nyuszi, hanem őz és nem ágaskodik, csak áll a négy lábán. Riadozás nél­kül, nyugodtan figyel. Amikor már csak néhány méternyire va­gyok tőle. elindul és lassú de ke­cses futással közeli bokrosba ve­szi be magát. A bokros szélén megáll, a lombok zöldjéből kivi­rít selymes bundácskájának barna foltja. — Milyen bátor! Nem fél az embertől. Az Ézsaiás jövendölte messiási korszak képe jelenik meg előttem: — Akkor majd a farkas a bá­ránnyal lakik ... Napnyugtával, de megújultan érkeztem haza. Hatalmába ejtett a békesség. Az örökkévalóság bé­kéje és Krisztus békessége: Ságliy Jenő „Jói vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem böl­csen” (Et 5, 15). VASÁRNAP. — „Aki énben- nem hisz. nem szomjazik meg so­ha” (Jn 6, 35 — Ézs 55. 1 — Mt 25, 14-30 — Zsolt 54). Jézus több­ször kifejezésre juttatta, hogy kész adni. Igéje által kielégíti az ember lelki igényét, ugyanakkor megáldja övéit készséggel és te­hetséggel a másik ember szolgá­latára. Ezzel ad tartalmat éle­tünknek. Egyel azonban nem sza­bad elfelejtenünk- Ahogyan na­ponként megnyitjuk a vízcsapot, úgy kell naponként Jézushoz for­dulni és hűségesen gazdálkod­nunk Tőle kapott javainkkal. „Megtartóm vagy. én lelkemet él­tetvén. Ki. nem örülsz a bűnös­nek elveszten: De örvendész in­kább a megtérésén És örökkévaló boldog életén” (5. ének 6 vers). HÉTFŐ. — ..Ellenben erőt kap­tok. amikor eljön hozzátok a Szentletek, és tanúim tesztek ea«- szen s föld végső határáig” IApCsel l. 8 — Zsolt 72, 11 — Préd 9 13-18 — Rom 6. 12-23). Jézus nemcsak eligazítást ad a bölcs élelíolytatáshoz. hanem se­gítséget is nyújt jó akaratának megvalósításához. Szentlelke ál­tal értelmünket és gondolkodás­módunkat formálja, hogy hasz­nos legyen minden napunk. így lehetünk tanúi, azaz kö\retői a szolgálat útján. „A boldogságra, Istenem. Szentlelkeddel segíts, a jóra adj erőt nekem. Vigasztalj, idvezíts!” (240. ének 5. vers). KEDD. — ..Élőtökbe adtam az életet” (5Móz 30. 19 — Fii 1, 21 — Péld 18. 1-9 — Róm 7, 1-8). Nem egyszerűen a választás lehetősé­géről szól a mai ige, honem a re­ménység gondolata is előtérbe ke­rül „Ha végleg elhagy minden reményem. Élve meghaltam, nincs miért einem...” — írta egyik lelkész-költő. Bennünk kell, hogy ékjén az a remény, hogy feszültségeket hordozó világunk­ban egyre többen választják az életért való küzdelmet. Ugyan­akkor a Krisztusba vetett hitünk az örök élet reménységét is táp­lálja. „Hívek, ama szép hazát Már e földön keressétek, S az üdv hajnalcsillagát Már a testben kö­vessétek. Ahol a ti kincsetek. Ott legyen a szívetek” (213. ének 8. vers). SZERDA. — „Kicsoda a bölcs és értelmes közöttetek?'Mutassa meg magatartásával” (Jak 3.13 — Zsolt 119. 86 — 1 Pl. 3, 1—6 — Róm 7, 7—13). A keresztyénség életét figyelve, Nietsehc azt mondta: „A keresztyéneknek meg- váltottabbaknak kellene látsza­niuk, hogy hihessek Megváltójuk­ban.” A bölcs és értelmes keresz­tyén szépen igazítja családja éle­tét, nemcsak beszél, hanem mun­kahelyén is példát mutat maga­tartásával, s nem zárkózik el a nagyobb közösségek kérdései elől sem. A bölcs és értelmes embert minden érdekli, s mindenkin igyekszik segíteni. „Ö tekints rám, igaz bírám, Add. járhassak utadon ; Hogy szeressem s azt te­hessen!, amit kívánsz Jézusom” (406. ének 2. vers). CSÜTÖRTÖK. — „És fogta az Űr Isten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt mű­velje- és őrizze’" (lMóz 2, 15 — Mt 25, 14.19 — lTim 4, 12—16 — Róm 7. 14—25). Isten az embert tevé­keny életre, munkára rendelte. Nagyon komolyan kell ezt ven­nünk, mert nemcsak megbízatás van, hanem számonkérés is lesz! Nekem ilyen kérdéseim vannak — többek között: Eleget tettem-e szülői hivatásomnak? Szemem eléggé rajta van-e a rámbízott szétszórt „nyájon”? Sokan talán együtt kérdezzük: Kihasználom-e jól a rendelkezésemre álló időt? Nincs üresjárat az életemben? „Nem henyélni, munkásságra Hí­vott Isten e világra. Add. ó, Uram, amíg élek, Legyek hasz­nos. munkás lélek ...” (452. ének 1. vers). PÉNTEK. — „Űjjongó hangon mondjátok el. hirdessétek és ter­jesszétek a föld határáig! Mortd- já’ok: Megváltotta az Űr szolgá­ját, Jákobot!” (Zsolt 48.20 — Mt 24 14 — Mi 13, 44—46 — Róm 3. 1—11). A golgotái kereszt annakidején sokak­nak fájdalmat okozott, olyan is volt, aki szégyelte. Akik viszőnt felismerték a prófétai igék be­teljesülését. azok boldog örömmel hirdették, hogy' a halál hatalma megtöretett, a bűn terhétől meg­szabadította híveit az Űr. ..Az ősi jóslat ím betelt, Mit a hű Dávid énekelt: Az Űr. halljátok nemze­tek. Kereszten trónol közietek” (735. ének 3. vers). SZOMBAT. — „Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogv énekeljek és zengedezzek” (Zsolt 57.8 — Jak 5, 13 — Lk 12, 42—48 — Róm 8. 12—171. Isten dicsére­téről van szó! Minden azon mú­lik, hogy felfedezzük-e életünk­ben Isten csodás dolgait: aho­gyan családom életét igazgatta . .. ahogyan gondot visel gyülekeze­teinkről . .. ahogyan jószánclékú embereken keresztül igazgatja az emberiség életét a béke útjára , .. azt. hogy Jézus Krisztus által mindent megtett értünk . . .” ...Istennek hála legyen; Mond­junk neki dicséretet, Zengedez- zünk víg éneket” (207. ének 1. vers). Péter Jenő EVANGÉLIKUS elet A M*ey írországi EvanseMku* Egyház Saitoos/táivan^k laoia Siiei Kesü-ti 9 szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: We/ósi Ovöts.v Felelte KJódó: Harkányi László Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Ú)8ö Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámiaszáfn * 516—20 412—Vili Előfizetés! ár: eg.v évre 200.— Ft Arusítls e Maeyar posta Index? 25211 ISSN 0133—1302 Q) 79.1899 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Istentiszteleti rend a Balaton mellett Balatonboglár református templom: a hó első vasárnapián de. fél 10., a hő harmadik vasarnapjan úu. fél 3. Balatoni enyves református Imaház: a nó első és harmadik vasárnapján du. fél 3. Bulatonlelle. református temp­lom : a hó első vasárnapján de. ll., a hó harmadik vasárnapján du. 4. Ba­latonszárszó' (Evangélikus Üdülő, Jó­kai u. 41.): minden vasárnap de. 10., református templom: a hó második vasárnapján du. fél 4. Balaionszenies, evangélikus Imaház (Fő u. 32.): a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Fonyód, protestáns templom: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 2. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretet­otthon) : a hó harmadik vasárnapján du. 3. Kőröshegy, református temp­lom: a hó második vasárnapján du. 5. Zamárdi. evangélikus imaház (Ara­di u. és IV. köz sarok): a hó máso­dik vasárnapján du. fél 7. Keszthely, evangélikus templom (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 10. Sümeg, pro­testáns templom (Széchenyi u.): a hó negyedik vasárnapján du. fél 4. Ta­polca. protestáns templom (Darányi u. 133.); a hó második vasárnapján du. 4., a hó negyedik vasárnapján de. 10. Balatoiüümarii, evangélikus temp­lom (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): min­den vasárnap du. 4. Baiatonfüzfő, re­formátus templom (József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. siófok (Fő u. 93.): minden va­sárnap de. ll. Balaton világos: minden vasárnap du. 4. Balatonkenese, refor­mátus templom: minden vasárnap du. háromnegyed 3. Balatonakali (augusz­tus 12.): de. 10. Balatonfüred, refor­mátus templom: minden hó első va­sárnapján de. fél 8.. hó többi vasár­napján de. 8. Balatonszepezd (augusz­tus 5-én és 19-én) du. 2. Badacsony­tomaj, protestáns imaház: a hó első vasárnapján de. 9. Csopak, református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dörgicse (augusztus 12-én és 26-án) de. 11., (augusztus 19-én) du. 3. Kis- dörgicse (aug. 12-én és 26-án) de. 12. Kővágóőrs (augusztus 12-én és 26-án) du. 3., augusztus 19-én) de. 11. Pé- csely, református templom: minden hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp (augusztus 19-én) de. 10. Zánka: a ho első és harmadik vasárnapján de. 11. /

Next

/
Thumbnails
Contents