Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-05 / 31. szám

Kányádi Sándor Mondóka semleges vizelt mélyem embertelenül atomhajtású tengeralattjáróm ember telemül elek‘róni kas agyak számítják ki embertelenül a pontos-és igaz jövendőt embertelenül hogy milyen lesz majd a föld embertelenül Megjelent a költő „SZÜRKÜLET" című kötetében. 1978. Jelek — jelképek — emlékek A mundér becsülete Egy újsághírből: „Veszedelmes vasúti tolvaj került rendőrkézre. Többrendbeli lopás alapos gyanújával őrizetbe vették... Többszö­rösen büntetett, foglalkozás nélküli budapesti lakost. Módszere saját­ságos volt. Legutóbbi szabadulása után rövid ideig egy közlekedési vállalat egyenruhás alkalmazottja volt. Amikor munkahelyét önké­nyesen otthagyta, a munkaruhát nem szolgáltatta be. Ebben az egyenruhában szállt fel a vonatra és ezzel keltett bizalmat az uta­sokban, akik ruhájukat, csomagjaikat rövid időre rábízták. Míg távol voltak, a gyanúsított továbbállt a rábízott holmikkal. A rendőrség ké­ri a károsultakat, hogy jelentkezzenek ...” Hatvan éven jóval felüli, de még mindig tölgyfatermetű, markáns­arcú férfi — aktív és sokszoros nagyapa — sokezredik családláto­gatásaim egyikén. Olyan, akin még most is látni, hogy nagyon fess katonatiszt lehetett egykor. Azpk közé a nagyon kevesek közé tar­tozik, akik a háború után is megtarthatták, és néhány évig viselték is nem is alacsony rangfokozatukat. De ez már más történet. . Három nemzedék él együtt szép békességben egy elegáns, régi, nagy lakásban. Előre megbeszélt látogatás, együtt a nagy család. Gördülékeny és tartalmas a beszélgetés. Az egyik téma szinte a kezét adja a má­siknak. Ö udvarias, de rendkívül kimért. Tartózkodó. Tudom, hogy évtize­dek óta nem lépte át temploma küszöbét és jól sejtem, hogy nem ok nélkül. A beszélgetés a háborúra és a háborús eseményekre terelődik. Itt megnyílik a lelke és elkezd beszélni nagyon színesen és értel­mesen. Bőven van miről, hiszen kétévi frontszolgálat van a háta mögött és egy romokon épülő ország első mozdulatai, amelyeket a legközelebbről láthatott. Élő történelem. Élményei között újra meg újra felbukkan valaki. Egy jellemtelen, erkölcstelen, embertelen ember. Ez az ember tiszti rangot viselt, de fekete volt a parolinja. Egyen­ruhája fölé kerítette a palástot, ha egyháza szokása szerint kenyér- rel-borral úrvacsorát osztott valamelyik csapattestnél. Nemcsak átdorbézolt éjszakáival, egész életvitelével szégyent ho­zott egyszerre mindkét mundér becsületére. Neve teljesen ismeretlen volt számomra, de mert érdekelt a do­log, módot kerestem és találtam arra, hogy alaposan utánaérdeklőd­jek, mi lett vele. Megtudtam, hogy nyomban a háború után mind­két mundért levetette, és más, könnyen és jól jövedelmező foglal­kozás, után nézett. Még a negyvenes évek legvégén, az államosítá­sok csúcsidejében egy tiszántúli parókiára — hajdani évfolyamtár­sához — állított be nagy mennyiségű és felette kétes eredetű szö­vettel ügynökösködve. Sok éwdi azután — állítólag — a tengeren­túlra disszidált és alapított ott egy szép üzleti sikerekkel virágzó szektát. Hosszú évek óta senki nem tud semmi pontosat felőle. Több évtizeddel ezelőtt egy. az átlagosnál sokkal jobb képességű fiatal teológiai hallgató, zsebében zárószigorlatónak kitűnő eredmé­nyével, visszatorpant hivatásától, közvetlenül felavatása előtt, lel­kész]' szolgálatának a küszöbén. Váratlan és akkor sokakat megdöbbentő elhatározását azzal indo­kolta, hogy szigorú önvizsgálatot tartva rájött arra. hogy képtelen­nek érzi magát arra, hogy egy életen át viselje — így fogalmazott — a láthatatlan reverendát. Igen becsületesnek látszó vélemény. Majdnem igaza van. De csak majdnem. Mert a reverenda, láthatatlanul, de tényleg mindig magunkon van. Anyaga át meg át van szőve kortársaink: bivők és nem hívők kíváncsi, elváró, kérdező, kérő számonkérő tekintetével. Ott érezzük magunkon fürdőruha és munkaköpeny felett is. , Nem is rossz viselet. Mégis, az igazi láthatatlan reverendát nem a lelkészavatási szer­tartás teszi a válhinkra. Minden igazi keresztyén kell, hogy viselje hite. meggyőződése fegyelmező, szeretetre, igazságosságra, józan, dolgos, példás, igaz és emberséges életre kötelező csodálatos és láthatatlan egyenruháját. Levehetetlenül. Es jaj annak, ezerszer jaj, aki szégyent hoz e mundér becsületére! i Schreiner Vilmos Istentiszteleti rend a Balaton mellett Balatonboglpr református templom: a hó első vasárnapján de. fél 10.. a hó harmadik vasárnapján du. fél 3. Balatonfenyves református imaház: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 3. Balatonlelle, református temp­lom: a hó első vasárnapján de. 11., a ho harmadik vasárnapján du. 4. Ba­latonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jó­kai u. 41.): minden vasárnap de. 10.. református templom: a hó második vasárnapján du. fél 4. Balatonszemes, evangélikus imaház (Fő u. 32.): a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Fonyód, protestáns templom: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 2. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretet­otthon) : a hó harmadik vasárnapján du. 3. Kőröshegy, református temp­lom: a hó második vasárnapján du. 5. Zamárdi, evangélikus imaház (Ara­di u. és IV. köz sarok): a hó máso­dik vasárnapján du. fél 7. Keszthely, evangélikus templom (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 10. Sümeg, pro­testáns templom (Széchenyi u.): a hó negyedik vasárnapján dü. fél 4. Ta­polcai, protestáns templom (Darányi u. 133.): a hó második vasárnapján du. 4., a hó negyedik vasárnapján de. 10. Balatonalmádi, evangélikus temp­lom (Bajcsy-Zsilinszky u. 23.): min­den vasárnap du. 4. Balatonfüzfő, re­formátus templom (József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Siófok (Fő u. 93.): minden va­sárnap de. 11. Balatonvilágos: minden vasárnap du. 4. Balatonkenese, refor­mátus templom: minden vasárnap du. háromnegyed 3. Balatonakali (augusz­tus 12.): de. 10. Balaton fii red. refor­mátus templom: minden hó első va­sárnapján de. fél 8.. hó többi vasár­napján de. 8. Balatonszepezd (augusz­tus 5-én és 19-én) du. 2. Badacsony­tomaj, protestáns imaház: a hó első vasárnapján de. 9. Csopak, református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dörgicse (augusztus 12-én és 26-án) de. 11.. (augusztus !5-én és 19-én) du. 3. Kisdörgicse (aug. 12-én és 26-án) de. 12. Kővágóőrs (augusztus 12-en és 26-án) du. 3., (augusztus 3-én és 19-én) de. ti. Pécsely, református templom: minden hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp (augusztus 5-én és 19-én) de. 10. Zánka: a hó első és harmadik va­sárnapiján de. II. Istentiszteleti rend Budapesten, 1979 augusztus 5-én Deák tér de. 9 (úrv) Harmati Béla, de. 11. (úrv) Harmati Béla, du. 7. Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 571). de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Rutt­kay Levente. Thalj’ Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv). Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rá­kosfalva de. 8. Boros Károly. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Drobina Erzsébet. Ojpest de. 10. Vető Béla. Pesterzsébet de. 10. Kom­játhy Lajos. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Komjáthy Lajos. Pestlőrinc de. 10. Ma- túz László. Pestlőrinc, Szemere-telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kis­pest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest, Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Matúz Pál, Rákos­palota, MAV-telep de. 8. Matúz Pál. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Bod­rog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákosheey de. 9. Fe- renczv Zoltán. Rákosiidét de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Fe- renczy Zoltán-. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Foltin Brúnó. de. fél 11. (német), de. lí. (úrv) Madocsai Miklós, du. 6. Mado- csai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv) Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. lí, de. 9. CsengÖdy László, de. 11. Csengndy László, du. fél 7.- Csengőelv László. Pesthidedkiít de. fél 11. Garam Zol­tán.' Modori u. 6. de. 10. Lehel Lász­ló. Kelenföld de. 8. Bencze Imre de. 11. (úrv) Bencze Imre. du. 6. Missu- ra Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.). Budafok de. 11. (úrv.) Csillaghegy de. fél 10. Ka­posvári Vilmos. Csepel de. féi 11. — HARANGÖNTÉST, javítást, szol­gáltatást, le_ és felszerelést., vasállvá­nyok és könnvi'fhúzású koronák ké­szítését.. átalakítását vállalia ..Slerák László aranvkoszorús harangöntő utó­da és fia”. Gombos Laios Ivmang’öntó- mester. 2162 Örbottyán. Pf. 2. — LTTTHER-kabátot szakszerűen ké­szít Dóczi Zoltán szabómester 1061 Budapest. VI. Majakovszkij u. 6. EVANGÉMKr« ÉLET A Magyarországi Fvqnséliku« Esvház Sait.óoszt.álvának laola Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi Gvörgy Felelős Harkányi László «Szerkesztőség 4c kiadóhivatal : 1088 Budapest VTT1 Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlas?ám : 516—20 412—VTTl Előfizetési ár: eev évre 200.— Ft Arusftla a Msev^r Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 79.1898 Athenaeum Nvomda Budapest Rotációs maeasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „A világosság gyümölcse pedig csupa jóság, igazság és egyenes­ség” (Ef 5, 9). VASÁRNAP. — „Ne ijedje­tek meg, és ne féljetek tőlük! Istenetek az ŰR harcolni fog ér­tetek” (5 Mozi, 29—30 — Mt 16, 18 — Mt 5, 13—16 — Zsolt 48). Sok dolog ijeszt bennünket — néha okkal,, néha ok nélkül. Egy idős testvérem a haláltól fél... Egy jó barátom többször a szom­szédba szaladt, amikor dörgött az ég... Van, aki az egyház jö­vőjét félti, mások rebegve mond­ják: „Soha többé háborút.” „Az Űr gondot visel; Bár az ég dör­géssel, Villámmal rettent, Bár rám tör a vész s halál, Az Űr mel­lettem áll...” (371. ének, 3. vers.) HÉTFŐ. — „Adj nekünk mégis segítséget az ellenség el­len, mert az emberi segítség mit sem ér!” (Zsolt 60. 13 — Mt 15, 28 — Jn 8, 31—36 — Róm 3, 27—31). Minden , emberi .ió igye­kezetei és segítséget nagyra kell becsülnünk tudósok, orvos-pro­fesszorok, lelkészek munkáját. Van azonban Valaki, aki erő­sebb, odaadásban és szeretetben is teljesebb, mint mi. „Te vagy reményem sziklaszóla. Erőssé­gem. és Istenem ..” (24. ének 1. vers.). KEDD. — „Nem ember az Isten, hogy hazudjék” (4 Móz 23, 19 — Zsid 10, 36 — Gál 6, 7— 10 — Róm 4, 1—8). A mai na­pon szeretettel hívom fel a ked­ves Olvasó figyelmét a 12-ik zsoltárra, amelyben az olvasha­tó, hogy „Az Űr ígéretei tisz­ták, olyanok, mint a hétszer megtisztított ezüst..Igen, Is­ten igazságosan akarja elintézni az egyes ember és a közösségek dolgát is. Isten azt akarja, hogy az igazságosság elve érvénye­süljön. ne csak közöttünk, hanem pl. a harmadik világ országaiban is és az egész világon. „Ébred­jetek fel, halljátok, Testvérek kiáltoznak hozzátok. Kiket az ínség szorongat. ím az óra is­mét ütött, Mely minket ide ösz- szegyűjtött Követni e szent sza­vakat. .(274. ének 1. vers.). SZERDA. — „Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon” (Zsolt 141, 4 — Mt 5. 48 — Kol 1. 3—11 — Róm 4. 9—25). Igénk arra figyelmeztet, hogy az embe­ri szív bizony hajlamos a rossz­ra. Egyik úrvacsorái imádsá­gunkban ezt valljuk: „Sok rosz- szat elkövettem, sok jót elmu­lasztottam." Ez világméretű dol­gokra vonatkoztatottan is érvé­nyes. Annyi rosszat elkövetett az emberiség, most már igen nagy hiányérzet van a jó iránt. Ezért mondja az apostol is: „. . . gazdagon teremjétek az igaz­ság gyümölcseit...” „Ha a go­nosz kívánságra Hajol a test és a vér, És a romlottság útjára Inkább, mint a jóra tér; Vagy ha Sátán tőrbe csal Csábító sza­vaival: Állj előttem sebeiddel, Jöjj, és megrontómat űzd el” (184. ének 2. vers.). CSÜTÖRTÖK. — „Vétke­itek miatt elestek e javaktól” (Jer 5. 25 — Mt 26, 75 — 1 Kor 12, 12—26 — Róm 5, 1—11). Ezekben a napokban valós éle­tünkre, vétkeinkre mutatnak rá a napi igék. Nincs kibúvó alóluk. Nem dughatom el saját vétkei­met Isten elől, az egész emberiség sem rejtheti el mulasztását, s nem palástolhatja bűneit. Mi lesz ve­lünk? Egyedüli reménységet az ad, hogy Isten együtt lát ben­nünket és Jézus Krisztust, aki új élet lehetőségével ajándékoz­hat meg. Megszólít, magával ra­gad, s a szeretet útjára indít. „Szent igéddel állj őrt magad, Hogy Sátán s bűn ne ártsanak; Híveidnek adj kegyelmet. Hitet, békét és türelmet” (255. ének 4. vers.). PÉNTEK. — „Az Űr harag­ját kell hordoznom, mert vét­keztem ellene” (Mik 7. 9 — Jak 4. 6—7 — Fii 2, 12—18 — Róm 5, 12—21). Hugo Viktor írja a testvér-gyilkos Káinról. hogy „bármerre megy. mindenütt ma­gán érzi az Isten szemét.” Lé­nyegében arról van szó, hogy gvötri Káint a lelkiismeret. A lelkiismeret vádló szava elől mi sem tudjuk bedugni a fülünket. Isten kezében vagyunk minden, az ítélet vonatkozásában is. Egye­düli reményünk Jézus Krisztus lehet! „Ne reszkess immár, én lelkem. Keresd Krisztus érde­mét. Mely vigasztal az életben S az ítéletben megvéd...” (350. ének 4. vers.). SZOMBAT. — „Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet!” (Zsolt 119. 5 — Fii 1, 10—H •- Mt 21 18—22 — Róm 6. 1-11). Mai igénként csak az tudja őszin­tén kimondani, aki felismerte azt a jó életvitelt, amit Isten ajánl. Isten jóságot, igazságos­ságot. egyenességet vár tőlünk. Őszinte, igaz emberi szívet, mely nem a maga hasznát keresi, ha­nem szolgál szeretettel — min­den életrendben — minden em­bernek. „Testvéreim javáért Fá­radnom. küzdenem: Erre segéij, Ö, Isten. Én édes Istenem. ..” (446. ének 1. vers.). Péter Jenő — TEMPLOMTORNYOK, templom­ablakok, villámhárítók, stb. állványo­zás nélküli takarítások tisztítását, karbantartását vállalja kisiparos. Le­vélcím: Kulcsár László. 1135 Budapest, Reltter Ferenc u. 12/b. Telefon: 407- 050. ..Átúszom a Balatoni..." Reggeli áhítat után Kapernaum fenyves során megindult a nyara­lók csapata a diási, vagy a gyene- si strand felé. 3 papgyerek, mind­hárman András, futottak az alsó- gyenesire. Fiirödtek. napoztak, labdáztak, majd az egyik elkiál­totta magát.: — Gyerekek ússzuk át a Bala­tont! Nagy lelkesedéssel vízbe vetet­ték magukat, s megindultak Ba- latonszentgyörgy irányába. El­hagyták a „csuit” (egy nádsziget a parttól kb 300 m-re). Messze úsztak már tőle, amikor megszó­lalt az egyik:- Ti komolyan gondoltátok? — Ne bolondozz — szólt a má­sik —. ha már idáig úsztunk, ak­kor csak nem megyünk vissza! Néhány száz méter után azon­ban megbomlott a csapat. Csak egy állta a sarat, a többiek visz- sza fordultak. Mikor partot értek kíváncsian nézték társukat, aki porszemként látszott a víz tükrén. Egyszeresük eltűnt. Kétségbeesve rohantak hozzám és lihegve mondták: — Tibor bácsi! At akartuk úsz­ni a Balatont... egy idő után mi visszafordultunk, de X. And­ris továbbúszott. Kiérve a partra egy darabig láttuk, aztán eltűnt... lehet, hogy belefulladt... Éppen ebédidő volt. Legalább 100-an ültek az asztalok mellett. Mindenki megkövülve hallgatta a hírt. s megálltak a kanalak, ott­hagyva az ételt kitódultak az ud­varra. Magam beültem a mikro­buszba 5—6 fiúval s száguldot­tunk Keszthely felé. A vízirend­őrségen elmondtam mi történt. Két motoros rendőrcsónak indult Balatonszentgyörgy irányába. Habzott utánuk a víz. Hamaro­san visszatértek és szomorúan kö­zölték: „senkit sem láttunk a vi­zen”. Szomorúan ültünk vissza a ko­csiba . . . egy darabig csak ültem a volán mellett, majd a fiúk fe­lé fordulva mondtam: — Gyerekek most hazaszala­dunk. hátha közben ő is vissza­úszott. Minden nyaraló az udvaron állt, s varta milyen hírrel érke­zünk. Amikor megtudtam, hogy semmit sem tudnak róla. a ko­csival megfordultam, s elindul­tunk Balatonszentgyörgy felé. Gondolván, hátha ott partot ért. s még valahol a part közelében rátalálunk. Elhagyva Fenék pusz­tát, egyszeresük az egyik fiú har­sányan felkiált: — Tibor bácsi! Tessék megáll­ni! Ott jön ki az Andris a náda­son át. Termetével kimagaslott a ná­dasból. Valóban ő volt. Á fiúk boldogan futottak elébe. Amikor csapzottan. hulla fá­radtan a kocsihoz ért. csak any- nyi ereje volt. hogy beüljön. Ült némán, csendesen, lihegve, re­megve. Korholó szaimk nehezen jöttek az ajkamra, csak ezt mond­tam neki: — Andriskám! Nem is \udod milyen riadalmat okoztál nekünk és édesanyádnak, aki közben meg­érkezett. Sietve mentünk hazafelé. Be­fordulva Kapernaum utcájába vé­gigtülköltem örömömben. Nagy volt az öröm. amikor kilépett. Csak édesanyja lába nem moz­dult. megkövülve, sírva állt az üdülőépület kódisállása alatt. Hernad Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents