Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-10 / 23. szám

GYERMEKEKNEK^ Egy éjszakai beszélgetés Jn 3,1 Sötét éjszaka van. Bár a csil­lagok ragyognak az égen, az ut­cán mégis oly nagy a sötét, hogy az orránál tovább alig lát az ember. Egy sötét alak oson óva­tosan a falak mellett. Tolvaj ta­lán, aki az éjszaka leplét hasz­nálja fel, hogy másoknak kárt okozzon? De mégsem lehet tol­vaj! Hiszen annál a háznál áll meg, ahol Jézus, a názáreti pró­féta lakik. Innen nem sokat tud elvinni, hiszen Jézus és tanítvá­nyai olyan szegények, mint a templom egere. Amikor belép az ajtón, a mécses fénye az arcát megvilágítja. Ekkor tűnik ki, hogy nem tolvaj ő, hanem Ni- kodémus, a zsidók főembere és tanítója. DE HÁT MIT KERES NIKO­DEMUS JÉZUSNÁL? A zsidók Jóemberei nem kedvelik Jézust. Talán éppen azért jön éjszaka, hogy senki se lássa, hogy ne kell­jen magyarázkodnia és szégyen­keznie. Alig foglal helyet Niko- démus Jézussal szemben, máris elmondja jövetele célját: „Mes­ter! Tudjuk, hogy te Istentől jöttél, hiszen azokat a jeleket és csodákat csak az tudja megten­ni, akivel együtt 'van az Isten. Felelj hát nekem régóta gyötrő kérdésemre: Hogyan lehetek én is az Istené, hogyan juthatok be Isten országába?" Jézus csodálkozva néz Nikodémusra, és így vála­szol: „Nikodémus, ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát!” Nikodé­mus meghökkenve néz Jézusra. Jól hallja a szavakat? Micsoda képtelenséget mond Jézus! „Ho­gyan születhetik az ember öreg létére? Lehetséges, hogy az em­ber másodszor is megszülessen?” — teszi fel a kérdést. „Nem értesz te engem Niko­démus — felel neki Jézus. Én is jól tudom, hogy testileg nem születhetik újjá az ember. Én nem is erről beszélek, hanem ar­ról, hogy lelkileg kell újjászület­nie. Meg kell változni az ember gondolkodásának, viselkedésének, egész életének. Csak így lehet az —15 Istené, csak így mehet be áz Is­ten országába.” Nikodémus már kezdi érteni a dolgot. De hát ép­pen ez a nagy problémája: Ho­gyan változhat meg az ember? Hogyan kaphat új életet? Ezért kérdezi kíváncsian: „Hogyan tör­ténhet meg mindez?” Jézus cso­dálkozva néz Nikodémusra: „Te Izrael tanítója vagy, és nem tu­dod ezeket? Hogyan tanítod hát az embereket? — majd így folytatja: Az újjászületést a Szentlélek végzi el bennünk. A Szentlélek munkája pedig olyan titokzatos, mint a szélvihar. Szép, csendes idő van, és egy­szer csak föltámad a szél. Ilyen a Szentlélek munkája is. Várat­lanul, hirtelen ragadja meg az embert. S ilyenkor megújítja, megváltoztatja egész életét.” JÉZUS LÁTJA NIKODÉMUS ARCÁN A CSODÁLKOZÁST. Még soha nem hallott ezekről. Ezért folytatja biztatóan: „Ne­kem elhiheted mindezt, Nikodé­mus. Hiszen én az Istentől jöt­tem. Isten azért küldött engem, hogy mindezt elmondjam az em­bereknek, hogy megmutassam nekik az utat Isten országába. Tudom, hogy sok a rossz az em­berek szívében és ezért nehéz nekik megváltozni. De én azért jöttem, hogy legyőzzem a go­noszt. Hogy ezt elvégezhessem, nekem majd meg kell halnom a kereszten. Ott győzöm le végle­gesen a gonoszt. Akik hisznek bennem és hittel néznek keresz­temre, azok életében megszűnik a gonosz hatalma, azok újjászü­letnek és bemennek az Isten or­szágába.’’ Nikodémus nem sokat ért mindebből. De amíg Jézus be­szél. szívét valami édes melegség járja át. Jézus szelíd tekintete és szeretetet árasztó beszéde, mintha máris elindította volna benne az újjászületés csodáját. Amikor hajnal felé hazafelé bal­lag, úgy érzi, hogy szívében is szűnni kezd a sötétség és az ő életében is hajnalodik. Selmeczi János Levél az imádságról Kedves Gyerekek! A következő hetekben nektek írt imádságokat olvashattok majd ezen az oldalon. Eredetileg egy német lelkész bácsi írta őket saját gyerekeinek, hogy megtanuljanak beszélgetni Jézussal. Azért fordítottuk le magyarra, hogy ti is olvashas­sátok, nektek is segítsen. Nem kell szóról szóra megtanulnotok ezeket az imádságokat. Saját sza­vaitokkal is fordulhattok Jézus­hoz. Ezek az imádságok példa­ként szolgálnak: hogyan lehet megszólítani Jézust. mennyi mindent lehet kérni tőle és meg­köszönni neki. Ö tanított bennünket a Mi- atyánkra, ugye ezt már ti is el tudjátok mondani? Ezekben az imádságokban is 0 tanítgat to­vább valamennyiünket. Kellemes nyarat! Gyermekek imádkoznak EGYÜTT VAGYUNK Együtt vagyunk, Jézus, Édesapám, édesanyám, a kishúgom és két öcsém. Ezért én soha nem vagyok egyedül. Ismerek gyerekeket, akiknek nincs testvérük, egyiknek nincs édesanyja, a másiknak meg egyáltalán senkije sincs. De én nem vagyok egyedül! Köszönöm, Jézusom, hogy nekem nem kell egyedül lennem! Őrizd meg, kérlek, a szüléimét még jó sokáig! Segíts abban is, hogy testvéreimmel mindig jól megértsük egymást. Ámen. „KERESZTYÉN EGYHAZAK MUNKAKÖZÖSSÉGE”. NSZK Paul-Werner Scheele paderbor- ni (NSZK) segédpüspököt válasz­tották meg a Német Szövetségi Köztársaságban a „Keresztyén egyházak munkaközössége” elnö­kévé. Scheele a német római ka­tolikus püspöki konferencia öku­mené bizottságának vezetője. Elődje az elnöki tisztben dr. Ger­hard Heintze (Wolfenbüttel) evangélikus püspök volt. A mun­kaközösség ügyvezetője D. dr. Hanfried Krüger evangélikus egyházfőtanácsos. „írok nektek, ifjak...” Nyílt levél barátomnak Kedves Testvérem! Említetted, hogy hallottál-ol- vastál már Akadémiánkról egyet s mást. Éppen ezért gondoltál arra, hogy jó lenne elbeszélgetni egy teológussal. ELŐSZŰR IS ARRÖL ÍROK, hogy kik vagyunk, honnan jöt­tünk. Az idén 51 hallgató van Teológiánkon, közöttük 15 első­éves. Talán érdekel a fiúk és lá­nyok aránya is. 17 leány hallga­tónk van, ez éppen egyharmada az összlétszámnak. Az ország leg­különbözőbb részeiről, gyüleke­zeteiből jöttünk össze. Egyesek gimnázium után. mások diplo­mával vagy éppen többéves mun­ka után kerültek ide. Ez azt is jelenti, hogy hallgatóink életkora meglehetősen különböző. Érdekes megfigyelni, hogy mig korábban túlnyomórészt lelkészcsaládokból, most más környezetből is egy­re nagyobb számban jelentkez­nek fiatalok. Mindez sokszínű­ségünket jelzi. Természetes, hogy ez sok problémát is jelent a kö­zösség kialakításában, az össze- csiszolódásban. Gondold csak el: legidősebb hallgatónk 41. évében jár, a legfiatalabb pedig még nincs is 19 éves! KISSÉ RÉSZLETESEBBEN ÍROK MOST ARRÓL, hogy mit tanulunk, mert úgy tapasztal­tam, ezt kevésbé ismerik. A ta­nulmányi idő 5 esztendő. Az első két év a megalapozás időszaka. A tantárgyak nagy része a teoló­gia különböző ágainak alapisme­retéiből tevődik össze (bibliais­meret, teológiai alapismeretek, egyházismeret, vallástörténeti és filozófiai alapismeretek... s.tb.). Ezekhez csatlakozik még egyrészt a bibliai nyelvek, a héber és gö­rög, másrészt az egyháztörténet­hez szükséges, de más szaktár-, gyakhoz is hasznos latin nyelv megismerése. Az első két évben tanultakról két vizsgán kell szá­mot adnunk. Először az első év végén, az ún. „első vizsgán”, az­után pedig a mááodlk év befeje­zéseként az „alapvizsgán”.' Emel­lett meg kell állítunk" helyünket a félévenkénti vizsgákon, ame­lyeket kollokviumoknak neve­zünk. Ez a két év döntő a hall­gató elbírálásában. A harmad- es negyedév külö­nösen is a dolgozatkészitésnek, a szemináriumokban folyó közös munkának az időszaka. Ezekben az években fő feladatként mélyre­hatóan foglalkozunk bibliai irás- magyarázattal, az egyház tanítá­sával. történetével és a jövendő lelkészi munkánk gyakorlatával. Részletesen megismerjük társa­dalmunk és az egész emberiség problémáit is, hogy e vonatko­zásban is meg tudjuk szólaltatni az evangélium segítő üzenetét. Az ötödik év összegzése és rend­szerezése az addigi tanulmányok­nak. Minden végzős hallgató két tudományos szintű dolgozatot ké­szít meghatározott témakörökből. Ezenkívül szóbeli szigorlati vizs­gát tesznek. Ez zárja le véglege­sen teológiai tanulmányaikat. LELKÉSZI SZOLGÁLATRA" VALÓ KÉSZÜLÉSÜNKET segíti a gyülekezetekkel való kapcso­latunk. Az öt év alatt sok gyü­lekezetét látogatunk meg teoló­gusnapok és szupplikációk alkal­mával. A teológusnap egy-egy csoportunk, a szupplikáció pedig egy-egy hallgatónk szolgálata. Erről többet nem is írok, hiszen éppen egy szupplikáció alkalmá­val ismerkedtünk meg, olvashat­tál is ezekről többször. Egyébként „kollégiumunkban”, a Teológus Otthonban eleven kulturális munka és vidám diák­élet folyik. Az elsőéveseket,.bag­lyokénak nevezzük, ők pedig „atyák”-nak kell, hogy tisztel­jék a fefsőbbéveseket. A köny- nyed humor és a tréfa is hozzá­tartozik életünkhöz. Tudunk együtt játszani, énekelni, sportol­ni. Az egészséges életnek ez is szerves része. Címem a régi: Bp., Lőcsei út 32. 1147. Szeretettel üdvözöl barátod: ifj. Seben István Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára (elvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivata­lának (1147 Budapest XIV., Lő­csei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A katonakötele­seknek azonban 1979. június 15- ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányo­kat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bi­zonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a ké­relmező lakását, szociális helyze­tét. szülei foglalkozását és kere­setét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelké­szi pályára alkalmas, 5. ke­resztelési bizonyítvány, 6. kon­firmációi bizonyítvány, 7. részle­tes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a. lelké­szi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá annak a lel­késznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelké­szi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címez­ve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt eset­ben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyhá­zi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitele­sítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. En­nek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben ér­tesíti a jelentkezőket. — Az Aka­démia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol la­kást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíj­ban is részesülhetnek. Szász Károly emlékezete Kalapot emelünk Szász Károly emléke előtt (1829—1905) szüle­tésének másfél százados forduló­ján. Korának egyik legnagyobb irodalmára volt. Erdélyből in­dult s a református egyház egyik legnevesebb püspöke lett. Arányos összehasonlításban a mi Székács Józsefünk, vagy Győ- ry Vilmosunk mércéjével mérhe­tő. Amilyen mértékben nagyobb létszámú nálunk a református- ság, oly mértékben bővebb Szász Károly működése és jelentősége egyházában s a magyar iroda­lomban. Amíg a mieink kóstol­gatták és bele-bele tallóztak az irodalomba önálló versek, novel­lák által, vagy műfordításokkal ízlelgették a világirodalmat, szerb népköltészettől skandináv poézisig,'Cervantes Don Quijoté- jáig, addig Szász Károly a világ- irodalom bő terített asztalának egészét uralta, ismertette, jelle­mezte, "és műfordította Calde- ronfól Shakespeare-ig, Vernétől V. Hugóig, a Mahabharátától Daniéig s énekelt róluk versben és prózában épp úgy. mint Eöt­vösről, Kriza Jánosról, vagy Deák Ferencről. HALLATLAN SZÉLES SKÁ­LÁN MOZGOTT. A XIX. szá­zadnak Jókai után legterméke­nyebb magyar toliforgatója. Még­is, mintha a felhőkarcolókká nőtt kortársak mellett az ő élet­művének tömbpalotája kicsiny­nek tűnnék. Hasonnevű apja az erdélyi géniusz egyik legművel­tebb ismerője volt. Nagy hatást gyakorolt Kemény Zsigmondra is. akinek tx-agédialátó mély te­kintetén gyakxan ehévült az apai házban ő, a legidősebb fiú. Itt találkozott Bethlen Jánossal, Erdély deákferenci alakjával. Látta Wesselényi Miklóst, ismer­te Petőfit, Tompát, tisztelgett a költőóriás Vörösmarty előtt. Húszéves korában levelezni kez­dett Ai-any Jánossal, akit egy életen át bálványának tartott, s akinek „fenséges csendje, süppe­dő mélysége, hallgatag és óriás géniusza egyszerre nyomta és emelte” — amint egy méltatója írja. Gyulai Pál legbensőbb ba­rátja és vitapartnere volt. Ho­gyan is lehetett volna jobban ki­tűnnie ilyen galériában! Oly közel állt a nagyokhoz, hogy ön­magát igazán talán meg sem ta­lálta. De a nagyok mellett nem utánzó, vagy epigon volt, hanem eminens tanítvány. Nagy műve: „A világirodalom nagy époszai” ma is standard mű. Hatvan ívet kitevő püspöki naplója élő történelem. Esszéket, politikai emlékezéseket írt, szak­könyvet a szavalás művészetéről és számtankönyvet fordított inas­iskolásoknak. Lírai verseket és kötetnyi ódákat költött s ontotta a műfordításokat. Prédikációs kötetei könyvespolcot töltenek meg. A Kisfaludy Társaságnak 45 éven át volt illusztris tagja. Deák Ferenc politikai eszméiben mozgott és Trefort benső tanács­adója és harcosa volt. Művei Centenáriumi Kiadást is megér­tek. SOKRÉTŰ EGYÉNISÉG VOLT. Akik még ismerték, torzonborz szemöldökű, szúrós tekintetű, de rendkívül melegszívű embernek mondják. Lelkes és lelkesítő, mindig bizakodó, mindenkiben megbízó, de biztos véleményű, szinte dogmatikusan határozott — a szó világi értelmében —, mégis szerény, aki önmagát so­hasem értékelte annyira, ameny- nyit valóban ért. A biztos fényű állócsillagok mellett ő volt az örökké mozgó fény. Keresztül- kasul járta az országot. A tanu­lás és szolgálat stációiban for­dult rríeg Enyedtől Kunszentmik- lósig, Gömörtől Halasig, Debre­centől Budapestig számtalan he­lyen. Mindenütt ablakká. lett. Rajta keresztül nézett be a vi­lágirodalom a magyar szellem tájaira. Egyik méltatója írta le róla ezt a képet. Izig-vérig ko­rának embere volt, akit csak ko­rában lehet igazán értékelni. Ha ezt a református püspökiiterátort jellemezni akarjuk, azt kell róla írnunk, hogy az etikai idealiz­mus szószólója volt. S ez gyöke­restül korába illő képlet. De nem idea-világban élt. Emberek vették körül s ő személyekben, művek­ben, alkotásokban gondolkodott és látott. PAPI MIVOLTÁT a teológia szokványos mértékével roppant nehéz volna meghatározni. Hi­szen nem is végzett teológiát. Csak kurzusokból készült hábo­rús papi vizsgára. De végül is a Kálvin téri szószék legnagyobb hatású rétorai között tartják szá­mon. Felekezeti elhatái’oltság nem kötötte. Igehirdetéseiben mindig az egyetemes emberi kérdések domináltak. A felvilá­gosodás nemes alakja volt, a né­met felvilágosodás építő, pozitív elsejének magyar szószólója. Koren Emil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents