Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-03 / 22. szám

\ Ha kiárasztod Lelkedet Szívesen keresek utána egy-egy számomra izgalmassá, fontossá vált szentirási mondatnál vagy kifejezésnél, hogyan próbálnak meg­birkózni a fordítók az eredeti szöveg mondanivalójával — különösen is, ha az ige üzenetének első leírója sem könnyen talált rá a megfe­lelő szavakra. Hiszen az ige tolmácsolóinak gyakran kell kifejezésre juttatni olyánsmit is, ami emberileg alig fogalmazható meg. így voltam a 104. zsoltár 30. versével is, ahol a szentiró arról akar hirt adni, mi történik akkor és olt, amikor és ahol Isten Szentlelke munkába kezd. S úgy gondolom, hogy az új magyar bibliafordítás­ból idézett szó: kiárasztod, nagyon érzékletesen fejezi ki ezt. Az ára­dás, akár a természet félelmetes megnyilatkozásaként, akár az em­ber által'szolgálatba fogott eszközként hatalmas erőt hordoz magá­ban. Ahová elér, pillanatok alatt képes megváltoztatni az addig is­mertet. megszokottat. Sok mindent elsöpör abból, ami volt, s új helyzetet teremt új térképet rajzol a régi helyébe. Pünkösdkor is ez történt Jeruzsálemben. S még sokkal inkább, mint a zsoltáríró azt tapasztalhatta, vagy elképzelhette volna, mert akkor és ott a „Szentlélek korszaka” kezdődött el a világban. A Lé­lek áradása egy szempillantás alatt elsöpörte Jézus tanítványainak m,indán kétségét, félelmét és kishitűségét. A zárt térből az utcára lökte őket, a sok nyelven beszélő, különböző gondolkodású és érdek­lődésű emberiséget megjelenítő tömeg közé. S ok átélve az egységet azzal, Aki magával sodorta őket, s azokkal is, akik közé kiküldte, szólták a bűubocsánat, megújulás és élet evangéliumát és tették az ókét elhívó és előttük példát adó szolgaló Jézus cselekedeteit. HA Kf ÁRASZTOD LELKED. ÉLET TÁMAD — így próbálja sza­vakba foglalni a Szentlélek munkájának következményét az egyik... új teremtmények keletkeznek — keresi a szavakat a másik. De mindegyikük előtt nyilvánvaló, hogy valami új kezdődött, új lehe­tőség adatott. Pünkösdkor a tanítványok is megnyílt kapukat láttak maguk előtt, amelyeken átlépve megindult előttük a világ négy ég­tája felé az emberért emberre lett, a minden emberrel azonosuló és feltámadottként is emberi Jézus, mindenek Ura és mindenek Szol­gája. Utana indulva cs vele szolgálva azt látták, hogy „virág fakad, fa nő, hegy tornyosul, tenger tágul — a világ végéig. & az ö vérétől áldott mindenki". Az egyház pünkösdkor úgy született meg. hogy az evangélium hirdetése és a Lélek kiáradása nyomán új élet támadt. Üj teremtmé­nyek közössége vette körül az apostolokat. Üj embereké, akiknek Isten elvette a köszivét és hússzivet adott nekik. Ezért megváltozott a tgondolkodásuk 'és életvitelük is: a vagyonából senki sem mondott semmit a magáénak, szolidaritást vállalva a szükölködökkel bocsá­tották az apostolok rendelkezésére, hogy ne legyen többé szűkölkö­dő. Szolgaló szeretniük kiárad: a környezetükre, s ezért nyerlek, kedvességet az emberektől. Szolgáló életük nyomán — virág fakadt, ja nőtt, hegy. tornyosult', tenger tágult. HA KI ÁRASZTOD .. . A két bétából álló szócska: ha — azt jelen­ti, hogy itt nem egy egyszeri eseményről van szó körülhatárolva az idő és tér korlátáitól. Lehetőségről, amely újra és újra megismét­lődhetik. Újra és újra■ megtörtént. Mennyi mindent kellene elismé­telni a Zsidókhoz irt levél szerzője módjára az egyház történetéből, amikor az unalom, a megszóliottság, a magának élés, vagy a bezár­kózás. falait elsodorva új életet teremtett. Luthernek az Apostoli Hitvallás harmadik hitágazatában elmondott vallomását igenéivé, mi sem tudunk más magyarázatot adni. mint a Szentlélek munká­jára u talni, fíogy Jézus úgy jptt elénk, hogy hatalmát és. szolgálatát egyszerre láthattuk, hogy kiszólított befelé menekülésünkből a né­pünkkel való közösségre, hogy önmagunk féltésének szorongása he­lyébe a. világ kicsinyéiért érzett felelősséget adta szivünkbe. Nélkü­le alig érhetjük meg, hogy kapuk nyíltak számunkra az evangé­lium hirdetésére, s hogy megbecsülést is nyerhetett oz emberért és világért . vállalt szolgálatunk. AZ IMÁDSAGOS VÁGYAKOZÁS IS KICSEN DÚL A ZSOLTÁR- ÍRÓ SZAVAIBÓL: ÁRASZD RÁNK LELKEDET. Ha kiárasztod élet támad, míg árasztod van élet. Lelked munkája nyomán naponta megújulhatunk. Lelked nyomán elmúlik fáradságunk, erőtlenségünk, kétségünk. Lelked felszítja bennünk a szeretet és szolgalat tüzet. Lelked kitágítja látásunlcat világod iránti szereteted csodáinak látá­sára. Lelked az élet örök győzelmének reményével ajándékoz meg Azért, akinek vérétől áldott minden. Mezősi György Uj lelkészlakás Budapest Egyházi statisztikánk sokféle adatot ismer. Tudjuk, hogy há­nyán konfirmálnak, hány gyer­meket keresztelünk meg, hány fiatalt esketünk. Viszont azt nem tudjuk, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt hány új lelkészla­kást építettünk. Bizonyára volna árra is lehetőség, hogy nem is sok kutatás után erről is kap­nánk pontos adatot. Hogy miért is nem „vezetünk” erről is kimu­tatást? Ki tudja. Talán azért, mert olyan magától értetődő, hogy rossz, elavult, korszerűtlen lelkészlakás helyett gyülekeze­teink újat, modernet, szépet épí­tenek lelkészüknek. És ez olyan természetes a számunkra, hogy nem is érdemes feljegyezni. így, nem tudom, hogy hánya­dik a sorban a Péteriben, május 13-án felavatott emeletes, új lel­készlakás. A torban jelenleg a legfrissebb, a legújabb — de nem az utolsó. PÉTERI Budapesttől mintegy 30 kilométerre fekszik Gyömrő és Monor között. Tipikusan Bu­dapest vonzáskörzetében levő te­lepülés. A falu népessége Buda­pestre jár dolgozni, s hazatérte után az otthoni kertekben szor­goskodik. A falu korábban szlo­vák eredetű volt, de ma már csak az idősek értik a szlovák nyelvet. A péteri gyülekezet már eddig is bizonyságot tett — s nem is egyszer —, hogy szereti templomát, egyházát. A dombra épült temploma értékes műem­lék. A klasszicista stílusban épült templom 149 esztendős. Ma is sokan megállnak előtte, hiszen ritka nemes értéke kora művé­szeti stílusának. A péteri gyüle­kezet szereti templomát, s a régi falak közt megújult szívvel ének­li az ősi énekeket. Az elmúlt esz­tendőkben komoly anyagi áldo­zattal villamosították a harango­kat, s az orgonát, amelynek külö­nösen is szép hangja kedves hangszere az idetévedt egyházze­nészeknek.. A GYÜLEKEZET 230 ESZTEN­DŐS. 1743-ban az itteni földesúr messzi északról. Zólyom megyé­ből telepített ide evangélikuso­kat. Rá egy esztendőre már volt lelkészül-; is. S az első lelkész abban a lakásban lakott, amelyet most felcseréltek egy újra. 1744- től napjainkig ki tudja hány lel- készcsaládnak adott otthónt ez a vertfalú épület. Hányszor indult l endégelőadások a 1 eologiaiAkadémián Az elmúlt napokban kedves vendégeink voltak: dr. Karol Nandrdsky teológiai tanár, a Po­zsonyi Evangélikus Teológiai Fa­kultás dékánja látogatott el hozr zánk feleségével. Egyházunknak a Szlovákiai Evangélikus Egyház­zal kötött megállapodása értel­mében hívtuk meg a testvérin­tézmény dékánját, hogy Akadé­miánkon vendégelőadást tartson. A látogatás sok új színnel, gazda­gította ' eddigi jó kapcsolatainkat. KÖZÖS MÚLT — erről elég so­kat szoktunk beszélni. Egyhá­zaink története igen gyakran szö­vődött össze, hiszen népeink kö­zös története egyben közös egy­házi múltat is jelentett számunk­ra. Nandrásky dékán most a kö­zös közelmúltai hozta el szemé­lyében: más, egyéb magyar kap­csolatai mellett tanítványa volt Reméte László evangélikus val­lástanárnak, annak az „elfelej­tett entber’ -nek. akinek életéről, a fasiszták elleni harcáról, tra­gikus sorsaiul olvastunk dr. Ré- dey Pál könyvében. A beszélge­tésekben egészen közeljöttek hoz­zánk a második világháború né­peinket és egyházainkat sújtó kegyetlenségei .és az a felszaba­dításért folyó harc, amelyből lel­kész és tanítványai is kivették részüket. KÖZÖS A JELENÜNK — ez mindnyájunk előtt világos. A fel - szabadulás után harmincnégy évvel mindkét ország a szocia­lista társadalmat építi s bennük egyházaink helyüket megtalálva végzik szolgálatukat. Egymást is megtaláltuk. Egyre mélyebb és melegebb lesz egyházaink testvé­ri kapcsolata. Ennek jelei az évenkénti rendszeres magas, szin­tű tárgyalások, ezt bizonyítja az, hogy egy évvel ezelőtt Akadé­miánk tiszteletbeli doktorává avathattuk D. dr. .Ián Michalko egyetemes püspököt, a Pozsonyi Teológiai Fakultás tanárát. És ezt a testvéri baráti kapcso­latot mélyíti, gazdagítja az a két előadás is, amelyet vendégünk tartott Akadémiánkon. Az első előadás, amely Isten teremtő te­vékenységéről szólt, igazolta, hogy teológiai téren is egymásra találunk: hivő meggyőződéssel csodáljuk Isten szüntelen teremtő munkáját, az életet, a természetet es az egész világmindenséget, és valljuk, hogy a teremtő Isten munkatársaiként részt kell ven­nünk minden olyan munkában, küzdelemben, amely az emberi­ség és a világ békéjét, jólétét se­gíti elő. A másik előadás, amelyet Nandrásky dékán egykori vallás­tanára. Remete László emlékének szánt, azt a tételt fejtegette — ilyen formában először itt, ná­lunk —, hogy a Biblia metaforái, hasonlatai, képes beszéde nem csupán költői formák, hanem az ige üzenetének lényegét hordoz­zák. A széles körű ismeretek, amelyeket az előadás elárult, nagy elismerést váltottak ki a hallgatóságból. Figyelemre méltó és a jövőben még sokakat gazda­gító kutatás első eredményeit hallhattuk. Külön megköszöntük vendég előadónknak, hogy előadásait ma­gyar nyelven mondta el. A ba­rátságnak és testvériségnek olyan gesztusa volt ez, amely mindnyá­junknak igen jól esett, és tovább mélyítette, gazdagította kapcsola­tainkat ebben a közös jelenben. A KÖZÖS JÖVÖT akarjuk munkálni együttesen. Egymástól tanulva, egymást segítve szeret­nénk mind ' jobban elmélyülni annak a Jézus Krisztusnak isme­retében, aki Urunk, és aki a szol­gálatban való követésére hív bennünket, hogy közösen építsük egyházaink, népeink jövőjét. Muntag Andor DIAKÖNIAI KÖZGYŰLÉS határában a lelkész az ódon falak közül, hogy az evangélium vigasztalásá­val szolgáljon betegeknek, hogy hirdesse az élet beszédét, s pré­dikáljon Krisztus szeretetéről mindeneknek. A péteri lelkészlakás betöltötte hivatását. Időközben a falu is ki­nőtte önmagát, s ma már Péteri is azok közé a Pest megyei falvak közé tartozik, amely gazdagsá­gáról és bőségéről híres. AZ ÜJ LELKÉSZLAKAS ÉPÍ­TÉSÉNEK A TERVE elég régen, már 1968-ban vetődött tel. A gyülekezet hosszan és alaposap. mérlegelte az építkezés anyagi oldalát, hiszen ez a gyülekezet mindig arról volt híres, hogy minden anvagi természetű kér­dést alaposan megvizsgált, s csak az anyagi fedezet biztos tudatá­ban kezdtek munkához. így tör­tént ez most is. 1971-ben kezdő­dött az alapozás, s tulajdonkép­pen csak az elmúlt ősszel készült, el ez a szép épület. Az épületben egy igen szép. modern gyüleke­zeti. terem is van. amely egyben télen istentiszteleti helyül is szolgál. Közben a régi lelkészla­kást lebontották, s helyén ma zöld fű köszönti a parókiára ér­kezőt. Joggal kérdezheti valaki, hogy miért ilyen lassan épült fel ez a lelkészlaká.s. Fentebb, már emlí­tettük. hogy a gyülekezet milyen előrelátó anyagi vonatkozásban is Ezért is végezték ezt a nagy be­ruházást igénylő építkezést is több lépcsőben, hogy soha ne ke­rüljenek olyan helyzetbe. . hogy ne tudják fizetni a számlákat. A mintegy 700 ezer forintot kitevő építkezési kiadáshoz ..csak” 206 eezer forint közegyházi segélyt kapót a gyülekezet, részben a Déli Egyházkerülettől, részben a Gyülekezeti Segélytől. A többi összeget és ezen felül a társadal­mi munkát a gyülekezet maga adta össze. Igen szép bizonysága ez egy élő gyülekezet egyházsze- retetéről! MÁJUS 13-ÁN. VASÁRNAP DÉLUTÁN teli templom fogadta dr. Káldy Zoltán püspököt, aki püspöki tiszte alapján felszentel­te az új lelkészlakást. A püspök a templomi, ünnepi istentiszteleten az Efezus 2. lé—22. alapján be­szélt. Az igehirdetésben szólt a péteri gyülekezet múltjáról, jele­néről s jövőjéről. A gyülekezet „Isten családja". Nem- mindegy, hogy hogyan élünk a családban. Van-e‘ körülöttünk melegség, fe­lelősséget érzünk-e másokért. így kell a gyülekezetben is élni. A péteri gyülekezetben élők ősei tudtak egymásról gondoskodni, egymásért imádkozni. Vajon a mai, gyülekezet tud-e úgy egy­másra nézni, egymásért felelőssé­get hordozni, mint egy család­ban — tette fel a püspök a kér­dést. Azután szólt a „szilárd fun­damentumról”. Krisztusról- Csak erre a fundamentumra lehet egy­házat, gyülekezetei építeni. De hiába van az egyháznak jó és biztos fundamentuma, ha az egyes keresztény családok „alap­jai” nem ugyanezen a fundamen­tumon nyugszanak. Az igehirdetés végén a püspök szólt a gyülekezet mostani lelké­széről, Szende Ernőről, aki 33 esztendeje végzi a lelkipásztori .szolgálatot ebben a gyülekezet­ben. A lelkész most már ebből az új lelkészlakásból szolgálja a pé­teri gyyülekezetet, mint Krisztus családját. Az új lelkészlakás felavatása után a gyülekezet asszonyai terí­tett asztallal várták a vendége­ket, az építkezésekben közremű­ködő kisiparosokat, presbitereket. Karner Ágoston A Német Demokratikus Köz­társaság Protestáns Egyházainak diakóniai szervezete (Innere Mission und Hilfswerk) május 29-én és 30-án tartotta idei köz­gyűlését Berlinben. Az ülés té­mája: ..Mennyire rm&sziöi a dia- kónia?'’ Egyházunk képviseleté­ben Blázy Lajos diakóniai ügyvi­vő lelkész vett részt az ülésen,

Next

/
Thumbnails
Contents