Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-13 / 19. szám

<Íü öKumené öKumené íl öKumené ^ * Van-e külön „európai teológia" ? Április elején mintegy kétszáz teológiai professzor és tudós ke­reste a nyugat-németországi Göt­tingen egyetemén tartott kong­resszuson a választ a kérdésre: Van-e külön „európai teológia”? A Teológiai Tudományos Tár­saság által összehívott tanácsko­zás résztvevői többségükben eu­rópaiak, nyugat- és észak-euró­paiak voltak, mégis Afrika, Ázsia és Latin-Amerika kérdései forró- sították föl a levegőt. Lukas Vi- seher, az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet osztálya igazgatója fogalmazta meg az eu­rópai teológia számára föladott vádakat. Valamikor, még húsz. harminc esztendővel ezelőtt is az ökume- né, a keresztyénség nagy vilá­gában magától értetődő volt, hogy a teológia Európa tudománya. Az angolszász világot, Észak-Ameri- kát is az „európai” csoportba so­rolták. Most elhangzott a vád Indiából, hogy az európaiak ke­véssé képesek a párbeszédre, má­sok megértésére a teológiában, így például nem tudnak mit kez­deni a nagy világvallásokkal, mint a buddhizmus, a hinduizmus vagy mohamedánizmus. Az afri­kai fiatal egyházak koréból azt vetik az európaiak szemére, hogy a keresztyénséget annyira hozzá­kötik a nyugati, „fehér” kultú­rához, hogy ez az örökség gátolja afrikai testvéreinket a saját „fe­kete” kultúrájukhoz való jó vi­szony kialakításában. Latin-Ame­rika képviselői azt hangoztatják, hogy Európa teológusai és egy­házai olyan környezetben nőnek föl, amelyik megakadályozza, hogy a világ szegényeinek és el­nyomottjainak a fölszabadításán fáradozzanak. AZ EURÓPÁN KÍVÜLI EGY­HAZAK TEOLÓGUSAI felekezet- re való tekiptet nélkül általában azon a véleményen vannak, hogy igenis van külön „európai teoló­gia” és ez bizony számukra a nem európaiak lekezelését, az egyházi gyakorlattól való távol­ságot, az akadémikus szőrszálha- sogatást jelentik sokszor. Az sem vált a kongresszus előnyére, hogy túlnyomó többségükben németek voltak jelen. Akadtak olyan kri­tikus hangok, amelyek az öku- menére nézve egyenesen káros­nak mondták az „európai teoló­gia” és teológusok magatartását, amikor mindenkit „kitanítani” igyekeznek és mindent jobban akarnak tudni másoknál. Az egyik újságíró megfigyelő szerint „száraz” volt a kong­resszus mert a résztvevők nem tudtak kitörni a megszokott régi sémákból. A katedrán megjelent égy-egy magányos előadó, aki a maga gondolatait hozta a passzív hallgatóság számára. Az úgyne­vezett „beszélgetések” résztvevői kiselőadásokat tartottak az esz­CANTATE zenés Áhítat lesz május 13-án, vasárnap délután 6 órakor a Bécsikapu téri templomban a budai evangélikus énekkarok közös szolgálatával. Közreműködik a budavári, a budahegyvidéki. a kelenföldi és az óbudai énekkar. Orgonái: Sulyok Imre ‘ és Rezcssy László EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz május 20-án, vasárnap délután 5 órakor a rákoscsa­bai templomban „A húsvéti ünnepkör az egyházi zenében” címmel. Közreműködnek: Komjáli Ilona — ének Pongrácz Zsuzsa — orgona Trajtler István — cselló Orgonái: Trajtler Gábor Igét hirdet: GÁNCS PÉTER mecsere helyett. Az ökumenikus közeledés terén is hiányt láttak többen, mert noha voltak együt­tes fogadások, de együttes isten- tiszteletre nem sikerült össze­gyűjteni a különféle felekezetű teológusokat. TÖBB PONTON AKADTAK ELŐREMUTATÓ JAVASLATOK IS. így elsősorban Tödt heidel- bergi professzornak a teológia és a természettudományok viszonyá­ról és a szervezet új megválasz­tott elnökének, Trutz Rendtorff müncheni professzornak a Biblia mai jelentőségéről szóló előadá­sában, Legyen „európai” az euró­pai egyházak teológiája abban az értelemben, hogy vegye föl és próbálja megválaszolni az euró­pai keresztyének kérdéseit. Ab­ban is „európai teológia” legyen, hogy ne szoruljon egyszerűen be egyetemi bástyái közé. Joggal Nyugat-Németország egyházai és kérdezhetjük mi is, Magyaror­szágról. hol voltak a többi euró­pai egyházak teológusai, miért nem sikerült még Európán be­A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Szentirmay Jó­zsef gyermekorvost több évtize­des áldozatos munkája elismeré­seként a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. A ki­tüntetett a pestújhelyi evangéli­Március 26-án D. dr. Ottlyk Ernő püspök fogadta Wohl rab drezdai diakóniai lelkészt. Röh- mer nyugatnémet római katolikus lelkészt. Kholl zürichi lelkészt és Keller nyugatnémet lelkészt, akik lül megoldani azt a tapasztalat- cserét, amelyik a szocialista or­szágok egyházainak teológiai eredményeire is tekintettel van? VALLJUK, HOGY A TEOLÓ­GIA NEM ÖNCÉLÚ TUDO­MÁNY, hanem a keresztyén egy­házak tudománya, amelyiknek szoros kapcsolatban kell állnia a gyülekezetek, az egyház min­dennapos életével. Az egyház Urához, Jézus Krisztushoz kap­csolódó hitünkből kiindulva vizs­gálódhat, kutathat a teológia, hogy összefoglalja és újrafogal­mazza Isten üzenetét az ember számára. Az egyház életét vizs­gálva és kísérve a teológia mun­kája fontos szolgálat lehet a gyü­lekezetnek, az egyház és az egész keresztyénség számára. Európa egyházai és teológusai felelősséget hordoznak történelmi múltjukból következően arra, hogy ne csu­pán önmagukra és Európára néz­zenek, hanem az egész világra, azaz ne legyenek külön „euró­pai teológia” művelői. Harmati Béla kus gyülekezet megbecsült fel­ügyelője. A kitüntetés alkalmával a Dé­li Egyházkerület Elnöksége nevé­ben levélben köszöntötte dr. Kál- d.v Zoltán püspök dr. Szentirmay Józsefet. beszámoltak az országaikban fo­lyó siketnémák és vakok misszió­jának helyzetéről. A találkozón részt vett Muncz Frigyes, a Bu­dai Szeretetotthonok igazgatója. János)' Ist\ áll; Máj u s Hanvat fekszem. A vén zord tölgyek május új füzében ifjú lányokként lebegnek lobogva zöld hajukkal. — Lám már nem búsul kopár ölén az ég. hogy úszva jönnek csinos vendégei: ezüst fel hóba iák fénvbodrú gyapjúkat berzemtve. — Lenn a lenge, haboszöld fáik alatt megzendül a csalit: pacsirta húz a zsongó végtelenbe. Felnézek: szétterült hajam között pár késő gyöngyvirág ül, s kelyheikkel halk illatot, csilingelnek fölém. Egy tömzsi dongó zúgva-bongva visz fel az epervirágról kurta lábán friss, arany . hímport odvába, míg fölöttem ércesen zengenek a zöld legyek arcomra csintalan rá-rácsapódva . .. Fénytől ittasén lesem a nyájat Jenin a völgyben, a fehér barik bot-nyurga lábbal meg-megbú.inak anyjuk alá. majd pajkosan iramlaoaik alig ismerve még embert, .kutyát, s hatalmuk És nézem ott a lilabarna dombon az áldott karók sorát, a csillanó kapákat; egy-egy foszlányban hozzám felcsapó hancúrozást, mint táncát tarka lángnak — ringó piros szoknyát, sötét zekéket . . . Kiosztott földjükön a volt grófi cselédek kapálnak ott. Zlzzenve száll az ének • . • (Megjelent: ,.A HAJNAL SZÍNEI”. Magyar kölnik tanúságtetele című kötélben 1975.) Dr. Szentirmay József kitüntetése D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK NEMZETKÖZI DIAKÓNIAI DELEGÁCIÓT FOGADŐTT Róma 79 Évek óta egyre nyugtalanabbul figyelem az itáliai híreket. Az A.ri­pe nnini-f élsziget, az Alpoktól a „csizma sarkáig” a turisták paradi­csoma volt emberemlékezet óta. Sehol a. világon annyi műemlék, műkincs nincs felhalmozva, mint a Földközi-tengerbe mélyen be­nyúló félszigeten, ahol az antik világ feltárt szépsége vetekszik a reneszánsz emlékekkel, vagy az itáliai barokk mesébe illő alkotásai­val. Az európai kultúra minden rétege a csodával határos módon túlnyomó többségében épségben maradt, s szinte kihívó triódon tár­ja szépségét azok elé, akik csak romokban tudnak gondolkodni, s tű­nődni azon, hogy a periódusonként meg-megismétlödő háborúk mi mindent tettek tönkre. Itáliában is voltak háborúk. De mintha Mi­chelangelo, Bramante, Leonardo és a többiek alkotásait megkímélték volna. Minden kultúrára éhes ember szíve vágya, hogy legalább egyszer életében végigbolyongjon a szépséges Dálián. Nem véletlenül született a szólásmondás: „Nápolyi látni és meghalni...” AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN azonban e mesébe illő ..múzeum-or­szágból" riasztó hírek keltek szárnyra. Turisták panaszaitól volt ter­hes ország-világ. Elképesztő állapotokról suttogtak. Gépkocsikat tör­nek fel, rabolnak el. az alkonyat beálltával nem tanácsos utcára menni, főként nagy városokban. Erőszakoskodnak nőkkel és férfiak­kal egyaránt, s a rendőrség szinte tehetetlenné vált a tömegmérete­ket öltő gengszterizmussal szemben. Az olasz társadalmon végigbor- zong egyfajta nyugtalanság. A bűnügyi krónikákba való fosztoga­tások és erőszakosságok hírei azonban csak a turisták elbeszélései alapján keltek szárnyra. SOKKAL RIASZTÓBB AZUTÁN ANNAK HÍRÜL VÉTELE, hogy szervezett bandák milyen mértékben tartják megfélemlítés alatt a rendőrségi, igazságszolgáltatási, politikai, szervek apparátusát. Fé­nyes nappal embereket rabolnak el a nyílt, utcáról, mint tették ezt a múlt évben Mórával, vagy géppisztolyaik áldozatává válnak tucat­jaival a kiszemeltek és békés járókelők. Túszokat szednek, meg],:í- noznak, megcsonkítanak embereket. s milliókat zsarolnak. Az alvi­lág fenyegetésétől retteg a minisztertől az egyszerű sarki rendőrig a békés polgárság. MINDEZ AZONBAN CSAK AZ ÉREM EGYIK OLDALA. A másik talán még félelmetesebb. Az alvilág kideríthetetlen szövevényében különleges fasiszta bandák, magukat forradalmi csoportoknak álcá­zó osztagok tevékenykednek. Az ö nevükhöz fűződnek a terrorcse­lekmények, emberrablások, gyilkosságok, pokolgépes merényletek, stb. S ha véletlenül tagjaik közül egy-egy hurokra kerül, a szicíliai vérbosszúra emlékeztető módszerrel a bírótól a fogházőrig senki sincs biztonságban. Félelmetes erőt képviselnek ezek a földalatti szervezetek. Április 20-án egy hosszú folyamat epizódjaként a római városháza kapujában, a Capitóliumon robbant pokolgép. Emberéletben nem esett ugyan kár, kaptuk a gyorshírt, de ez is a csodával határos, mi­után a színhely hivatalos személyektől és túristáktól hemzseg rend­szerint. A pokolgép hajnalban robbant. Viszont pótolhatatan műem­léket rombolt szét. A Capitólium az ókori Róma hét dombjának egyike, amelyen va­laha fellegvár és templomok állták. Mai képét Michelangelónak kö­szönhetjük. A legendás dombon áll a Palazzo Senatori, Róma város­háza. Két oldalról széles lépcsősor rezet jel hozzá. Pompás épület- csoport van a dombocskán, melynek egyike, az előbb említett sze­nátort palota szenvedett súlyos kart. Argan professzor. Róma pol­gármestere kérte wottan á 'tűzoltókat,-M(fy rtwlKldft darabkát, törme­léket gondosan gyűjtsenek össze, hogy helyreállíthassák a fából és bronzból készült remekművű kaput, de a romeltakarítás után kitűnt, hogy a palotán nagyobb kár esett, mint gondolták, pótolhatatlan ér­ték pusztult el. s a helyreállítás valószerűtlen. A merényletet az ún. „forradalmi fegyveres osztagok” vállalta. Ez közismerten fasiszta szervezet. A MÓDSZER IS AZONOS A FASISZTA MÓDSZEREKKEL. .4 lieichstagot annak idején ugyanígy gyújtották fel Berlinben, mit sem törődve azzal, milyen értékeket, kulturális kincseket semmisítenek meg. Döbbenetét; váltott ki, hogy az említett fasiszta szervezet ulti­mátumot nyújtott át. hogy amennyiben egyik társukat nem bocsát­ják szabadon, a felszabadulás napján „bomba-tűzijátékot” rendez Rómában. Egyelőre erre nem került sor. Valami titokzatosság, rejtély ■mégis körülveszi e fasiszta bandák tevékenységét. Az olasz társadalom bomlása, nyugtalansága feltűn- hetet a felületes szemlélő előtt is. (Filmművészete ezt legalábbis hí­ven tükrözte, többek között.) Társadalmi feszültsége erőteljesebb volt Európa más tőkés államainál. Észak- és Dél-Ólaszország közötti mélyreható gazdasági különbség, a tőkések és nincstelenek között a tágranyílt olló magában rejtett egyfajta lappangó forradalmat. A polgári, liberális államvezetés, a szüntelenül válságban levő kormány a háború után nem számolta fel maradék nélkül a fasizmust. Ez a súlyos mulasztás napjainkban bosszulja meg magát. De hát honnan tudnak fegyverre szert tenni a. banditák? Milyen lehetőségül: van a rejtőzködésre? Hogyan védekezik a társadalom ellenük? Mit tesznek a közbiztonsági és államvédelmi szervek az ellen, hogg ne legyen táptalaja a fasizmusnak? Ezek a kérdések e pillanatban még válasz nélküliek. VISZONT NYUGTALANÍT MIND ANNYIUNK AT EZ A TARTÓS FOLYAMAT. Nyugtalanít, mert egyszer már,átéltük a fasizmus ural­mát. Akkor is a „föld alól” jöttek elő, váratlanul, meglepetésszerűen. Akkor is terrorcselekmények, progromok, megfélemlítések kövezték útját. S végül nem csak fél Európát temette maga alá műemlékeivel, műkincseivel egyetemben, de ötvenmillió embert. A fasiszta esz­mevilágban ez nem játszik szerepet, de a mienkben igen. Ma még csak a michelangelók remekműveit sajnáljuk, később kesereghetünk százezrek sírhant ja felett. Mert mi a Capitólium lépcsőjén illő koldus életét is es Michelangelo alkotásait is féltjük, amikor róluk szót ej­lu"'Rcdey Pál Nemeskéri nap lesz május 20-án. vasárnap a nemeskéri templomban. Délelőtt 11 órakor istentisztelet, úrvacsoraosztással. A szolgálatot D. dr. Ottlyk Ernő püspök végzi. Délután 3 órakor templomi ünnepély lesz a következő sorrenddel: Bevezető áhítat: Bárány Gyula esperes. Verseket ad elő Bánffy György színművész. „A Biblia és a zene” címmel előadást tart és zenei műsort ad Szo- kolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. „Artikuláris gyülekezeteink lelki élete a !H. században” címmel előadást tart dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár. .Helytörténeti emlékek Nemeskér múltjából " címmel előadást tart Sümeghy József vadostai lelkész. Közreműködik a budavári gyülekezet énekkara Csorba István kar­nagy vezetésével, valamint a sopronbánfalvai fúvós zenekar. Zárószót mond Foltin Brúnó lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents