Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-13 / 19. szám

<Íü öKumené öKumené íl öKumené ^ * Van-e külön „európai teológia" ?

Április elején mintegy kétszáz teológiai professzor és tudós kereste a nyugat-németországi Göttingen egyetemén tartott kongresszuson a választ a kérdésre: Van-e külön „európai teológia”? A Teológiai Tudományos Társaság által összehívott tanácskozás résztvevői többségükben európaiak, nyugat- és észak-európaiak voltak, mégis Afrika, Ázsia és Latin-Amerika kérdései forró- sították föl a levegőt. Lukas Vi- seher, az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet osztálya igazgatója fogalmazta meg az európai teológia számára föladott vádakat.

Valamikor, még húsz. harminc esztendővel ezelőtt is az ökume- né, a keresztyénség nagy világában magától értetődő volt, hogy a teológia Európa tudománya. Az angolszász világot, Észak-Ameri- kát is az „európai” csoportba sorolták. Most elhangzott a vád Indiából, hogy az európaiak kevéssé képesek a párbeszédre, mások megértésére a teológiában, így például nem tudnak mit kezdeni a nagy világvallásokkal, mint a buddhizmus, a hinduizmus vagy mohamedánizmus. Az afrikai fiatal egyházak koréból azt vetik az európaiak szemére, hogy a keresztyénséget annyira hozzákötik a nyugati, „fehér” kultúrához, hogy ez az örökség gátolja afrikai testvéreinket a saját „fekete” kultúrájukhoz való jó viszony kialakításában. Latin-Amerika képviselői azt hangoztatják, hogy Európa teológusai és egyházai olyan környezetben nőnek föl, amelyik megakadályozza, hogy a világ szegényeinek és elnyomottjainak a fölszabadításán fáradozzanak.

AZ EURÓPÁN KÍVÜLI EGYHAZAK TEOLÓGUSAI felekezet- re való tekiptet nélkül általában azon a véleményen vannak, hogy igenis van külön „európai teológia” és ez bizony számukra a nem európaiak lekezelését, az egyházi gyakorlattól való távolságot, az akadémikus szőrszálha- sogatást jelentik sokszor. Az sem vált a kongresszus előnyére, hogy túlnyomó többségükben németek voltak jelen. Akadtak olyan kritikus hangok, amelyek az öku- menére nézve egyenesen károsnak mondták az „európai teológia” és teológusok magatartását, amikor mindenkit „kitanítani” igyekeznek és mindent jobban akarnak tudni másoknál.

Az egyik újságíró megfigyelő szerint „száraz” volt a kongresszus mert a résztvevők nem tudtak kitörni a megszokott régi sémákból. A katedrán megjelent égy-egy magányos előadó, aki a maga gondolatait hozta a passzív hallgatóság számára. Az úgynevezett „beszélgetések” résztvevői kiselőadásokat tartottak az eszCANTATE

zenés Áhítat

lesz május 13-án, vasárnap délután 6 órakor a Bécsikapu téri templomban a budai evangélikus énekkarok közös szolgálatával. Közreműködik a budavári, a budahegyvidéki. a kelenföldi és az óbudai énekkar.

Orgonái:

Sulyok Imre

‘ és

Rezcssy László

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz május 20-án, vasárnap délután 5 órakor a rákoscsabai templomban „A húsvéti ünnepkör az egyházi zenében” címmel.

Közreműködnek: Komjáli Ilona — ének Pongrácz Zsuzsa — orgona Trajtler István — cselló

Orgonái:

Trajtler Gábor Igét hirdet:

GÁNCS PÉTER

mecsere helyett. Az ökumenikus közeledés terén is hiányt láttak többen, mert noha voltak együttes fogadások, de együttes isten- tiszteletre nem sikerült összegyűjteni a különféle felekezetű teológusokat.

TÖBB PONTON AKADTAK ELŐREMUTATÓ JAVASLATOK IS. így elsősorban Tödt heidel- bergi professzornak a teológia és a természettudományok viszonyáról és a szervezet új megválasztott elnökének, Trutz Rendtorff müncheni professzornak a Biblia mai jelentőségéről szóló előadásában, Legyen „európai” az európai egyházak teológiája abban az értelemben, hogy vegye föl és próbálja megválaszolni az európai keresztyének kérdéseit. Abban is „európai teológia” legyen, hogy ne szoruljon egyszerűen be egyetemi bástyái közé. Joggal Nyugat-Németország egyházai és kérdezhetjük mi is, Magyarországról. hol voltak a többi európai egyházak teológusai, miért nem sikerült még Európán beA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szentirmay József gyermekorvost több évtizedes áldozatos munkája elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. A kitüntetett a pestújhelyi evangéliMárcius 26-án D. dr. Ottlyk Ernő püspök fogadta Wohl rab drezdai diakóniai lelkészt. Röh- mer nyugatnémet római katolikus lelkészt. Kholl zürichi lelkészt és Keller nyugatnémet lelkészt, akik

lül megoldani azt a tapasztalat- cserét, amelyik a szocialista országok egyházainak teológiai eredményeire is tekintettel van?

VALLJUK, HOGY A TEOLÓGIA NEM ÖNCÉLÚ TUDOMÁNY, hanem a keresztyén egyházak tudománya, amelyiknek szoros kapcsolatban kell állnia a gyülekezetek, az egyház mindennapos életével. Az egyház Urához, Jézus Krisztushoz kapcsolódó hitünkből kiindulva vizsgálódhat, kutathat a teológia, hogy összefoglalja és újrafogalmazza Isten üzenetét az ember számára. Az egyház életét vizsgálva és kísérve a teológia munkája fontos szolgálat lehet a gyülekezetnek, az egyház és az egész keresztyénség számára. Európa egyházai és teológusai felelősséget hordoznak történelmi múltjukból következően arra, hogy ne csupán önmagukra és Európára nézzenek, hanem az egész világra, azaz ne legyenek külön „európai teológia” művelői.

Harmati Béla

kus gyülekezet megbecsült felügyelője.

A kitüntetés alkalmával a Déli Egyházkerület Elnöksége nevében levélben köszöntötte dr. Kál- d.v Zoltán püspök dr. Szentirmay Józsefet.

beszámoltak az országaikban folyó siketnémák és vakok missziójának helyzetéről. A találkozón részt vett Muncz Frigyes, a Budai Szeretetotthonok igazgatója.

János)' Ist\ áll;

Máj u s

Hanvat fekszem. A vén zord tölgyek május új füzében ifjú lányokként lebegnek lobogva zöld hajukkal. — Lám már nem búsul kopár ölén az ég. hogy úszva jönnek csinos vendégei: ezüst fel hóba iák fénvbodrú gyapjúkat berzemtve. — Lenn a lenge, haboszöld fáik alatt megzendül a csalit: pacsirta húz a zsongó végtelenbe.

Felnézek: szétterült hajam között pár késő gyöngyvirág ül, s kelyheikkel halk illatot, csilingelnek fölém.

Egy tömzsi dongó zúgva-bongva visz fel az epervirágról kurta lábán friss, arany

. hímport odvába, míg fölöttem ércesen

zengenek a zöld legyek arcomra csintalan rá-rácsapódva . .. Fénytől ittasén lesem a nyájat Jenin a völgyben, a fehér barik

bot-nyurga lábbal meg-megbú.inak anyjuk alá. majd pajkosan iramlaoaik alig ismerve még embert, .kutyát, s hatalmuk És nézem ott a lilabarna dombon az áldott karók sorát, a csillanó kapákat; egy-egy foszlányban hozzám felcsapó hancúrozást, mint táncát tarka lángnak —

ringó piros szoknyát, sötét zekéket . . .

Kiosztott földjükön a volt grófi cselédek kapálnak ott. Zlzzenve száll az ének • . •

(Megjelent: ,.A HAJNAL SZÍNEI”. Magyar kölnik tanúságtetele című kötélben 1975.)

Dr. Szentirmay József kitüntetése

D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK NEMZETKÖZI DIAKÓNIAI DELEGÁCIÓT FOGADŐTT

Róma 79

Évek óta egyre nyugtalanabbul figyelem az itáliai híreket. Az A.ripe nnini-f élsziget, az Alpoktól a „csizma sarkáig” a turisták paradicsoma volt emberemlékezet óta. Sehol a. világon annyi műemlék, műkincs nincs felhalmozva, mint a Földközi-tengerbe mélyen benyúló félszigeten, ahol az antik világ feltárt szépsége vetekszik a reneszánsz emlékekkel, vagy az itáliai barokk mesébe illő alkotásaival. Az európai kultúra minden rétege a csodával határos módon túlnyomó többségében épségben maradt, s szinte kihívó triódon tárja szépségét azok elé, akik csak romokban tudnak gondolkodni, s tűnődni azon, hogy a periódusonként meg-megismétlödő háborúk mi mindent tettek tönkre. Itáliában is voltak háborúk. De mintha Michelangelo, Bramante, Leonardo és a többiek alkotásait megkímélték volna. Minden kultúrára éhes ember szíve vágya, hogy legalább egyszer életében végigbolyongjon a szépséges Dálián. Nem véletlenül született a szólásmondás: „Nápolyi látni és meghalni...”

AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN azonban e mesébe illő ..múzeum-országból" riasztó hírek keltek szárnyra. Turisták panaszaitól volt terhes ország-világ. Elképesztő állapotokról suttogtak. Gépkocsikat törnek fel, rabolnak el. az alkonyat beálltával nem tanácsos utcára menni, főként nagy városokban. Erőszakoskodnak nőkkel és férfiakkal egyaránt, s a rendőrség szinte tehetetlenné vált a tömegméreteket öltő gengszterizmussal szemben. Az olasz társadalmon végigbor- zong egyfajta nyugtalanság. A bűnügyi krónikákba való fosztogatások és erőszakosságok hírei azonban csak a turisták elbeszélései alapján keltek szárnyra.

SOKKAL RIASZTÓBB AZUTÁN ANNAK HÍRÜL VÉTELE, hogy szervezett bandák milyen mértékben tartják megfélemlítés alatt a rendőrségi, igazságszolgáltatási, politikai, szervek apparátusát. Fényes nappal embereket rabolnak el a nyílt, utcáról, mint tették ezt a múlt évben Mórával, vagy géppisztolyaik áldozatává válnak tucatjaival a kiszemeltek és békés járókelők. Túszokat szednek, meg],:í- noznak, megcsonkítanak embereket. s milliókat zsarolnak. Az alvilág fenyegetésétől retteg a minisztertől az egyszerű sarki rendőrig a békés polgárság.

MINDEZ AZONBAN CSAK AZ ÉREM EGYIK OLDALA. A másik talán még félelmetesebb. Az alvilág kideríthetetlen szövevényében különleges fasiszta bandák, magukat forradalmi csoportoknak álcázó osztagok tevékenykednek. Az ö nevükhöz fűződnek a terrorcselekmények, emberrablások, gyilkosságok, pokolgépes merényletek, stb. S ha véletlenül tagjaik közül egy-egy hurokra kerül, a szicíliai vérbosszúra emlékeztető módszerrel a bírótól a fogházőrig senki sincs biztonságban. Félelmetes erőt képviselnek ezek a földalatti szervezetek.

Április 20-án egy hosszú folyamat epizódjaként a római városháza kapujában, a Capitóliumon robbant pokolgép. Emberéletben nem esett ugyan kár, kaptuk a gyorshírt, de ez is a csodával határos, miután a színhely hivatalos személyektől és túristáktól hemzseg rendszerint. A pokolgép hajnalban robbant. Viszont pótolhatatan műemléket rombolt szét.

A Capitólium az ókori Róma hét dombjának egyike, amelyen valaha fellegvár és templomok állták. Mai képét Michelangelónak köszönhetjük. A legendás dombon áll a Palazzo Senatori, Róma városháza. Két oldalról széles lépcsősor rezet jel hozzá. Pompás épület- csoport van a dombocskán, melynek egyike, az előbb említett szenátort palota szenvedett súlyos kart. Argan professzor. Róma polgármestere kérte wottan á 'tűzoltókat,-M(fy rtwlKldft darabkát, törmeléket gondosan gyűjtsenek össze, hogy helyreállíthassák a fából és bronzból készült remekművű kaput, de a romeltakarítás után kitűnt, hogy a palotán nagyobb kár esett, mint gondolták, pótolhatatlan érték pusztult el. s a helyreállítás valószerűtlen. A merényletet az ún. „forradalmi fegyveres osztagok” vállalta. Ez közismerten fasiszta szervezet.

A MÓDSZER IS AZONOS A FASISZTA MÓDSZEREKKEL. .4 lieichstagot annak idején ugyanígy gyújtották fel Berlinben, mit sem törődve azzal, milyen értékeket, kulturális kincseket semmisítenek meg. Döbbenetét; váltott ki, hogy az említett fasiszta szervezet ultimátumot nyújtott át. hogy amennyiben egyik társukat nem bocsátják szabadon, a felszabadulás napján „bomba-tűzijátékot” rendez Rómában. Egyelőre erre nem került sor.

Valami titokzatosság, rejtély ■mégis körülveszi e fasiszta bandák tevékenységét. Az olasz társadalom bomlása, nyugtalansága feltűn- hetet a felületes szemlélő előtt is. (Filmművészete ezt legalábbis híven tükrözte, többek között.) Társadalmi feszültsége erőteljesebb volt Európa más tőkés államainál. Észak- és Dél-Ólaszország közötti mélyreható gazdasági különbség, a tőkések és nincstelenek között a tágranyílt olló magában rejtett egyfajta lappangó forradalmat. A polgári, liberális államvezetés, a szüntelenül válságban levő kormány a háború után nem számolta fel maradék nélkül a fasizmust. Ez a súlyos mulasztás napjainkban bosszulja meg magát.

De hát honnan tudnak fegyverre szert tenni a. banditák? Milyen lehetőségül: van a rejtőzködésre? Hogyan védekezik a társadalom ellenük? Mit tesznek a közbiztonsági és államvédelmi szervek az ellen, hogg ne legyen táptalaja a fasizmusnak? Ezek a kérdések e pillanatban még válasz nélküliek.

VISZONT NYUGTALANÍT MIND ANNYIUNK AT EZ A TARTÓS FOLYAMAT. Nyugtalanít, mert egyszer már,átéltük a fasizmus uralmát. Akkor is a „föld alól” jöttek elő, váratlanul, meglepetésszerűen. Akkor is terrorcselekmények, progromok, megfélemlítések kövezték útját. S végül nem csak fél Európát temette maga alá műemlékeivel, műkincseivel egyetemben, de ötvenmillió embert. A fasiszta eszmevilágban ez nem játszik szerepet, de a mienkben igen. Ma még csak a michelangelók remekműveit sajnáljuk, később kesereghetünk százezrek sírhant ja felett. Mert mi a Capitólium lépcsőjén illő koldus életét is es Michelangelo alkotásait is féltjük, amikor róluk szót ejlu"'Rcdey Pál

Nemeskéri nap

lesz május 20-án. vasárnap a nemeskéri templomban.

Délelőtt 11 órakor istentisztelet, úrvacsoraosztással. A szolgálatot D. dr. Ottlyk Ernő püspök végzi.

Délután 3 órakor templomi ünnepély lesz a következő sorrenddel:

Bevezető áhítat: Bárány Gyula esperes.

Verseket ad elő Bánffy György színművész.

„A Biblia és a zene” címmel előadást tart és zenei műsort ad Szo- kolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző.

„Artikuláris gyülekezeteink lelki élete a !H. században” címmel előadást tart dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár.

.Helytörténeti emlékek Nemeskér múltjából " címmel előadást tart Sümeghy József vadostai lelkész.

Közreműködik a budavári gyülekezet énekkara Csorba István karnagy vezetésével, valamint a sopronbánfalvai fúvós zenekar. Zárószót mond Foltin Brúnó lelkész.