Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-08-06 / 32. szám
Egymillió llroslma Egy már volt, 33 éve, s az maga volt az iszonyat. Szimbólummá sötétült Hirosima neve, az addig nem is igen sejtett méretű pusztulás jelképévé. Ha így vesszük, pár nap múltán volt még egy második is, Nagaszaki. Halottak tízezerszám, a súg ár fertőzöttek azóta is halnak rendre — minderről könyveket írtak. De ennél is többről van szó. Szinte csikordul a szó, ha kimondjuk: HIROSIMA AZ ELEVEN HALÁL. Ami ott történt, az emberiségre testálta a rémületet: mi lesz ezután? Mert az atombomba pokoli módon szaporodni és hízni kezdett — már évek óla vannak olyan hidrogénbombák, amelyek robbanóereje kétszázszorosa a hirosimainak. Persze vannak „kisebbek” is: tetszés szerint lehet őket adagolni a halálkondérból, lényeg a százszázalékos, garantált hatás. Felrémlik bennünk a döbbenet: érzés nélküli, félörült, gonosz koponyák nem fogják-e ezt tenni „kötelező menüvé” az emberiség számára?! Mert atomfegyverből a világ jelenlegi ellátottsága olyan, hogy abból egymillió-háromszázezer Hirosimát lehetne produkálni. Ez pedig az emberiség többszörös megsemmisítését is lehetővé tenné. DE MIT TEHETÜNK KORUNK ELSŐ SZÁMÜ HÉTFEJŰ SÁRKÁNYA ELLEN? Nézzük először is azt, hogy az atomfegyver sátáni „ősbemutatója'’ óta az emberiség mégiscsak kibírt egy harmad évszázadot atomháború nélkül. Hogyan? Korántsem csupán „a félelem egyensúlya" révén, hanem felelős államférfiak józansága, komoly tömegmozgalmak s erejükre és felelősségükre ébredő tömegek segítségével. Gondolhatunk elsősorban a Béke-világtanácsra, de az egyházak Jokozódó aktivizálódására is, főként a Keresztyén Békekonferenciára. Ebben benne van imádságunk és hitből, szerétéiből, reménységből fakadó cselekvésünk is. Mindemellett világos, hogy a jövőben a békeküzdelemnek még nagyobb tömegeket áthatónak és intenzívebbnek kell lennie, hiszen az emberiség létéről, vagy nemlétéről van szó. i BÚCSÜ A FEGYVEREKTŐL — Hemingway regényeimével így fejezhetjük ki a közvetlen megoldás egyetlen útját, ha nem akarjuk az emberiség kollektív öngyilkosságát. Ibsen Írja. hogy ha egy dráma első színében a falon puska függ, annak az előadás végéig el kell sülnie. Régebben azt mondták: a szuronyokkal mindent hamarabb lehet csinálni, mint rájuk ülni. Vagyis a fegyverkezésben benne rejlik valami sötét automatizmus, mely olyasmit sugall: ha van, miért nem használod? A Szabó Lőrinc költötte „rabszolga” sorsa is: „a bilincs rám csap és maguktól dolgoznak a gépfegyverek”. Hát ez az, amiből nem kérünk, de nemcsak „a szívünk mélyén”, hanem ha kell, világgá kiáltva: a föld összes országútjain, főleg a nemzetközieken, a békét és az életet illeti meg az elsőbbség joga! Ehhez kell igazítani gondolatot, érzést, cselekvést, tervezni a jövőt. Tehát: le a falról a fegyvert! Amikor az általános és teljes leszerelést jó másfél évtizede meghirdette a Szovjetunió, a Nyugat gúnyos kétkedéssel fogadta. Ma viszont a fegyverkezésnek legalábbis a korlátozása a nyugati kormány- programokban is szerepel, hiszen a féktelen versenyt e téren ők is megsínylenék, A militarista köröknek ugyan semmi sem drága: zavarni igyekeznek a SALT-tárgyalásokat, a neutronbombával próbálnak zsarolni s eközben önmagukat tüntetik föl fenyegetettnek. De tudniuk kell: egy esetleges atomháború őket is elnyelné. INTELEM ÉS INDÍTÉK Hirosima: mindent a békéért, de idejében! Egymásért, gyermekeinkért, a normális jövőért — hiszen azért vagyunk emberek. „ , .... ,. a Bodrog Miklós Prágai mozaikok Istentisztelet a Szent Miklós templomban, pin ms 25en Történeti emlékek egész sora kapcsolódik a prágai Szerit Mik- lós-templomhoz. A tizennegyedik században már Húsz János reformjának előhírnökei, Miin- Kro- meriz és Matej Janov prédikáltak itt, az akkori gótikus templomban. 1732-től kezdődött a barokk átépítés. A bencések egykori templomát eredeti barokk pompájában állították helyre a világháború pusztításai után. Zsúfolásig megtelt a templom, amelyik ma a huszita egyházé, hiszen nemcsak a Prágai Békekonferencia világgyűlésének résztvevői, mintegy hatszázan jöttek el, hanem nagyon sokan a helyi gyülekezetek tagjaiból is. A liturgia nemzetközi és fele,- kezetközi volt, mert angol, francia, cseh, spanyol, orosz és német nyelven folyt az istentisztelet, a Cseh Filharmonikusok kórusa pedig Veselka professzor vezetésével Rachmaninov- és Palestrina- műveket énekelt.' A prédikációt Emilio de Carvalho angolai metodista püspök mondta portugálul. A délelőtt 10 órakor kezdődő ökumenikus istentisztelet bevezető zsoltára szerint: „Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged,.. . Seregek Ura, boldog az az ember, aki benned bízik!” A nyolcvarinégv országból, negyvenháromféle egyházból érkezett résztvevők Isten dicséretében és a könyörgésben találták, meg egymást, bár más volt a nyelvük és más körülmények közül jöttek. A Szent Miklós-templom környéke a cseh és európai történelemre emlékeztet. Közel hozzá az 1915-ben, vértanúságának 500. évfordulóján emelt Husz-emlékmű, a másik oldalon pedig ott a zsidó zsinagóga a 13. századból, a zsidó temetővel, a második világháborúban elpusztítottak emlékével. Ebben a környezetben még határozottabban hangzottak Carvalho püspök igehirdetésének mondatai: ,,... igazítsa rá lábunkat a békesség útjára!” Öt hivatalos nyelv és a hatodik Minden nemzetközi konferenciának fontos feltétele, hogy megértsék egymást a különböző nyelveket beszélők. Prágában öt hivatalos nyelv volt, az angol, francia, orosz, spanyol és a német. Ezeken a nyelveken lehetett fölszólalni és bármelyiken szólalt is meg valaki, azonnal fordították a másik négyre. Mindenki nyakában ott volt az a kis készülék, amelyikhez még egy fülhallgató is tartozott. Ezen lehetett beállítani a választott nyelvi hullámhosszat. A világrészek közül a legrosz- szabb helyzetben a megértés dolgában az afrikaiak vannak. Amíg Európában általában minden országban tanítanak és tanulnak idegen' nyelveket az iskolákban és Amerika nagyjából egy-egy nyelvet használ, az angolt északon, a spanyolt és a portugált délen, addig az afrikaiak egy-egy országon belül sok kisebb nyelvet beszélnek. Többször keltett föltűnést az afrikai delegátusok között, hogyan lehetséges az, hogy a küldöttek Csehszlovákiából, Romániából. Jugoszláviából, a Szovjetunióból és hazánkból olyan jól megértik egymást és ráadásul a hatodik „hivatalos” nyelven. A hatodik hivatalos nyelv ugyanis a magyar volt. Örömmel üdvözölhettük a stáb tagjai között azokat a csehszlovákiai barátainkat, akik jól tudnak magyarul. Az egyik fiatal lelkész teológiánkon tanult egy éven keresztül ösztöndíjasként, a másik magyar gyülekezetben szolgált éveken keresztül. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásának megfelelően a következő 1979-es év a Gyermekek Éve lesz. Az egyik esti rendezvényen, amelyet a jelenlevő nők rendeztek, levetítették a világ gyermekeinek életét bemutatanult.«A harmincas evekben a Hitler-ellenes német Hitvalló Egyház egyik vezére. Éveket töltött koncentrációs táborban, mert .magának Hitlernek is ellene mert mondani. A második világháború után támadta a hidegháborút, püspökként és egyházi diplomataként építette a megértést, a bizalmat, a közeledést Nyugat és Kelet egyházai között. Nyolcvanas éveinek második felében is aktíÖtüdik Keresztyén Békevilággyülés A Békevilággyülés elnöksége, előtte az ortodox egyház énekkara a megnyitó istentiszteleten tó filmet. Ismerősnek tűnt a kísérő zene. A film végén ott volt a felirat: Bartók Béla: Gyermekeknek. Ez különösen is azért volt kedves, mert a magyar delegáció tagjai között ott volt Bartók Béla, az Unitárius Egyház főgondnoka, a nagy zeneszerző fia is. Néhány érdekes arc A több százas, nyüzsgő forgatagban szünetekben megindult a beszélgetés. Régi ismerősök találkoztak újra, távoli országok fiai kötöttek barátságot. Néhány érdekes arcot hadd hozzunk most közelebb! Id. Martin Luther King Budapestről érkezett a világgyűlésre. Személyét fia, a négerek szabadságáért küzdő mártír halála után ismerte meg a világ közvéleménye. Nekünk, evangélikusoknak különösen is érdekes, hogy Luther Márton iránti tiszteletből, mint baptista lelkész, vette föl a reformátor nevét és ezt fiára is örökítette. Martin Niemöller neve sem ismeretlen hazánkban. Az első világháború tengeralattjáró kapitánya a húszas években teológiát van részt vesz minden olyan mozgalomban, amelyiknek a világ és az emberek békéje, a népek kölcsönös megértése a célja. Ernesto Cardenal Nicaraguából jött el Prágába. Római katolikus lelkész és világszerte ismert költő. Műveiben népe nyomorát és küzdelmét ábrázolja. Weöres Sándor fordításában hadd idézzük Zsoltárok című sorozatának egyik jellegzetes részét. Az ószövetáégi leírásokat Nicaragua és Latin- Amerika országaira alkalmazta: Hallgasd szóm Uram halld meg nyögéseim hallgasd meg tiltakozásom hisz úgyse vagy te a diktátorok cimborája sem politikájuk lakája nem hat rád a propaganda nem vagy a gengszter társa... A riadó Sziréna óráján te léssz velem te léssz óvóhelyem a Bomba óráján Aki nem hisz kereskedelmi reklámjaik hazugságaiban sem sajtóhadjáratukban sem hidegháborújukban te megáldod körülfogod szerelmeddel akár páncélos harcikocsikkal.” Harmati Bcla A NORVÉG PÜSPÖKÖK A NEUTRONBOMBA ELLEN A norvég evangélikus püspökök felhívással fordultak a kormányhoz, hasson oda, hogy állítsák le a neutronbomba kifejlesztését és elterjesztését. A püspökök úgy vélik, hogy ennek a fegyvernek a bevezetése súlyosan fokozza a fegyverkezési versenyt és csökkenti a kölcsönös leszerelés esélyeit. A nyilatkozat felhívással fordul mindenkihez, különösen a politikusokhoz és tudósokhoz, hogy kövessenek el mindent a modern hadiipar fejlesztésének megállításáért. A bajor egyházi lap főszerkesztőjét, Helmut Wintert július 3-án hivatalában fogadta D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, és beszélKANTORKÉPZÉS BAYERISCHES SONNTAGSBLATT getést folytatott vele. A vendéget elkísérte Peter Schellenberg, a Martin Luther-Bund főtitkára is. Az NDK-beli Evangélikus Egyházszövetség (Bund) szervezésében öttagú egyíiázzenész csoport járt Magyarországon július elején, és tanulmányozta az evangélikus és a református egyház kántorképző szolgálatát.
