Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-04-23 / 17. szám
öKumené ^ öKumené 4$ öKumenő Evangélikusok Jugoszláviában DÉLI SZOMSZÉDUNK, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nem ‘ csak az ország felszíne, hanem az ország lakóinak nyelve és vallása szemoontiából is az egyik legsokszínűbb ország. A keréken 21 milliót kitevő lakosság 41 százaléka szerb, 23 százaléka horvit, ■ 9 százaléka szlovén és 5 százaléka macedón. Ezen kívül albán, magyar, török, szlovák, német, bolgár és román kisebbség is él Jugoszláviában. Vallás tekintetében — néoegyházi számítás szerint — az ország lakosságának 41 százaléka ortodox. 32 százaléka római katolikus és 12 százaléka mohamedán. A protestánsok az ország lakosságának mindössze egy százalékát teszi ki. A protestánsok egynarmadát kitevő 75 ezer evangélikus három egyházi szervezetben él. A HÁROM JUGOSZLÁVIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ között legnagyobb a Szlovák Evangélikus Egyház. Az itt élő szlovákok. éODÚgy. mint a Békés megyeiek a 13. század végéig települtek a török uralom alatt elnéptelenedett Bácska és Bánát vidékére. . Gyülekezeteik az első világháborúig a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartoztak, a jugoszláv állam megalakulása után azonban önálló egyházzá szerveződtek. Az egyháznak ielenleg 53 ezer híve van. akiket 70 gyülekezetben 20 lelkész gondoz. Mindez mutatia az egyház nagy szór- vánviellegét. s hogy egy-egy lel* késznek 3—4 gyülekezet gondozá- , sát is el kell látnia. 1967 óta a Szerbiában élő. mintegy hétezer magyar nyelvű evangélikus is a szlovák evangélikus egyház szervezetéhez tartozik. A két világháború között a magyar gyülekezetek a jugoszláviai Német Evangélikus Egyház szervezetében éltek. A magyar nyelvű evangélikusok gondozását jelenleg két magyar nyelvű lelkész látja el. A szlovák egyház vezetője Juro StruhaHk. püspök, akinek székhelye Újvidéken van. A jugoszláviai szlovák gyülekezetek a lelkészutánpótlásról úgy gondoskodnak, hogy teológusaikat a pozsonyi evangélikus teológiai-fakultásra küldik el tanulni. A 1u- goszláviai Szlovák Evangélikus Egyházzal egyházunk igen jó testvéri viszonyt tart fenn. Juro Struharik püspök több alkalommal volt már egyházunk vendége. A KEREKEN 15 EZER LELKET SZÁMLÁLÓ ' Szlovéniai Evangélikus Egyház nagyságrendben a második evangélikus egyház Jugoszláviában. A szlovén egyház története a reformáció korára nyúlik vissza. Már 1527-ben éltek evangélikusok a szlovén hegyek között. Reformátoruk és első bibliafordítójuk Primoz Tru- bar volt, akit a „szlovén Luther” néven tisztelnek a szlovén evangélikusok. Az egyház az első világháborúig a Magyarországi Evangélikus Egyház része volt. a két világháború között a iueoszlá- viai Német Evangélikuá Egyház szervezetéhez tartozott. A második világháború után önálló egyházzá alakult. A 14 gyülekezetben élő evangélikusokat 8 lelkész gondozza. Az egvház leien légi vezetője Ludovik Novák esperes, aki egyben a muraszombati és a hodosi gyülekezet lelkésze. A szlovéniai evangélikus egyháziban magyar nyelvű hívek is élnek, akiknek gondozását olyan lelkészek végzik, akik magyarul is beszélnek. A szlovén gyülekezetek lelkészei is a pozsonyi evangélikus teológiai fakultáson készülnek fel a lelkészi szolgálatra. GYÜLEKEZETI TAGJAIT TEKINTVE A LEGKISEBB, de kiterjedésére nézve a legnagyobb jugoszláviai evangélikus egyház a horvátországi, boszniai, hercegovinál és vojvodinal Evangélikus Egyház. Ez az egyház a volt jugoszláviai Német Evangélikus Egyháznak az örököse. A két világháború között ez az egyház közel 180 ezer tagot számlált, de a második világháború vesém történt német kiteleoítés. és az azóta is állandóan folyamatban levő kitelepülés következtében létszáma annyira lecsökkent, hogy jelenleg csupán ötezer tagja van. Az eaVház központja Zágrábban van. ahonnan Vladimis Deutsch jelenlegi esperes irányítja a nagy kiterjedésű szórványegvházat. Az istentiszteletek nyelve szerb-horváti német és magyar. A jugoszláviai egyházak ökumenikus tanácsának kezdeményezésére 1976. reformáció ünnepén kísérleti jelleggel ökumenikus teológiai főiskola nyílt meg Zágrábban 51 hallgatóval. A beiratkozott hallgatók nagyobb része a jugoszláviai baptista, metodista és egyéb protestáns közösséghez tartozik. Selmeczi János Weöres Sándor: ÉNEK A TEREMTÉSRŐL Amikor Isten a világot szülte, - a mindenség az ujjara fagyott. Hogy a föld, hogy a víz fólmelegülne, föléjük gyújtotta fönn a Napot. Recsegtek a jegek, amint a tűz*gyerek fölfele tört. S éledt a föld. A lánggömb kék útján végiggurult, aztán a tükröző mélységbe hullt: habokra ráhajolt, szikrázva fuldokolt, pirosán elhasadt, mint aki sugarat «V többé se hint — de reggel visszatér az égre megint. És ahogy a Nap a hevét kifújta, a színekbe-bonrilott világra újra f u ; „ .» i . árnyék hajolV , ■■ s- fölkelt h Hold. ' ' Ujjasán elomló éjszakai fény. szelíd helytartó a király helyén. Míg hajnal előtt k szunnyad a színek csókra, fehér legyezőt terít a habokra. Az örök szerelmet példázza 5: dagad és apad, de mindig visszajő. > S hogy fény legyem itt lenn, ha a Hold kiapadt: kigyújtotta Isten a csillagokat. Nem-változók, aprók, kemények: örök szeretetről beszélnek. S ha burkot vonnak az égre a r£mek: eltűnnek, aztán megint visszatérnek. A világ világolt élettelen. Hiányzott mindenből az értelem. Hogy legyen, aki épít, rombol, ember készült hóból és korómból: szájában édesség, fejében fényesség, szívében lüktet a vér, s mindegy, hogy mi neve, boldog-e, szíves-e, kinek a kedvese: elmegy és vissza se tér. A költő „TIZENEGY SZIMFÓNIA” című verskötetéből, 1913. A Pestmegyei Egyházmegye kántorainak találkozója Április 3-án NagytarcsAn a Pest megyei gyülekezetek kántorai továbbképzés cél iából találkoztak egymással, összesen 13 gyülekezet képviselte magát 21 több kántor is jelen volt. Mar- schalkó Gyula vecsési lelkész „A gyülekezet éneklése” címen tartott előadást. Szólt arról, hogy a gyülekezeteknek, de elsősorban a kántoroknak meg kell tanulniuk a ritmikus éneklést, hiszen a szerkesztés alatt levő Országos Énekeskönyvben számos olyan ének lesz. amelyet ritmikusan kell énekelni. Ezért jó. ha már most a gyülekzetekben minél több olyan éneket énekelnek a most kézben levő énekeekönvv- bőí, amely az ún. ,,700-as” énekek közül való. mert. ezek nagyobb része ritmikus ének. Kiss János, a fóti Kántorképző Intézet igazgatója az orgona szolgálatáról tartott előadást. Fölvetette a kérdést, hogy az orgona vezesse-e az éneket, vagy kísér je, Tudvalevőleg több gyülekezetben aZ éneklés olyan lassú tempóban történik, hogy a gyülekezetek nem hagyják magukat vezetni az or* gona szavával. Igényelte, hogy a gyülekezetekben minél magasabb színvonalon hangozzék az orgona zene Blatnlczky János maglódi lelkész Ezékiel 11, 19—21 alapián arról szólt, hogy csak megúiult szívek tudnak gyümölcsöző szolgálatot végezni a gyülekezetekben. Keveházi László esperes zárószavában hangsúlyozta, hogv a kántori szolgálat hivő szívet kíván. de fokozott tanulást is igényel. A nagytarcsai gyülekezet szeretette! vette körül a kántorokat. Az esti istentiszteleten Győri Gábpr teológiai hallgató szolgált orgonamuzalkával. a nagvtarcsai gyülekezet énekkara pedig szép énekszámokkal. Gondolatok örtiitay Gyula temetésén MARCIUS 31-ÉN VETTÜNK BŰCSÜT Ortutay Gyulától, a tudóstól, a közéleti személyiségtől, a politikustól, a baráttól. Március 22-én halt meg, s személyében a magyar és egyetemes néprajztudomány, oktatásügyünk Eötvös, óta egyik legnagyobb reformerét, országos feladatok vállalóját, jó barátot vesztettünk. Nemzedékem akkor figyelt fel reá először, amikor Móra Ferenc ajánló soraival Szegedről elindult, s bevetette magát a Szeged környéki puszták világába, hogy felszínre hozza a mélyben szunnyadó népi erőket. Egyike volt azoknak, akik Bartók nyomdokán haladva, a magyar „CsipkerÓ2sikát” dermedt álmából felébresztette és közhincesó tette a magyar folklórt. Hivatott tudósa lett a magyár néprajznak, s azt európai szintre emelte. Jóval a háború előtt jegyezte el magát a magyar nép világával, és ezt a szövetséget ápolta halála órájáig. Tudtuk, hogy súlyos beteg. Amikor ránk nevetett, visszamosolyogtunk, de csak háta mögött vetettük fel az aggódó kérdést- mi baja lehet, le tudja-e küzdeni örökké vidám, tréfálkozó természete, erős akarata az alattomosan életére törő. gyilkos kórt. A sok viharban edzett szív azonban most gyengének bizonyult. S azok, akik utolsó napjainak küzdelmét látták, arról szólhatnak, hogy terveket kovácsolt még mindig, s az életbe vetett reménysége nem hagyta cserben a legutolsó óráig sem. Csupán hatvannyolc éves volt. KIFINOMULT ÉRZÉKE AZ EGYÉNI GONDOK VALLALASA ÉS ÉRTFSE IRÁNT, a közvetlenség és baratkozás különös egyéniségű embere volt. Ilyen, s hasonló emberi értékek emelték a közélet legmagasabb polcaira. Nem csoda, ha koporsóját a hivatalos személyeken kívül nagy számban állták körül tudóstársai, tanítványai, barátai és olyan emberek, akik. az évek során kapcsolatba kerültek vele. Jómagam az utóbbi hónapokban azt a gondolatot melengettem, hogy lapunk részéről elbeszélgetek vele a harminc évvel ezelőtt történtek emlékeiről. Azokról az időkről és tárgyalásokról, amikor az állam és egyház közötti egyezmény megszületett. Másként történt, és Ortutay Gyula sírba vitte emlékeit. Egv párbeszédet azonban mégis visszaidézhetek 1948 decemberéből. A beszélgető felek Táróczy Zoltán püspök és Ortutay Gyula kultuszminiszter. Az előbbi egyházunk, az utóbbi az állam nevében Irta alá az egyezményt. Táróczy Zoltán: „Örömmel adok kifejezést afelett, hogy hosszú hónapok tárgyalásai után, melyek mindvégig méltóságteljesen és ünnepélyesen folytuk, elérkeztünk az evangélikus egyház és a Magyar Köztársaság között megkötött egyezmény aláírásának pillanatához. Jézus Krisztusnak is feltették egyszer, ha más formában is, az állam és egyház viszonyának kérdését. Krisztus válasza ez volt: adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené. Az azóta eltelt évszázadokban ez a kérdés állandósult. Örök probléma volt, mi a császáré és mi az Istené. Hol van a; határa a kettő igényének? Mi most mindenesetre a Krisztus parancsa szerinti engedelmességben, bizalommal és őszintén kötjük meg e2t az egyezményt. Ha ez az egyezmény nem volt hadviselő felek közt lezajló aktus, ha nem üzletemberek között kialakult üzleti szerződés, hanem becsületes és őszinte próbálkozás arra, hogy tartsa tiszteletben az egyház azt, ami az ál- lemé és az állam azt. ami az -egyházé, úgy az építés következik ezután.” Ortutay Gyula: „Jó megnéznünk. ki volt akkor a császár és ki ma. Kié maga az. államhatalom? Kinek az érdekét védik? A mai államhatalom a szegények, a dolgozók. a parasztok tulajdona. Az egyház ma a nép kormányával köti a megegyezést. Az evangélikus egyház megtanulta és tudja jól múltjából, hogy mi volt a szabadság és a lelkiismereti szabadság üldözése. Nem a mi uralmunk az, amelytől üldöztetést kellett szenvednie. Mi hoztuk a bevett, elismert és el nem ismert vallásfelekezetek közötti egyenlőség törvényét. A mi útunk a lelkiismereti szabadság útja. Mi á vallási, hitbeli, teológiai, dogmatikai kérdésekbe sohasem fogunk beleavatkozni Segítse az evangélikus egyház a szociális igazság és a demokrácia iránti szeretetet meggyökerezni. Nekünk csak egy feltételünk van: a vallási ürügyek mögé bújó politikai méregkeverést ki fogjuk irtani ebből az országból. Aki viszont velünk együtt építeni akar, az megújulhat “vallási hitében is. Kifejezem örömömet afelett, hogy ezzel az egyezménnyel hosszú évekre biztosítottuk az állam és egyház barátságát.” ORTUTAY GYULÁBAN BECSÜLETES SZÁNDÉKÚ POLITIKUST is vesztettünk. A magunk részéről is osztozunk a család, a társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem gyászában. Rédcy Pál Sülé Károly emlékezetére Egész életében szerény beosztásokban dolgozott egyházunkban: segédlélkész, vallástanító lelkész, beosztott lelkész. De a „szürke”, „kis” munkakörökben mindig megtette, árúi tőle telt, meg nem lankadóan, egészsége korai megroppanásáig. „Ami tőle telt” — Jézus szava visszhangzik most ebben a megállapításunkban (Márk 14, 8) —, és ez nem volt kevés. Életé folyamán mindig a szeretet sugárzó légköre vette körül egyéniségéi. Melegség, segítőkészség áradt belőle. Ezt tapasztalták barátok, hívek, családja, egykori tanítványai, majd a nyomdásztársai. Igehirdetéseit, ahol csak prédikált — régebben a Fasorban, a 'Deák téren, az utolsó évtizedben nálunk, a kőbányai gyülekezetben —, nagyon szívesen hallgatták. Ennek a titka pedig a személyes hit tanúságtéteíe mellett az volt, hogy ő a Szentírást mindig az élettel konfrontálta. Megbetegedése előtt közel másfél évtizedig dolgozott a Zrínyi Nyomdában a korrektori munka kiemelt ágában. Szakmai tudásával, széles látókörével, négyszeres „kiváló dolgozó” kitüntetéssel megbecsült oszlopa volt az egyik legjelentősebb üzemegységnek. Munkatársai megérezték szeretetét, nagy bizalommal voltak iránta. Lelkülete, magatartása tiszteletet szerzett élete alaphivatásának ott is. A nyomdai munkahét után ünnep volt száméra, ha vasárnap igét hirdethetett. És tette ezt ereje utolsó megfeszítésével is. Pár évvel ezelőtt — még nem volt 60 éves. akkor már súlyos betegen — vonszolta fel. magát utoljára a Vajda Péter utcai templomunk szószékére, és mondotta el utolsó prédikációját Jézusnak erről a szaváról: „Az én Atyám mindezldelg munkálkodik, én is munkálkodom." Személyéből áradó szeretet, egyházi hivatásában és világi munkájában való hűség mindvégig —, lehet értnél többet tenni?! .. _- _ > e oreos Imre — RÁKOSPALOTA. Aprilis 23- án, vasárnap délután 4 órakor a nagytemplom (XV., Régi fóti út 73.) megújított argoné ián hangversenyt ad Trajtlcr Gábor lel- kész-orgonamüvész Bach és más régi mesterek műveiből. Igét hirdet Virágh Gyula esoeres. Közreműködik Bártfay László operaénekes. — TÁRNOKRÉTI. A társgyülekezet március 27-én tartott közgyűlése megválasztotta és Biczó Ferenc, a gvülekezet lelkésze beiktatta hivatalába ifj. Kovács Sándor pénztárost. Buti Sándor számvevőszéki elnököt. Buga Kálmán számvevőszéki tagot. Szalay László. Buga l-ászló és Eöry Emil presbiterekét.
