Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-23 / 17. szám

55

GYERMEKEKNEK,

Gondnok

A gyülekezetben — éppúgy, mint a családban — gondot kell viselni a gyülekezet tulajdonában levő épületekről, bútorokról és egyéb berendezésekről. A lelkésznek a legfontosabb feledata. hogy hirdesse Isten igéiét, kiszolgáltassa a szentségeket és végezze a gyülekezet lelki gondozását. A gyülekezet vagyonának kezelésével iáró gondok és feladatok elvonnak a lelkészt tulajdonképpeni feladatának végzéséről. Ezért a gyülekezet tagjai közül kiválaszt valakit, akire rábízza a gyülekezet vagyonának kezelését és minden anyagi természetű ügyének intézését. Ezt az embert nevezzük a gyülekezet gondnokának.

A GONDNOK LEGFONTOSABB FELADATA, hogy felügyeljen elsősorban is a templom és a lelkészlakás épületére. Ideiében észre kell vennie minden hiányosságot. A lelkésszel és a felügyelővel egyetértésben gondoskodik arról, hogy a gyülekezet épületeivel kapcsolatos/ minden javítás ideiében megtörténjék. Az idejében észre nem vett hiba. és el nem végzett javítás később súlyos károkat okozhat a templom, lelkészlakás vagy egyéb gyülekezeti épületen. De figyelnie kell a gondnoknak a belső berendezésekre is. A gondnoknak szól például a kántor, ha valami javítani való akad az orgonán, hogy ideiében intézkedjék. Öt figyelmezteti a harangozó, ha elkopott a harangkötél, vagy ha valami probléma van a harangok villamos berendezésével. A gondnok feladata az is, hogy gondoskodjék arról, hogy a templom környékét fel ne verje a szemét és a gaz, hanem a templomot körülvevő kert vagy park szép és gondozott legyen. Ahol a gyüleke- -ssietnek temetője van. ott rend- . szerint külön temető-gondnok _J,, ./Szokott gondoskodni a temető

rendben tartásáról. Mindebből nyilvánvaló, hogy jó gondnok csak az lehet, akinek jó szeme van a hibák meglátására és kitartó és türelmes a problémák elintézésére.

A GONDNOK ÜGYEL FEL SOK GYÜLEKEZETBEN ARRA

IS. hogy rendben legyenek a gyülekezet pénzügyei. Ezeken a helyeken a gondnoknak fizetik be a gyülekezet tagjai az egyház-fenntartó járulékot és az egyéb adományokat. A gondnok szervezi meg az egy házienn tartó járulékok összegyűjtését, irányítja az ebben a munkában részt vállaló munkatársakat és számolja elvelük az összegyűjtött adományokat. A gondnok szokta megszámolni, a pénztárossal, vagy ha nincs külön pénztáros, egy másik presbiterrel istentiszteletek után az offertóriumot. Mindez azt mutatja, hogy jó gondnok csak az lehet, aki a pénzügyekben otthon is pontos és hűséges.

Az ú. n. leánvgvülekezetekben. vagy esetleg nagyobb szórványokban is ahol nincs helyben lelkész, a gondnok az összekötő a gyülekezet tagjai és a lelkész között. Ilyen helyen a gyülekezet tagjai a gondnokot értesítik arról, ha beteg van. vagy esetleg más nrobléma fordul elő a családban, hogy a gondnok értesítse, vagy figyelmeztesse a lelkészt. A lelkész a gondnokot szokta értesíteni arról, ha valami változás áll be az előre meghirdetett szolgálatokban. Az ilyen gyülekezetekben a gondnok egy kicsit a lelkész helyettese is.

A GONDNOK SZOLGÁLATÁT

a legtöbb gvülekezetben önként, ellenszolgáltatás nélkül. úgy mondhatnánk, társadalmi munkában. az egyház iránti szerétéiből végzi. Ezért a gyülekezet szereti és megbecsülágondnokát.

S. J

Képes Biblia

•fésűs példázatai 4.

MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. Soroljunk fel minél több olyan énekverset az énekeskönyből, amely Jézusnak erre a példázatára utal. Csak az énekszámot és a versszámot jelöljük meg.

Beküldési határidő: 1978. április 30. Válaszaitokat levelezőlapon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egv pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmat kapnak.

TÖBB EGYHÁZ,

KEVESEBB EGYHÁZIASSAG SPANYOLORSZÁGBAN

„Sok spanyol ember a hazájában biztosított vallásszabadságot a vallástól való szabadságként értelmezi” — jelentette ki Ramon Toibo madridi anglikán püspök. Sok városlakó anglikán a hét végeken inkább elutazik és nem tesz eleget vasárnapi kötelességének, az istentiszteleti részvételnek. Amióta politikailag többé nem előnyös a templombajárás, és amióta a katonáknak sem kötelező az Istentiszteletek látogatása, az általános egyháziasság észrevehetően csökkent, mondotta az anglikán püspök.

A nem római katolikus egyházak. így az anglikán vagy a pres- biteriánus vagy az evangélikus egyház, a Franco-rendszer végéig hátrányos megkülönböztetésben részesültek Spanyolországban.

55

ünnepi közérzet — ismerős de elég ritka „vendég” életünkben: felfokozott örömérzet, siker, felhőtlen boldogság ... Sokan a ke- resztyény hitet is ilyen ritka, ünnepi érzésnek vélik, amely a hétköznapok reggelén munkára vagy iskolára noszogató ébresztőóra csörgése nyomán szertefoszlik. „Mennyire átforrósított a hit élménye. ereje, amikor ott álltam a konfirmációi oltár előtt. Felejthetetlen emlék!” — vallanak néha nem kis nosztalgiával pár éve konfirmáltak. De valóban csak ..felejthetetlen emlék”, fájdalmasan gyorsan tovatűnő futó ajándék lenne a hit élménye, tüze, ereje?

EGY MAI ÜN. CREDO hitünk modern megváltására törekvő kísérlet a három hitágazat első kulcskifeiezését. a „credo”-t (hiszek) így értelmezi: „Mi abból élünk...” Hinni, annvi mint erőforrásra találni, melyből élni lehet. nemcsak ünnepi pillanatokban. de a hétköznapok sodrában is.

Tévedés azt gondolni. hogy a hit me »vallásának egyedüli színhelye a templomi istentisztelet. Ott Isten szavának megbánására e«vütt válaszolunk az Apostoli Hitvallás közös elmondásával, de nagyon sivár, szegénye« érzés lenne a keresztyén hit. ha egv ősi hitvallás puszta citálásával elintézhető volna.

A KIT MINDENEKELŐTT A •HÉTKÖZNAPOK ERŐEORRÁ- SA. * élimény«•Eerű átélésiek és mp^tar^irta- l*5<y>r»«*k is Gf^P^fVüísí+ilqc*

heho.tAroThntnHrtn: a mindennapok lenszélesebb köre.

De ha a hétköznapok ..credo”- ia után nvomozimk gyakran +a- 1 átkozunk ilvgn nézetekkel; ..Én hiszek, de ez az én dolgom és

Mi abból elünk...

csak az Istenre tartozik ..Mások így érvelnek: „Lehet hogy túlzottan szemérmes vagyok lelkileg. de én nem tudok kltárul- kozni mások előtt.

Egy fiatal barátom találó hasonlatát állítanám szembe a fenti gondolkozással: „A hit hasonló a szerelemhez — egy ideig ma- gábafo.ithatja az ember, de aztán .jnuszálv” mesvallani. mert a hosszú masunkbafojtas egyben a lángoló érzés megfojtását is jelenti.”

JÉZUS AZ ÉGŐ MÉCSESHEZ HASONLÍTJA a hitvalló, bizonyságot tevő tanítvánvi életet. Nem lehet véka alá rejteni, mert az égéshez tér kell. levegő, oxigén. A mi hitünk is szürke hamuvá lesz. ha nem engedjük, hogy átjárja a mindennapi élet friss levegője.

Élhetünk és másokat isr éltethetünk hitünk ereiéből a családi otthonban éppúgy, mint a munkahelyen. iskolában vagy a ki- kapcsolódás a szórakozás perceiben. S ennek a másoknak fényt, meleget adó hitvalló életnek csak egyik lehetősége a számtalan közül az élő, emberi szó bizonyságtétele. Emellett hitvallássá lehet a lelkiismeretesen elvégzett munka, a szorgalmas tanulás, a tiszta családi élet. a segítőkész szolgálat. a tevékeny hazaszeretet, és folytathatnánk a sort. ki-ki a maga helyén. Így válhat a hit „felejthetetlen emlékből” nap mint nao megtapasztalható energiaforrássá. ritka ünnepi közérzetből a hétköznapok lendítőerejévé, ..intim magánügyből” közösséget formáló, építő tényezővé.

hadd Álljon itt befejezésül a már idézett mai hitvallásmegfogalmazás. Nem azért,

hogy megtanuljuk, mert mások helyettünk nem vallhatnak hitünkről, hanem, hogy ebből is tanuljunk.

„Mi abból élünk, hogy Isten Atyánk. 0 teremtette a világot, a kozmoszt és az atomokat, ő kormányozza a történelmet, és ott is hatalmas, ahol mi munkáiát nem vesszük észre. 0 teremtett minket is. és gondoskodik rólunk minden napon.

Mi abból élünk, hogy Isten a* ember Jézusban hozzánk jött. Jézusban ismerjük fel. hogy Isten miként bánik velünk. Benne ismertük fel. hogy az ember mikent találkozhat embertársával. Jézus a bűnösöket szerette, ezért kellett meghalnia. De nem hiába halt meg. és valóiában nem O maradt alul. Mi tudjuk, hogy Krisztus él. Nála befejeződik minden bűn. és Vele Isten új életet ad nekünk. A halál sem választhat el Tőle.

Mi abból élünk, hogv Isten Lelke által nálunk van. ö legyőzi az ellentéteket, ö megbékélést teremt és egymáshoz vezeti az embereket. ö indít hitre, ö ad erőt, hogv munkálkodjunk az igazságért és békességért. <5 ad hűséget, hogy Isten eljövendő Országában reménykedjünk. Amen.”

Gáncs Péter

— TAKÁCSI. Böjti péntek estéken igehirdetés-sorozatot tartottak „Böjti arcok — böjti sorsok” címmel. Ezeken az alkalmakon Bálint László malomsoki lelkész, Bálint Lászlóné lelkészi munkatárs, Sághy András nagyalásonyi lelkész és ifj. Szabó Vilmos kertai segédlelkész szolgált.

Thökölyre emlékesünk

Az evangélikus Thököly

ELŐSZÖR THÖKÖLY ŐSEI

szálltak síkra írással, szóval és tettel a magyarországi evangélikusok vallásszabadságáért. Késmárk és Árva gazdag urai a reformáció kezdete óta lutheránusoknak és patrónusoknak vallották magukat. A fejedelem nagyanyja, idősb Thököly Istvánné Thurzó Katalin a hazai evangéli- kusság nem kisebb védőjének, mint Thurzó György nádornak a leánya A dédapa Árva várában írt híres végrendelete tizenkétszer említi az Ágostai Hitvallást:a nádor minden fi- és leányági utódjának az örökösödési jogát az e hitvalláshoz való ragaszkodás feltételéhez kötötte.

ISKOLÁJÁNAK SZELLEME volt Thököly egyházszeretetének másik forrása. A Wesselényi- összeesküvésben részt vett három evangélikus főúr, Petrőczy István, Wittnyédy István és Thököly István — az utóbbi, Imre atyja, a császári csapatok által ostromolt Árva várában halt meg 1670-ben — egyenként is hatalmas összegű alapítványt tettek az egyetemnek szánt eperjesi evangélikus kollégium javára. Az 1667 őszén megnyílt, szép felsőmagyarországi reneszánsz stílusban épült iskolában az apa mindjárt 1668 januárjában személyesen kísérte el és íratta be 11 éves fiát.

HÍRES TANÁRAI — Pomarius, Zabanius, Ladiver Illés — három éven át hintették a fiatal, fogékony lélekben az egyház- és o hazaszeretet, a hit és a tudás magvait. Akkor még nem tudták, hogy a közeledő ,.gyászévtizedben” (1671—1681) mindnyájuknak a száműzetés keserű kenyerét kell majd enniöb. Társaival — Wittnyédy Pálnak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti albumából csaknem mindegyikük nevét ismerjük — több hazafias iskoladrámában vett részt, az. egyikben Ladiver mint „Imre bátor királyt” szerepeltette. — nem véletlenül. — Lelki- pásztorai — a kor legkiválóbb evangélikus lelkészei, mint id. Krmann Dániel, Sartorius András, Andreae János vagy Lazius Adám —- az akkor kezdődő vészterhes időkben bizonyára megerősítették hitvallásosságában és veszélyben lévő hazája iránti szereteté- ben.

ANYJA SZÜLŐFÖLDJE. ERDÉLY lesz új otthona az összeesküvés felgöngyölítése után. A bujdosók sorsának vállalása közben írt fiatalkori naplója betekintést enged feltűnően mély kegyességébe. Az alig húszéves ifjú leikéből ritka érettséggel törnek fel például ezek a papírra vetett szavak: „1677. januárius 1. péntek. Isten jóvoltábul ez új esztendőt is elérheténk, melynek minden részeit tegye Ö Szent Felsége szerencséssé, egészségessé és boldoggá, ingyen való kegyelmes- ségibül az következendőket is engedje édes hazánkban eltölteni, és minden akadályokat elhárítani méltóztassék Szent Fiáért.” Máskor is gyakran ír arról, hogy „e napot istenszolgálatában t töltém el”. Sok vasárnap két igehirdetést is hallgatott. Több hétköznapja is „devotioval múlék el”, máskor pedig passiót énekelt és „napi egyszeri étkezéssel és háromszori templomozással” böjtölt.

— AMIKOR — MOST 300 ÉVE — a kuruc seregek élére került, felső-magyarországi felszabadító harcai során evangélikus tábori prédikátorokat fogadott maga mellé. Ilyen volt Asbóth János nemeskéri elűzött lelkész — később esperes — akinek Thököly konvencióskönyve tanúsága szerint „fejedelmi méltóságához képest” angliai posztóból utalt ki „nyári és téli mentéket, nyusztos süveget és tisztes asztalt”: — Li- póczy Miklós, akit 10 vég angliai posztóval. 3 pár kordovai csizmával, nyusztprém süveggel és rókabéléssel jutalmazott: — Aáchs Mihály, a neves ének- és imádságíró; Höf er Mátyás kassai lelkész és sokan mások.

HAZAI EVANGÉLIKUSSA- GUNK sok templom visszaszerzését. szabad itallá sgyakoilatot, s még vereségei után is az artiku- láris gyülekezetek intézményét köszönhette neki, — az utóbbit a császár éppen az átmeneti kuruc hadisikerek miatt volt kénytelen törvényben is biztosítani az 1681-es soproni országgyűlésen.

Diadalmas harcai során — titkárával, Absolon Dániellel az élen — a felvidéki evangélikus nemesség — a Bánók, Desse-wffy- ek, Görgeyek, Keczerek, Petrö- czyek, Sréterek, Sirmayak és mások — támogatták. Amikor szerencsecsillaga lehanyatlott, törökországi száműzetésbe csak kicsiny kuruc csapat — alig ezer fő — követte. Evangélikus prédikátor nem volt közöttük. Petrőczy István tábornok — Thököly első unokatestvére — felesége utóbb Túróéban fájdalommal is panaszolta a nála szupplikáló Bárány György teológiai hallgatónak, mennyire felelet nélkül hagyta a magyarországi evangélikussás a törökországi exulánsok prédikátorok küldése iránti kérelmét.

A VIRÁGOK MEZEJÉN, két kilométerre Nikomédia városától lakó köszvényes, megrokkant egészségű Thököly a galatai jezsuiták térítési kísérleteinek volt kiszolgáltatva. Ez olykor politikai reménységgel — franciaországi áttelepülés eshetőségével — párosulva egy ideig majdnem meg is ingatta őt. Az evangélikus öntudat azonban mégis győzött benne. 1703 nyarán, röviddel halála előtt kelt végrendeletében azt kérte, hogy mostohafia» Rákóczi Ferenc ne engedje őt Törökországban eltemetni, hanem vitesse testét Erdélybe vagy Magyarországra s „egy lutheránus kerített, kulcsos város templomában te- mettesse”. *

Másfél évtizedes száműzetés után elérkeztek Thököly utolsó napjai. Az evangélikus hitéhez hű maradt fejedelem ottani titkára, az erdélyi származású Komá- romy János bátorította — ennek naplója szerint — „sok szép szentírásbeli vigasztalásokkal, s ágya mellett térdre esvén, halálra vált embert illető szép imádságot botlás nélkül elmondá”.

ÍGY HUNYTA LE SZEMÉT TÖRÖK FÖLDÖN a magyar evangélikus kuruckirály. Ma Szlovákia területén nyugszik. A késmárki templom díszes oldalhajójában évente számosán róják le előtte hálás kegyeletüket köztük mi, magyar evangélikusok ls- Fabiny Tibor