Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-02 / 14. szám

öKumené ^ öKumené ^ öKumenő Evangélikusok Romániában Nehéz feladat néhány sorban felölelni a Román Szocialista Köztársaság vallási, egyházi kér­déseit. A problémát bonyolítja a román állam történelmi kialaku­lása, majd az a Duszta tény. hogy az egyházak jogi, szervezeti ala­kulása és fejlődése nem választ­ható el a történelmi események­től. Nem szabad, mélyen vissza­nyúlnunk a múltba, de három históriai mérföldkövet nem kerül­hetünk ki, ha a vizsgálat tárgyá­vá kívánjuk tenni témánkat. Az első független román állam meg­alakulása, amely kereken egy év­századdal korábban, vagyis 1877- ben ment végbe. Móldva és Ha­vasalföld egyesülése után ekkor rázta le magáról a hosszú évszá­zadokig tartó ozmán uralmat. 1918 a másik, amikor a Párizs- környéki békekötések döntése ér­telmében Romániához csatolták Erdélyt és Besszarábiát, és a har­madik az 1945-ös mérföldkő, a második világháború vége. ami­kor is stabilizálódott Trianon és Besszarábia visszakerült a Szov­jetunióhoz. A történelmi, etnikai, kulturá­lis. demográfiai kérdéseket ne fir­tassuk. de a romániai evangéli- kusság helyzetének, alakulásának megértéséhez szükséges tudnunk, hogy a Román Szocialista Köz­társaságon belül Erdélynek külön történeti fejlődése volt. Ez a kü­lönleges fejlődés az egyik magya­rázata annak, hogy Romániában többek között evangélikusok is vannak és történeti egyházat ké­peznek. fesíáns teológián történik, s az egyház fontos kérdéseiben a zsi­nat dönt. Ennek elnöke a püspök és a felügyelő. Egyebekben egy­házi szervezete hasonlóságot mu­tat a miénkkel. Létszámánál és súlyánál fogva a szász egyház ismertebb. Ilyen nevek, mint Honterus — „Erdély reformátora” — fémjelzik útját a 16. század elejétől. Az erdélyi fe­jedelmek gazdasági és politikai okokból etnikai és vallási téren egyaránt privilegizálták minden­kor. 1945-ig több mint 400 ezerre nőtt száma, és a második világ­háború előtt kirajzása volt Buko­vina, Dobrudzsa és Besszarábia irányába. A szászságnak a nagy német álmokkal való kacérkodá­sa következtében azonban ez a szám a kitelepítés és kivándorlás nyomán leapadt 170 ezerre. Még ma is azonban egységes etnikai tömböket képez. 19S( gyülekezetét 185 lelkész pásztorolja. Egyház- szervezete szinte tökéletesen ugyanolyan képet mutat, mint a miénk. Egyetlen egyházkerületé­nek élén Klein Albert püspök áll. Székhelye a történelmi Nagysze­ben, ahol egyúttal teológiai okta­tás folyik. Az állammal kapcso­latos helyzetét sokáig árnyékolta a második világháború alatt ta­núsított magatartása, ma azon­ban rendezettnek mondható. A „magyar egyház” énekes­könyvének négy kiadásával, a Nagy Lásslá: „német egyház” a havonta meg­jelenő „Egyházi Lapokkal”, káté­val és ugyancsak énekeskönyvé­vel tett nagy szolgálatot a gyüle­kezeteknek. Az előző inkább ön­képzéssel próbál lépést tartani a téológia fejlődésével, míg az utóbbi egyre bővebben nyer se­gítséget a németországi evangéli­kus egyházaktól. A FŐVÁROSBAN, BUKA­RESTBEN a magyar evangélikus egyház tart anyanyelvén és ro­mánul istentiszteletet, Konstan­sában pedig .a németek hasonló­képpen. Ezzel nagy vonásokban meg­rajzoltuk a romániai evangélikus- ság arcvonásait. Valóban csupán nagy vonásokban. De úgy tekin­tünk mindenkor rájuk, mint test­véregyházakra, annál is ihkább, mivel a hiten kívül sokunkat ro­koni kötelékek is összetűznek. És azért is, mert hasonló társadalmi közegben élik életüket. Szeretet­tel és figyelemmel kísérjük ezt az életet. Igen, szeretettel, félretéve a történelmi előítéletet, s mind­azt, ami szétválasztana bennün­ket. Mindenkor azt keressük, ami összeköthet, hogy ők is, mi is betölthessük az anyaszentegyház Urától rendelt hivatásunkat., Egy­házaink szép szolgálatot tehetnek országaink gyümölcsöző kapcso­latainak elmélyítésében. Rédey Pál AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁ­ZAKNAK — két egyházról lesz szó —, melyeknek történeti gyö­kerei mélyen visszanyúlnak a reformáció első napjaiig, szoros párhuzamot mutatnak Erdély tör­ténelmével. Ez az az országrész, amely ma is háromnyelvű, és a román állam nemzetiségei itt él­nek túlnyomó többségükben. A 21 milliós lakosságot kitevő állam durván 7 %-mji nemzetisége itt osztályozódik magyarra és szász­ra. További osztódást már nem etnikai, hanem felekezeti össze­függésben találtuk, mert a ma­gyar nemzetiség nagyságrendben katolikus, református, unitárius, evangélikus és baptista egyházak­ra bomlik, míg a 170 ezer körül mozgó szászság szinte kizárólag evangélikus. E megoszlásnak tör­téneti hátterét abban kell keres­nünk. hogy Erdélyt a 16—17. szá­zadbeli politikai függetlensége következtében elkerülte az ellen­reformáció, és Erdély volt szinte egyetlen. országa Európának, amely jogilag legkorábban, gya­korlatban pedig legtovább a tel­jes vallásszabadságot biztosított. E téren szépséghiba egyedül az ortodox egyházon esett, amely csak a 18. században nyert elis­merést. Ennek nyilvánvaló politi­kai okai voltak. ROMÁNIÁBAN TEHÁT KÉT TÖRTÉNELMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ VAN. Az egyik a Ro­mán Szocialista Köztársaság Evangélikus Zsinatpresbiteri Egy­háza — ez a magyar evangélikus egyház —, s a másik a Román Szocialista Köztársaság Evangé­likus Egyháza, ez a szász evangé­likus egyház. Az előző törpe, szórvány egyház. Az egész köz­társaság területén csupán 40 gyü­lekezete van 35 lelkész szolgála­tával. E 40 gyülekezetből még ki kell emelnünk a Temesvár kör­nyékén levő 5 szlovák egyház- községet. A 32 ezernyi evangéli- kusság két egyházmegyében és egy egyházkerületben szervező­dött. A kerületet égy püspök, név szerint Szedressy Pál vezeti fel­ügyelő társával. Székhelye Ko­lozsvárott van, innen vezeti a magyar határtól Bukarestig hú­zódó szórványt. Nagyobb foltok­ban csak a Brassó környéki fal­vakban és a volt Partiumban él­nek evangélikusok. Az állam 1948-ban ismerte el, s ha szólhat­nánk is múltjáról, küzdelméről, lényegében ez időtől létezik és alakul egyre konstruktívabban kapcsolata az állammal. Lelkész­képzése a többi protestáns egy­házzal közösen a kolozsvári pro­Dombon Botom a gyenge földbe leszúrtam Állomásom most ez a domb Szederfákra horgos szelek úsznak S göndör felleg-csorda tolong Engemet e dómra szelek húztak Most ébred a télből a táj Itt még hó fodrozza a sáncot Ide bújt a fehér király Kis kökényfa mimeli a táncot Érzi a tavasz megérkezett Mint a kisgyerekeknek a bálban Válla csak a válla rezeg Rozoga kocsik harmonikáinak A tégla nehéz rakomány Megépülnek az öblös magtárak / Pirulva ha itt lesz a nyár Szemeim a születő csodának Nyílnak enyém e vidék Nem hiába hasogatták ősszel A földet az éles ekék A vetés izgul haragot zöldéi ' Tüzérezredekkel felér A vetés megnő érik arannyá Lesz a halál ellen kenyér Megjelent a költő „ARCCAL A TENGERNEK” című kötetében. Egyházt.örténeti tanulmánykötet Peter F. Barton bécsi egyháztör- nész és Makkai László debreceni teológiai tanár közös szerkeszté­sében 157 oldalas német nyelvű könyvet jelentetett meg a Refor­mátus Zsinati Iroda Sajtóosztálya Rebellió, vagy Religió? címen. A tanulmánykötet a gályarab prédikátoraink szabadulásának 300. évfordulóján tartott 1976los nemzetközi egyháztörténész kong­resszus debreceni előadásainak a teljes anyagát ismerteti, több ér­tékes — első ízben publikált — dokumentummal együtt, Világi történészeink közül Kö­peczi.Béla és Bán Imre, külföldi tudósok közül Peter F. Barton (Bécs), Juhász István (Kolozs­vár), Amadeo Molnár (Prága), Wilhelm Neuser (Münster), Hans Schaffert és Zsindely Endre (Zü­rich), a hazai reformátusság ré­széről Bucsay Mihály és Makkal László, evangélikus egyházunk részéről pedig Fabiny Tibor pro­fesszorok előadásait tartalmazza a kötet. A Bartha Tibor püspök előszavával megjelent könyv 59.— forintos áron a Kálvin téri Protestáns Könyvesboltban is megvásárolható. A népek közötti bizalom fokozásáért Március 10—12. között Mátraházán hétvégi tanácskozásra gyűl­tek össze a római katolikusok békeszervezetének, a Pax Christi Mozgalomnak a különböző országokban működő szervezetei küldöt­tei és a Keresztyén Békekonferencia képviselői. Ez a találkozó az 1975-ben, az olaszországi Candiában tartott első megbeszélésük foly tatásaként jött létre. A Mátraházára való indulás előtt Budapesten fogadást adott a résztvevők tiszteletére dr. ljjas József római katolikus kalocsai érsek és dr. Bartha Tibor püspök a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke. Beszédükben támogatásukról biztosították a ta­nácskozás résztvevőit. A MÁTRAHÁZI ÜLÉS TÉMÁJA A KŐVETKEZŐ VOLT: „A köz­vélemény formálása a leszerelés és az enyhülés érdekében — a ke­resztyének és egyházak szerepe és felelőssége." Bevezető szavaikban mind Robert de Candt, a Pax Christi belgiumi szekciójának képvi­selője, mind dr. Tóth Károly ^ KBK főtitkára hangoztatták_ azt a véleményüket, hogy szükséges fokozni az egyházaltnak a békéért és leszerelésért folytatott erőfeszitéseit. Hangoztatták, hogy az egyhá­zaknak le kell győzniük a felekezeti és a szervezeti korlátokat is és meg kell valósítaniok minden keresztyén együttműködését a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért. Rámutattak arra, hogy a keresz­tyén békemunkának nagy figyelmet kel! fordítania a közvélemény alakítás lehetőségeire, mindenekelőtt a fokozódó fegyverkezési haj­sza ellen kell mozgósítani a közvéleményt. AZ ÜLÉS RÉSZTVEVŐI HÁROM MUNKACSOPORTBAN tanul­mányozták az időszerű kérdéseket: 1. elemezték a leszereléssel kapcsolatos vatikáni (és más egyházi) dokumentumokat; 2. vizsgálat tárgyává tették az enyhülés és leszerelés kérdését a Helsinki Záróokmány fényében; 3. tanulmányozták a fegyverkezési versennyel összefüggő etikai kérdéseket. A vita nyílt és őszinte légkörében a résztvevők jobban megismer­ték egymást és előreléptek az együttműködés útján az olaszországi első találkozóhoz képest. Egyes alapkérdésekben teljes egyetértés alakult ki. Néhány ezek közül: „Az igazi enyhülésnek az egész emberiség békéjéhez és testvéri­ségéhez kell vezetnie. A keresztyének hisznek abban, hogy az em­beriség egy család a Teremtő és a Megváltó akarata szerint. Ha az enyhülési folyamatot el akarjuk mélyíteni, és ki akarjuk szélesíte­ni, akkor a kis lépések is pozitív jellentőséggel bírnak.” „Napjaink legalapvetőbb kérdése a bizalom. Nemcsak a különböző nemzetek és államok között, hanem a különböző társadalmi rend­szerek és ideológiák között is. A gyakorlati együttműködés elősegíti a kölcsönös bizalmat. Ezt a lehetőséget tárta fel a Helsinki Egyez­mény. amely a különböző társadalmi rendszerekben élő keresztyé­nek elé igen nagy feladatokat állít.” Ilyen meggondolások alapján kívánatosnak jelentették ki a részt­vevők a KBK és a Pax Christi közötti fokozott információ cserét. TÁRGYALTAK A NEUTRON FEGYVER ELLENI TILTAKOZÁS­RÓL IS. Hangsúlyozták, hogy a neutron bomba betiltása hozzá­járulna a fentiekben említett bizalom kiépítéséhez. A neutron fegy­verre vonatkozó álláspont érvényes minden nagyhatalomra nézve. A két szervezet képviselői kijelentették, hogy támogatják az ENSZ 1978. május—júniusában New Yorkban a leszerelésről tartandó rendkívüli közgyűlést. „A leszerelés és a békés építőmunka melietti elkötelezettség a ke­resztyének számára erkölcsi problémát vet fel. Ezeket úgy kell meg­oldani, hogy tudatában vannak annak, hogy a keresztyének ered­ményes munkáját mindenütt figyelemmel kísérik. Magatartásuk be­folyást gyakorolhat a társadalmi életre. Azáltal pedig,, hogy munká­juk keresztyén hitükből fakad, segítséget tudnak nyújtani egy új­típusú magatartás kialakításához és a békés egymás mellett élés lég­körének megteremtéséhez. A kegyelemből való élet ezt a feladatot hárítja ránk, hogy az életet a felszabadítás szempontjából szemlél­jük, ami azt jelenti, hogy másokért kell éljünk, ebből pedig egyene­sen következik a béke munkálása.” EZEK A GONDOLATOK TÜKRÖZŐDTEK a tanácskozás kereté­ben megtartott ökumenikus istentiszteleten is. A konzultációt va­lamennyi résztvevő igen magasra értékelte és kifejezték azt az óha­jukat, hogy a két szervezet tegye intenzívebbé az együttműködést a inlág békéjéért végzett munkájuk érdekében. Hálás köszönetét mondtak a résztvevők a mátraházi református egyházi üdülőben tapasztalt vendégszeretetért is. Pestmegyei papnék találkozója A Pest megyei Egyházmegye papnéi március 4-én Foton talál­koztak. A gazdag program kere­tében először Dókáné Lakos Mag­dolna lelkészi munkatárs tartott előadást „A gyülekezet papné szemmel” címen. Előadásában ar­ról szólt, hogy a papné női szem­mel gyakran jobban észreveszi azokat az alkalmakat és helyze­teket, amelyekben a diakóniát meg kell valósítani. Dr. Takács­áé Kovácsházi Zelma — aki tag­ja volt egyházunk delegációjá­nak a Lutheránus Világszövetség VI. nagygyűlésén -*- a dar es-sa- laami nagygyűlés témáiról tartott előadást, melyet megbeszélés kö­vetett. Bohus Imre fóti lelkész Mária és Márta története alap­ján tartott írásmagyarázatot és hangsúlyozta a Jézus előtti csend szükségességét. A papnék megál­lapodtak abban, hogy ebben az évben még egyszer találkoznak hasonló alkalommal. TÖMEGEVANGÉLIZACIÓ hatásfoka Win Arn amerikai szociológus az Egyesült államok északnyugati körzetében, Seattle vidékén, fel­mérést végzett az un. tömegevan- gélizációk hatásáról és megállapí­totta, hogy azok nem voltak ha­tással az adott hely és környéke gyülekezeteinek létszámára. Billy Graham 1976-ban végzett evan- gélizációt ezen a vidéken. A kampányok során több ezer ember kötelezte el magát Krisz­tus mellett, de ezeknek 53%-a már valamilyen egyházhoz tarto­zott. A többiek közül csäk mint­egy 15% lépett be egyházba, A megkérdezett 265 Seattle környéki protestáns lelkész 82,7%-a azt mondotta, hogy gyülekezetében a tömegevangélizécióknak semmi utóhatását nem tapasztalta. Win Arn véleménye szerint ezeknek a kampányoknak a mód­szerén kellene változtatni. „A "■megtértek« számbavétele helyett arra kellene törekedni, hogy az egyháztagokat indítsák erőtelje­sebb elkötelezettségre” — mon­dotta. Fontos lenne a helyi gyü­lekezetekkel való együttműködés és kapcsolat a kampányokat meg­előzően és követően.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents