Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-03-12 / 11. szám

tiwt GYERMEKEKNEK! a*-»'- --.v.-— itta ■ , t.j ■ ■ ■ _4— , : Kántorképzésünk Egyházunk kántorai a fóti Mandák Mária Kánlorképzö In­tézetben készülhetnek fel kán- tori szolgálatukra. Fót Budapest­től 10 km-nyi távolságra fekvő nagyközség. A Mandák Mária el­nevezés onnan származik, hogy az intézet otthonául szolgáló épü­letet Mandák Mária hagyomá­nyozta egyházunkra. A kántorok felkészítése nyári és téli tanfolyamokon történik. Mindent nyáron van egy kéthe­tes és egy háromhetes tanfolyam. Ezekre a nyári tanfolyamokra el- sősorban azok jelentkeznek, akik a téli tanfolyamra nem tudják magúkat szabaddá tenni. Jó, ha a jelentkezők már egy kicsit érte­nek a zenéhez, elsősorban a zon­gorázáshoz, de mivel a tanfolya­mokon egyénileg foglalkoznak a hallgatókkal, a teljesen kezdők is S2ép eredményre juthatnak el. E tanfolyamok legfőbb Célja, hogy harmonium, vagy orgonajátékra tanítsa meg a résztvevőket. Azok számára, akik a nyári tanfolya­mokra továbbképzés céljából je­lentkeznek, a tanfolyam biztosítja a továbbképzéshez szükséges gya­korlást és ismereteket, A harmóniám- és orgonajáték mellett a kántori szolgálathoz szükséges egyéb ismereteket is megtanulják a résztvevők. Meg­tanulják egyházunk énekeit és gyakorlatot szerezhetnek abban is, hogyan kell egy gyülekezeti énekkart megszervezni, a külön­böző szólamokat betanítani és az egész énekkart vezetni. Mivel a kántor jelöltek egyházi szolgálatra készülnek, a tanfolyamokon ok­tatást kapnak az általános egy­házi ismeretekből is. Elsősorban természetesen az istentisztelet és a liturgia elemeit ismerik meg, de bővíthetik bibliai, egyháztörténeti és egyéb egyházi ismereteikét is. A nyári tanfolyamok mellett van egy négy hónapig tartó téli tanfolyam is, amelyen a kántor­jelöltek vagy teljes bentlakással vesznek részt, vagy pedig úgy, hogy hétvégeken jönnek el kon­zultációra és gyakorlásra. A kö­zelben lakók időnként is bejár­hatnak, esetleg 2—-8 hetenként, mint levelező hallgatók, A téli tanfolyamokén Ugyanúgy történik az oktatás, mint a nyári tanfolya­mokon, azzal á különbséggel, hogy a téli tanfolyamon több idd jut a gyakorlásra és a tananyag­ban való elmélyülésre. A tanfolyamok végén a részt­vevők bizottság előtt vizsgáznak. Az alapfokú tanfolyam elvégzése, illetve a tanfolyam anyagából va­ló vizsgázás után segédkántori bizonyítványt kapnak a vizsgá­zók. A középfokú tanfolyam utáh kántori bizonyítvány szerezhető meg, a felsőfokú tanfolyam el­végzése után pedig kántori ok­levelét kapnak a résztvevők. A kántori oklevél birtokában a kántorok a legigényesebb gyüle­kezetben is el tudják látni a kán­tori szolgálatot. Mivel a kántori szolgálatot legtöbb gyülekezetünkben másod­állásként, vagy „társadalmi mun­kában” végzik kántoraink, jó ha egy gyülekezetben több kántori képesítéssel rendelkező gyüleke­zeti tagunk is van. Csak így lehet biztosítani, hogy a kántor bármi­lyen akadályoztatása esetén se maradjon néma templomainkban az orgona, vagy a harmonium. Selmcczi János Képes Biblia Jézus csodái 4. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? Hol van megírva? 3. Miben különböznek egymástól a történetben szereplő emberek? Beküldési határidő: 1978. már­cius 19. Válaszokat levelezőlapon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a so­rozat végén értékes könyvjutal­mát kapnak. At EGVllAZ VILAGFELELÖSSÉGET HORDOZ” Rá az egyház tudatában ma­iad megbízatásénak, akkor bem szorulhat a bensőségessé^ terüle­tére. melyet számára kiutálnák vagy megengednek. Az egyház Illetékes az úgynevezett külső kö­rülmények területén is. Schles­wig evangélikus püspöke. Alfred Petersen mondta ezeket 1977. de­cember 28-án, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából mondott búcsúbe­szédében. Nem álról Vau szó,v hogy az egyház (mint egyház) beavatkoz­zék a parlamentek és a helyi ta­nácsok munkájába. Azonban mégse maradhat ádós azzal a hit­vallással. hody Isten üdvösségé­nek olyan dimenziója van, mely hatni akar az élet minden terü­letén. „Ezért az egyház világfe- lelősségget hordoz” — hangsú­lyozta Petersen püspök. Eközben nem feledkezhet meg az egyes emberről, a hajléktalanokról, a segítségre szorulókról, az éhezők­ről. a kitaszítottakról, megvete- tettekről. ellertségeskedőkről vagy a meg nem született életekről sem. Senkinek se szabad azt gondol­nia. mondotta Petersen, hogy a világ jövője csak a politikai élet­ben felelősséget hordozó vezetők­től függ. Ajövő alapja Isten üd­vössége. melyet tó nyilatkoztai ott. Az egyház dolga, hog.v étről be­széljen. M... felfedésem as életet... ** Beszélgetés az új ismeret élményéről Egyetemista, éppen diploma- munkáján dolgozik, amikor meg­zavarom : — Szeretsz tanulni? — kérde­zem, s csodálkozó tekintetén lá­tom, talán felesleges is volt a kérdés. — Tizenhetedik éve tanulok, ha nem szeretném, nem csinál­nám. Senki sem kényüzerítettj hogy továbbtanuljak. — Hát Akkor miért panaszkod­tok annyit a sok tanulnivalóra, a tanárokra, tankönyvekre, jegyze­tekre? — próbálom elbizonytala­nítaná — Az más kérdés. Amióta diák a diák, örökzöld téma kritizálni az iskolát, a tanárokat. Ez ma is kicsit Sikk, divat, hogy úgy mondjam. „Illik” ... — Szerinted talán mindén rendben van ezen a vonalon? — Azt nem mondtam — ,jjed meg” egy picit —, de a tanulás örömöt, élményt ad, és ezt csak részben zavarhatja meg egy rossz pedagógus vagy jegyzet. — Erről szívesen hallanánk bő­vebben: mi adja az örömöt, és mi zavarhatja meg? — Először is egészséges, jó közérzetet biztosít, hogy a tanu­lással kielégíthetem ösztönös és természetes emberi kíváncsisá­gomat, érdeklődésemet... — Elnézést, hogy közbevágok, de ez talán nem ilyen probléma- mentes, hiszen nem mindig azt tanulod, ami érdekel, amire kí­váncsi vagy. , — Ez Igaz, de végső soron minden új ismeret ad valami örömet, azt persze nem vitatom, hogy ennek nagysága különböző. De döntő módon nem is pusztán az új ismeret adja az élményt, hanem, hogy közben gondolkoz­ni tanulok és fokról fokra felfe­dezem az életet. — Ez nagyon szépen hangzik, de vajon minden tantárgy, illet­ve pedagógus igényli, elvárja ezt az önálló gondolkozást? — Hát igen, éppen éz az egyik leggyakoribb zavaró tényező, ha valamelyik pedagógus mechani­kus tanulásra fog minket és csak a „belénktóplált” isítiefethálmaz gépies Visszaadását várja. Ilyen­kor azután csak lélektelen ro­botnak érezzük a tanulást. De ez döntő módon a tanártól függ, s szerintem ez a sivár módszer ne­ki se kevésbé rossz, mint ne­künk. Az igazi élményt neki is az adhatja, ha segít gondolkoz­va, a felfedezők izgalmával ma­gunkévá tenni az új ismeretéket. De úgy hiszem, ez áll a keresz­tyén tanításra és tanulásra is. — térjünk át a keresztyén is­meretszerzés kérdésére, hiszen itt is már legalább a 11. „tanévet1’ járod, — Valóban, de ebből a „tárgy­ból” még távolról sem mernék „diplomamunkát” frni. —- Miért, talán annyival nehe­zebb? — így is lehet mondani. Az is­kolában, egyetemén a Világ, az FAKULÓ KARÁCSONY? Az allenscbachi (NSZK) közvé­leménykutató intézet felmérése szerint, arra a kérdésre, hogy van-e a megkérdezettnek olyan karácsonyi élménye, melyre egy év elmúltával is nagyon szívesen emlékszik, csak 24% említette a karácsonyi istentiszteletet. A má­soknak adott ajándékokat ezzel szemben 54%. a másoktól ka­pott ajándékokat 43% találta em­lítésre méltónak. A megkérdezet­tek 49%-a emlékezik különösen is szívesen arra. „hogy mindnyá­ján vidáman, jó hangulatban Vol­tak”. Kérdést tették fel a karácsony­fára vonatkozóan is. Míg a het­venes évek elején tíz megkérde­zett NSZK lakos közül kilenc ünnepelt karácsonyfával, addig 1976-ban már csak 84%. 1977 ja­nuárban pedig csak 78% mondta, hogy volt karácsonyfája. élet dolgait az emberi ismerét, a tudomány oldaláról vizsgáljuk. A konfirmációs órákon és ifjúsági alkalmakon az embert és világot teremtő, fenntartó és megváltó Isten kijelentéséből próbáljuk az élet és világ összefüggéseit meg­érteni. Különben éppen ezért nem éreztem soha nagyobb fe­szültséget az iskolai és keresz­tyén ismereteim között. — Sorozatunk előző írásaiban a közösség élményéről szóltunk. Személy szerint melyiket tartod fontosabbnak, a közösség vagy az új ismeret élményét? — Nem hiszem, hogy rangso­rolni lehetne a kettőt, még ke­vésbé szabad szembe állítani egy­mással. Vannak, akiket az új is­meret utáni vágy hoz el egy ke­resztyén körbe, és csak később tapasztalják meg a közösség él­ményét. De a fordítottjára is van példa Persze még a kettő együtt is kevés, hiszen a keresztyén is­meret nemcsak az agyvelőfe, az értelemre kell, hogy hasson ... — Mire gondolsz pontosan? — Ha jól emlékszem, Péter váll így: mi elhittük és megis­mertük, hogy le vagy a Krisz­tus ... A keresztyénséget nem >e- het megtanulni szív kérdésé is nemcsak az értelemé. — De akkor minek a keresz­tyén tanítási i Nem tette a ke- resztyénség a kétezer év alatt sokszor „csak” tudománnyá, el­méletté azt, ami eredetileg moz­galom, gyakorlat, életstílus volt? — Izgalmas kéldes Már én is elgondolkoztam azon, ttogy Jé­zus nein hagyott ránk mégcsak egy „kiskátét” sem. Szávaiból mi formáltunk tanokat, írtunk hit­tankönyveket. De úgy vélem, ez is szükségszerű, mert csak így tudjuk megfogalmazni hitünket, így válhatunk dialógusképes partnerekké más világnézetűéit számára. De azért erről a prob­lémáról szívesen- olvasnék egy­szer bővebben, és az olvasók vé­leménye is érdekelne. — Alinkét is, reméljük, lesz­nek, akik megírják. Köszönöm a beszélgetést, és még sok örömöt a tanulásban! „. Gáncs Péter Életünk - számok tükrében AZ ORSZÁGOS STATISZTI­KAI HIVATAL nemreg lette köz­zé népgazdaságunk elmúlt évi fej­lődésének az adatait. Országos napilapjaink mindegyike foglal­kozott e jelentéssel es érlékelte annak tanulságait. A hivatal el­nöke pedig a televízió nyilvános­sága előtt beszélt a statisztikai munka népmv ..asógi jelentőségé­ről és válaszolt a telefonon hoz­za intézett kérdésekre. Mind az - újságcikkek, mind a televíziós riport arról _ győzött meg, hogy a számók nyelvének törvényeit jól ismerők tolmácso­lásában ismerkedhet meg az or­szág népe nemcsak hazánk gaz­dasági életének jelenlegi helyze­tével, fejlődésének irányával és eredményeivel, de tettre hívó fel­adatainkkal, sőt felelősségün­ket számon kérő mulasztásaink­kal is. A statisztikai adatok zongorá­jának billentyűit a jura tudatos tervszerűség szólaltatta meg. S nem a hangszeren — a statiszti­kai adatok tömegén — múlik, ha a dallam nem mindig vidám. A JÖ STATISZTIKA TÉNYE­KET KÖZÖL, összeveti a. tervét és a megvalósulást. Kimutatja, hol tartunk előrébb, hol marad­tunk le attól, amit megvalósítani szándékoztunk. A valóság hű ké­pét tárja elénk, akár a termelés, a felhasználás, az életszínvonal­vagy az egészségügy alakulásáról adnak képet számai. A számok és tárgyilagos elem­zések azt bizonyítják, hogy tár­sadalmunk egészében véve helyes irányban, jó úton halad. A gaz­dasági építőmunkában a munká­sok, parasztok, értelmiségiek szor­galma, tehetsége, erőfeszítése eredményeként ütemes a fejlődés 10 és fél milliós lélekszámú ha­zánkban, ahol a kereső állam­polgárok száma — akár társadal­munk alapsejtjében, a családban — a lakosság számának csaknem a fele. A nemzeti jövedelem 7,5 — 8 százalékos múlt évi emelkedése a tervezettnél is magasabb. A közgazdászok nyelven szólva „közepesen fejlett” országunkban a gazdasági elet es fejlődés egesz szerkezetére az a jellemző, hogy az ipar és mezógazdasag arányo­san fejlődik. Nincs szakadék e két fó termelési ág fejlődése közt. sót egészséges kölcsönhatásban vannak egymásra. A nemzeti Jövedelem emelke­déseben jelentős a mezőgazdaság, azon beiül is az élelmiszeripar szerepe, amely 10 százalékos ter­melési növekedésével mekküzeli- tette az ipari termelés leggyor­sabban fejlődő ágazatait. A STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE hangsúlyozza azt is, hogy a reáljövedelem és reálbé­rek tekintetébe tavaly az évi ter­vet meghaladó volt aí étneikedes. bár az ötéves terv számításaihoz képest bekövetkezett 1§76. évi lemaradást még nem tudtuk be­hozni. A jelentés foglalkozik a gon­dokkal is. Sok gyér és vállalat nem tudott megfelelő mennyisé­gű termékeket a külkereskedelem rendelkezésére bocsátani. így az ország külkereskedelmi mérlege­itek egyensúlyé nem javult, sőt rosszabb a tervezettnél. S bár­mennyire nagyszerű az, hogy ha­zánkban ismeretlen a munkanél­küliség, a közgazdaság számára kedvezőtlen az a körülmény, hogy lényegében kimerültek az ország munkaerőtartalékai. A világ gaz­dasági szerkezete átalakulásának nehézségei pedig kedvezőtlenül befolyásolták a külkereskedelem csterearányait. A gazdaságos ex­port fokozása nagy feladatokat jelent mind a termelő, mind a külkereskedelmi válalatok szá­mára. E STATISZTIKAI JELENTÉS HÜ TÜKRE gazdasági életünk elmúlt évi alakulásának. Tanul­ságai segítségül vannak a népünk előtt álló ezévi ^feladatok meg­valósításában. Az Országos Statisztikai Hi­vatal elnöke a televíziós beszél­getés során egy kérdésre vála­szolva arról szólt, hogy bármeny­nyire pontosak a statisztikai ada­tok, bármennyire aprólékos az összegyűjtésük és azok elemzése bármennyire felel is meg a tu­domány legkorszerűbb kívánal­mainak, sok tényező van, még á gazdasági életben is, amely nehe­zen, vagy egyáltalán nem szám­szerűsíthető. A SZÁMOK TÜKRÉBE NÉZ­VE is jó ezekre a „nem számsze­rűsíthető” tényezőkre gondolni. Arra, hogy hazánk népe, köz­tük egyházunké Is az elmúlt év­ben jó társadalmi környezetben végezhette munkáját, nyugodt ki­egyensúlyozott viszonyok között, békében, s hogy a Szocialista gaz­dálkodás utóbbi évtizedekben ki­alakult és folyamatosan formá­lódó rendje a humánus jellegéi mindenképpen biztosítani kíván­ja. De arra is, hogy vannak még feladataink a munka becsületé­nek megvédésében és a ritúnkaer- köles megszilárdításában. Egyhá­zunknak elkötelező és szép ha­gyományai vannak ebbén a te­kintetben. Mert az élet bármely területét» felelősséggel, szolgálatként Vég­zett jó munka, még a statisztikai adatok tükrében — számszeríj ít- hetően is — egész társadalmunk, s közvetve az emberiség jövőjét is építi. Schreiner Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents