Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-03-12 / 11. szám

wngélikus Elet ^ ^ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLiíI. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1978. március 12. Ára: 3,50 Ft Az igazi Főpap FŐPAP. Sokak szénit előtt érmék a névnek hallatára egy tekinté­lyes férfiú képe jelenik meg, aki aranyos díszítésű, pompás ruháza­tával, díszes süvegével, pásztorbotjávai, keresztjével, ékszereivel az egyház méltóságát, hatalmát, gazdagságát és tekintélyét képviseli, fgy is illilk, gondolják, hiszen a főpap az egyház vezetője, egyházi fe­jedelem. Amellett titokzatos ember, aiz Isten embere, aki földöntúli dolgok ismerője, és akinek földöntúli hatalmaikkal van dolga. Vannak, akik számára ellenszenves ez a szó. Ezek az emberek azokra a főpapokra gondolnak, akik a történelem folyamán, vissza­élve a nekik jutott gazdagsággal és hatalommal, /zsarnokká, élet és halál uraivá leltek, nem értették meg népüket, elnyomták, kizsák­mányolták a szegényeket, eretneküldözés címén ezreket kínoztattak és ölettek meg, keresztesháborúkat indítottak, és mindezt Isten ne­vére hivatkozva vitték végbe. Éppen ezért nem is tisztelik, nem lát­nak bennük semmi földöntúlit. Mind a két vélemény megvolt már Jézus és az első keresztyének korában is. Vagy félelmet és tiszteletet keltett az emberekben a fő­pap tekintélye és titokzatos isteni hatalma, vagy harag, megvetés, sokszor gyűlölet ébredt bennük, miikor fehsmerték, hogy nagyon is emberi indulatok és érzések irányítják szavaikat és cselekedeteiket. A tanítványok és az első keresztyének mégsem, féltek Jézust Fő­papnak mondani. A szerzett tapasztalatok miatt azonban így mond­ták: Jézus az igazi Főpap. Ezzel persze kimondták az ítéletet: min­den főpap, még a legjobb és legkegyesebb is, legfeljebb árnyképe le­het a Jézusnak, akit méltán nevezhetünk Főpapnak. BÖJT ÖTÖDIK VASÁRNAPJÁN Jézusra, az igazi Főpapra tekin­tünk. Ő nem a gazdagságot és a hatalmat képviseli. Szegénnyé lett értünk, és élete föláldozásával szolgált nekünk üdvösségünkre. Az igazi Főpap nem uralkodik népén, hanem közösséget vállal azokkal, akik az élet terhét hordozzák, és harcolnak a bűn és gonosz ellen. Öróla tudjuk, hogy megérti minden kísértésünket, és segít azok le­győzésében. JÉZUS AZ EGYHÁZ IGAZI FŐPAPJA. Közbenjáró, engesztelő szolgálatával ahhoz is hozzásegít minket, hogy ne akarjunk uralko­dó, a maga „tekintélyére” ügyelő, önmagát gazdagító egyház lenni, hanem alázatos, mindenkit szerető és gazdagító, a föLdi élet gondjait is magára vállaló Főpapunkat képviseljük ezen a világon. Mun tag Andor Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Fel­vételi Bizottságához címezve — .az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A , katonaköteleseknek azonban 1973. május 15-ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizo­nyítvány, 2. a legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizo­nyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, illetve1 szociális viszonyait feltün­teti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főisko­lai tanulmányokra és lelkész! pá­lyára alkalmas, 5. keresztelési bi­zonyítvány. 6. konfirmációi bizo­nyítvány, 7. részletes- önéletrajz,' mely feltárja a kérvényező csalá­di és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra je­lentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítványt. A felvételhez szükséges továbbá annak a lekésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítvá­nya, a lelkészi pályára való alkal­masságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelké­szt hivatal a kérvénnyel, egyide­jűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékán­jának címezve. Az okmányokat eredetiben keli beküldeni, de in­dokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelölés­sel egyházközségi lelkész is hite­lesítheti. Az akadémiai tanulmá­nyi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. En­nek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben érte­síti a jelentkezőket, Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatóik ösz­töndíjban is részesülhetnek. EVANGÉLIKUS—METODISTA DIALÓGUS ELŐKÉSZÍTÉSE Robert J. Marshall evangélikus és William Cannon metodista püspök elnökletével ülést tartott egy vegvesbizottság az Egyesült Államokban a világszinten foly­tatandó evangélikus-metodista dialógus előkészítésére. A tervek szerint — melyeket a Lutheránus Világszövetség és a Metodista Vi­lágtanács elé terjesztettek elfoga­dásra, — a megbeszéléseken hat- nvolc teológus venne részt mind­két oldalon és az első ülésre 1979 januárjában, kerülne sor va­lahol Európában. A témára is javaslatot tettek: ..Az egyház: a kegyelem közössége”, altémák: „Bibliai tekintély és az egvházhi­tele”. ..A kegyelem evangéliuma”. ..A Szentlélek az egyházban — a szentek közössége — Krisztus teste”. „Az evangélium szentsé­gei” és ..Az egyház missziója a mai világban”. A megbeszélések .célja, hogy egymást kölcsönösen megismer­jék és tiszteljék az egyezésekért' éppenúgy, mint a különbségekért; hogy nyilvánvalóvá tegyék a két felekezet egységét Krisztusban; hogy erősítsék a lehetőségeket az igében és szentségekben gyako­rolt közösségre és hogy teológiai alapot dolgozzanak ki a két egy­ház közötti együttműködésre. ..Egymás közelében élünk az Egyesült Államokban és a világ más részein, de meglepő, meny­nyire nem ismerjük egymást úsv. ahogyan keresztyéneknek kellene egymást ismerniük” — mondotta Marshall püspök. Doktor Profile Károllyal beszélgettem „... magamat a teológia tudo­mányos művelésére kötelezem egyházunk és népünk iránti hű­séggel embertársaim javára és Isten dicsőségére.” Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szép számmal vannak ma­gyarországi evangélikus egyhá­zunkban, akik vállalták ezt a szép elkötelezést, amióta Teoló­giai Akadémiánk jogot nyert ar­ra, hogy doktori fokozatot ado­mányozzon, Szeretnénk lapunk hasábjain néhányat közülük megszólaltatni, akik a fenti vál­lalás szellemében gazdagították diakóniai teológiánkat. DR. PRÖHLE KÁROLY, Teo­lógiai Akadémiánk újszövetségi tanszékének tanára, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára az elsők között nyerte el a doktori foko­zatot. Ekkor már hosszabb tudo­mányos teológiai munkásság volt mögötte. Mikor támadt fel Professzor úrban az érdeklődés a teológia tudományos művelése iránt? — bangáik első kérdésünk. Most már közel 50 éve. Teoló­gus koromban. Lehetőséget is kaptam arra, hogy itthon és kül­földön tudományos kutató mun­kát végezzek. Tübingenben, Kö- nigsbergben. Halléban, Erlangen- ben folytattam tanulmányokat és hallgattam a teológiai tudomány akkori kiváló képviselőit. Újszö­vetségi teológiával, azon belül az Újszövetség rabbinista környeze­tével foglalkoztam ekkor. Ehhez meg kellett tanulnom az arám nyelvet is. De foglalkoztam filo­zófiával is. mert minden korban megvolt az összefüggés az adott kor filozófiai rendszere és a teo­lógia állásfoglalásai közölt. Há­lával gondolok Kiss •Jenő pro­fesszorra. aki nemrégen halt meg. Karner Károly professzor­ra, aki ma is él, és' aki az első indításokat adta arra, hogy a Jé­zus korabeli messiási várakozá­sokkal foglalkozzam. Akkor még ő sem sejthette, én sem gondol­tam, hogyan fog később az őzzel a kérdéssel való foglalkozásom beleömleni egyházunknak a mai kérdésekkel foglalkozó teológiá­jának, a diakóniai 'teológiának a kialakításába. T. i. ami egyre vi­lágosabb lett számomra is, hogy az uralkodó Messiással szemben Jézus koncepciója a szolgáló Messiás. És, hogy Jézus feltáma­dásával Isten ezt az utat igazol­ta. Pröhle Károly doktori disszer­tációja nemcsak e korábbi mun­ka összefoglalása volt, új téma­körökre is kiterjedt. Ezt jelezte disszertációm három fogalomra kiterjedő címe is. Eszhatológia, krisztológia. és etika az Újszövetségben. Újszövetségi kutatásaim során feltűnt, hogy az újkori teológiában egyoldalúan került homloktérbe az eszhatoló­gia. t. i. hogy az első keresz- tyénség egész rövid határidőre várta a világ végét. E szempont nyomán elsorvadt, háttérbe ke­rült a krisztológia és az etika. Arra az eredményre jutottam, hogy a krisztológián keresztül kapcsolódik az eszhatológia az etikával. Krisztus az új messiási koncepciójával egy új etikát is képvisel, a szolgálat etikáját. Hogyan épülhettek be kutatá­sainak eredményei egész ma­gyarországi evangélikus egyhá­zunk teológiájába? Egyházunk vezetőségének bi­zalmából nagyon széleskörű szol­gálati lehetőségre kaptam alkal­mat egyházunk életében. Egyhá­zunk életének külső keretei újjá­szervezésében is részt vehettem. ■ így egyházi törvényeink teológiai ajapvetésénék kimunkálásában is. Szerkeszthettem éveken át a Lelkipásztor szakfolyóiratunkat. A 60-as években aztán egyhá­zunk új vezetősége lendületes munkája nyomán a nagy belső egyházi megújulás idején elké­szítettük az új Ágendákat, meg­szerkesztettük az új énekesköny­vet. Lelkészkonferenciákon és munkaközösség! üléseken tisz­táztuk és megfogalmaztuk diakó- ,mai teológiánik részkérdéseit. Ugye Lukács evangéliumáról most nem kell külön beszélnem. De ebben az időben kapcsolód­hattam be egyházunk nemzetkö­zi munkájába is. A Lutheránus Világszövetség teológiai bizottsá­gának tagjaként Luther két bi­rodalomról szóló tanításával, a forradalomban való keresztyén részvétel kérdésének új szövetsé­gi alapjaival foglalkozhattam és a Keresztyén Békekonferencia munkáján belül a keresztyén békemunka teológiai alapjainak a kérdéseivel. S közben folyt az új magyar nyelvű biblia-fordítás, amely hallatlan megterhelést, de nagyon szép feladatot jelenített. Ezt a havonta 10 napot. 2 hetet lefoglaló munkát természetesen tanári munkám elvégzése mellett kellett elvégeznem ebben a szép ökumenikus összefogásban. Az ökumenét említette. Ezek­ben a napokban van öt éve, hogy a magyarországi protestáns és ortodox egyházak bizalmából el­látja az ökumenikus főtitkár tisz­tét is. Milyen új szolgálati lehe­tőségeket jelentett ez és milyen szűrnél végezte ezt ön, d közis­merten meggyőzödéses lutherá­nus teológus? Én azok közé tartozom, akik szerint evangélikusnak lenni egyúttal ökumenikus gondolko­dást is jelent. A lutheri refor­máció egyik legfontosabb alap­tétele az, hogy Jézus Krisztus az. aki egyházát építi. Mindenki, aki őbenne hisz, akit ő megragadott ugyanazon egyháznak a tagja. Teljes nyíltsággal tudok együtt­működni azokkal, akik más ol­dalról, más hagyomány felől kö­zelednek Jézushoz és szolgálják az, O egyházát. Közben természe­tesen tudatosan képviselem egy­házunk múltbeli és m.ai értékeit. Így jó szívvel végzem a kiszéle­sedett területen is szolgálatomat. Fokozott mértékben vehettem részt a Keresztyén Békekonfe­rencia tanulmányi feladataiban, az európai egyházak engelbergi konferenciájára készült tanul­mány. valamint az Egyházak Vi­lágtanácsa 1975. évi. Nairobiban tartott nagygyűlésére készült, magyar hozzájárulás elkészítésé­ben. Több ökumenikus bizottság ideiglenes, vagy. állandó tagja­ként képviselhettem hazai egy­házainkat. így pl. az Emberi Jo­gok bizottságában. 1974 óta az EVT Hit és egyházszervezet bl­zottságában a reménységgel kap­csolatos tanliumányi munkában vettem részt. Nagyos érdekes és tartalmas feladatot jelent szá­momra az EVT és EEK közös segélyügyi bizottságában való részvétel, ahol szembetalálom magiam sok egyház, külföldi és hazai gyülekezet gondjaival is. — közben természetesnek tartom, hogy továbbra is részt vállaljak evangélikus egyházunk sajátos feladataiban is. így nagy meg­tiszteltetésnek vettem, hogy egy­házunk elnöksége megbízott a Lutheránus Világszövetség VI. nagygyűlésére készült tanulmá­nyi anyag összefoglalásával. Mennyi ebben Pröhle Károly munkája és mennyi a tanulmá­nyi csoportok munkájának ered­ménye? Ha valaki teológiai bonckését elővéve próbálná ezt elemezni, nehéz feladatra vállalkozna. Mert magam is részt vettem az előké­szítő munkában, s a megbízás alapján azt tűztem ki célul, hogy rendszerezzem a közös eredmé­nyeket és azokat világos megfo­galmazásban tárjam fel. Benne van ebben az én problémám is, de végeredményben tartalmilag egy hosszú, közös tusakodásnak, egész egyházunk teológiai mun­kájának az eredménye. A Dar es-Salaamra készült ta­nulmány: Jézus Krisztusban — új közösség felvet egy sor egy­házpolitikai és politikai aktuális kérdést is. De a már előbb em­lített szolgálataiban is professzor úr egyértelműen képviseli egy­házunk diakóniai teológiájából következő társadalmi és politikai elkötelezést is? Mi ennek az in­dítéka? Már. amikor teológiai tanul­mányaimat elvégezve lelkészi szolgálatba kerültem egy nemze­tiségi területen, észrevettem, hogyha az evangélium hirdetés­ben konkrét ügyekben állást fog­lalok, ennek politikai következ­ményei is vannak. így kerültem szembe a nacionalizmussal és ál­lást kellett foglalnom a hitleri z- mussal szemben. Aztán az évek folyamán tovább épült kapcso­latom a munkásosztállyal és a velük való szolidaritásból folyt az is, hogy a népünkkel való egységet azonosnak látom ma a szocializmus építésében való részvétellel. Pedig tanulmányaim kezdetén úgy gondoltam, hogy aki teológiával foglalkozik, az nem politizál. Egyéni tapaszta­lataim és közös felismeréseink eredményeként úgy látom, hogy a hivő embernek és a teológus­nak tájékozottnak kell lennie a politika kérdéseiben és a világ­méretű eszmei és társadalmi harcban határozottan állást kell foglalnia az emberiség igazságos társadalmi rendeje kialakítása mellett. Ez számomra egyenlő a béke melletti állásfoglalással, a szocialista társadalom és a ha­ladás szolgálatával. Szolgálatának távlata? Minden órámat meg akarom tartani a Teológián. Ez hivatá­som és szívügyem. Szeretném to­vább gazdagítani, ahogy győzöm idővel és erővel, sajtóosztályunk kommentár-sorozatát. Szolgálni kívánom a szolgáló Jézussal és egyházammal népem, az Ökume­ne és minden embertársaim ia1- vét. amennyi időt. erőt és egész­séget kapok e sokrétű lehetőség­F6 Mezősi György

Next

/
Thumbnails
Contents