Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-03-12 / 11. szám
wngélikus Elet ^ ^ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLiíI. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1978. március 12. Ára: 3,50 Ft Az igazi Főpap FŐPAP. Sokak szénit előtt érmék a névnek hallatára egy tekintélyes férfiú képe jelenik meg, aki aranyos díszítésű, pompás ruházatával, díszes süvegével, pásztorbotjávai, keresztjével, ékszereivel az egyház méltóságát, hatalmát, gazdagságát és tekintélyét képviseli, fgy is illilk, gondolják, hiszen a főpap az egyház vezetője, egyházi fejedelem. Amellett titokzatos ember, aiz Isten embere, aki földöntúli dolgok ismerője, és akinek földöntúli hatalmaikkal van dolga. Vannak, akik számára ellenszenves ez a szó. Ezek az emberek azokra a főpapokra gondolnak, akik a történelem folyamán, visszaélve a nekik jutott gazdagsággal és hatalommal, /zsarnokká, élet és halál uraivá leltek, nem értették meg népüket, elnyomták, kizsákmányolták a szegényeket, eretneküldözés címén ezreket kínoztattak és ölettek meg, keresztesháborúkat indítottak, és mindezt Isten nevére hivatkozva vitték végbe. Éppen ezért nem is tisztelik, nem látnak bennük semmi földöntúlit. Mind a két vélemény megvolt már Jézus és az első keresztyének korában is. Vagy félelmet és tiszteletet keltett az emberekben a főpap tekintélye és titokzatos isteni hatalma, vagy harag, megvetés, sokszor gyűlölet ébredt bennük, miikor fehsmerték, hogy nagyon is emberi indulatok és érzések irányítják szavaikat és cselekedeteiket. A tanítványok és az első keresztyének mégsem, féltek Jézust Főpapnak mondani. A szerzett tapasztalatok miatt azonban így mondták: Jézus az igazi Főpap. Ezzel persze kimondták az ítéletet: minden főpap, még a legjobb és legkegyesebb is, legfeljebb árnyképe lehet a Jézusnak, akit méltán nevezhetünk Főpapnak. BÖJT ÖTÖDIK VASÁRNAPJÁN Jézusra, az igazi Főpapra tekintünk. Ő nem a gazdagságot és a hatalmat képviseli. Szegénnyé lett értünk, és élete föláldozásával szolgált nekünk üdvösségünkre. Az igazi Főpap nem uralkodik népén, hanem közösséget vállal azokkal, akik az élet terhét hordozzák, és harcolnak a bűn és gonosz ellen. Öróla tudjuk, hogy megérti minden kísértésünket, és segít azok legyőzésében. JÉZUS AZ EGYHÁZ IGAZI FŐPAPJA. Közbenjáró, engesztelő szolgálatával ahhoz is hozzásegít minket, hogy ne akarjunk uralkodó, a maga „tekintélyére” ügyelő, önmagát gazdagító egyház lenni, hanem alázatos, mindenkit szerető és gazdagító, a föLdi élet gondjait is magára vállaló Főpapunkat képviseljük ezen a világon. Mun tag Andor Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — .az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A , katonaköteleseknek azonban 1973. május 15-ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, illetve1 szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkész! pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány. 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes- önéletrajz,' mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítványt. A felvételhez szükséges továbbá annak a lekésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészt hivatal a kérvénnyel, egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben keli beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket, Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatóik ösztöndíjban is részesülhetnek. EVANGÉLIKUS—METODISTA DIALÓGUS ELŐKÉSZÍTÉSE Robert J. Marshall evangélikus és William Cannon metodista püspök elnökletével ülést tartott egy vegvesbizottság az Egyesült Államokban a világszinten folytatandó evangélikus-metodista dialógus előkészítésére. A tervek szerint — melyeket a Lutheránus Világszövetség és a Metodista Világtanács elé terjesztettek elfogadásra, — a megbeszéléseken hat- nvolc teológus venne részt mindkét oldalon és az első ülésre 1979 januárjában, kerülne sor valahol Európában. A témára is javaslatot tettek: ..Az egyház: a kegyelem közössége”, altémák: „Bibliai tekintély és az egvházhitele”. ..A kegyelem evangéliuma”. ..A Szentlélek az egyházban — a szentek közössége — Krisztus teste”. „Az evangélium szentségei” és ..Az egyház missziója a mai világban”. A megbeszélések .célja, hogy egymást kölcsönösen megismerjék és tiszteljék az egyezésekért' éppenúgy, mint a különbségekért; hogy nyilvánvalóvá tegyék a két felekezet egységét Krisztusban; hogy erősítsék a lehetőségeket az igében és szentségekben gyakorolt közösségre és hogy teológiai alapot dolgozzanak ki a két egyház közötti együttműködésre. ..Egymás közelében élünk az Egyesült Államokban és a világ más részein, de meglepő, menynyire nem ismerjük egymást úsv. ahogyan keresztyéneknek kellene egymást ismerniük” — mondotta Marshall püspök. Doktor Profile Károllyal beszélgettem „... magamat a teológia tudományos művelésére kötelezem egyházunk és népünk iránti hűséggel embertársaim javára és Isten dicsőségére.” Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szép számmal vannak magyarországi evangélikus egyházunkban, akik vállalták ezt a szép elkötelezést, amióta Teológiai Akadémiánk jogot nyert arra, hogy doktori fokozatot adományozzon, Szeretnénk lapunk hasábjain néhányat közülük megszólaltatni, akik a fenti vállalás szellemében gazdagították diakóniai teológiánkat. DR. PRÖHLE KÁROLY, Teológiai Akadémiánk újszövetségi tanszékének tanára, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára az elsők között nyerte el a doktori fokozatot. Ekkor már hosszabb tudományos teológiai munkásság volt mögötte. Mikor támadt fel Professzor úrban az érdeklődés a teológia tudományos művelése iránt? — bangáik első kérdésünk. Most már közel 50 éve. Teológus koromban. Lehetőséget is kaptam arra, hogy itthon és külföldön tudományos kutató munkát végezzek. Tübingenben, Kö- nigsbergben. Halléban, Erlangen- ben folytattam tanulmányokat és hallgattam a teológiai tudomány akkori kiváló képviselőit. Újszövetségi teológiával, azon belül az Újszövetség rabbinista környezetével foglalkoztam ekkor. Ehhez meg kellett tanulnom az arám nyelvet is. De foglalkoztam filozófiával is. mert minden korban megvolt az összefüggés az adott kor filozófiai rendszere és a teológia állásfoglalásai közölt. Hálával gondolok Kiss •Jenő professzorra. aki nemrégen halt meg. Karner Károly professzorra, aki ma is él, és' aki az első indításokat adta arra, hogy a Jézus korabeli messiási várakozásokkal foglalkozzam. Akkor még ő sem sejthette, én sem gondoltam, hogyan fog később az őzzel a kérdéssel való foglalkozásom beleömleni egyházunknak a mai kérdésekkel foglalkozó teológiájának, a diakóniai 'teológiának a kialakításába. T. i. ami egyre világosabb lett számomra is, hogy az uralkodó Messiással szemben Jézus koncepciója a szolgáló Messiás. És, hogy Jézus feltámadásával Isten ezt az utat igazolta. Pröhle Károly doktori disszertációja nemcsak e korábbi munka összefoglalása volt, új témakörökre is kiterjedt. Ezt jelezte disszertációm három fogalomra kiterjedő címe is. Eszhatológia, krisztológia. és etika az Újszövetségben. Újszövetségi kutatásaim során feltűnt, hogy az újkori teológiában egyoldalúan került homloktérbe az eszhatológia. t. i. hogy az első keresz- tyénség egész rövid határidőre várta a világ végét. E szempont nyomán elsorvadt, háttérbe került a krisztológia és az etika. Arra az eredményre jutottam, hogy a krisztológián keresztül kapcsolódik az eszhatológia az etikával. Krisztus az új messiási koncepciójával egy új etikát is képvisel, a szolgálat etikáját. Hogyan épülhettek be kutatásainak eredményei egész magyarországi evangélikus egyházunk teológiájába? Egyházunk vezetőségének bizalmából nagyon széleskörű szolgálati lehetőségre kaptam alkalmat egyházunk életében. Egyházunk életének külső keretei újjászervezésében is részt vehettem. ■ így egyházi törvényeink teológiai ajapvetésénék kimunkálásában is. Szerkeszthettem éveken át a Lelkipásztor szakfolyóiratunkat. A 60-as években aztán egyházunk új vezetősége lendületes munkája nyomán a nagy belső egyházi megújulás idején elkészítettük az új Ágendákat, megszerkesztettük az új énekeskönyvet. Lelkészkonferenciákon és munkaközösség! üléseken tisztáztuk és megfogalmaztuk diakó- ,mai teológiánik részkérdéseit. Ugye Lukács evangéliumáról most nem kell külön beszélnem. De ebben az időben kapcsolódhattam be egyházunk nemzetközi munkájába is. A Lutheránus Világszövetség teológiai bizottságának tagjaként Luther két birodalomról szóló tanításával, a forradalomban való keresztyén részvétel kérdésének új szövetségi alapjaival foglalkozhattam és a Keresztyén Békekonferencia munkáján belül a keresztyén békemunka teológiai alapjainak a kérdéseivel. S közben folyt az új magyar nyelvű biblia-fordítás, amely hallatlan megterhelést, de nagyon szép feladatot jelenített. Ezt a havonta 10 napot. 2 hetet lefoglaló munkát természetesen tanári munkám elvégzése mellett kellett elvégeznem ebben a szép ökumenikus összefogásban. Az ökumenét említette. Ezekben a napokban van öt éve, hogy a magyarországi protestáns és ortodox egyházak bizalmából ellátja az ökumenikus főtitkár tisztét is. Milyen új szolgálati lehetőségeket jelentett ez és milyen szűrnél végezte ezt ön, d közismerten meggyőzödéses lutheránus teológus? Én azok közé tartozom, akik szerint evangélikusnak lenni egyúttal ökumenikus gondolkodást is jelent. A lutheri reformáció egyik legfontosabb alaptétele az, hogy Jézus Krisztus az. aki egyházát építi. Mindenki, aki őbenne hisz, akit ő megragadott ugyanazon egyháznak a tagja. Teljes nyíltsággal tudok együttműködni azokkal, akik más oldalról, más hagyomány felől közelednek Jézushoz és szolgálják az, O egyházát. Közben természetesen tudatosan képviselem egyházunk múltbeli és m.ai értékeit. Így jó szívvel végzem a kiszélesedett területen is szolgálatomat. Fokozott mértékben vehettem részt a Keresztyén Békekonferencia tanulmányi feladataiban, az európai egyházak engelbergi konferenciájára készült tanulmány. valamint az Egyházak Világtanácsa 1975. évi. Nairobiban tartott nagygyűlésére készült, magyar hozzájárulás elkészítésében. Több ökumenikus bizottság ideiglenes, vagy. állandó tagjaként képviselhettem hazai egyházainkat. így pl. az Emberi Jogok bizottságában. 1974 óta az EVT Hit és egyházszervezet blzottságában a reménységgel kapcsolatos tanliumányi munkában vettem részt. Nagyos érdekes és tartalmas feladatot jelent számomra az EVT és EEK közös segélyügyi bizottságában való részvétel, ahol szembetalálom magiam sok egyház, külföldi és hazai gyülekezet gondjaival is. — közben természetesnek tartom, hogy továbbra is részt vállaljak evangélikus egyházunk sajátos feladataiban is. így nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy egyházunk elnöksége megbízott a Lutheránus Világszövetség VI. nagygyűlésére készült tanulmányi anyag összefoglalásával. Mennyi ebben Pröhle Károly munkája és mennyi a tanulmányi csoportok munkájának eredménye? Ha valaki teológiai bonckését elővéve próbálná ezt elemezni, nehéz feladatra vállalkozna. Mert magam is részt vettem az előkészítő munkában, s a megbízás alapján azt tűztem ki célul, hogy rendszerezzem a közös eredményeket és azokat világos megfogalmazásban tárjam fel. Benne van ebben az én problémám is, de végeredményben tartalmilag egy hosszú, közös tusakodásnak, egész egyházunk teológiai munkájának az eredménye. A Dar es-Salaamra készült tanulmány: Jézus Krisztusban — új közösség felvet egy sor egyházpolitikai és politikai aktuális kérdést is. De a már előbb említett szolgálataiban is professzor úr egyértelműen képviseli egyházunk diakóniai teológiájából következő társadalmi és politikai elkötelezést is? Mi ennek az indítéka? Már. amikor teológiai tanulmányaimat elvégezve lelkészi szolgálatba kerültem egy nemzetiségi területen, észrevettem, hogyha az evangélium hirdetésben konkrét ügyekben állást foglalok, ennek politikai következményei is vannak. így kerültem szembe a nacionalizmussal és állást kellett foglalnom a hitleri z- mussal szemben. Aztán az évek folyamán tovább épült kapcsolatom a munkásosztállyal és a velük való szolidaritásból folyt az is, hogy a népünkkel való egységet azonosnak látom ma a szocializmus építésében való részvétellel. Pedig tanulmányaim kezdetén úgy gondoltam, hogy aki teológiával foglalkozik, az nem politizál. Egyéni tapasztalataim és közös felismeréseink eredményeként úgy látom, hogy a hivő embernek és a teológusnak tájékozottnak kell lennie a politika kérdéseiben és a világméretű eszmei és társadalmi harcban határozottan állást kell foglalnia az emberiség igazságos társadalmi rendeje kialakítása mellett. Ez számomra egyenlő a béke melletti állásfoglalással, a szocialista társadalom és a haladás szolgálatával. Szolgálatának távlata? Minden órámat meg akarom tartani a Teológián. Ez hivatásom és szívügyem. Szeretném tovább gazdagítani, ahogy győzöm idővel és erővel, sajtóosztályunk kommentár-sorozatát. Szolgálni kívánom a szolgáló Jézussal és egyházammal népem, az Ökumene és minden embertársaim ia1- vét. amennyi időt. erőt és egészséget kapok e sokrétű lehetőségF6 Mezősi György
