Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-03-05 / 10. szám

gyermekeknek: Kántor Az istentiszteleti szolgálatoknál a liturgiát és az igehirdetési szol­gálatot végző lelkész mellett igen fontos szolgálata van a gyüleke­zet kántorának. Ez sokszor azért nem tűnik fel, mert a kántor a maga szolgálatát legtöbbször a templom karzatán, az orgona vgy harmonium mellett végzi és ezért nincs a gyülekezet szeme előtt, mint a lelkész. A kántor lehet akár férfi, akár nő. A KANTOR LEGFONTOSABB SZOLGÁLATA a gyülekezeti ének vezetése, illetve harmóniám­mal vagy orgonával való kíséré­se. Vannak istentiszteleti helyek és gyülekezeti alkalmak, ahol nincs hangszer, amivel az éne­ket kísérni lehetne, itt énekhang­gal kell megkezdeni és vezetni a gyülekezet énekét. Éppen ezért az a legfontosabb, hogy a kán­tornak jó hangja és hallása le­gyen, mert csak így tudja bizto­san vezetni az éneket. Ahol van hangszer, a legtöbb helyen ott is elvárja a gyülekezet, hogy a kántor ne csak harmóniummal, vagy orgonával intonálja, hanem énekhanggal kezdje el a gyüleke­zet énekét. Vannak olyan gyü­lekezeti alkalmak — elsősorban városi temetéseknél — ahol nem énekel a gyülekezet. Ilyen helyen a kántornak egyedül kell énekel­nie. Jó, ha a kántor olyan szinten tud harmóniumozni, vagy orgo­náink hogy az ének vezetése és kísérése mellett művészi előjáték­kal és utójátékkal tudja színe­sebbé és áhítatosabbá tenni az istentiszteleteket. Az esketésnél például nem minden gyülekezet­ben van szokásban a gyülekezeti éneklés. Ilyenkor a vőlegény és a menyasszony a gyülekezettel együtt orgonaszó mellett vonul be a templomba. Az eskü elmondása alatt is halkan szólni szokott az orgona és a gyülekezet kivonu­lása is orgonaszó mellett törté­nik. VANNAK KANTOROK, AKIK OLYAN MŰVÉSZI FOKON tud­nak orgonálni, hogy egy egész gyülekezeti alkalmat kitöltő egy­házzenei áhítattal, illetve hang­versennyel Is tudnak szolgálni a gyülekezetben. Ez nemcsak azért jó, mert az ilyen alkalmak fej­lesztik és nevelik a gyülekezet egyházzenei ízlését, hanem első­sorban azért, mert a zene és az ének nagyon alkalmas eszköz le­het a gyülekezet áhítatának fel­keltésére és ezáltal Isten igéje befogadásának előkészítésére. VÉGÜL A KÁNTOR FELADA­TA AZ IS, hogy betanítsa és ve­zesse a gyülekezet énekkarát. Sajnos nagyon sok gyülekeze­tünkben nincsen gyülekezeti énekkar, pedig az énekkarok szol­gálata nagyban elő tudja segíte­ni a gyülekezet áhítatát és lelki életének megelevenedését. A gyü­lekezeti énekkarok megszervezé­sénél ne legyen akadály, hogy ke­vesen vagyunk. Elég, ha van né­hány énekelni tudó és szerető idősebb, vagy fiatalabb gyüleke­zeti tag. Kis csoporttal is lehet szépen és áhítatot kellően éne­kelni. A nemrég megjelent Kar- énekeskönyvünkben az ilyen ki­sebb létszámú csoportok számá­ra is találunk énekszámokat, ká­nonokat. AZ EGYHÁZI ESZTENDŐBEN VAN EGY VASÁRNAP, a hús­vét utáni negyedik vasárnap, la­tin elnevezéssel kantáte vasár­napja, amikor a gyülekezetek az egyházi ének és zene szerepéről, valamint a kántorok szolgálatáról emlékeznek meg. Selmecz! János Képes Biblia Jézus csodái 3. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit áb­rázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. Nevezzünk meg Jézusnak két olyan példázatát, amelyben a tör­ténetünkben szereplő, hasonló családi eseményről olvashatunk. Beküldési határidő: 1978. már­cius 12. Válaszotokat levelezőla­pon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztő­sége. 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a so­rozat végén értékes könyvjutal­mat kapnak. AMERIKAI EVANGÉLIKUSUK SEGÍTSÉGE VIETNAMNAK Az amerikai evangélikusok — a kormány engedélyével — 10 000 tonna búzát akarnak Vietnamba szállítani ennek az évnek az ele­jén, hogy a rossz termés követ­keztében előállott elllátási nehéz­ségeken segítsenek. A 100 000 dol­lár értékű segítséget elsősorban iskolai étkeztetésre akarják fel­használni. Az akció helyi felelő­se „Az amerikai néppel való ba­rátság és szolidaritás vietnami bizottsága” Saigonban. Két ame­rikai szabadegyház, a mennoni- ták és a testvéregyház is részt- vesz tíz vagon búzával ebben az evangélikus akcióban. SZAKADÁS AZ AMERIKAI ANGLIKÁN EGYHÁZBAN A 3,5 millió tagot számláló episzkopális egyházat az Egyesült Államokban a szakadás veszélye fenyegeti. Már két egyházkerület is alakult, mely kiszakadt az episzkopális egyházból. Mihelyt három aktív vagy nyugdíjas püs­pök is csatlakozik hozzájuk, ak­kor már püspököt is szentelhet­nek és ezzel — legalábbis egyelő­re- — teljessé válna a szakadás. A belső feszültség oka az, hogy az episzkopális egyház zsinata hozzájárult a nők lelkésszé ava­tásához. Ezt ellenzi egy kisebb­ség, amely a döntésre elszakadás­sal válaszol. Az elszakadok szá­máról még nincs pontos adat, hetven gyülekezetről beszélnek. A tanulás élménye A tudásanyag mennyisége az utóbbi időben mintegy 8—10 évenként megkétszereződött. Szokták ezt a tényt a világon megjelenő természettudományi fo­lyóiratok számával is mérni, mely már meghaladja a 150 000-et. De ha csak a hazai könyvkiadás számadatait nézzük, ugyanez ta­pasztalható: 1960-ban megjelent 2972 könyv, 1976-ban megjelent 8391 könyv. A példányszám is mintegy 90 millió körül van. Plusz még 1000 különböző sajtótennék 1248,2 millió példányban! ISMERETROBBANÁSRÖL be­szélnek. Az az ismeretanyag, amely a felvilágosodás, de még a századforduló elején is egy En­ciklopédiába összefoglalható volt, korunkban repeszekre, szilánkok­ra robbant szét. Ismeretanyagunk ezért tágabb, de sekélyebb. Ren­geteget tanulunk, de sokszor a lé­nyeget nem értjük: hiányzik az átfogó hálózat rendező elve. rencia indiánkérdésekkel megbí­zott referense arról szólt, hogy még ma is együttműködés van a gazdasági hatalmasok és a misszi­ók között, és ez az indiánok létét fenyegeti. De vannak már biz­tató kezdetek is a misszió mun­kában. Domingo Antun indián részve­vő együttműködést követelt a misszionáriusok és az indiánok között, melynek nerri szabad a hit továbbadására korlátozódnia. A konferencia határozatot foga­dott el. mely felhívja a figyelmet a telekspekulációra és a földvá­sárlásokra, amelyek az indiánok és a bennszülöttek elűzéséhez ve­zetnek, és amelyben németek is résztvesznek. Az indiánok sokszor már évtizedek óta várnak arra. hogy földtulajdonjogukat hivata­losan is elismerjék, míg a külföl­di földvásárlásokat a legrövidebb időn belül törvényesítik. gyobb egyházi kiadó a berlini Evangelische Verlagsanstalt, mely a múlt évben 280 elsőkiadású könyvet jelentetett meg. Ez a ki­adó jelenteti meg az énekesköny­vet is. melvnek példányszáma az elmúlt 25 év során megközelítette a 3 milliót. A katolikus könyvki­adó a lipcsei St.-Benno Verlag. A Német Demokratikus Köz­társaságban megjelenő könyvek és folyóiratok Magyarországon is megrendelő etők. A tanulás élménye tehát nem elsősorban a lexikális adathal­maz „bemagolása”, hanem: — a tények közötti összefüggé­sek megértése; — tájékozottság, hogy mit hói találok meg, ha szükségem vall rá; — hogyan tudom az ismerétet erkölcsi jóra felhasználni. Az idén konfirmáló kb. 2500 konfirmandus mindenekelőtt azt tanulja meg, miként illik bele a világ összes (szellemi, anyagi, lel­ki, társadalmi) jelensége Isten nagy koordinátarendszerébe. NEMCSAK DIÁKOKRÓL, DE TANULÓ TÁRSADALOMRÓL beszélhetünk hazánkban is. Ál­talános iskolát végzi 1 165 OOO diák, középiskolába jár 412 400 diák, felsőfokú intézmény hall­gatója 110 000 diák. Ha hozzászámítjuk ehhez a százezernyi tanerőt, a TIT-en, a magántanároknál, vagy önerejük­ből tanulókat, az új technológiát gépén megtanuló munkásokat, már az ország lakosságának a fe­lénél tartunk. S velük együtt a másik fele újságot olvas, rádiót hallgat, tévét néz, moziba, vágj színházba jár ... s ezek nem csu­pán hírközlő, hanem tanító-neve­lő eszközök. Mindenki tanul, az egész társadalom. LEHETETLEN DOLOG LENNE TEHÁT, hogy miközben minden­ki igyekszik lépést tartani, akár 8—ló évenként „fejet cserélni”, tanulásunk éppen a keresztyén ismeretek tekintetében maradna óvodás szinten. Ezért kell a kon­firmáció és az azt követő ifjúsági alkalom. Mégsem csak tudásból él az ember! A jóság nem azonos az okossággal; az igazság nem azo­nos az ismerettel; a szeretet nem azonos a tájékozottsággal. Azt ta­nulják meg konfirmandusaink, miként lehet okosan jónak lenni, sokat tudva igaznak lenni és jól tájékozódva szeretni. A TANULÁS ÉLMÉNYE ab­ban éri el legmagasabb fokát, ámít Ezsaiás tanít, könyve 1. fe­jezetének 17. versében: „Tanul­jatok jót tenni, törekedjetek igaz­ságra, térítsétek jó útra az efő- szakoskodót! Védjetek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ugyet!” Bízik László AZ INDIÁNOK NEM TÁRGYAK Az indiápok között folytatott keresztyén misszió új értelmez»-’ síéért szállt síkra San Cristobal de Las Casas (Mexikó) római kato­likus püspöke, dr. S. Ruiz, Frank­furtban tartott sajtónyilatkozatá­ban, melyet a latin-amerikai in­diánok emberi jogaival és az egyházak missziói felelősséggel foglalkozó arnoldshaini konfe­rencia után adott. A mexikói püspök ügy véli. hogy a misszionáriusnak kísérnie kell az indiánokat a felszabadu­láshoz vezető úton. Ez azonban a misszionáriusok mentalitásának a megváltozását is megköveteli, akik a múltban az indiánokat sokszor csak tárgyaknak tekintet­ték és gyakorlatilag saját kultú­rájuk feladására kényszerítétték. A konferencia részvevőinek vé­leménye szerint az indiánok kö­zött végzett missziónak ez az új értelmezése még csak a kezdetnél tart. Egydio Schwade, a brazil római katolikus püspöki konfe­VÁLLÁSOS IRODALOM AZ NDK-BAN: MILLIÓS PÉLDÁNYSZÁM Az egyházi kiadóvállalatok 1977-ben kereken 500 könyvet és írást adtak ki összesen több mint 5 milliós példányszámban. Ezen­kívül az NDK-ban 31 teológiai, egyházi és egyházpolitikai újság, folyóirat és hivatalos lap jelenik meg. melyek együttes évi száma 6Í>5, példányszáma pedig 12,5 mil­lió. A jelentés szerint évente fél- milió Biblia és bibliai rész jele­nik meg az NDK-ban. A legna­Élet éledt a nyíri homokon Jubilál a nyíregyházi gyülekezet 225 ÉVVEL EZELŐTT, 1753. április 28-án kelt Szabolcs Vár­megye engedélye, amiben hozzá­járult, hogy Károlyi Ferenc gróf idegenből jött jobbágyokat tele­píthet le Nyíregyháza melletti elnéptelenedett birtokán: Cser­kesz pusztán. — Ezzel indul meg Nyíregyháza újabbkori történel­me, de ez az esztendő lett az evangélikus gyülekezet megszüle­tésének éve is. Nyíregyháza ősi település. Az Árpádok korában „Ecclesia de Nir” névvel királyi birtok. A XIV. század vége felé azonban már az ecsedi Báthoriak tulajdonába megy át. Lassú fejlődését a tö­rök hódoltság megakasztja. A vi­szonylagos önállóságot biztositó „hajdú városi" rangtól az 1635-ös országgyűlés egyik rendelkezése azonban megfosztja. Lakosai egy­re fogynak, 1728-ban már csak 48 hajdú-gazda lakik Nyíregyhá­zán. Egy korabeli feljegyzés sze­rint: „Nyíregyháza annyira el­pusztult légyen, hogy csak a szél fújdogálná helyeit.” AMIKOR AZÉRT 1753 ŐSZÉ­TŐL KEZDVE hamarosan 300 család telepedik le Nyíregyházán és közvetlen környékén, ez való­ban azt jelentette: „élet éledt a nyíri homokon”. Békés megye korabeli felduzzadt lakossága kö­zül rajzott Nyíregyházára a föld­re, kenyérre éhes jobbágyság. Szarvas, Békéscsaba, Mezőbe- rény, Orosháza és Tótkomlós vol­tak azok a főbb helyek, ahonnan nagyobb számban költöztek át családok a Nyírségbe. Először persze gyermekek nélkül, „csak ekével” — írja róluk a krónika. Szinte legendába illő, hogy meny­nyi gáncsoskodással, ellenségeske­déssel, elképzelhetetlen anyagi terhekkel kellett megküzdeniük — de megvetették lábukat. A gyermekek és az unokák számá­ra pedig — az addigra megsze­lídített nyíri homok lett: a szü­lőföld! — 30 év múlva már kö­zel 4000 a város lakóinak száma — ma pedig több, mint 95 000 lé­lek él megyénk székhelyén. Csakhogy ma egy nagyszerű, új, „városfoglalasnak" vagyunk tanúi és részesei. 225 évvel ez­előtt a föld adta a megélhetést, hát odatelepült — csoportos bo­kortanyákban — a Békésből ér­kezeti vándorcsapat. Napjainkban Nyíregyháza egy nagyarányú iparosodáson megy át. S vonzása nemcsak a tanyabokrok népét szippantja magához, hanem kiter­jed az egész megyére is. S mi­közben ez a város a „legújabb kor” modern Nyíregyházáját épí­ti — tanulva szívós, áldozatokat vállaló munkájukból —, illő. hogy tisztelettel álljunk meg a város­alapító ősök emléke előtt. TALÁN NINCS MÉG EGY OLYAN VAROSA HAZÁNK­NAK, ahol a város születésének, vagy „újjászületésének” ideje úgy esne egybe az evangélikus gyüle­kezet megszületésével — mint ahogy az Nyíregyházán történt. Mert a Petrikovics János szar­vasi csizmadia mester vezetésé­vel áttelepült 300 család egytől egyig evangélikus volt. Ezért 225 évvel ezelőtt — egyházunk életé­re nézve is igaz: „élet éledt a nyíri homokon”. Már 1753 őszén velük jön Wandlik Márton lel­kész, aki nagy buzgalommal lát, az egyre szaporodó nyáj pászto­rolásához. Persze a gyülekezet alapítása sem ment simán — őseink hitharcáról is maradtak reánk legendák. A legszebb, s mindmáig élő talán az, hogy ami­kor 1783. április 14-én Bécsből megérkezett „az új templom épí­tése iránti eiigedelem’’t — az olyan hatalmas templorrí építé­sére szólt, amit úgysem tudnak a lutheránusok felépíteni. S lám, 1784. március 25-e — a Nagy­templom alapkőletétele — óta alig telik el két és fél év, s 1786. október 22-én már állnak is a felszentelt falak. Szinte bámula­tos, hogy ez az eredetében szlö- vák nyelvű gyülekezet, mely a „jó, öreg Tranoszciusból” merí­tett lelki erőt, útmutatást, meny­nyit áldozott a későbbiek során iskolák építésére és fenntartási­ra. Nem is gondolták a megye- székhely közoktatásáért, szellemi fejlődéséért oly sokat tett apáink, hogy ránk, késői utódokra Is hagynak „áldást”, egyházi szol­gálatunkra nézve is. Az ő álta­luk épített tanyai iskolákban ugyanis zavartalanul tartjük is­tentiszteleteinket. De ez már a nyíregyházi gyü­lekezet jelene — a szerteágazó, vasárnaponként 25—30 istentisz­teleten igét hirdető mai evangé- likusság szolgálata. — Hozzánk — az egy Debrecenen kívül — a legközelebbi gyülekezet 80—100 kilométerre van. Talán innen ma­gyarázható két nagyon erős ra­gaszkodásunk. Az egyik: a többi evangélikus gyülekezet, egész magyarországi egyházunk iránti ragaszkodás — a vendég nálunk mindig „szívesen fogadott”. A másik: Váci „szőke városa”, Nyíregyháza iránt —, hiszen az evangéliumból itt kell hivő élet­nek támadni: a „nyíri homokon”. Csizmazia Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents