Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-02-05 / 6. szám

& öKumené öKumené <§>öKumenő ^ Az Európai Egyházak Koniercuciája: Európáért Ismét döntött a finn nép Az ökumenikus mozgalom sok­féle szervezetben él. Az egyházi világszervezetek mellett, mint az Egyházak Világtanácsa, a Luthe­ránus Világszövetség, a Reformá­tus Világszövetség, világrészen­ként Is vannak átfogó egyházi szervezetek Ilyen az Európai Egy­házak Konferenciája Is. de van összafrikai, dél-ázsiad, latin-ame­rikai szervezet is, amelyben a tag­egyházak ugyanazok, mint az Egyházak Világtanácsában, vagy­is csaknem valamennyi protes­táns és ortodox egyház szerepet vállal benne. AZ EURÓPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJA létesítésének gondolata 1957-ben indult el, majd első nagygyűlését 1959-ben a dániai Nyborgban tartották. A szerény kezdetű konferenciát éveken át Nyborg-konferenciának is nevezték, összeurópai jellege 1964-ben alakult ki, amikor az Egyházak Világtanácsától függet­len, önálló szervezetet nyert, s taglétszámát jelentősen növelték a szocialista országok egyházai. EURÓPA TERÜLETÉNEK 64 SZÁZALÉKA tartozik o szocia­lista országokhoz. Noha ilyen arányban még nem érvényesül a szocialista országokban élő egy­házak képviselete, de mégis je­lentős szerepük van a haladó egy­házi magatartás kialakításában. A főszerepet ebben az orosz or­todox egyház viszi, de a magyar protestantizmus kezdettől fogva mind a mai napig szolgált az euró­pai egyházak együttesében. AZ EURÓPAI EGYHÁZAK ÖSSZETÉTELE igen sokszínű, a lutheránus, az anglikán, a refor­mátus, az ortodox, és a különfé­le kis egyházak képviseléte mind megtalálható benne, összesen 120 tagegyháza van. A teológiád közös nevezőt nehéz megtalálni. Ha azt kérdezzük, merre halad az EEK szolgálata, akkor a rövid válasz az, hogy két irányt lehet megkü­lönböztetni. Egyrészt segíti a Hel­sinki utáni helyzetben az európai békét és biztonságot, másrészt erősíti az ökumenikus kapcsola­tokat más egyházi nemzetközi szervezetekkel. Ennek körvonalai a következők. JELENTŐS KÖZVÉLEMÉNY- FORMÁLÓ ERŐT KÉPVISEL­NEK az európai egyházak. Ha az egyházak az enyhülés politikája mellett, a leszerelés érdekében, valamint Európa és a világ béké­jéért akarnak szót emelni, akkor szakszerűen kell megszólalniuk, érteniük kell a korszakunkat meghatározó eseményeket és erő­ket Ezért fontos, hogy fokozódott mind a tanulmányi munkában, mind a konkrét állásfoglalások­ban ez a szakszerűség. Ebben ki­fejtették, hogy a nemzetközi nagytőke érdekelt a fegyvergyár­tás fokozásában. Öriási üzletet bonyolit le a fegyvereladással. Ehhez persze újra kell gyártani az emberpusztitó eszközöket, hogy új üzletet lehessen kötni, s újabb fegyvereket lehessen eladni a har­madik világnak. A harci repülő­gépek, vagy a rakétaelhárító be­rendezések egyre drágábbak, mert csak a legfejlettebb technikával állíthatók elő. Akik ezeket ké­szítik. a gazdagok, alak még gaz- . dagabbak lesznek. A szegények még szegényebbek lesznek, mert a harmadik világ alacsony szín­vonalon élő népei különösen is hordozzák mindennek a terheit. A nemzetközi imperializmus csak fokozza a harmadik világ sze­génységét. A LESZERELÉS, AZ ENYHÜ­LÉS, A FEJLŐDÉS szorosan ösz- szefüggnek, mert az emberiség soha nem látott fejlődéshez jut­hatna, ha a fegyverkezésre szánt összegek a békét és az életet szol­gálhatnák. Sokan emlékeztettek arra, hogy a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, mennyi kezdeményezéssel állottak elő ezen a téren. A Szovjetunió 21 millió embert vesztett a második világháborúban. Semmi érdeke ssm fűződik a fegyverkezéshez. Éppen ezért áll a békétörekvések \ élén. KRITIKÁVAL NÉZZÜK AZT A JELENSÉGET, hogy sok nyu­gat-európai egyház még mindig nem szorgalmazza eléggé e béke­célkitűzéseket. Nyilvánvaló, hogy a kelet-európai egyházak éreznek nagyobb felelősséget Európa jö­vőjéért és biztonságáért. Ä nyu­gat-európai nyilatkozatok emel­lett sokszor általánosságokban merülnek ki, nincs elég koncep­ciójuk arra, mit mondjon és mit tegyen az egyház a mai szituáció­ban. Pedig akár az orosz ortodox egyház megnyilatkozásai, akár a magyar tanulmányi anyagok, élen járnak az Európáért érzett fele­lősség ébresztésében. Van össze­hasonlítási alap is, más kontinen­sek egyházi konferenciáinak az állásfoglalásaiban. Az Afrikai Egyházak Konferenciája határo­zottan szólt az imperializmus el­len, s elítélte a neokolonialista törekvéseket, élénk igazságérzés­sel szólalt meg az afrikai nemzet­közi kérdésekben. Természetesen szívesen ismer­jük el az Európai Egyházak Kon­ferenciája eddigi eredményeit, amit az európai biztonság érdeké­ben tett, de ehhez hozzá kell ten­nünk, hogy ez jórészt a szocialista országokban élő egyházak képvi­selőinek a szolgálata nyomán jött létre. AZ ÖKUMENIKUS KAPCSO­Sterűnek minősítette dr. Hen­ry Brandt genfi rabbi a zsidó­keresztyén viszonyt a Német Szövetségi Köztársaságban. Re- gensburgi sajtónyilatkozatában felhívta az egyházakat, elsősor­ban a lelkészeket és hitoktató­kat, hogy segítsenek az előítéle­tek megszüntetésében. A zsidók Jézus-képéről tartott előadásában Brandt emlékezte­tett arra, hogy Jézus a 19. szá­zad elejéig a zsidó nép szemé­ben a győzelmes és ugyanakkor irgalmatlan egyház jelképe volt, mert az egyházak megíordítot­LATOK ÁPOLÁSA TERÉN ele­ven tevékenységet folytat az EÉK. Az Európai Katolikus Püspökök Konferenciájával rendszeres kap­csolatot tart az EEK, amelynek egyik fontos területe éppen a kö­zös európai feladatokra vonatko­zik. Másik fontos lépés, hogy az EEK képviselői útján részt vett a Moszkvában tartott békeerők kongresszusán (1973) és a szin­tén Moszkvában tartott világ val­lásainak békekonferenciáján (1977). Hasonló közeledés van a Keresztyén Békekonferencia irá­nyában is. Nemcsak a két szerve­zhet közötti kapcsolat növekszik fokozatosan, hanem a KBK mun­katársainak egy része szolgál az EEK-ban is, és segíti azt a hala­dó állásfoglalások kidolgozásában. AZ EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉ­BEN jelentős szerepe van Teoló­giai Akadémiánk díszdoktorának, Williams főtitkárnak, és Teológiai Akadémiánk professzorának, dr. Nagy Gyulának, az EEK ta­nulmányi igazgatójának. 1978 szeptemberében mi leszünk a ven­déglátói annak az EEK konferen­ciának, amelyet a Balaton part­ján fognak megtartani. A ma­gyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsa és az EEK kapcsola­ta újabb eseménnyel fog gazda­godni- Ottlyk Ernő ták a keresztet és kardként sze­gezték a zsidóknak. A zsidók mintegy 200 évvel ezelőtti eman­cipációjával azonban lassan vál­tozni kezdett ez a Jézus-kép. Ma — legalábbis a liberális — zsi­dóság a názáreti Jézust „Izráel népe története kiemelkedő, ha ugyan nem páratlan alakjának” ismeri él. Az egyetlen akadály „Jézus messiási igénye”. Ez azonban nem jelenti, hogy zsi­dók és keresztyének ne nyújt­hatnának egymásnak kezet meg­békélésre és egy jobb világ fel­építésére. , DR. URHO KALEVI KEKKO- NENT ismét a Firm Köztársaság elnökévé választották. A válasz­tók elsöprő eirejű többsége nyilat­kozott meg mellette. A hat leg­erősebb párt egységesen harcolt Kekkonen politikája és szemé­lyének újraválasztása érdekében. Emellett kisebb pártok jelöltjei­ként négyen futottak. Most elő­ször a kisebb pártok között ilyen is zászlót bontott: Finn Keresz­tyén Szövetség. A finn egyház számára kísértő volt az ilyen név­vel futó politikai párt, ezért a választási hadjárat során több­ször elhatárolta magát ettől a párttól is és általában a politikai pártállástól, rábízván híveire a független döntést. A hívek — Finnország 92%-ban evangélikus — döntöttek. A FINN KÖZTÁRSASÁG ÖN­ÁLLÓSÁGÁNAK ELMÚLT 60 ÉVE ALATT immár a leghosz- szabb ideje elnök Kekkonen. Erőskezűnek ismerik, de rend­kívüli népszerűségnek örvend. Beszéd tárgya, hogy hol jelenik meg, mikor mond beszédet, mi­kor mit mondott, sőt mindenki tudja, hogy miikor és hová megy síelni. Ám nem is személye ennek a választásnak elsőrenden a lénye­ge, hanem az a politika, amit folytat, s amit világszerte a Paa- sikivi—Kekkonen vonalnak is­mernek. Erre a vonalvezetésre, politikai magatartásra szavazott a finn nép. Harminc év óta tuda­tosan építjük a békét — vallják Kekkonenmel egységesen északi testvéreink. „A Keresztyén Békekonferen­cia általánosságban, az Afrikai Keresztyén Békekonferencia pe­dig sajátosan az előtt a nagy feladat előtt áll, hogy hatéko­nyan hozzájáruljon korunk kér­déseinek megoldásé hoz” — mon­dotta C. A. Kamara-Taylor, Sier­ra Leone miniszterelnöke 1977. december 15-én. az ország fővá­rosában Freetownban, az Afrikai Keresztyén Békekonferencia megalakulására összegyűltek előtt tartott megnyitó beszédé­ben. A konferencia témája ez volt: „Az afrikai keresztyének elkötelezettsége a felszabadítás­ért, igazságosságért és békéért”, bibliai mottója pedig ez: ..Szaba­don bocsátód az elnyomottakat” (Ézs 58.6). Beszédében a mi­niszterelnök hangsúlyozta, a kon­ferencia témája nagy jelentőségű az afrikai kontinens jelenlegi helyzetében, amikor Dél-Afriká- ban sok ember él olyan helyzet­ben. hogy szabadságuktól meg­fosztják, az igazságosságot meg­csúfolják és nincs békesség. A KBK olyan mozgalom, mely a keresztyéneket és egyházakat az egész világon arra hívja, hogy békére és igazságosságra töreked­jenek és a jövő konstruktív erői­vel együttműködjenek. Számos afrikai állam küldöt­tei mellett részt vettek a tanács­kozáson a közel-keleti egyházak tanácsának képviselői, valamint a namíbiai, dél-afrikai és zim­babwei felszabadítás! mozgal­mak küldöttei, akik első kézből engedtek bepillantást országuk helyzetéről és saját célkitűzéseik­ről. A külföldi vendégek, köztük a nemzetközi KBK delegáció ázsiai, európai és amerikai tagjai részt vettek a konferencia érdemi munkájában is. ÉLETFONTOSSÁGÚ JÖ KAP­CSOLATUK VAN A SZOVJET­UNIÓVAL. Alapvető egységre tö­rekednek az északi államokkal, s minden európai állammal ki­egyensúlyozott a viszonyuk. A békés nemzetközi kölcsönhatás előreviszi szellemi életüket, s a gazdasági együttműködés segíti jólétük emelkedését. Biztonságos politikai helyzetük tette lehetővé, hogy fontos nemzetközi kereske­delmi egyezményeket kössenek. Különösen is együttmunkálkodá- suk a Szovjetunióval erősíti már évtizedek óta gazdasági életüket. A béke és biztonság érdekében ez a kicsi nép világszerte elismert döntő lépéseket tett a helsinki ta­nácskozások megszervezésével és lebonyolításával. A több évtize­des Paasikivi—Kekkonen vonal- vezetés ebben érte el eddigi csú­csát. És tovább is ezt a vonalat kívánják tartani — vallották a szavazással. EZ A VONAL A FINN—MA­GYAR KULTURÁLIS ÉS GAZ­DASÁGI KAPCSOLATOKNAK eddig soha nem ismert széles ho­rizontját világította meg. Népeink érintkezése és kölcsönhatása rendkívül gyümölcsöző. I Szinte felsorolhatatlanul tág területen épült már ki a találkozás, egy­mástól tanulás, együttmunikálko- dás lehetősége. Ez a Paasikivi— Kekkonen vonal kül- és belpoli­tikai nyugalmat teremtő erejének köszönhető. DE SZÖGEZZÜK LE AZT IS ÖRÖMMEL, hogy szépen fejlődő és kiteljesedett egyházi kapcso­lataink is elképzelhetetlenek vol­nának a Kekkonen politikája te­remtette társadalmi talaj nélkül. Egymásra tekintésünk lehetőségé­nek e vonal győzelme teremtett alapot. Arra is van dokumentu­munk, hogy e kapcsolat építése érdekében Kekkonen személyesen hogyan segített. Az a reményünk, hogy a vonal ezen újabb győzelme elősegíti az európai béke és biztonság tovább­építését. Amikor elsősorban en­nek örülünk, bizonyosak vagyunk afelől is. hogy ez a légkör to­vább segíti egyházi kapcsolataink tisztult és előrevivő folyamatát is. Koren Emil R. Andriamanjato, az Afrikai Egyházak Konferenciájának el­nöke. főelőadásában többek kö­zött a következőket mondotta: „A keresztyéneknek nem szabad megkérdőjelezniük a keresztyé­neknek a politikai életben és küz­delemben való elkötelezettségét. Inkább azt kell megkérdezni, ho­gyan lehet ennek az elkötelezett­ségnek eleget tenrti.” Majd így folytatta: „(Az egyház) nem mondhatja, hogy „békesség, bé­kesség” olyan területeken, ahol nincs békesség”. Nőre Chase asszony Namíbiá­ból hangsúlyozta, hogy az egy­házak a múltban nagyon keveset tettek a felszabadítás érdekében, és hozzátette, hogy az egyházak­nak nemcsak képesek de kötele­sek is részt venni ebben a kügr delemben. A tanzániai Nicholas Maro az afrikai társadalom jövőjéről be­szélt és áttekintette azokat a ko­moly politikai, gazdasági és tár­sadalmi problémákat, melyekkel az utóbbi két évtizedben az af­rikai kontinens viaskodott, s fel­tette a kérdést, megvan-e Afri­kában a készség és az elszántság, hogy ezeket a tapasztalatokat fel­használja. S. A. J. Pratt, Sierra Leone fejlődési- és gazdaságter­vezési minisztere, előadásában ezzel a kérdéssel foglalkozott: ..Megtalálhatja-e a békét Afri­ka?” és az afrikai kontinens bé­kés jövőjének kialakításában a keresztyén felel ősséget hangsú­lyozta. Az Afrikai Keresztyén Béke- konferencia elnöke Richard And- riamanjato (Madagaszkár), alel- nöke Esther Coker asszony (Sier­ra Leone) és Richard Agereburu (Benin), titkára pedig Stanford Shauri (Tanzánia) lett , KAZUÁLÉK — LAIKUSOK SZOLGÁLATÁVAL? Elhunyt clr. Kiss •/*»#« o Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy dr. Kiss Jenő, a Pécsi Tudomány- egyetem Evangélikus Hittudományi Karának ny. professzora életé­nek 89. évében január 22-én Sopronban elhunyt. Temetése január 27-én volt Sopronban. Demény Ottó: ^ FÉNY Akárha fényen járnék mint Krisztus a vizen se fii se rög se aszfalt fény csak más semmisem oldalt kitámasztott karom is belengi a fény talpam alatt sík levegő nyom sincs léptem helyén bőröm alá is bebújik elér szívet tüdőt minden szervet megsimogat minden zúgot betölt mi késztet rá hogy így legyen milyen romantika én már éteribb nem leszek nem érhet több csoda mert természetes mint a kő éle van és hegy e karcol lehúz arcomba vág megütközöm vele míg végül elfbgadja törékenységemet sírt ás nekem s derengő sugárral tölti meg ALOM A HAVON című kötetből. 1976. JÉZUS — ZSIDÓ SZEMMEL Megalakult az Afrikai Keresztyén Békekonferencia munkában azokat az irányzato­kat támogassák, melyek a gyüle­kezet közösségi jellegét. hangsú­lyozzák. Különösen is arra van szükség, hogy az úrvacsora kerül­jön a gyülekezeti élet közép­pontjába. Ehhez pedig az úrva­csora úi formáit kell gyakorolni, Jürgen Moltmann tübingeini teológiai professzor véleménye szerint a nagykorúvá. lett egyház nagykorú gyülekezetében nem- teológusok is végezhetnek kazu- ális szolgálatot, például esketést vagy temetést. Felhívta a lelké­szeket arra, hogy a gyülekezeti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents