Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-12-24 / 52. szám

öKumené ^ OKumené © öKumené ©

Közelebb Jézushoz - közelebb egymáshoz

Milyen sokféle ember jött ösz- sze Jézus jászol bölcsője körül! Most ne csupán Máriára és Jo- zseire, a pásztorokra vagy a napkeleti bölcsekre gondoljunk, hanem arra a, tágabb körre is, amelybe beletartozott Zakariás es Erzsébet, Keresztelő János szülei es Simeon és Anna Jeruzsálemben. Azután később egyre bővült a kör, Judeából az egész római birodalomra, máig pedig az egész világra. Kereken egymil- liard keresztyén emlékezik meg ma Jézus születéséről.

„Jertek, hívek, Jézus elé, Betlehem kis jászla felé” — énekeljük Gerhardt Pál szép énekében es ez az egész ökumenének, a különböző keresztyén egyházak közösségének szól. Még akkor is ösz- szeköt minket karácsony, ha különböző időpontokban és másképpen is ünnepeljük. Az ortodox keresztyének ugyanis régi hagyományokra hivatkozva Jézus születését január 7-én tartják. Számunkra furcsa lenne részt venni Argentinéban vagy másutt a déli féltekén egy karácsonyi istentiszteleten, hiszen hiányzik a havas környezet, a téli hangulat, ött karácsonykor van éppen forró nyár és olvadoznak az oltárgyertyák a hőségtől.

A régi mondás úgy foglalta ösz- sze karácsony üzenetét, ahogyan a címben fogalmaztuk: Közelebb Jézushoz — közelebb egymáshoz. Azaz a keresztyénség közepe, az evangélium lényege Jézus Krisztus, a karácsonykor testet öltött Isten. Amikor odalépünk a jászolbölcsőhöz, nemcsak Hozzá, de egymáshoz is közelebb kerülünk. A : ökumenikus mozgalom egyik vezérképviselője így fogalmazta ezt a gondolatot az Egyházak Világtanácsa egy régebbi konferenciáján: „Az egység útja nem Genfen, Rómán vagy Konstan- tínápolyon keresztül, hanem Betlehemen keresztül vezet!”

EZ AZT JELENTI, hogy a hit- beli egységet Jézus Krisztus személyébe vetett hitünk felől köze- Üthetjük meg. Az Egyházak Világtanácsa, a protestáns és ortodox egyházakat összefogó, ez évben harmincadik születésnapját ünneplő szervezet legutóbbi világgyűlésén, az afrikai Nairobiban újra megerősítették a régi egység formulát: „Az Egyházak Világtanácsa azon egyházak közössége, amelyek az Ür Jézus Krisztust Istennek és Üdvözítőnek vallják a Szentírás szerint..

Azaz nem egyszerűen az „is- tenhivők” közösségét keressük! Ez a szélesebb kör magában foglalja a sokféle keresztyénségen kívüli vallást is. A betlehemi jászolbölcsőben az egész világ számára megjelent Istent és Üdvözítőt tartjuk Urunknak.

A GYAKORLATI EGYSÉGET, a cselekvesQen megnynvanuio keresztyen közösseget ennez kapcsolódva úgy gyakorolhatjuk, ha Jézus tanítványaivá válunk, nyomába lepünk. Ahogyan U íoidi eieteben vegigszolgaita azokat, akik mellette voltak, ahogyan szoigálataDOl elet es üdvösség ta- kadt az egesz világnak, úgy kell életünkből és szolgalatunkool bolaogsagnak és bekessegnek, szeretetnek es örömnek fanadnia.

Az egyik német lelkésznek van egy emeszélese, amelyik furcsa temetésről szol. A varosában éppen vendégszereplő nemzetközi cirkusz egyik tagját kellett eltemetnie. Az igazgató azzal kerte föl a szertartás eivegzesere; hogy mondjon nyugodtan bármit, mert a cirkusz tagjai nem ertenek németül. Folyt a szertartás, a résztvevők hidegen bámultak az ismeretlen nyelvet beszélő papra, aki egyszer csak kiejtette Jézus nevét. Erre mindenki fölfigyelt, ezt megértették. Volt, aki lehajtotta a fejét, mások imádkozni kezdtek. A lelkész rájött, hogy prédikációja tulajdonképpen csak egy név lehet, Jézus Krisztus neve. Ezért minden mondatában újra és újra említette és a hallgatóság, a ki tudja, honnan összeverődött nemzetközi cirkuszi stáb gyülekezetté formálódott e név hallatára.

MENNYIRE KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK, ha végignézünk egy-,

máson, mi keresztyének! Másfajta körülmények között élünk, sokfélé történelmi, kulturális, társadalmi örökséget hordoznak a különféle keresztyén egyházak. Karácsony ünnepe arra, figyelmeztet, hogy nem szabad a magunk szokásait, történelmét, kifejezési formáinkat, liturgiánkat mértékké tenni mások számára. Ügy lehetünk egyek, abban lehetünk egyek

másféle keresztyén testvéreinkkel, ha Betlehemen keresztül keressük egymáshoz az utat. Isten Fia karácsonykor érettünk, az emberek szolgálatára jött el. Lépjünk oda imádással és tisztelettel jászolbölcsőjéhez, kövessük életét, példaadását, fogadjuk el Istenhez térésre szóló üzenetét, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz is!

Harmati Béla

Kányádi Sándor:

KIKAPCSOLÓDÁS

Távoli harangszót érzek ereimben,

nagy székesegyházak nyugalmával s hűvösével agyamban fekszem.

Mióta már? öt perce, kettő?

Óceánok. Erdők.

Könnyedén ring a holdszelíd nap alumínium gömbje; koldulnak, mint a harangok, ha megkoppintanám.

Boldog vagyok.

Nagy Sándor kardja villan meg hirtelen,

s a csomó szétesik.

Szókratész koccint a poharával,

Platón mosolyog.

János maga hozza a tálban a fejét felém, inkvizítorok ölelkeznek eretnekekkel, mint régi barátok,

angyalokat ereget a krematóriumok kéménye, hatalmas léglökésesek suhannak elébük előzékenyen;

a gomba, melyet az imént láttam egy fa tövében,

emelkedni kezd, mint a startoló rakéták,

elrúgja maga alól a földet,

s már fönt van, karimája elfödi

előlem az angyalokat,

elvágja bennem a harangszót,

s én nem merem kinyitni a szemem.

A költő „legszebb versei’ ben.

kötetéből. Megjelent Bukarestben 1977A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE

Egyházunk külügyi- bizottsága mezte egyházunk 1978. évi kül- l978. november 28-án ülést tar- ügyi szolgálatát, majd a bizott- :ott, mélyen D. dr. Káldy Zoltán ság javaslatot tett az 1979. évi iüspök-elnök értékelte és ele- szolgálatokra nézve.

D. DR. HANFRIED KRÜGER EGYHÁZFÖTANÁCSOS LÁTOGATÁSA

Teológiai Akadémiánk tisztelet, beli doktora, az NSZK-beli evangélikus egyházak külügyi hivatalának munkatársa, és az ottani egyházak ökumenikus szervezetének főtitkára, D. dr. Hanfried Krüger egyházfőtanácsos egyhá. zunk elnöksége valamint a Teológiai Akadémia meghívására november 18—22-ig hivatalos látogatást tett egyházunkban.

Látogatása alkalmával fogadta őt D. dr. Káldy Zoltán püspökelnök. Vendégünk igehirdetéssel

szolgált a Deák téri gyülekezet istentiszteletén Budapesten és előadásokat tartott a Teológiai Akadémián „Az egység elképzelésének változása az ökumené- ben” és „Ellentétek és egység viszonya az ökumenikus mozgalom keretében, különös tekintettel az EVT antirasszizmus programja kapcsán fellángolt vitára” címmel.

D. dr. Hanfried Krügert 1973- ban tisztelte meg Akadémiánk a doktori címmel.

EVANGÉLIKUS EGYHÁZAK A MISSZIÓBAN

A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Osztályának rendezésében 1978. november 26. és december 2. között került sor Loccumban (Hannover mellett, NSZK) arra a konferenciára, melyen a világ minden részén élő evangélikus egyházak képviselői a misszió mai értelmezésének és gyakorlatának kérdését tárgyalták meg. Egyházunk vezetősége dr. Hafenscher Károly Deák- téri lelkészt küldte ki a konferenciára.

xfÉ vasárnap igéje

„Magasztalja lelkem az Urat...”

Lukács 1, 46—55

Karácsony körül sokszor hangzik föl az ének. Mária és Erzsébet, Zakariás és Simeon vagy a betlehemi dicsőségmondás figyelmeztet arra, hogy valami olyan rendkívüli történt karácsonykor, amit nem lehet egyszerűen csak elbeszélni. Ádventi és karácsonyi szép énekeink, liturgikus koráljaink, vagy népénekeink arra a csodára mutatnak rá, amit Isten testbeöltözésének, inkamációjának mondunk. A várakozás, a jövendölés, a próféták kora után Isten „fölkarolta szolgáját, Izraelt, mert megemlékezett irgalmáról, amint kijelentette atyáinknak, hogy irgalmas lesz Ábrahám és utódai iránt örökre”.

Mária, „az Ür szolgálóleánya” éneke belekapcsolódik az előtte való korok Messiástváró zsoltáraiba és folytatódik ádventi és karácsonyi énekeinkben: „Magasztalja lelkem az Urat és az én lelkem ujjong Istenben, az én Üdvözítőmben!”

ISTEN CSELEKEDETE AZ ALAPJA ENNEK AZ ÖRÖMNEK. Hősi énekek, vagy krónikás régi eposzok „fegyvert, s vitézt énekelek” beállításával ellentétben Mária arra ad példát, hogyan lehet az üdvtörténet eseményeit nyomon követve a választott nép sorsában Isten cselekedeteinek örülni: „irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön”. Isten kegyelmének vonalát, szeretetének csatornáit sokszor rejtve látjuk. Mintha elfödné, elrejtené elölünk atyai arcát sokszor, annyi csapást és szenvedést tudunk kimutatni egyházunk, múltunk történelmében. Boldog, aki meg tudja látni, hogy nemcsak népeket tud fölemelni Isten karja, hanem a nagy távlatok, a történelem és a népek rengetegében az egyes embert is számon tartja: „rátekintett szolgálóleánya megalázó voltjára”.

Azért tudhatjuk, hogy Isten végső akarata hozzánk a boldogság, a kegyelem, a szeretet, mert karácsony volt és karácsony van. Melegedjék szeretetre a szivünk mások iránt, mert minket is szeret az Isten!

A CSODÁLAT HANGJA IS MEGSZÓLAL MÁRIA ÉNEKÉBEN

AZ ÖRÖM MELLETT: „Hatalmas dolgot cselekedett karjával...” Luther magyarázata szerint Isten velünk gyakran éppen az emberi várakozással ellentétben cselekszik. „Hatalmasokat döntött le trónjukról és megalázottakat emelt föl, éhezőket látott el javakkal és bővelkedőket küldött el üres kézzel.” Isten kegyelme és szeretete nem „érdem”, nem „méltóság”, nem földi mértékek szerinti kiváltságok alapján „jár” az embernek. Jézusnak később milyen sok küzdelme volt azokkal a farizeusokkal és írástudókkal, akik úgy gondolták, hogy Isten országa elsősörban az övék és csak az övék, mert kegyességük és vallásosságuk alapján kiérdemelték. Mária éneke jövendölésként is érthető Jézus kortársaira: „szétszórta azokat, akiknek gőgös a szívük indulata”. v

ISTEN KARÁCSONYKOR MEGJELENT SZERETETE EZÉRT MINDENKINEK ■SZOL, a szegényeknek, a magukat érdemtelennek érzőknek, a >magukat bűnösnek érzőknek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt A mai ökumenikus kelyzeto&n a régi-keresztyén egyJmzak és az ifjú, afrikai és ázsiai egyházak képviselői tégy formán awmk a Jézus Krisztusnak szeretetére szorulnak, aki nem maradt meg karácsonyi kisdednek, hanem végigjárta a kereszt útját is.

VÉGÜL ARRA FIGYELJÜNK MÉG MÁRIA ÉNEKÉBEN, HOGY ALÁZATOSAN MAGÁRA VÁLLALJA A SZOLGÁLATOT. „Íme, mostantól fogva boldognak mond minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas és Szent az Ö neve”

Később, amikor a pásztorok fölkeresték Betlehemben és elmondták az üzenetet, amelyet a gyermek Jézusról kaptak, azt olvassuk Máriáról: „mindezeket a dolgokat megőrizte és forgatta szivében ■ A karácsonyi énekek ujjongó dallamai, szép szövegei, az ünnep je- nye és melege segítsen ahhoz, hogy Mária nyomában mi is megőrizzük a Jézusról hallottakat és azokat szívünkben forgassuk. Így válhatunk mi is Krisztus hordozóivá, továbbadóivá. Isten szeretetének, kegyelmének zálogaként megszületett számunkra, testet öltött Máriától Jézus Krisztus. Ma életünkön, szavainkon és cselekedeteinken keresztül akar testet ölteni, hogy mellettünk és körülöttünk boldogabb legyen az élet. H B

Imádkozzunk!

Istenünk, mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Jézus Krisztus elküldésével megbizonyítottad irántunk érzett szeretetedet. ölelj bennünket egy nagy családdá, ahol békességed és bocsánatod, szereteted és örömöd gyermekeiként élhetünk. Add, hogy gyülekezetekben és családokban, kisebb és nagyobb emberi közösségekben karácsonyi örömünkből boldogság, megértés és egymás megbecsülése és segítése fakadjon. Amen.

AZ ÖSZTÖNDÍJ tanács ülése

Egyházunk ösztöndíj tanácsa melyen terveket készített újabb 1978. december 12-én ülést tartott, ösztöndíjasok kiküldésére.

DR. JOHN HOUCK ÉS ROBERT HUFF LÁTOGATÁSA

Az Amerikai Lutheránus Egyház (ALC) két lelkésze, Dr. John Houck, a belmissziói osztály igazgatója, és Robert Huff, a gyülekezeti élettel foglalkozó bizottság elnöke az LVSZ Loccumban tartott missziói konferenciája után látogatást tettek egyházunknál. Résztvettek a Deák téri gyülekezet istentiszteletén és a fasori egyházzenei áhítatom december

3-án. Megnézték az esztergomi bazilikát es az esztergomi evangélikus templomot. Látogatást tettek egyházunk Üllői úti székházában, ahol dr. Karner Ágoston főtitkár tájékoztatta őket. Megtekintették budai szeretetotthonunkat, ahol Muncz Ferenc igazgató fogadta őket. A Teológiai Akadémián dr. Selmeczi János igazgató adott tájékoztatást.

ÜJ SVÉD BIBLIA 1990-RE

A modern svéd nyelvre lefordított Biblia kb. 10 óv múlva készül el, de az Újszövetséget már 1980-ban kiadják. A teljesen új fordítás kereken 20 millió svéd koronába, vagyis 5 millió dollárba kerül.

A svéd kormány úgy döntött, hogy az új fordítású Bibliából származó bevételeket külön alapként kezelik, melyből a továbbiakban majd az újabb fordítások költségeit fedezik.

A hivatalosan elfogadott utolsó svéd bibliafordítás 1917-ben készült el. A Biblia Svédországban is hosszú időn keresztül a legkeresetebb könyv volt. Az ifjúság lelki érdeklődésének fokozódása észrevehető a Biblia iránti kereslet növekedésében is.