Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-02-05 / 6. szám

ORSZÁGOS EVAN G ÉLIK US HETILAP rt XLIII. ÉVFOLYAM 0. SZÁM 1978. február 5. Ara: 3,50 Ft 'Vi:‘ A Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkárságának budapesti ülése Mi lesz a sorsa Üllői úti székhazunknak? szív kínai falát nem tudtuk át­törni. — Milyen változások alapján nyílt mégis lehetőség a bátrabb tervezésre? — A sajtóosztály korábban már végleges helyére került, majd megépült a Teológia, a Teológus Otthon es ezek is „ki vonultak” az Üllőd útról. Ezek után tudtunk csak az épület műszaki állapotá­val és jövőjével foglalkozni. Rá­jöttünk, hogy egy jó átcsoporto­sítással nagy terület szabadulhat fel. — Milyen intézmények vannak érintve a székházban? — Elsősorban három főhivatal, az Északi Egyházkerület püspöki hivatala, a főtitkári hivatal, az Országos Egyház pénztára. De ezekkel egy nevezőn említjük Országos Levéltárunkat és könyv­tárunkat. Az épület rekonstruk­ciója, modernizálása szerény szá­mítások szerint is kb. 13 millió forintba került volna. Éz a rop­pant összeg bizony meghaladta volna egyházunk teherbíró ké­pességét. — Milyen kiutat találtak a megoldáshoz? — Amikor Teológiánk végle­ges helyere költözött, s kialakult a reális helyszükséglet, alapos és sokoldalú tárgyalás után az országos presbitérium javaslatára az országos elnökség bérbe adta az épület egy részét, a felszaba­dult helyeket. Ez lehetővé tette, hogy a pincétől a padlásig, kí­vülről, belülről renoválják a székházat, kicseréljek a födém­szerkezeteket, kijavítsák a. lép- csóházakat, korszerűsítsék a fű­tést, stb. Ezzel a szerződéssel si­kerül majd anyagi áldozat nélkül az összes központi hivatalt megfe­lelő állapotba juttatni, s főként a könyvtár és levéltár számara jobb elhelyezést biztosítani az épületben. Ez az átrendezés nem jelenti az egyházi hivatalok le­szűkítését. Sőt! Tágasabb es a célnak megfelelőbb elhelyezést fogunk nyerni. — Milyen intézmény lett ezál­tal partnerünk? — A Magyar Szabványügyi Hi­vatal. A korrekt megállapodás alapján — és ezt szeretném ismé­telten aláhúzni — igen nagy anyagi gondoktól szabadult meg a közegyház és a gyülekezeteink. Megköszöntem a tájékoztatást De volt még egy kérdésem: — Mikor latjuk újjávarázsolva székházunkat? — Az előzetes tájékoztatás es reménység szerint ez év őszén. Ezen a napon lágy hó hullott. Az udvaron felhalmozott építési anyagokat puha vattatakaró bo­rította. 20—25 ember hardta-vttte a különböző anyagokat, az épü­leten belül vakolat- és mészpor- ban hagyott nyomot a lépés. A munka ritmusát nem törte meg a tél. Bontás é., alakítás muzsikája hallatszott. Bonyolult terveket hajtanak végre. Az ingoványra épült ház, mindannyiuuk haza nemsokára tavaszi fényben für­dik. Megmarad, s az őszi fény fel­emelheti a szürke Üllői útról. Rédcy Pál A Déli Egyházkerület újonnan választott tisztségviselői Mint már közöltük, a béli Evangélikus Egyházkerület december 9-én, a Deák téri templomban tartotta háromévenként esedékes köz­gyűlését. Egyházi törvényeink szerint' a tisztségviselők, az egyház­kerületi presbitérium, az egyházkerületi bíróság, a lelkeszképesítő bizottság és a számvevőszék tagjainak megbízatása 6 esztendőre szól. Mivel a 6 esztendős ciklus lejárt, esedékessé vált az újraválasztás. Az alábbiakban közöljük az újonnan választott tisztségviselők név­A MAGYARORSZÁGI EGY­HÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁ­CSÁNAK meghívására dr. Tóth Károly püspök, főtitkár vezeté­sével 1978. január 9—12-ig a Bu­dapesti Református Teológiai Akadémián ülésezett a Keresz­tyén Békekonferencia Nemzetkö­zi Titkársága. A megnyitó áhí­tatot dr. Pröhle Károly pro­fesszor tartotta, köszöntő szava­kat mondott dr. Bartha Tibor püspök. A MEGNYITÓ ÜLÉSEN RÉSZT VETT dr. Petrán János. a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetője és előadást tartott az európai biztonság és együttműködés időszerű problé­máiról. A Nemzetközi Titkárság témájával, „Belgrád időközi mér­lege” kapcsolatban kifejezte op­timizmusát a jelenleg folyó le­szerelési tárgyalások és Helsin­kinek Belgrádban lefolytatott utókonferenciája tekintetében. Megerősítette annak sürgető szükségességét, hogy támogatni kell mind a politikai, mind a katonai enyhülést s hangsúlyoz­ta a kölcsönös bizalom elmélyí­tésének állandó szükségét. Mél­tatta az ENSZ-nél működő nem­kormányszintű szervezetek szol­gálatát és külön kiemelté a Ke­resztyén Békekonferenciának a Belgrádi Konferenciához intézett memorandumát. Az előadást követő eleven vita a résztvevők e téma iránti ér­deklődéséről tanúskodott. A ven­dégek között voltak az ökume­nikus Tanács tagégyházainak, a Római Katolikus Egyháznak és a Zsidó Hitközségnek vezető sze­mélyiségei. Jelen voltak a ma­gyar egyházak lelkészei és gyü­lekezetei tagjai is. Az Állami Egyházügyi Hivatalt dr. Pozso­nyi László képviselte. A NEMZETKÖZI TITKÁRSÁG MUNKÁJÁNAK KÖZÉPPONT­JÁBAN dr. Tóth Károly püspök főtitkári jelentése állt. Szólt az 1978-as esztendő jelentőségéről a Keresztyén Békekonferencia 20 éves fennállására és az előttünk álló V. Keresztyén Béke-Világ- gyűlésre tekintettel, amelyre 1978. június 22—27-ig Prágában kerül sor. valamint 1978-ról, mint a leszerelés évéről. „Moz­galmunk üzenete érvényességé­nek, a keresztyén egyházak bé­ke-bizonyságtételének világosan kifejezésre kell jutnia az V. Ke­resztyén Béke-Világgyűlésen”. Foglalkozott jelentésében a fő­A MAGYARORSZÁGI EGY­HÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁ­CSÁNAK meghívására a Keresz­tyén Békekonferencia tanulmá­nyi bizottságainak vezetőségei dn H. Hellstem alelnök elnök­letével 1978. január 13-án a Bu­dapesti Református Teológiai Akadémián ülésezett. A megnyitó áhítatot "W. D. Cutsch lelkész, az Ifjúsági Bi­zottság elnöke tartotta, Dr. Tóth Károly püspök, főtitkár beveze­tőt tartott az ülés munkájához, amelynek az 1978. június 22— 27-ig Prágában tartandó V. Ke­resztyén Béke-Világgyűlés előké­születére tekintettel igen nagy a jelentősége. A TANULMÁNYI BIZOTTSÁ­GOK 1977. ÉVI MUNKÁJÁNAK KIÉRTÉKELÉSE Klaus Ehrler- nek, a KBK Nemzetközi Titkár­titkár a jelenlegi helyzet öt fő eseményével is: az ENSZ 22. Nagygyűlése fontos határozatai­val, a Belgrádi utókonferencia munkájával, Sadat elnök jeruzsá- lemi látogatásával és a palesz­tinok sorsával, ami a Közel-Ke­let kulcskérdése, a válságos dél- afrikai helyzettel és a Kambod­zsa—Vietnam közötti konfliktus­sal. A belgrádi kérdésekkel kap­csolatban hangsúlyozta az erős tö­megmozgalmak jelentőségét a ka­tonai enyhülés támogatása szem­pontjából. A legújabb tömegtün­tetések a neutronbomba ellen új­ból életre keltették a leszerelé­sért folytatott világméretű kam­pányt A NEMZETKÖZI TITKÁRSÁG MUNKÁJÁNAK FONTOS RÉSZE VOLT az V. Keresztyén Béke-Vi- lággyűlésre vonatkozó átfogó ter­vek megvitatása. Ugyancsak je­lentősek voltak a regionális szin­ten végzett tevékenységről szóló jelentések: a KBK munkájának kiszélesítéséről és olyan fontos fejleményekről, mint az olaszor­szági regionális csoport megalaku­lása, a nagy-britanniai regionális csoport felújítása és a KBK-ba való felvételi kérelmek ausztráliai és mauritiusi mozgalmak részéről. Biztató jelentések hangzottak el a kontinentális ülésekről. Üi fejle­ményt jelent a nemzetközi munka-1 ban a KBK afrikai kontinentális ágazatának megalapítása, amely 1978. decemberében Freetownban (Sierra Leone) tartotta alakuló ülését. Tájékozódott a Nemzetközi Tit­kárság a KBK latin-amerikai re­gionális szerveinek 1978. áprilisá­ban Panamában tartandó ülése előkészületeiről. A NEMZETKÖZI TITKÁRSÁG ÜLÉSÉNEK KÜLDÖTTSÉGÉT fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Nyílt beszélgetésben vi­tatták meg a béke-világmozga- lom nemzetközi helyzetét. Dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának elnöke, a KBK alelnöke fogadást adott. A Nemzetközi Titkárság • hálás kö­szönetét fejezte ki a vendégsze­retetért, és a dr. Pröhle Károly professzor vezette magyar előké­szítő bizottság kitűnő szervezé­séért. Egyes tagok részt vettek ja­nuár 15-én az Egyetemes Imahét alkalmából tartott ökumenikus is­tentisztel eteken. sága tagjának bevezető referátu­ma alapján történt. Jelentéseket terjesztettek elő vaiamenyi bizottság és tanulmá­nyi osztály tevékenységéről a IV. Keresztyén Béke-Világgyűlés óta. A RÉSZTVEVŐK IRÁNYVO­NALAKAT DOLGOZTAK KI az V. Keresztyén Béke-Világgyűlés munkacsoportjai számára. Az ülésen részt vett N. Hromádka asszony, a KBK Női Bizottságá­nak. tiszteletbeli elnöke is. A záró áhítatot dr. L. Charles Gray lelkész, az Antirasszizmus Bizottság alelnöke tartotta. A BIZOTTSÁGOK VEZETŐ­SÉGEI HÁLÁS KÖSZÖNETÉ - KET fejezték ki a magyar elő­készítő bizottság részéről tanúsí­tott vendégszeretetért. Ez a riportom elsősorban azo­kat keresi meg, akik ismerik Ül­lői úti székházunkat, jártak ben­ne, vagy legalább elmentek előt­te az elmúlt években, s akiknek szívében szorongott a kérdés: mi történik az épülettel, mi lesz a sorsa? Kopott, vedlett kétemeletes ház áll az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkán, szemben a kliniká­val. Dísztelen, kifelé nyíló abla­kai balzaci romantikát idéznek, a múlt Budapestjének ittfelejtett hangulatát. A Kosztolányi Dezső által megénekelt Üllői úti fák is eltűntek előle, csak a líra őrzi már. Néhány éve, amikor a mély­ben a metró fúrópajzsa műkö­dött, erdőnyi faoszloppal támasz­tották meg, vasab roncsokkal bi­lincselték ősszé, hogy szét ne es­sen. S akkortájt, ha beléptem ka­puján. kerülgetve a támasztékő- kat, Darvas József: „Város az in- goványon” regénycíme zúgott fe­jemben. Az épület része az ingo­ványra épült városnak. Megma­rad-e, vagy sorsa teljesül be, mert nem bírja ki az alóla elmoz­dított talaj megpróbáltatását? A kérdés nemcsak az enyém volt. Aggódtak akkor velem együtt egyházunk vezetői, s azok a lelkészek, hívek, akik valaha is kapcsolatba kerültek ezzel a kö­zel százesztendős épülettel. És ezen sem csodálkozhatunk. Hi­szen emberemlékezet óta evangé­likus egyházunk központi hivata­lainak székháza. országos könyv- és levéltárunk, miközben volt in­ternatus. Teológia, s az utóbbi évtizedekben az Északi Egyház- kerület püspöki hivatala, a jó­zsefvárosi gyülekezet lelkészt hi­vatala. miután az udvartér har­móniáját teljessé teszi egy kápol­na is. Egyszóval éppen azért, mivel ilyen sokoldalú hivatali, intézmé­nyes funkciót töltött be, sokan ismerik. Ehhez az épülethez fű­ződnek nevezetes országos ese­mények, ünnepségek és gyűlések élményei. És mert megszoktuk, mert szeretjük, borzolt bennünket a kérdés: mi lesz a jövendője. Ez volt nékem is a főkérdésem, ami­kor bekopogtattam dr. Karner Ágoston főtitkárhoz és az egyház közössége nevében kérdeztem: — Mi lesz a sorsa az épület­nek, miután közéi egy éve lebon­tották a támasztó dúcokat? Bon­tás-e a sorsa, vagy fel lehet újí­tani? Romosnak ható külsejével va­lóban rontja a városrész összké­pét. Csendes, higgadt beszélgetés alakul ki közöttünk. Kopácsolás, dübörgés zaja zavar csupán. A hang felülről jön, mi egy első emeleti irodában ülünk. Megre­megnek a falak egy-egy nagyobb ütés következtében. — Végre eljutottunk odáig, hogy a székház „lövőjéről’’ be­szélhetek. Mert köztudott dolog, hogy a második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett. Az Is, hogy mint régi épület, egyre nagyobb anyagi áldozatokat igé­nyelt puszta karbantartása. Már korábban sok problémánk adó­dott a korhadt fa födémszerke­zettel és minden mással, mert igen-igen elavult volt. A legna­gyobb megpróbáltatást a metró építésekor álltuk ki. Ekkor való­ban az a veszély fenyegetett, hogy összeomlik akaratunktól függetlenül. Ebbe a korszerűtlen épületbe zsúfolódtak össze intéz­ményeink. Mint pL a Teológia. Holott oktatás céljára végképp alkalmatlan volt. Gondolatban már ott tartottunk, hogy lebontá­sa lenne a legcélszerűbb megol­dás. Az egyház vezetősége évek óta foglalkozott a kérdéssel. Mi­után anyagi lehetőségeink masz­sorát: Főjegyzők: Mekis Adám (püs- pökhelyettes) Békéscsaba, Szilá­gyi Béla (egyházkerület! felügye­lőhelyettes) Pécs. Jegyzők: Tóth-Szöliós Mihály Kecskemét, Kiss Pál Aloertirsa. Pénztáros: Szemem Zoltán Bu­dapest. Jogügyi tanácsos: dr. Okolicsá- nyi Pál Budapest. Könyv- és levéltáros: Balogh András egyházkerületi segedlei- kész. Presbiterek: dr. Haxenscher Károly Budapest, Keveházi Lász­ló Pilis, Kovács Pál Szarvas, Pin­tér János Zalaegerszeg, dr. Cser­háti Sándor Szeged, Bolyom Ká­roly Paks, dr. Simor Ferenc Sik­lós, dr. Kiss István Gyula, Dudla Imre Dunaegynáza. Dr. Mauricio Lopez argentin professzort, az Egyházak Világta­nácsa munkatársát, aki egyúttal a Keresztyén Békekonferenciá­ban is aktív tevékenységet foly­tatott, tiszteletbeli doktori cím­mel tüntette ki a párizsi protes­táns teológiai fakultás. Az ünnep­ségre Lopez távoliétében került sor, mert az argentin professzort 1977. január 1-én ismeretlen tet­vadkert, Dóka Zoltán Hévízgyörk, Szirmai Zoltán Budapest, Jener Endre Orosháza, Hannincz Ist­ván Gyón, Torgyik László Kiskő­rös. Egyházkerületi bíróság: dr. Fa- biny Tibor Budapest, dr. Bodrog Miklós Budapest, Fodor Ottmar Szolnok, Ponicsán Imre Kiskoros, dr. Molnár Kálmán Békéscsaba, Macher Adám Budapest, dr. Gö- móry István Kaposvár, dr. Csong­rádi János Szarvas. Lelkészképesitö bizottság: Ben­czúr László Budapest, Baiuco Zol­tán Pécs, dr. Reuey Pál Budapest, dr. .Haíenscher Károly Budapest, dr. Pusztay László Surd. Számvevőszék: elnök: dr. Ré- dey Pál Budapest, tagok: Benczúr László Budapest, iViatuz László Budapest, Szintűn János Eeseity, tesek lakásáról elrabolták és az­óta nincs hír róla. Dr. Lukas Vischer svájci lel­készt. az EVT „Hit és Bizonyság- tétel” osztályának igazgatóját a íréi burgi (Svájc) teológiai fakul­tás tüntette ki tiszteletoeii dokto­ri címmel. Vischer korábban ilyen címet kapott a prágai Co­rnell! us-íak oltástól is. A Keresztyén Békekonferencia Tanulmányi Bizottságának vezetőségi ülése Póttagok: Káposzta Lajos Solt- Molnár Barna Budapest. TISZTELETBELI TEOLÓGIAI DOKTOROK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents