Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-11-26 / 48. szám

\ Bckckongresszus előtt A Keresztyén Békekonferenciában V szolgálok ELSŐ TALÁLKOZÁSOM a Keresztyén Békekonferenciával I9.5S októberében volt Debrecen­ben. ahol egyik bizottsági ülését tartotta a mozgalom, amely an­nak az évnek júniusában indult e) Prágából. Akkor még csak is­merkedtünk vele, hiszen minden új volt. Bár a keretek akkor még kicsik voltak, de maga a gondo­lat és célkitűzés feltétlenül nagy­szerű volt. TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZE­RŰSÉG hozta létre a Keresztyén Békekonferenciát. A második vi­lágháború befejezése utáni évti­zedben a hidegháború uralkodott Európában. Kiélezett probléma volt a német kérdés, maga Nyu- gat-Berlin, az NSZK a hideg­háború szításának egyik gócpont­ja volt, a NATO-val pedig az Egyesült Államok manipulált az ántikommunizmus igézetében. Az Egyházak Világtanácsa I. nagy­gyűlésekor. 1948-ban Amszter­damban Dulles képviselte az an- tikommuni'sta hangot. Az EVT II. evanstoni nagygyűlése (1954) az ökumenikus mozgalom mély­pontját jelentette a maga egy­oldalúan nyugat-európai—ameri­kai beállítottságával. 1956-ban a magyarországi ellenforradalom nyugati támogatása, és a vele csaknem egyidejű szuezi kaland kirobbantása jelezték, hogy a vi­lág mennyire közel járt a szaka­dékhoz. A Béke-világtanáccsal az élen a békemozgalom nagy erő­feszítéseket tett a világ közvéle­ményének mozgósítására a béke érdekében. Ezt a békeharcot a szocialista országok folytatták, élükön a Szovjetunióval. Ebben a világtörténelmi és egyháztörté­nelmi helyzetben döntő lépés volt az. hogy elindult a keresztyén fe­lelősség ébresztése a béke érde­kében. SZÍVVEL-LÉLEKKEL. TEL­JES MEGGYŐZŐDÉSSEL álltunk az egyházi békeszolgálatba. Azok az egyházak és azok a keresztyé­nek, akik a KBK-ba tömörültek, meg voltak győződve arról, hogy éppen az atom veszély elleni tilta­kozással lehet tanúbizonyságot tenni az evangéliumról, hogy a béke nemcsak a belső emberre vonatkozik, nemcsak a túlvilág­ra. hanem a keresztyén szeretet­nek konkrét társadalmi és politi­kai szolgálatokban leéli megmu­tatkoznia. EzekkeJ a gondolatok­kal kívánták bizonyítani, hogy amikor működésbe lendült az EVT Nemzetközi Ügyekkel Fog­lalkozó Bizottsága (CCIA). és megalakult az Európai Egyházak Konferenciája, a KBK békemun­kája nemcsak nem fölösleges, ha­nem nagy jelentőségű. \Z ÖKUMENIKUS MOZGAL­MAT SERKENTI a békefelada­tok vállalására a KBK-ban való szolgálatunk. A KBK megújító csoportnak tartja magát az öku­menikus mozgalomban. A KBK tagjai sorában egyesíti a szocia­lista országok valamennyi nagy protestáns és ortodox egyházat ennyiben a KBK súlypontja ezen a területen van. de mégsem „ke­leti szervezet", mert a hozzaScsat- lakozók sorában nagy számban vannak a nyugati, és a harmadik világból megjelenő képviselők. A KBK különleges ökumenikus szolgálat elvégzésére vállalko­zott: megkísérelte a keresztyéne­ket és egyházakat nemzeti és felekezeti határok, sőt a politikai' tömbök határai fölött is, a béke­munkára mozgósítani. A béke­munka nem keresztyén monopó­lium^ a keresztyének ehhez hoz­zájárulhatnak, viszont hitük által kötelezve vannak erre a munká­ra. A KBK kiemelten képviseli azt az álláspontot, . hogy o bé­kéért való fáradozás valamennyi keresztyén számára közös, annak ellenére, hogy különböző törté­nelmi perspektívából tekintenek a béke aktuális problémáira. A RÓMAI KATOLIKUSOK­KAL IS ÖSSZEKAPCSOL MIN­KET az ökumenikus békemunka fóruma. Latin-amerikai, lengyel, belga, holland és francia katoli­kusok is együttműködtek a KBK- val. Már hagyomány, hogy a KBK nagyobb gyűléseire kiutazó magyar egyházi delegációk tagjai között katolikus papok is vannak, sőt most már a magyarországi katolikus püspöki kar egyik tag­ja, dr. Kacziba József püspök is velünk jött a KBK legutóbbi nagygyűlésére. A Keresztyén Bé- kefonferencia együttműködik az európai katolikusok Berlini Kon­ferenciájával is. A SZÍNES NÉPEK KÖRÉBEN működő egyházak otthonra talál­tak a KBK-ban. Hét éven át voltam a KBK antirasszizmus bi­zottságának tagja, természetesen sok találkozásom volt a színes emberek problémáival. D» szá­momra legmegdöbbentőbb az amerikai négerekkel való találko­zásom volt New Yorkban és Wa­shingtonban. Külön negyedben laknak a feketék, és külön néger gyülekezeteik vannak. Mi a kö­zéprétegig felemelkedettek Queens nevű városnegyedében laktunk, ami különálló családi házakból áll. de a túlnyomó létszámú néger szegénység a szomszédos Haar­lem negyedben lakik. Ez a nyo­mor világa. Rosszak a házak, nagy a zsúfoltság. Néha egy ab­lakból 6 néger gyerek is nézett ránk. A szűk lakás miatt sokan kinn élnek az utcán, ott esznek, alszanak. Olyan családot is lát­tam, amelyet éppen kilakoltat­tak, és szegényes bútoraik között laktak a szabad ég alatt. Ide fe­hér ember nem jön be. de nem is kívánatos. Ügy gondolják, nap­közben épp elég megaláztatásban van részük, a feketéknek a fehé­rek részéről, legalább itt hagyják békén őket. A Haarlemben a rendőr; a postás és mindenki fe­kete. A parkokban munkanélkü­liek alszanak a pádon, nincs mit tenniük egész nap. Sok az ódöngő fiatal. Mindezzel szem­léletesen bizonyosodott be. hogy a faji megkülönböztetés az egyik legnagyobb bűn. A faji megkü­lönböztetés összefügg a kapitaliz­mussal. Ennek érdeke a gazda­gok kiváltságának őrzése. A KBK V. NAGYGYŰLÉSE a mozgalom húszéves működésének csúcspontját jelentette. Ezt jelzi az is, hogy 18 állam vezetője küldie el köszöntését, hogy a vi- lágkeresztyénség figyelmét eddig nem tapasztalt arányban kötötte le. hogy magas színvonalú teoló­giai előadások hangzottak el, de az is, hogy világrészek szerint is megerősödött a KBK szolgálata, van most már afrikai, ázsiai, la­tin-amerikai szervezete is a KBK-nak Mindnyájan nagy örömmel fogadtuk, hogy dr. Tóth Károly református püspök lett a mozgalom elnöke. Evangélikus egyházunkat is megtiszteltetés ér­te hogy Dr. Káldy Zoltán püs­pök a Folytatólagos Bizottság tagja lett. i;fj. Görög Tibor lel­készt a Nemzetközi Titkárságba választották, én pedig a Folyta­tólagos Bizottság tagsága mellett a Munkabizottság tagja lettem, amely a KBK legfőbb intézkedő szerve. Ezzel egyházunk sok le­hetőséget kapott a szolgálatra. LELKÉSZI KARUNK az egy­házmegyei lelkészt munkaközös­ségekben feldolgozza a nagygyű­lés anyagát úgy, ahogyan azt máskor is tette a KBK kiemel­kedő eseményei során. Lelké­szeinken át a gyülekezetekig ér ezzel a KBK hatása, hogy mind­nyájunkat áthasson az emberiség jövőjéért érzett szolgálatok irán­ti felelősség. Ottlyk Ernő Jaj néklcli, ha minden ember jói mond (előletek Beszélgetés Károlyi Mihálynéval Nizza és Cannes között, Fran­ciaország déli részén, mégsem, a Cote d, Azúron, attól néhány km- re beljebb van egy kis művész­telep. Kicsiny házak között, ame­lyek építése egyszerű mesterekre vallanak, hiszen ki-ki maga épí­tette, áll két faház is, a magyar állam ajándéka. A francia állam Károlyi Mihály nevére való te­kintettel annak idején vámmente­sen engedte behozatni. Erdőirtás szélén állították fel őket. s az egyikben tölti idejének nagy ré­szét Károlyi Mihályné. Egy szo­bából áll, mint nálunk a vík- kendházak, de jól érzi itt ma­gát. írók. szobrászok, festők ve­szik körül, olyanok, akik vékony pénzűek, akik itt néhány fran­kért szálláshoz jutnak. Egyebek­ben önellátók. Művésztelep. Van- ce-nak hívják. Innen vártam ha­za Károlyi Mihálynét, s hogy ké­sett a riportom, annak oka az volt, hogy csak az őszirózsás for­radalom ünnepségeire jött haza, itthon azután rögtön fogadott. Gyakran jár haza. Ady csodá­latos sora, a „föl-föLdobott kő” jut eszembe, mert Károlyiék sor­sa hosszú évtizedeken keresztül a föl-földobott kő sorsa volt. — Hoí érzi jobban magát, — vetettem fel a kérdést az elnök- asszonynak. — Most 'itt. Bár ott Vatice-ban is jól érzem magam. Sok bará­tom van ott is, itt is. — Elnökasszony biztosan isme­ri Ady soraitFöl-földobott kő földre hullva, kicsi országom, új­ra meg újra hazajön fiad.” — Igen. Adyt nagyon szeret­tem olvasni. Öt is szerettem. — Engedjen meg egy kérdést. Köztudott, hogy Ady költészete a forradalom előkészítésében nagy szelepet játszott. A Népszavában megjelent verséi, publicisztikája mind-mind az új világért szállt síkra „Rohanunk a forradalom felé” — talán ismerősek e sorok. Tud-e arról, hogy Adyt mélysé­gesen bántotta, amikor a forra­dalom vezérkarából kihagyták? — Ady súlyos beteg volt akkor már. Férjem, aki ritkán olvasott verset, Adyt mégis nagyon tisz­telte. szerette. A forradalom sod­ráséban — egyszerűen meg sem tudnám mondani, hogyan —. észrevétlenül kimaradt. De ami­kor 1919. január 27-én meghalt, akkor döbbentünk rá hibánkra. Férjem azután elment a teníe- tésére, ezzel próbálta kifejezni tiszteletét iránta. A Károlyi-palota egyik szár­nyában. Károlyi MiháLyné dolgo­zószobájában ülünk A falak mennyezetig érő könyvespolcok­kal borítottak, hatalmas íróasz­talán garmadában állnak kéz­iratok, folyóiratok. Dolgozik, ír. Jelenleg sajtó alá rendezi azt, „ami kimaradt memoárjából”. MegiLletödve ülök szemben vele. Az első Magyar Népköztársaság, elnökének özvegye, aki maga is „októbrista” voLt, aktív előkészí­tője és résztvevője az őszirózsás forradalomnak. Zokszó nélkül ette férjével együtt az emigráció keserű kenyerét. És közben ki­váló stílusú íróvá, publicistává 'fejlődött. Könyveit nagy érdek­lődéssel olvassák a szemtanú hi­telessége parázslik a sorokban. Történelmi levegő csap meg. A palota kapúaljában vörös posta­kocsi áll, Krúdyt juttatta eszem­be, a lépcsők, s az emelet Bat- thiányt az első felelős magyar miniszterelnököt, akit innen hur­coltak el kivégzésre, s az ősziró­zsás forradalmat, amelyet Ká­rolyi Mihályné, Andrásisy Katin­ka első emeleti ablakában élt át, amikor ezer torokból hallotta: Éijen a forradalom! Éljen Káro­lyi! Éljen a köztársaság! — Az Evangélikus Élettől jöt­tem. Legyen szabad megkérdez­nem, mi volt a polgári demokra­tikus forradalom. Károlyi Mihály terve és elképzelése az egyházak­kal? — Férjem vallásos nevelésben részesült. Egy időben pap is akart lenni. A vallás etikai Oldala érde­kelte közelebbről. Tisztelte és be­csülte az egyház embereit. Olvas­ta Major Ottó cikkét az ÉS-ben? — Rábólintottam. — No, látja, ö idézi Prohászka, Bangha, Vass cikkeit. A római egyház ügyünk mellé állt először! Sajnálatos módon ez a lelkesedés rövid időn belül letört, s az ellenforra­dalmi idő alatt nem győztek mo­sakodni. A forradalom hevében az októbristák, férjemék nem tudtak közelebbről foglalkozni egyházi kérdésekkel. De a terv az volt, hogy szét kell osztani az egyház földjét is. Valószínű ez okozta a lelkesedésben a törést. Férjem liberális volt, kerülte a feszültséget. Pontosan tudom, nem akart semmiféle- vallásül- dözé.st. A megegyezést kereste. Körülbelül olyan vallásszabad­ságot akart, mint ma van. Ez ideális állapot. Kunfi pl. erőltette a közoktatást, de engedélyezte a hitoktatásit. — Említette elnökasszony. hogy nálunk vallásszabadság van. Tud­na példát mondani rá? — Külföldön nem hiszik el, hogy Magyarországon vallássza­badság van. Szoktam mondani, jöjjenek el és győződjenek meg. Van egy unokám, Caja, először tizenhat éves korában járt itt­hon. 0 sem hitte, hogy itt temp­lomba lehet járni. Látja, a pa­lotát körülveszik templomtor­nyok. Vasárnaponként itt olyan harangzúgás van. hogy alig ért­jük egymást. Hát Caja, amikor idehaza van, annyi misére járhat, amennyire csak akar. — Ügy értesültem, hogy az emigrációban találkoztak Niemöl­ler Mártonnal, Mondana valamit a találkozás élményéről? — Ez tévedés. Mi nagyon so­kat tudtunk a német ellenállás­ról, s egyik jelentős személyéről, Niemöller Mártonról. Tudtunk arról is. hogy koncentrációs tá­borba került, aggódtunk érte. De sajnálatunkra nem találkoztunk vele. Az emigrációban ritkán ke­rültünk össze egyházi személyek­kel. Egyetlen esetre emlékszem, ezt is férjem elbeszéléséből tu­dom. 1942-ben Oxfordban egy akkor neves jezsuita szerzetessel volt heves vitája. Nevére nem emlékszem, de liberális, missziós hevületű emberként tartották számon. — Miről vitatkoztak ? — A pápa csalhatatlanságáról. Ö férjemet fiatalkori élményeiről faggatta. Kavargatjuk a gőzölgő kávét, az idős hölgy tekintete messze réved. Emlékek gyűrűznek az ódon falak között, kívül a palota udvarán a sápadt októbervégi nap a szabályos rendben sora­kozó bálvány fák rozsdás levelei­re hull. Elgondolkodom. Honnan tudtak hatvan évvel ezelőtt any- nyi fehér őszirózsát előteremteni, hogy minden katonasapkára és minden polgár gomblyukába ju­tott. Ma alig látok a városban őszirózsát. Mintha kivesztek vol­na ezek a virágok. — Elnök asszony! ön az „Együtt a forradalomban" című könyvét ezzel a bibliai idézettel kezdte: „Jaj nékt^k. mikor min­den ember jót mond felőletek” (Lk 6. 26). Ugyanakkor Vázsonyi önt „vörös Katának” nevezte. — Nem fájt az igazságügymi­niszter kijelentése. Tudtam, mi­ért mondta, s vállaltam. De vál­laltam azt is, amit a Biblia mond: jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek. — Tudja, milyen nehezen találtam meg? — Mert ha csak jót mon­danak rólunk, az gyanús. Éh ma­gam zárdában nevelkedtem, te­hát volták emfekéirh a -vallásból — Még egy kérdésem lenne. Látott-e hibás lépést a polgári demokratikus forradalom részé­ről? — Nem készültem ilyen nehéz kérdésre. De talán jobb lett vol­na ősszel elkezdeni a földosztást. A földosztás mindenképpen Ká­rolyi tervei között szerepelt. A földreformot az első Magyar Népköztársaság kormánya dol­gozta ki, végrehajtását férjem saját birtokán kezdte. Egyebek­ben az októberi és márciusi for­radalom vérnélkülisége Károlyi roppant felelősségtudatára vet fényt. S visszamaradt egy kétségem. Vajon tükrözi-e a beszélgetés hangulatát e néhány kérdés és a sorokba szorított válasz. Rédey Pál Honnan van a hit, hogy érdemes valamit újrakezdeni? Film: „Két ” Szeretjük a történeteket, hiszen amíg hőseikkel bonyodalmaik út­ját végigjárjuk a krízistől a meg­oldásig, addig az a hit ébred bennünk, hogy saját nehézsé­geinkkel is meg lehet birkózni, és a mi zsákutcáinkból is van kiút. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás című film­je ilyen bátorító történet. Kiss Istvánná Kántor Verona törté­nete. A 74 éves rimóci paraszt­asszony két dolgot határoz el. Az egyik: saját munkájával ke­resett pénzből meglátogatja Lon­donban élő fiát. A másik: egy évek óta elhanyagolt szőlőpar- cellát termőre fordít. Honnan van a hit, hogy érde­mes bármit is újrakezdeni? Hon­nan van az úi kezdéshez az aka­rat. amely talán a halált is visz- szakozásra készteti? Ezekre a kérdésekre keresi a film a vá­laszt. De nézzük a történetet! A múlt a töredezett körmű. eb­es őrt ös kézzel lapozott Károli- Biblia családi krónikájából lép elénk. Kántor Verona olvassa: apám Dobetdónál halt meg. bá­tyám a fehérterror áldozata lett, kislányomat betegség ragadta el, nagyfiamat 44-ben lőtték le, ki­sebb fiam vízbe fúlt, férjem a második világháborúban tűnt el.. . Egy fia van életben, s az külföldre távozott. A jelen a film kockáin eleve­nedik meg. Kántor Verona nap­pal dúdolva-dalolva dolgozik, es­te össze-összeszámolja. és kesz­kenőbe köti a londoni utazáshoz gyűlő pénzt. S mi mindénfélét dolgozik1 Kendert ültet, áztat, tiiol. tapos, nyű, fon és sző. Krumplit kapál, zsákba- szedi, s taligán sáros-gödrös, hepehupás utakon hazatolja, A teherrel küszködése közben fel-felsóhajt: Istenem, adj erőt a karomba! Istenem, adj erőt a derekamba! Assisi Ferencként beszélget el ai .szilvafával- Ha te öreg létedre még termeltél, én sem lehetek rest. hogv leszedjem. S reszkető inakkal fára mászik a kevéske, de mégis csak megtermett gyü­mölcsért. S a jövővel is találkoznia kell. Mivel Rimócon úgy él, mint pa­rasztoséi évszázadokon át. azért a 20. század technikai civilizá­ciója számára a jövő: telefon, metró, mozgólépcső, repülőgép, fotocellás ajtók... A maga mód­ján, Kántor-Veronásan veszi bir­tokba ezeket. Nem is elbűvölted tőlük, és nem is megvetve őket, hanem emberi méltósággal. Ügy, hogy látni engedi gátlásait és félelmét, de azt is, mikénpen sikerül legyőznie azokat a kitű­zött cél érdekében. Mi a történet tanulsága szá­munkra? Addig él az ember, ameddig célja van. A célnak pe­dig az emberhez méretezettnek kell lennie: elérhetőnek, bár mégis erőfeszítés árán. És kap­csolatai által él az ember: Isten­nel, embertársaival és a termé­szettel. Kántor Verona bízik Is­tenben. és iót vár tőle. Nyitott és érdeklődő embertársai felé. Kis rimóci világában, környeze­tében otthonosan mozog. Egvál- talában nem ismeri az elidege­nedést. a közömbösséget és az izolál ód ást. Hitét, hogv érdemes még úi at kezdeni, kapcsolataiból meríti. Akaratát, hogy képes legyen újat kezdeni, hite adja neki. Merít­sünk hitet és bátorságot szép történetéből! Takáesné Kovácsházi Zelmá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents