Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-11-26 / 48. szám
UKS/AüUi EVANGÉLIKUS HETILAP XLIII. ÉVFOLYAM 4S. SZÁM 1975. november 26. Ara: 3,50 Ft Lapunk előző számában már hirt adtunk arról, hogy Magyar- országi Evangélikus Egyházunk Országos Presbitériuma november 4-én ünnepi ülést tartott. Hír- édásunkban beszámoltunk arról is, hogy az ünnepi ülés egész egyházunk nevében köszöntötte D. dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnököt. akit húsz évvel ezelőtt. ezen a napon iktatott a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki 'tisztségébe az egyházkerület közgyűlése. Az Országos Elnökség nevében D. dr. Ottljjk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, a Déli Egyházkerület lelkészei és gyülekezetei nevében Mékis Ádám országos főjegyző, a Kelet-békési Egyházmegye esperese, a Teológiai Akadémia nevében dr. Mun- tag Andor dékán köszöntötte a jubiláló püspököt .megköszönve egyházunk érdekében végzett nagy értékű szolgálatát. D, DR. OTTLIK ERNŐ PÜSPÖK KÖSZÖNTÉSE Evangélikus egyházunk országos presbitériuma tisztelettel és szeretettel köszönti D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök urat 20 éves szolgálata alkalmából. Ez a két évtized kiemelkedő fontosságú egyházunk' életében, mert új korszakol nyitott meg. A következőkben annak a fejlődésnek, előbbre jutásnak, gazdagodásnak az irányvonalát szeretném megmutatni. ami ezt a korszakot meghatározza. A 20 év egyháztörténelmi jelentőségét akkor látjuk meg igazán, ha azt. összegezzük, amit az"jelentett: az állam és egyház viszonya fejlődésében, külügyi szolgálatunk gyarapodásában. a diakóniai teológia fejlődéstörténetében. az igehirdetés tartalmi gaz.dagodasában. Az állam és egyház viszonyának fejlődése Káldy püspök szolgálatának indulása egybeesett az Egyez- nteny Iá. évfordulójának megünneplésével. Erre az Egyezményre épített a kibontakozás korszakának kezdetén. Az 1956-Os ellenforradalom utáni egyházi vezetés az ál iám és egyház közötti viszony megromlásának zsákutcájába és vakvágányra vezette egyházunkat. Ezután az előzmény után biztos és egyértelmű állásfoglalásként hangzott: „Isten iránti hálával emlékezem a 10 éves Egyezményről, és jó reménységgel nézek annak további szerepe elé. Az Egyezmény alapján mindent el fogok követni a magam helyén, hogy evangélikus egyházunk és Magyar Népköz- társaságunk jó viszonya továbbépüljön. és evangélikus egyházunk tagjai egyben népünk hu fiai, és hazánknak jó polgárai legyenek. Ezt a programot elvileg megalapozta azzal, hogy a szolgálatokban a Szentíráshoz, mint zsinórmértékhez akar igazodni, a politikai és társadalmi kérdésekben pedig a Szentlélek által megvilágított észre fog hallgatni. Ennek alapján biztatta a lelkész! kart, hogy minden gátlás nélkül nézzen bátran szemébe korunk döptő problémáinak, a mai embert érintő valamennyi izgalmas kérdésnek, és mondja ki mindezekre nézve is a segítő szót. Húsz évvel ezelőtt. 1958. november 4- én. ez'az eligazító szó így hangzott: ..A magyarországi evangélK kus egvház nem mondhat le arról a politikai .felelősségről. amellyel tartozik az új magyar világban élő népünknek és az egész emberiségnek. Igenis, a nekünk adott eszközökkel segíteni akarjuk ■minden jóban népünket a szocializmus építésében.’’ Ennek a perspektívának a legyében Káldy püspök vezetésével nagy utat tett meg egyházunk a D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök köszöntése püspöki szolgálata húsz éves jubileumán szocialista társadalom segítésében. A régi haladó hagyományoknak megfelelően, egyházunk élen járt társadalmunk szolgálatának minden kiemelkedő ügyében. Az emberiség békéjének megvédése korunk alapvető feladata. Húsz év alatt Káldy püspök megszámlálhatatlanul sok szolgálaton keresztül adott példát arra, miként kell ezt az ügyet segíteni, Közben pedig sok küzdelemben kellett megvívni a hidegháború rágalmaival és személyi hántásaival. De külügyi szolgálatunk nemcsak konszolidálódott, hanem a vázolt eredmények következtében fel is lendült, és új erővel jelentkezett. Külön tanulfnányt igényelne Káldy püspök két évtizedes külügyi szolgálatának áttekintése. D. dr. Oltlyk Ernő püspök köszönti dr. Káldy Zoltán püspök-elnököt konkrét történelmi helyzetekben. Ennek a szolgálatának alapgondolata az, hogy együtt látjuk, a békét és a szocializmust. Népünk ú.i történelmét jelenti a szocializmus győzelme hazánkban. Nem vagyunk „harmadik utasok", a szocializmus és a kapitalizmus között, hanem egyértelműen a szocializmus mellett állunk. A Hazafias Népfrontban való szolgálat a másik kiemelkedő területe egyházunknak. Egyházunk szolgálata a szocialista' perspektíva keretei: között valósul meg. Az egyház' és állam viszonya éppen 'ezért nem valami hűvös és tartózkodó kategóriák között kifejeződő kapcsolat, hanem a nép állama és a szocialista haza iránti odaadó szeretet jegyében megvalósuló segítő Szolgálat Ennek első munkása egyházunkban Káldy püspök, aki mind az országgyűlésben, mind a Hazafias Népfront szervezeteiben, mind a Béke-világtanácsban, mind a magyar békemozgalomban. mind széles körű egyházi szolgálatai által kifeie.iést ad népünk, hazánk és a béke ügye iránti hűségünknek. A húsz év ■döntő eredménye, ahogyan Káldy püspök vezetésével és szolgálatával egyházunk elnyerte államunk és társadalmunk bizalmát, s ezen az úton haiadva nézhetünk a további fejlődés perspektívájára. Külügyi szolgálatunk gyarapodása Egyházunknak — elsősorban Káldy püspöknek — meg kellett küzdenie a húsz évvel , ezelőtti induláskor hidegháborús egyházi támadásokkal is. Helyre kellett állítania egyházunk haladó hangját. bizonyságot tett arról nemzetközi fórumokon. miként talál tűk "meg helyünket társadalmunkban az ellenforradalom után konszolidálódott Magyarországon. Ugyanakkor az új egyházi nemzetközi .szervezetekben, a Keresztyen Békekonferenciában és az Európai Egyházak Konferenciájában, megalapozta pozíciónkat. Az Egyházak Világ,tanácsában új módon kellett mee‘a- lálnunk feladatunkat. A kétoldalú egyházi kapcsolatokban egyensúlyt hoztunk létre a keleti és nyugati egyházakhoz való viszony gazdagítása érdekében. Rengeteg munka előzte meg minden tisztségét. 1961-ben így került be a Keresztyén Békekonferencia folytatólagos bizottságába. 1961-ben. Ü.i-Delhiben az Egyházak Világtanácsa választotta ■ be központi bizottsága tagjai sorába, amelyet két cikluson át töltött be. Legtöbbet azonban a Lutheránus Világszövetségben dolgozott, ahol fokozatosan egyre jelentősebb szerepet töltött be. s mind jobban figyeltek fel szavára. Ide vonatkozó szolgálatának alaphangja az. hogy meggyőződésünk szerint a világ problémáival való foglalkozás jelzi azt. hogy az egyház tudja, hogy nem önmagáért van. hanem a világért. Aki pedig azt gondolja, hogy a világgal kapcsolatban „egyetlen feladata az egyháznak az evangélium hirdetése", az nyilvánosan megcsonkítja az evangéliumot és a reformáció tartalmát is. Ez a prófétai hang hivatott arra, hogy a világ égető problémáira, a szenvedő emberre irányítsa a figyelmet, s erősítse a keresztyén felelősséget a világ gondjai és nyomorúsága iránt. Ilyen értelemben hangzott el az LVSZ-ben nagy jelentőségű előadása „Jézus Krisztus Ür és szolga” címmel. Másfél évtizedes munka gyümölcseként választották be az LVSZ vezető testületébe, a végrehajtó bizottságba. Ennél a pontnál is utalok a fejlődés nagy ívére, amely a kezdeti nehézségektől a mai eredményekig vezetett. A diakóniai Irolójia fejlődéstörténete 1958. november 4-én egyházunk már egy évtizede elindult azon az úton. amelyen kereste helyét a szocialista társadalomban, de az ellenforradalom következtében sok megtorpanás, belső bizonytalankodás vált nyilvánvalóvá. Az alapvető feladat az volt: hogyan lehet a korábbi baloldali túlzásoktól mentesen, de az akkori közelmúlt jobboldali veszedelmeit kikerülve, egyensúlyba hozni egyházunk életének fejlődését. Hogyan lehet teológiailag megalapozni, s az egyházi közvélemény előtt elfogadhatóvá tenni azokat a döntéseket, amelyekre korábban eljutottunk, de amelyek kidolgozásában nem volt meg a kellő idő és energia. Ebben a helyzetben döntő jelentőségű volt a diakóniai teológia kialakítása. Káldy püspök teológiai munkájának tartalmát ezzel az összefoglaló címmel lehet kifejezni: A diakónia teológiája. Ezzel hitünk középpontjából, Jézus Krisztusból ágaztatjulc el emberszeretetünk gyakorlati és mindennapi feladatait. Ez a teológia széles körű elfogadást nyert egyházunkban, ennek indításai hatják át az igehirdetéseket, s az egyházi élet más megnyilvánulásait. Nem véletlen, hogy korszakunkban egységes teológiai, tehát elvi-eszmei alapállás uralkodik egyházunkban. A diakónia teológiájának a bázisán találtuk meg, és építettük'ki helyünket, amikor a szocialista perspektívára dolgoztuk ki utunk teológiáját, egyházpolitikai és politikai magatartásunk normáit. Ez a teológia Jézust követi az ember iránti szeretetszolgálatban. Ennek a szolgálatnak megvannak az individuális vonatkozásai is az egyes ember felé, de következetesen segíti az egész társadalmat, az egész fejlődést. Ez a szolgálat megnyilvánul a haza irányában, amikor konkrét cselekedetekről van szó. de megnyilvánul az emberiség nagy családja érdekében is. mint a béke ügyéért érzett felelősség. Az igehirdetés tartalmi gyarapodása Már a húsz esztendővel ezelőtt elhangzott püspöki beköszöntő is középponti kérdéssé tette a Szentírással való foglalkozást, és az igehirdetés ügyét. Ennek jegyében bontakozott ki a Szent- írás könyveihez írt kommentársorozat. s újra hangsúlyt kapott a bibliafordítói munka. Ennek jegyében erősödött az a meggyőződés. hogy Isten igéjét az ige- hirdetőnek jelen idejűvé kell tennie. A ma emberéhez kell szólnia. Ezért a prédikáció nem hangozhat abban az ortodox formában, amelv elvont hittételeket fejteget, de olyan pietista formában sem, amely visszavonul a lélek belső világába, hanem olyan embereket kell Isten igéjével megszólítania. akik a szocializmusban élnek, akik figyelnek a nemzetközi élet kérdéseire, akik közösségi módon akarnak élni a társadalomban. A Káldy püspök által adott ige- hirdetői útmutatásban Jézus áll a közéopontban. aki valóságos Isten. Kiiriosz, és valóságos ember, Diakonosz, aki mindenestől az embert szolgálja tanításában, gyógyításában, kereszthalálában és feltámadásában egyaránt. A Jézus Krisztusra tekintés egyrészt megóv attól, hogy pietista módon csak oelső vallásos körön vno.zogjon az igehirdető, mert Jézus éppen az semberszeretet felé irányít: másrészt megóv attól, Hogy szekularizált módon megfeledkezzék az igehirdető az Orról, aki szolgálatra küld. s teológiai tartalom nélkül .tekintsen az emberszolgálat fel adata i ra. A ma emberének szóló igehirdetés terén sokat segített D dr. Káldy Zoltán püspök 1977-ben megjelent „Hanem hogy Ö szolgáljon'' című prédikációé kötete, amelyet a lelkészt kar megtárgyalt abból a szempontból, hogy mit tanulhat belőle. A kötetnek ezzel a célkitűzéssel való megközelítése döntő fontosságú, mert így válik az evangélikus igehirdetés szolgálatának segítőjévé, iránymutatójává. Ahogyan a szerző megközelítette a textusokat, az már diafcó- niai teológia volt. A jó megközelítés, a jó alapvetés után lehet jól érvényesíteni ezt a teológiát. Ez azt jelenti, hogy a keresztyén ember hitéből fakadóan mindig ott van a világban, ahol baj van, feladatok várnak megoldásra, emberek szenvednek, vagy jólétükben nem tudják megbecsülni a nagyobb kenyeret, és ezáltal káros tagjaivá válnak annak a társadalomnak, amely őket felkarolta. Igen erősen küzd több igehirdetésben a keresztyén élet kérdéseinek elspiritualizálása ellen. Tehát minden olyan megoldás ellen, amely lehetővé teszi a lényeges dolgok kikerülését, és érdemi elmtézését. A prédikáció hallgatóit mint egész embert állítja oda Isten elé. testi-lelki szétszakítha- tatlan valóságukban. Érzékeny pontja a múlt felé for- du'ó. nosztalgiával rátekintő ke- resztyénség. a másoknak szolgálni nem hajlandó egyház. Az önmagát féltő, és a jöv.őtlenségén síró gyülekezet. A gyülekezetét „temető" gyülekezeti vezetőség. A kesergésre. kishitűségre, bénaságra. az engedelmességet és a diakómát ajánlja mindenütt gyógyszerként. A hazát, történelmi eseményeivel, nagv személyiségeivel, földrajzi szépségével, új építésének képével együtt ismételten megtaláljuk az igehirdetésekben. Magától értetődően összhangban azzal. ahogyan Jézus járt földi hazájában Isten teremtésének dicséretével. — Költők. írók. szép- mivű mondatai, gondolatai ismételten teszik vonzóbbá az evangélium életünkre szóló üzenetét. Káldy püspök feladatául tűzi ki a mai magyar evangélikus lelkésznek azt, hogy személyének és igehirdetésének határozott diakóniai karaktere és tartalma legyen. " Összefoglalás Ezt a húsz évet és benne Káldy püspök szolgálatát, az érti meg teljes jelentőségében, aki látja a fejlődést, a felfelé ívelést, a gyarapodást. az egyház életfunkciójának minden relációjában. A húsz év irányvonala továbbvezet és felfelé vezet a gazdagodás irányában, a már kiépített teológiai-elvi alapokon. Evangélikus egyházunk népe Isten iránti hálával tekint D dr. Káldy Zoltán püspök-elnökre, és Istennek köszöni meg a szolgálatán keresztül meanvilvánult útmutatást, helytállást, tanítást. MIKIN \l>ÁM ESPERES KÖSZÖNTÉSE FöMsztelendö Püspök Űr! Tisztelt Országos Presbitérium! Engedtessék meg nekem, hogy az Országos Egyház üdvözlése u'án tolmácsoljam a Déli Egyházkerület. nyolc egyházmegyéiének és több mint 150 gyülekezetének meleg, szeretetteljes köszöntését Káldy püspök úr mai nagy jubileumi évfordulója kapcsán. Hozom azoknak a gyülekezeteknek, presbitériumoknak üdvözletét. amelyek 20 esztendővel ezelőtt püsDöküknek választották Káldy Zoltán pécsi. lelkészt, a Tol na—báranyai Egyházmegye esperesét. A Déli Egyházkerület válságos időszakában adták le szavazataikat ezek a gvülekezetek és presbitériumok arra a lelkipásztorra, aki izzó egyházszeretetével. Krisztus evangéliumának sodró erejű hirdetésével, magyar népünk helyes úton való tárásának felismerésével, egyértelmű bizonyságtételével már akkor is kiemelkedett (Folytatás a 3. oldalon)
