Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-01-29 / 5. szám

Országépítés próbatételek között A Béke-világtanács küldöttsége Vietnamban HOMES CHANDRÁNAK, a Béke-világtanács elnökének ve­zetésével küldöttség járt az esz­tendő fordulóján a Vietnami Szocialista Köztársaságban. — A küldöttség tagja volt Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnökhe­lyettese, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője. Pethő Tibor sajtó- értekezleten számolt be a kül­döttség tapasztalatairól. AZ ÉPÍTŐ MUNKA ERED­MÉNYEINEK MEGTEKINTÉSÉ­RE érkezett a delegáció Vietnam­ba. Számos jelével találkoztak annak a hatalmas erőfeszítésnek, amellyel a szorgos vietnami nép egyrészt korábbi történelmi te­hertételéből, a gyarmati sorból, politikai és gazdasági függőség­ből származó lemaradását igyek­szik gyors lépésekkel behozni, másrészt az amerikai aggresszió következtében keletkezett fel­mérhetetlen károk nyomait el­tüntetni, az országot gazdasági­lag felerősíteni és a sokat szen­vedett vietnami nép életszínvo­nalát emelni. Ehhez sok segítsé­get ‘kap a vietnami nép a szocia­lista országoktól is, amelyek kez­dettől fogva segítőtársakat kap­tak bennük igazságos felszabadí­tó harcukhoz. A NEMZETI EGYSÉG MEG­TEREMTÉSÉÉRT FOLYÓ ÖSZ- SZEFOGÁSNAK is számos tanú­jelével találkozott a küldöttség. Hiszen ez a politikai háttér fel­tétlenül szükséges a talpraállás- hoz és a további gazdasági, tár­sadalmi haladáshoz. A beszámo­lóiból kitűnt, hogy ebben az ősz­szefogásban részt vállalnak a ke­resztyén egyházak, a buddhista és más vallási közösségek népü­ket szerető tagjai is. SAJNÁLATOSAN HÁTRÁL­TATTA EZT A KIBONTAKO­ZÁST és mindkét nép számára értelmetlen veszteségeiket oko­zott emberéletben és anyagiak­ban a szomszédos, és nemrég még a vietnami néppel küzdel­mében közösséget vállaló Kam­bodzsa aggressziója. A delegáció, amely éppen ennek a sajnálatos eseménynek az idején tartózko­dott Vietnamiban, közelről is megtekinthette a súlyos határin­cidens következményeit. De ta­núja lehetett annak az erőfeszí­tésnek is, hogy a Vietnami Szo­cialista Köztársaság miképpen igyekezett a nézeteltérések békés elrendezésének lehetőségét meg­keresni és a két nép számára csak hátrányokat jelentő szem­benállás feszültségét feloldani. A Béke-világtanács küldöttségének tagjai nyilatkozatukkal támogat­ták a vietnami kormány javasla­tát a vitás kérdéseknek a tár­gyalóasztal melletti rendezése ér­dekében. AZ ORSZÁGOS BÉKETA­NÁCS ELNÖKHELYETTESE BE­SZÁMOLÓJÁT követő felszóla­lásokban a jelen levők is a viet­nami néppel való szolidaritást juttatták kifejezésre és annak a reménynek, hogy a két nemrég még függetlenségéért együtthar­coló nép megtalálja a békés együttélés és egymás segítésének út>át- M. Gy. KIÁLLÍTÁS A fali Kárpit művészete A gobelin, a szövött kárpit szá­zadokon át virágzó műfaja ko­runkban a harmincas évektől in­dult el új hódító útjára. Ma már világszerte a szobrászat és a fes­tészet egyenrangú társaként sze­repel épületek belső díszítésére. A modern sima. nagy falfelületek új lehetőséget adtak a szövőmű­vészek képzeletének és tervezésé­nek. A falkárpit hazánkban Fe- renczy Noémi kezén lett magas­rendű művészetté, és váltott ki nagy elismerést. Az új nemzedék egyik legkiválóbb mesterének, Hajnal Gabriellának láthattuk most közel húsz esztendőt átfogó kiállítását a budapesti Műcsar­nokban. (Jelen számunk kézhez­vétele után még megtekinthető, vasárnap estig.) Az első évekből származó mű­vei a népművészettel való kap­csolatáról tanúskodnak. Annak a nagy ■ hullámnak a rezgését mu­tatják a falkárpit terén, amelyet Bartók és Kodály zenei vonalon indított el. Ezek az alkotásai a mese világához vannak közel. S ha későbbi témái továbbléptek is a népies körön, a díszítő motívu­mok mindvégig őrzik a népi mű­vészethez való belső hűségét. Meglepően szépet teremtett a faliszőnyeg művészetében az Írás alkalmazásával. Némely alkotá­sán versrészletek jelennek meg. A szöveg szerényen illeszkedik bele az összképbe, mégis kiemel­kedik a fő mondanivalóval. így Juhász Ferenc A csillagszemű ju­hász a kútban című verséből vett sorok. „Adám, Éva” tárgyú mű­vén a bűneset bibliai igéje szere­pel: „A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál.” A Jónás című alkotásán Jónás pró­féta könyörgését olvassuk: „A Seol torkából sikoltok ...”, és folytató­dik tovább a bibliai szöveg (Jón 2, 3/b—7/a). Képírásának a betűi igen változatos színezésükkel ra­gadnak meg. dikáló szent ezen a műalkotáson „a végtelen tér szabadságába kül­di a kalitkák lakóit.” Leonardótól örökölt mély gondolát! Az irodalmi és a keresztyén vo­natkozás egybecsendül a Balázs feliratú alkotásén. Szénit Balázs, Dubrovnik (Raguza) városának püspöke magasodik fel rajta, aki­nek tarkát vágták el. Szemközt néz velünk. Testén, mint valami­lyen üvegen át látjuk a dáknál tengerparti város tornyait, kőfa­lait, Onofrió kútját. S körülötte a gégeráikkial küszködő Babits Mi­hály megrázó szépségű Balázsolás versének néhány sorát: „Te isme­red a penge élét, . . a fulladás csatáját és rémületét... Te jól tudod, mennyi kínt bír az em­ber...” A szálakból és színekből épített képeit — még az ilyen fájdalmas tárgyút is — elkíséri a derű. Ba­lázs vértanú alakját fák leveles ágainak harmonikus, derűs hatá­sa veszi körül. Egyházi témájú műveiben az ikonok ábrázolás- módja jelenik meg a falikárpit anyagának és sző vési technikájá­nak az oldottságában, melegségé­ben. Valamennyi alkotásnak a színei elbűvölök és a szépség él­ményével szolgálják a mű mon­danivalóját. Két nagy, széles „ablakát” nem lehet elfelejteni. Az egyik: „Ki­látás északra”. Schaar Erzsébet szobráművész emlékének ajánlja, és joggal. A barna változatai egé­szen a legviiágosaibbág az egyhan­gú szürkeséget adják, mégsem lehangolóan. A „Kilátás délre” piros ablakkeretben a kék szín sötétedésével és világ06odásával hullámoztatja ugyanazt a látóha­tárt. Hajnal Gabriellának a kék — szinte a bibliai értelemben vett - öröm színe. Ve5reös Imre Ezek a falkárpitok már abba a témakörbe vezetnek, amelyben Hajnal Gabriella hozzánk külö­nösen közel áll: műveinek elég jelentős része egyházi vonatkozá­sú. Egyik nagyméretű falikárpit­ján Assisi Ferenc áll előttünk: madár száll a válla felé, jobb ke­ze pedig utolérhetetlen finomsá­gú mozdulattal emlékeztet közép­kori festményeknek az isteni vi­lágra figyelmeztető gesztusára. Alakja körül üres madárkalitkák tornyosulnak. A madaraknak pré­Megjelent Dóka Zoltán: Márk evangéliuma című könyve. Ara: 127,— Ft Kapható a Sajtóosztályon A szolgálat folyamatosságában Ügy történt a lelkészi szolgá­lat átvétele a budafoki gyüleke­zetben, mint a stafétabot átvé­tele a futópályán. így állapítot­ta meg ezt a tényt dr. Koren Emil, a Budai Egyházmegye es­perese, amikor 1977. december 4-én beiktatta a gyülekezet új lelkészét, Rőzse Istvánt. A BUDAFOKI GYÜLEKEZET IS már karácsony felé tekintett, mint többi gyülekezetünk. Már folytak az ünnepi alkalmakkal kapcsolatos előkészítő munkák. Visontai Róbert, aki ezen a nem könnyű szolgálati terepen 24 éven át végezte hűségesen a szolgálatot, megrokkant egészsé­gi állapota miatt már nem ve­hette fel a szolgálat terhét, kénytelen volt nyugdíjaztatását is kérni. Egyházi főhatóságaink hozzájárulásával a Nyugdíjosz- tály 1978, január 1-ével nyug­állományba vette. A formális hi­vatalátadást megelőzve szüksé­ges volt azonban a szolgálati stafétabot átvétele. RÖZSE ISTVÁN LELKÉSZ nem ismeretlenül kezdte meg önálló gyülekezeti lelkészi szol­gálatát Budafokon. Elődje hir­telen megbetegedését követően az egyházmegye esperesének megbízása alapján a két szom­széd gyülekezet, a kelenföldi és a csepeli, lelkészeivel és a gyü­lekezet áldozatra kész felügyelő­jével, Wunderlich Sándorral osz­tozott a budafoki gyülekezet gon­dozásában. Szolgálataiból megis­mert embert hívott el lelkészéül a budafoki gyülekezet. A SZOLGÁLAT FOLYAMA­TOSSÁGÁBAN történt a beik­tatás is. Az ádventi istentisztelet alapigéjére, Mai 3, 4—5-re épült az esperesnek a szolgálatra megerősítő igehirdetése, akinek KÖZÖS KOMMENTÁR AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSHOZ Heinz Schütte (NSZK) proíesz- szor, aki a Lutheránus Világszö­vetség Dar es-Salaam-í nagygyű­lésén a vatikáni egységtitkárság megfigyelőiéként vett részt, egy nyilatkozatában igazi ökumenikus lépésnek nevezte a nagygyűlés ha­tározatát, mellyel üdvözölte az Ágostai Hitvallás esetleges római katolikus elismerését. Hangsú­lyozta, hogy a bátorító nyilatko­zatok ellenére mindkét oldal to­ccatában van, a megvalósítás út­jában még számos súlyos akadály is áll. „Annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogyan értelmezi és ítéli meg az evangélikus egy­ház az Ágostai Hitvallást és hogy ennek az értelmezésnek a kato­likus egyház tanításával össze­egyeztethető voltát megállapít­hassuk, javasoltuk az Ágostai Hitvalláshoz egy közös evangéli­kus-katolikus kommentár elkészí­tését, melynek éppen a mai lá­tásra és a közelmúlt dialógusai­Lelkéssiktatás Budafokon nak eredményeire kell tekintettel lennié.” Mielőtt azonban egy ilyen kom­mentár elkészül, vagy — amit szintén nem szabad kizárni — megvalósíthatatlannak bizonyul, Schütte professzor véleménye sze­rint óvakodni kell a jóslásoktól ill. szkeptikus előítéletektől, és tü­relmesen várni kell. — DÜNAEGYHÄZA. A gyüle­kezetben öt év alatt az Evangé­likus Élet olvasása, terjesztése az ötszörösére emelkedett. Ugyanak­kor az előfizetők száma is meg­kétszereződött. A hívek megsze­rették a lapot, s hitéletük része­ként tekintik. Szolgálatot végez a lap családi otthonokban, beteg­ágyaknál. szórványhíveknél. Töb­ben vannak olyanok is, akik má­sok részére is megveszik ajándé­kul. a szolgálat liturgiájában Bencze Imre egyházmegyei jegyző és Reuss András külügyi titkár se­gédkezett. Majd a szolgálat kö­zösségét vállaló református gyü­lekezet gyülekezeti termében szeretetvendégség keretében folyt a közgyűlés a két helybeli pro­testáns gyülekezet, a reformá­tus és a baptista tagjainak rész­vételével, a kelenföldi, csepeli gyülekezet küldötteinek és ven­dégeknek a jelenlétében. ‘ AZ ÜJ LELKÉSZ IS ezen az együtt léten szólt L k 21, 34 alap­ján arról a Jézusról, aki előtt majd számadásra kell megálí- nunk, de aki magát Emberfiá­nak nevezte, itt élt és itt él ve­lünk, közösséget vállalt az em­berrel. A keresztyén embernek hétköznapi életének kis ügyei­ben éppen úgy, mint a nagy vi­lágot átfogó kérdésekben ennek megfelelően kell átgondolnia, hogy szolgálata miképpen illesz­kedik bele családja, gyülekezete, munkahelye és népe életébe. A MEGTERÍTETT „CSALÁ­DI” ASZTAL mellett köszöntöt­te a szolgálat stafétabotját át­vett lelkészt a fölöttes egyházi vezetők nevében dr. Koren Emil esperes, a Lelkészi Munkaközös­ség nevében Mezősi Györgyegy- házmegyei főjegyző, a szomszéd gyülekezetek nevében Bencze Imre kelenföldi lelkész, volt ta­nárai nevében dr. Groó Gyula teológiai tanár, a budafoki gyü­lekezet nevében Wunderlich Sándor gyülekezeti felügyelő, á helyi protestánsok nevében Tán- czos Zoltán református lelki- pásztor és a baptista gyülekezet megbízottja, a kortárs lelkészek nevében Missura Tibor kelen­földi másodlelkész. A beiktatásra kiküldött gyü­lekezeti körlevél már jelezte, hogy Rőzse István lelkész szol­gálatba állításává! a budafoki ádventi és karácsonyi istentisz­teletek szolgálati folyamatossá­gáról gondoskodott egyházunk. M. Gy. 1 A filmművészet nagy halottja CHAPLIN 1977 KARÁCSONY ÉJSZAKÁJÁN, 88 ÉVES KORÁBAN svájci otthonában elhunyt Charlye Chaplin. G. B. Shaw szerint „A film egyetlen zse­nije”. Ha nem is az egyetlen, mindenesetre azon­ban a legnagyobb. Születésének éve majdnem egybeesik a mozgó- fényképezés feltalálásával. Együtt nő fel ezzel a találmánnyal, amely azután életét meghatározta. A filmszínházak vetítővászna tette nevét és mű­vészetét világszerte ismertté s kedveltté. Ugyan­akkor Chaplin munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a sajátos műfaj, a film művészete kifejlődött, önállóvá vált s elindult világhódító útjára. A film, a tömegek olyan széles rétegeit, ér­te el, amiről a színház nem is álmodhatott. Chap­lin volt egyike azoknak, akik korán felismerték, hogy a film lényege a mozgás, a mozdulattal ki­fejezhető cselekmény, a gyorsan pergő események sorozata. Vagyis, hogy a film nem fényképezett színházi előadás. Ezért idegenkedett mindvégig a harmincas évek elején jelentkező hangos — beszélő — filmtől. Legnagyobb filmalkotásai a némafilm korába es­nek. Ezeket, utólag, maga látta el kísérőzenével, „hangkulisszával” s későbbi hangosfilmjeiben is — „A diktátor”, „Monsieur Verdoux”, „Rivalda­fény”, „Egy király New Yorkban” — megmaradt a filmszerűség, vagyis a mozdulat és arcjáték utolérhetetlen művészének. Legtöbb filmjének forgatókönyvét maga írta, ő volt a rendező s a zene szerzője is. LONDON SZEGÉNYNEGYEDÉBEN SZÜLE­TETT s dickensi regénybe ülő nyomorban telt gyermekkora. Már hatéves korában kénytelen ke­nyeret keresni; külvárosi színpadokon lép fel, ko­rán elhalt szülei vándorkomédiások. Iskolája a nagyvárosi, londoni, utca, a nyomornegyedek és a varieték világa. Tehetségével hamar feltűnt, fő­ként pantomimekben. 1913-ban társulata Ameri­kában lép fél s a következő év itt hozza meg első filmszerződését, heti 150 dollárért. Pár perces filmburleszkjeiben formálja meg emlékezetes fi­guráját, a keménykalapos, sétapálcás s mégis ág- rólszakadt, talmi eleganciájú kis csavargót. Ha­marosan, a húszas évek elején saját filmvállala- tot alapít, milliókat fektet be és keres, egész es­tét betöltő nagy filmjeivel, „A kölyök” „Arany­láz”, „Cirkusz”, „Nagyvárosi fények”, „Modem idők”, elindulja világhírnév útján. Filmjei millió­kat vonzottak* és vonzanak ma is a filmszínhá­zakba s ma már a filmművészet klasszikus alko­tásai közé számítanak. Nevének varázsa nem fa­kul. MIBEN VAN MŰVÉSZETÉNEK ÉS SIKERÉ­NEK TITKA? Hans Fallada szállóigévé vált re­gényeimének; „Mi lesz veled emberke?”, Chaplin filmművészete mindenestül illusztrációja, vagy ta­lán inkább a könyveimben feltett kérdésre adott válasz. Fallada könyvében a kapitalizmus társa­dalmi és gazdasági válságában szorongatott kis­ember sorsát írta meg annak idején. Ugyanez a témája végeredményben Chaplin filmjének is. Csakhogy módszere, eszköze a komikum, sokszor a tragikomikum. Maga teremtette figurája, az esetlenül csetlő-botló, minduntalan a modern idők könyörtelen gépezetének fogaskerekei közé kerü­lő, egy csöppnyi boldogságért, vagyis egy darab kenyérért, meleg otthonért sóvárgó emberkéje azonban egyúttal az igazság szívósan küzdő, bár szánalmas kudarcot valló s mégis keljfeljanesi- ként újra talpraszökkenő bajnoka is. Egy kissé afféle modern Don Quijote és Sancho Pansa egy- személyben. Sorsa a társadalom és a kor olykor maróan keserű, néha kacagtatóan kifigurázó bí­rálata. KÖNNY ÉS MOSOLY, az elkoptatott szólam ez­úttal pontos jellemzése a chaplini művészetnek. A szív, az emberség költője, minden filmje az emberben való bizakodás és az élet értelmében való reménység vallomása. A felviharzó kacagás könnyeket fakaszt — de végül is néha ezek a meghatottság könnyel. Még rövid, korai burleszk- jetben is sohasem csupán nevettetni akar — pe­dig aki derűt áraszt, máris nagy jót tett! — ha nem elgondolkoztatni is. Mégis szép az élet, ér­demes élni, minden csalódás, kudarc ellenére is. Ez a mégis — minden humor legmélyebb értelme — Chaplin mondanivalójának magva. Humorban ő sem ismer — akárcsak Karinthy — tréfát. A SZEGÉNYEK ÉS ELNYOMOTTAK SZÓSZÓ­LÓJA végül is gazdag ember lett. Keményen megdolgozott érte és sohasem felejtette el, hon­nan jött és hová tartozik. Ezért kellett az ötve­nes években elhagynia Amerikát, ahol hajszát indítottak ellene politikai ellenfelei. Svájcban te­lepedett le s itt dolgozott haláláig; tele tervekkel és munkakedvvel. • Élete végén elhalmozták kitüntetésekkel, nem­zetközi békedíjat is kapott. Mindennél több azon­ban, hogy a világ mozilátogató közönsége szívébe zárta. Ez a szeretet állít ércnél maradandóbb em­léket Chaplinnek. Groó Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents