Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-10-15 / 42. szám

\ öKumené ^ öKumené ^ öKumenS @ Szeptemberi napsütésben Siófokon Hosszabbak az árnyak és párá­sak a hajnalok, kevesebb a ven­dég ilyenkor szeptemberben a sió­foki parton. A mostoha nyár után mintha pótolni akarna valamit az időjárás, mert ragyogó napsütés­sel fogadta szeptember 25—29. között az európai egyházak kép­viselőit. Több mint nyolcvan résztvevő húsz országból, protes­tánsok, római katolikusok és or­todoxok tanácskoztak együtt ar­ról, hogyan segíthetnek megfé­kezni Európa egyházai a világra fenyegető árnyakat borító fegy­verkezési hajszát. ERW és egyéb „Miui-Nuks” Számos isimért szakértő elemez­te a nemzetközi helyzetet, ismer­tette a fegyverkezés mai tényeit. Magyarországról Simái Mihály protesszor. az ENSZ-Társaságok Világszövetsége elnöke. Bognár József professzor, a Magyar Tu­dományos Akadémia Viliággazda­sági Intézete igazgatója tartottak előadást., A résztvevők között gazdasági, szociológiai, tudomá­nyos szakértők voltak jelen a Né­met Demokratikus Köztársaság­ból, Svájcból, Finnországból az NSZK-ból. A mai körülmények között nem elég már ..csak úgy általánosságban” a -lefegyverzés, a béke mellett állást foglalni az egyházaknak. Az ERW. a neut­ronbomba rövidítése (Enhanced Radiation Weapon), arra utal. hogy olyan sugárfegyverről van szó. amelyik ugyan olvari hatal­mas erők felszabadítását jelenti, mint az atombombáknál is törté­nik, az egész folyamat viszont las­san megy végbe. így nem dőlnek romba a házak, nem ég ki a vi­dék. de halálos és sokszor csak bizonyos idő után gyilkoló sugár- fertőzést kapnak az emberek, az élőlények. Hideg és embertelen cinizmust, számító, kegyetlenséget takar minden olyan értékelés, amelyik a „Min.i-Nuks”. azaz az ún. „mini-nukleáris fegyverek”, vagy az ún. „humánus” fegyve­rek közé akarja sorolni és „ártat­lannak” minősíti a neutronbom­bát. Az elfogadott határozatokban Euróna egyházainak képviselői el­ítélték ezt a borzalmas fegyvert. nyi konferenciája volt. Az Euró­pa 26 országából 113 egyházat tö­mörítő szervezet 1975-ben előző­leg a Német Demokratikus Köz­társaságban. majd . Ausztriában tárgyalta meg azokat a kérdése­szen az Egyházak Világtanácsa és a Keresztyén Békekonferencia számos hasonló programot indí­tott el. Az is hozzájárult a Helsinki Egyezmény szellemének megvaló­A konferencia elnöksége két, hogyan tudnak Európa egy­házai a Helsinkiben megkötött Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Egyezmény szellemében hozzájárulni az enyhülés és lesze­relés előmozdításához. A konferencia határozatai rész­letesen kitértek ezekre a kérdé­sekre. Nemcsak azt ajánlották a tagegyházaknak, hogv a béke és lefegyverzés kérdéseit továbbra is tanulmányozzák, hanem gyüleke­zeti. nemzeti-egyházi és nemzet­közi szinten fölvilágosító, tanító, közvéleményt alakító munkára biztattak a béke érdekében. Az Európai Egyházak Konferenciája nem áll egyedül ezen a téren, hi­sításához, hogy a konferencia résztvevői közül sokan október l-én meglátogattak néhány gyüle­kezetei hazánkban a különböző tagegyházaknál, és megismerked­tek azok életével, prédikáltak és átadták kiküldő egyházuk üdvöz­letét. Siófokon szeptember végén ki­sütött a nap. Bearanyozta az őszi pompában mutatkozó fákat, be­ragyogta az arcokat. Az Európai Egyházak Konferenciájának részt­vevői azt kutatták, hogyan süt­hetne ki a béke és megértés nap­ja nemcsak Európára, de az eg4sz világra is. Harmati Béla Puszta Sándor: BEKE Hajlik- a hold arany ága bőid aranya a faágra hajlik az ág a gyümölccsel játszik a fény a szívemmel Pilisekből jön az este pár csillagot ejt szivemre a szívemre levelekre teríti az őszi csendre Biztonság — leszerelés — gazdasági élet A konferencia fő témája a fenti cím szerint a gazdasági élet ösz- szefüggéseibe állította be a kér­déseket. Hiszen éppen ezen a pon­ton találkozunk olyan nyugati vé­leményekkel, hogy a fegyverkezé­si hajszát azért nem lehet meg­állítani. mert mi lenne azzal a rengeteg emberrel, aki a fegy­vergyárakban és a kutatásban dolgozik. Azután azt is emleget­ni szokták, hogy a technikai ha­ladásnak. az ipari fejlődésnek is előnyére válik az a kísérletezési sorozat, amelvik a hadászati cé­lokra szánt összegek milliói fölött rendelkezhet. Ezekkel a megtévesztő vélemé­nyekkel szentben a szakértők ar­ra mutattak rá, hogy a jelenlegi fegyverkezési verseny minden népnek nagy terhet jelent. Meg­felelő hosszú íávú tervezéssel át­irányítva a gazdaság erőit, az élet és nem a pusztítás és kölcsönös fenyegetés céljára használva föl azokat, sohasem látott nagy gaz­dasági föllendülés volna lehetsé­ges. többek között a ma még éhező és sok gazdasági nehézség­gel küzdő népek fölemelése és megsegítése is elképzelhető volna. Ebben a kérdésben keleti és nyu­gati gazdasági szakértők, teoló­gusok és nem teológusok is egy véleményen voltak. A kérdés csu­pán. hogyan és mikor várható a gazdasági élet. békés célok érde­kében történő átszervezése világ­szerte > Európa egyházainak felelőssége A siófoki tanácskozás az Euró­pai Egyházak Szervezete harma­dik ún. Helsinki utáni tanuimá­ráteríti a világra csupa arapy minden ága csupa csend és csupa illat a szívem meg csupa csillag (Megjelent a költő „SZEMÉLYRESZÖLÓN” cinül kötetében, 1978- ban.) Tanévnyitó a Teológiai Akadémián (Folytatás az 1. oldalról) zeni egyik részét, mert azzal ép­pen az igehirdetésre adott felele­tet: „a legfontosabb ez: nem ma­gunkért. hanem másokért élni. Itt az Akadémián a társainkért, ta­nárainkért. hallgatóinkért. Maid a gyülekezetben azokért, akik kö­zé Isten küldött bennünket, az emberekért. Ez következik abból, hogy Jézus nekünk szolgál, és Jézust követni azt jelenti, hogv vállaljuk a szolgálat útját.” A TANÉV FÖ CÉLKITŰZÉ­SÉT a „bizonyosságra törekvés”- ben -foglalta össze a dékáni meg­nyitó. mert mindig fenyeget az el­bizonytalanodás kísértése.. Ezért kell bizonyosnak lenni az út fe­lől. meiven haladnunk kell: „már régen nem az útkeresés stádiumá­ban vagyunk, hanem a megtalált úton haladunk, melyet így neve­zünk: a diakónia útja... Bizo­nyosnak kell lennünk abban, hogy ez az út nem követeli a hit fel­adását. hanem éppen a hitnek az útja. Nem taktikázás, hanem be­csületes döntés az. hogy ezen az úton haladunk. Nem két külön dolog hinni és U-észt venni a tár­sadalom életében. Hamis teológia az. amely nem tudja egységben szemlélni az életet, és csak -a „lel­ki” dolgokkal, való foglalkozást tárttá a keresztyén ember köte­lességének. Mi pedig nem,akarjuk ezt a hamis teológiát művelni.” Kell a bizonyosság a tanításban is, és ebben segít minket -lutheri teológiai örökségünk. Ezért igé­nyeljük a magas színvonalú teo­lógiai tudományos munkát. Kell a bizonyosság a szolgálat végzé­sében is, és ehhez hitre van szük­ség. arra. hogv hivő lelkipászto­rokat neveljünk. És végül kell a bizonyosság azért is. hogy példa­mutató éÍetfolytéj.tással, elhiva­tottságunkat komolyan véve. kö­telezzük el magunkat szolgála­tunkra. Egész egyházunk javára és örömére lesz, ha e célkitűzé­seket á tanév folyamán követke­zetesen megvalósulni láthatjuk majd!' AZ AKADÉMIA FELVÉTELI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉ­SÉT dr. Selmeczi János igazgató olvasta fel. Eszerint 18 jelentke­zőből 16-ot vettek fel az első év­folyamra: Bakau Páter kecskemé­ti. Farkas Róbert tatabányai. Fé­nyes Zsuzsanna nagvtarcsai. Fe- renczy Péter budapesti. Hanvay Mária miskolci. Karcsics Magdol­na balassagyarmati. Kiss Péter szorhbathelvi. Koczor. Tamás bu­dapesti. Mekis Ádám békéscsabai. Pintér Márta ózdi. Pintér Mihály pilisi. Póczy Zsolt komáromi. Smidéliusz Zoltán réocelaki. Schreiner Tamás budanesti. Sza­bó X.ászló szombathelyi és Ve- rasztó Sándor budapesti gyüleke­zeti tagokat. Az a reménységünk, hogv kézfogásukkal valóban plkö. tetették macfukat ..ez értesz életet odaadó lelkészt szolgálatra”! Tóth—Szőllős Mihály Hogy is alakul a jövő? Azt hiszem, valami történt a technika világában, amit már alig tudunk nyomon követni. Az első időben, úgy a 19. század elejeit, az ipari forradalom szakaszában egymástól még jól elkülöníthető jelenségekként álltak előttünk a nagy feltalálások. Watt gőzgépe, Fulton gőzhajója, a Wright-fivérek kísérletezése a repülőgéppel egy-egy korszakos mérföldkövet jelentettek a technika országúti­ján. Alig több mint másfél évszázadot ölel fel indulásától ez a folyamat, s ma zavarban lennénk, ha rendet kellene teremtenünk a feltalálók s korszakalkotó vívmányaik világában. Ügy érzem, tulajdonképpen a sebesség „megdöntésével” kezdő­dött minden. Az emberiség évezredeken keresztül óránként átlag 5—6 km-es sebességet tudott elérni. Gyalog, lóháton, öszvéren vagy a szeszélyes szelekre bízott vitorláinak segítségével. A múlt század, elejéig ezt a sebességet nem tudta áttörni. Napóleon oroszországi vereségének hírét meg akarta előzni és minden eszközt igénybe vett, hogy hamarabb legyen Párizsban, maiit a rossz hír. Vilnától Párizsig — a kb. 2100 km-nyi utat — mégis két hét 312 óra alatt tette meg. Julius Caesar sem haladt lassabban 1800 évvel koráb­ban, de Nagy Sándor sem, amikor az Ossus-ig jutott. Viszont a vasút korúban ez a sebesség tízszeresére növekedett, s világunk 'egyszerre elkezdett zsugorodni. Valami tehát innen indult el. A sebesség, amely kezdett korlátlanná válni, amely az anyagot, kö­vetkezésképpen az embert is kiszabadította a gravitáció örök tör­vényéből, kezdte kiforgatni sarkaiból a világot. Mert ma pl. ezt a napóleoni utat egy óra alatt teszi meg az ember, s másodpercek alatt egy űrhajó. ALIG TÖBB, MINT HŰSZ ÉVE (1957. október 4..), lőtte fel a Szovjetunió az első műholdat, a Szputnyikot. Játékszernek hat ma már ez az 5S cm átmérőjű fémgömb négy antennaszerű csápjával. Nem tudtuk, mi célt szolgál, lesz-e jövendője. Sokan egyszerűen a technika bravúrjaként könyvelték el, s a budapestiek örök ciniz­musát szegezték ellenébe: ,,a negyedik emeleten nem folyik a víz­csap. de műhold kering már felettünk.” Ehhez a • „bravúrhoz” nem fűződött már név, mint az 1825-ben StoktOn és Darlington között megindult vasúthoz, gondosan álcázott laboratóriumokban tudós csoportok végezték névtelenül a kutatásokat, számításokat, és meg­jövendölték az ember kitörését a világűrbe. Az első „nagy ugrá­sok” szenzációk voltak. Lajka kutya a Szputnyik 2-ön. szovjet fényképfelvétel a Hold túlsó oldaláról, majd 1961-ben Gagarin, az első ember a világűrben. Akkor azt írtam róla, hogy ez a vállal­kozás legalább olyan korszakalkotó lépés, mint Kolumbus partra- szálása. volt Amerikában, 1942-ben. Azóta figyelemmel kísérem a szovjet—amerikai versenyfutási a. világűr meghódításáért. De olyan lelkesedésem, mint Gagarin repülésekor, már csak egyszer volt, amikor 1969-ben Amstrong és Aldrin landolt a Holdon. Megtekin­tettem a Nemzeti Múzeumban kiállított holdkőzetet, elolvastam az űrrepülésekről szóló tájékoztatásokat, a tv-ben látható híradókat is figyelemmel kisértem, de már egyik sem bírt számomra a szen­záció erejével. Napirendre, tértem felettük sok társammal együtt, mint akik már nem csodálkozunk a robogó vonaton, s nem felejtjük tekintet lin­ket az égen, ha egy szuperszonikus repülőgép elzúg feleltünk. A kérdés azonban változatlanul szorongatott, mi célja, értelme van az egésznek, s a végtelen ráfordítás mi hasznot hajt az emberiség­nek. Másszóval milyen jövőt jósolhatunk a technika eme csodái­nak? Pest eközben változatlanul Pest maradt, „Több lakást, több kényelmet, gyorsabb fejlődést itt lenn!” „Értelmetlen légi akroba­tika, amely szórakoztat, de haszontalan”. „A felettünk keringő több, mint kétezer műhold kizárólag katonai célokat szolgál” stb. — hangoztatta. NOS, NEM VAGYOK SZAKEMBER, tehát nincs is szakvélemé­nyem. De egy-két gyakorlati hasznát máris élvezzük a húszéves technikai forradalomnak. A háziasszonyok örülnek, hogy föztjük nem ég le a teflonbevonatú edényekben. A bevonat a műholdak burkának egyik komponense. De 'sokkal nagyobb hasznát vesszük a Telstar-holdaknak, amelyek segítségével kábelek nélkül telefon* összeköttetést teremthetünk világrészek között. New Yorkból To­kióba pl. úgy kell tárcsázni, mintha lakásomból Kispesten hívnák fel valakit. Vagy itt volt pl. az argentínai mundial. Abban a pil- lanhtban tudtam elkeseredni, amikor Gujdár alatt a magyar ka­puba gurult a labda. Ugyanígy a világűrkutatás eredményeképpen járhatunk zsebünkben a „minikomputerrel”, zsebszámoló gépekkel, amelyek félelmetes műveleteket tudnak másodpercek alatt megol­dani, nem is szólva a memorizálási képességükről. Az időjárást ma már a műholdak segítségével jelezhetik előre, s az óceáni ha­lászatban nélkülözhetetlen segítőtársak a műholdak, amelyek jel­zik a halak vonulását. A sort lehetne még folytatni. Egyszóval egy. s más gyakorlati haszna van már a világűrkuta­tásnak. Az első Szputnyiktól a Saturnusig megnőttek a méretek is, 58 cm-től 111 m-ig. Nemrég olvastam a Sterilben egy cikket, amely a jövő terveivel foglalozik. E szerint 1988-ban — tíz év múlva! — elkészül egy olyan űrhajó, amelyen 10 ezer ember fog élni. Ha­talmas, csőalakú szerkezet lesz ez, amelyen ugyanazokat a körül­ményeket teremtik meg, mint van a Földünkön. Lakótelepek, szán­tóföldek, gyárak, tavak, erdők lesznek rajta, de környezetszennye­ződés nem. A tervek szerint a jövő században még nagyobb. 32 km hosszú és 5 km átmérőjű űrhajók'készülnek 100 ezer ember befogadására. Építő és ipari nyersanyagot a Hold szolgáltatja, ener­giát. a Nap. El lehet-e hinni mindezt? De hiszen az eddigieket sem hittük, s ma már hozzátartoznak világunkhoz. R. P. Az Északi Egyházkerület felhívása Az Egyházkerület Elnöksége felhívja a lelkészek és segédlelkészek figyelmét a megüresedett ÖRIMAGYARÖSD-i (Vas m.) gyülekezeti lelkészt állásra. A javadalom az országos átlagon felüli. Az érdeklődők levélben jelentkezzenek az Északi Egyházkerület püspökénél (1085 Budapest, Vili., Üllői út 24.). AZ LVSZ ÉS AZ ORTODOX EGYHAZAK DIALÓGUSA A közeljövőben megindul a Lutheránus Világszövetség és az ortodox egyházak teológiai pár­beszéde. Az LVSZ Végrehajtó Bizottsága genfi ülésén megvá­lasztotta azt a 14 személyből álló bizottságot, amely hivatva lesz a? ortodox egyházakkal való párbeszédre. Damaskinos rne'ro- polita (Gení-Chambesyj erről a dialógusról így nyilatkozott: ..Ez a dialógus történetileg nincs le­terhelve. Éppen ezért ez egy iga­zi dialógus lesz, amelyben min­denki képviselheti nézetét, meg­van hatja hitét, ugyanaltkor lehe­tősége lesz a másikra hallgatni és ha erre szükség mutatkozik, a saját eddigi felfogásának elég­telen vonásait újra végiggondol­ni.!’ .....

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents