Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-10-01 / 40. szám

XL1II. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1978. október 1. Ara: 3,50 Ft f Ari köti ina metropoli 4 a RÓMÁBAN részt vett az új pápa beiktatásának ünnepségén az «'ősz ortodox egyház képviseletében. A római programok között halt meg szeptember 5-én, szívroham következtében; 49 éves korá­ban Nyikodim leningrádi és novgorodi metropolita. a Keresztyén Békekonferencia tiszteletbeli elnöke. Hazájától távol, szolgálat köz­ben, egyházi külügyi munka során halt meg. LENINGRÁDBAN volt a temetése, szeptember 10-én, ahol Juve­nali j metropolita végezte az istentiszteleti' szolgálatot, Pimen pát­riárka mondta a gyászbeszédet. A Vatikánt Willebrands bíboros, a vatikáni keresztyén egységtitkárság elnöke képviselte, két püspök kíséretében. A Keresztyén Békekonferencia tagegyházai delegációk­kal képviseltették magukat. Ezenkívül jelen volt a svéd érsek, a finn érsek, az anglikán egyház egyik püspöke, valamint az Egyhá­zak Világtanácsa főtitkárhelyettese. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának delegációja D. dr. Ottlyk Ernő püspök ve­zetésével dr. Kürti László református püspökből. Laczkovszki János baptista elnökből és dr. Berki Feriz ortodox esperesből állt. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIÁBAN történelmi jelentő­ségű volt Nyikodim metropolita szolgálata. Már az első Keresztyén Béke-világgyűlésen 1961-ben Prágában kiemelkedő előadást tartott a béke teológiájáról, amelyben a világbéke és Isten békessége kö­zötti kapcsolatot tárgyalta. Innentől kezdve szolgálata elválaszt- hatatlanná vált a KBK-tól. Előbb alelnöke volt a mozgalomnak, majd 1971-ben a JKBK elnökévé választották. A mozgalom élenjáró teológusa volt. aki bölcsen tudta a KBK-t úgy vezetni, hogy tábora egyre szélesült és nemzetközi tekintélye egyre növekedett. Amikor pedig szívbaja miatt kénytelen volt elnöki tisztéről lemondani, ez ev júniusában örökös tiszteletbeli elnökké választották. AZ EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS MOZGALMÁBAN is kiemelke­dő szerepe volt. 1959-ben ö vezette a tárgyalásokat arról, hogy az orosz ortodox egyház belépne az Egyházak Világtanácsába. 1961-ben az Egyházak Világtanácsa Üj-Delhiben tartott nagygyűlésén lépett be az orosz ortodox egyház és vele együtt a kelet-európai egyházak az egyházi világszervezetbe. Ez döntő esemény volt. mert innentől kezdve nemcsak a protestáns egyházak, hanem a világ ortodox egy­házai is csaknem teljes számban részt vesznek az ökumenikus moz­galomban. Nyikodim metropolita egyházának reprezentánsaként ki­emelkedő szerepet vitt az Egyházak Világtanácsában, amely bevá­lasztotta a központi bizottságba, a végrehajtó^bizottságba, majd az 1975-ös Nairobiban tartott nagygyűlés óta egyike volt az EVT elnö­keinek. — XXIII. János pápáról életrajzi könyvet írt. amely német nyelven is megjelent. Ökumenikus érdeklődése a katolikus egyház felé is irányult, számos tárgyaláson vett részt a Vatikánban. — Ve­zető egyénisége volt az összortodox konferencia Rhodos .szigetén tar­tott nagygyűlésének és mindvégig irányító szerepet vitt az ortodox egyházakkal való tárgyalásokban. AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZBAN nagy tekintélyt vívott ki magának. 1960-ban szentelték püspökké, ugyanettől az .évtől kezdve volt az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetője. 1961-ben lett érsek. 1963-ban kapta meg első teológiai díszdoktorátusát a prá­gai Comenius teológiai fakultáson. Ugyancsak ebben az évben lett leningrádi metropolita.,1955-ben érte el a teológiai kandidátusi fo­kozatot. majd 1975-ben a leningrádi Teológiai Akadémián a teológia doktorává avatták. Közben hazánkban á debreceni Református Teo­lógiai Akadémia avatta díszdoktorává. Ugyancsak ezt a tudományos fokozatot adományozta a varsói, a szófiai, a bukaresti teológia is. EGYHÁZTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ a szolgálata mind a KBK-ban. mind az EVT-ben. mind a Vatikánnal való kapcsolatok­ban. mind az egyházi nemzetközi életben, mind az orosz ortodox egyházban. _________ 0ttlyk Ernő ER ŐSZAKMENTESSÉGBEN TÉTLENKEDNI, DE AZ ERŐSZAKOT ELÍTÉLNI? Az Egyházak Világtanácsa anti- rasszizmus programjának vezető­je. Baldwin Sjolletna, megerősí­tette az EVT elkötelezettségét, hogy mérlegeljék — a déli Afri­kában fenyegető erőszak és az igazságos harc kérdése kapcsán — milyen is legyen a keresztyé­nek helyes magatartása. Az EPD munkatársának ar-ra a kérdésére, hogy véleménye szerint az egy­házaknak támogatniuk kell-e az apartheid rendszer elleni erősza­kos harcot is. Sjolletna így felelt: „Nem hagyhatjuk figyelmen kí- i vül azt a tényt, hogy (a második világháború alatti) megszállt Európában keresztyének is igaz­ságosnak tartották az ellenállási harcosok ügyét. Nincs jogunk el­ítélni másoknak az erőszakhoz való jogát, ha az igazságosságért harcolnak, ha mi magunk ugyan­azért a célért erőszakot alkalmaz­nánk." A nyugati országoknak egyéb­ként „az egyik leghatásosabb erő- szakmentes eszköz" áll rendelke­zésükre az apartheid rendszer felszámolására, éspedig „a pénz­ügyi támogatás megvonása". A gazdaságnak ezt a befolyását mégse használják. ..mert a nyere­ség meggyőzőbb az igazságosság­nál”. Amikor azt kérdezték tőle, hogy az EVT munkatársai által a dél-afrikai helyzetről készített és valamennyi EVT-tagegyháznak megküldött dokumentumot, mely állást foglal az igazságos harc jo­ga mellett, miért nem egyeztet­ték a dél-afrikai egyházakkal, Sjollema így válaszolt: „A genfi munkatársak által készített és nem hivatalos tekintélyű • doku­mentumokat általában nem szok­ták megtárgyalni az érintett egy­házakkal.” Dél-Afrika egyházai­val összefüggésben ráadásul egy másik probléma is van. Bár az egyházak tagságának többsége fe­kete bőrű, az egyházi vezetők mégis fehérek, és a döntéseket is általában a fehérek hozzák. Szó szerint ezt mondta Sjollema: „Hogyan lehet az egyháznak fi­gyelembe vennie az elnyomotta­kat? Ez a pont az egyházakon be­lüli diszkrimináció és faji elkü­lönítés egész kérdését veti fel.” Együtt az evangélium szolgálatában David M. Preus látogatása „Ismerünk bennetek, köszön­jük Krisztus iránti hűségeteket, értékeljük a veletek való közös­séget” — mondotta David W. Preus amerikai püspök a kelen­földi gyülekezet termében négy egyházmegye lelkészei előtt tar­tott előadásának bevezető kö­szöntésében. Gyülekezeti lelkészből elnök David W. Preus, az Amerikai Lutheránus Egyház (American Lutheran Church) elnöke és fe­lesége. Anne, egyházunk elnök­ségének' meghívására érkezett magyarországi látogatásra. Egy- .házelnökké való megválasztása előtt 23 évig gyülekezeti lelkész­ként szolgált. Korábban egyház­kormányzati tisztségből vagy pro­fesszori katedráról választottak vezetőt, ezért volt első mondata, amikor magáról beszélt: „Gyüle­kezeti lelkész vagyok.” Az Amerikai Lutheránus Egyház A kereken 2,5 milliós tagságú egyház 1960-ban alakult öt nem­zetiségi alapon szerveződött evangélikus egyház egyesülésé­ből. Hálásak azért az örökségéit, melyet az etnikai csoportok ré­vén kaptak, de az unió tette le­hetővé, hogy nyitottak legyenek az egész társadalom, a társada­lom minden rétege — feketék, la­tin-amerikaiak — felé is. Az Amerikai Egyesült Államok te­rületén 18 egyházkerületbe tömö­rülő egyl>áz 5000 gyülekezetében 6000 lelkész szolgál. Az egyház- kerületek szervezik és segítik a gyülekezeti munkát, az országos központ irányítja a gyülekezete­ken kívüli-belüli, valamint a kül­földi munkát. Az elmúlt 20 év során 800 új gyülekezetük ala­kult. 160 otthonban gondoskodnak idős emberekről és fogyatékos gyermekekről. Lelkészeiket négy szemináriumban képezik, ezek közül három szeminárium közös egy másik nagy evangélikus egy­házzal (Lutheránus Egyház Ame­rikában). A St. Paulban levő kö­7.ÖS szemináriumban 800 hallgató tanul. A világ 16 országában vé­geznek missziói munkát. 15 lel­készüket pedig „kölcsönadták” az NSZK-beli evangélikus egyhá­zaknak, mivel azok lelkészhiány- nyal küzködnek. Előzményi! k Bár 1969-ben a Lutheránus Vi­lágszövetség elnöke, Fredrik A. Schiotz — aki akkor az Amerikai Lutheránus Egyház elnöke is volt —, már járt hazánkban, ennek a mostani látogatásnak a közvetlen előzménye mégis az a körút, me­lyet Káldy Zoltán püspök-elnö­künk tett • két évvel ezelőtt Da­vid W. Preus meghívására Min- neapolisban és néhány környező államban. Vendégünk, aki tavaly óta a Lutheránus Világszövetség egyik alelnöke, melegen emléke­zett vissza erre a látogatásra, ki­váló szolgálatnak* nevezte, mert püspökünkben nyílt és tisztessé­ges keresztyén embert ismertek .meg. aki őszintén vett részt a be­szélgetésekben. Előadás A négy egyházmegye lelkészei részére tartott előadás címe. ez volt: „Az igehirdetés, mint Isten dicsérete". Arról szólt az előadó, hogy az igehirdetés úg.v lehet -Is­ten dicsérete, (1) ha behatol az adott kultúrába, de mégse szívó­dik fel benne. (2) ha nem emberi cselekedeteket igazol, hanem bűn- bocsánatot hirdet, (3) ha nem ga­ranciákat hirdet az életre, hanem Jézus Krisztus követésébe hív, (4) ha kicsendül belőle Isten cselek­vésének objektivitása és a hit szubjektivitása is, és (5) ha úgy áll ellen a szórakoztatás igényé­nek, hogy az evangéliumot szó­laltatja meg szenvedéllyel, lelke­sen. a mindennapi életre nézye. Az egyes tételeket, sokoldalúan il­lusztrálták az amerikai egyházi élet valóságából vett példák, me­lyek az igehirdetés különféle kí­sértéseit érzékeltették. Várakozások A vendégeket Káldy Zoltán püspök-elnök munkatársai köré­ben fogadta, .vagyis abban a kör­ben. ahol először, számolt be 1976-os amerikai útjáról is. Itt szólaltatta meg azt,, a várakozást is. mellyel erre a látogatásra te­kintünk: szeretnénk mélyebb kapcsolatot az amerikai evangé­likusokkal, szeretnénk tanulni tő­lük. és ez lehetséges is, hiszen a gyülekezeti munka formája — legalább is alapjaiban. — hason­ló. és. azt várjuk, hogy nemcsak egyházaink, hanem népeink kap­csolata' is mélyük Reméljük, hogy mi is tudjuk segíteni az amerikai evangélikusokat diaköniai teoló­giánkkal és tapasztalatainkkal. Benyomások Bizonyára nem kizárólag Da­vid W. Preus szavai, hanem a személyes tapasztalatok is mo­tiválták Káldy Zoltán püspököt, amikor testvéregyházunkkal és szolgálatával kapcsolatban az im­ponáló méreteket, a sokoldalúsá­got és a szervezettséget hangsú­lyozta. Biztosította a vendéget, hogy a Magyarországi Evangéli­kus Egyház is missziót és evan- gélizációt végző egyház, ha kW sebb méretekben is és ha — a társadalmi rendszerből, valamint múltunkból fakadóan — sok te­kintetben eltérő helyzetben is. Villanások önmagunkról Hazánk és egyházunk múltjá­nak vázlatos felrajzolása után Káldy Zoltán a szocialista tár­sadalomban való útkeresés küz­delméről szólott. A jelen helyze­tet négy ponttal jellemezte: (1) Állam és egyház viszonya rende­zett. A felmerülő kérdéseket tár­gyalások útján oldják meg. (2) Az evangélium ereje élteti-tartja egyházunkat. A gyülekezeti élet különféle alkalmai közül kiemel­te a bibliaórák és az úrvacsora fokozódó jelentőségét. (3) Bízunk az evangéliumban, de látjuk az utánpótlást, az ifjúságot is. ör­vendetes például a teológiai ta­nulmányokra jelentkező fiatalok magas száma. (4) Örömeink közé tartozik a négy éve felépített új Teológiai Akadémia, a két éve megjelent új ökumenikus biblia­fordítás, az eleven sajtómunka és a kántorképzés szolgálata. Egyházi intézmények }A sajtóosztályon Harkányi László tördelő-szerkesztő külön­böző kiadványainkat mutatta be. A pesthidegkúti szeretetotthon­ban pedig Muncz Frigyes igazga­tó kalauzolta a vendégeket, akik nagyon szívesen időztek az idő­sek és a beteg gyermekek között. Állami Egyházügyi Hivatal Miklós Imre államtitkár, az Állami. Egyházügyi Hivatal elnö­ke is fogadta David W. Preus püspököt és beszélgetést folyta­tott vele. A találkozón jelen volt Káldy Zoltán püspök-elnök. Elmaradt istentisztelet Erről is szólni kell. A Buda- pest-Deák téri gyülekezet és Irsa evangélikusai hiába várták a vendégeket. A program szerint tervezett és hirdetett istentisz­teletre nem érkezhettek meg, mert Preus püspöknek az LVSZ alelnökeként részt -kellett vennie az I. János-Pál pápa hivatalba lépése alkalmából rendezett ün­nepségen a Vatikánban, ezért csak két nappal később érkezhe­tett Budapestre. A pápai kihall­gatáson már nem volt jelen, ak­kor már előadását tartotta a lel­készeknek. Közösség Egymástól távol élő egyházak között is lehetséges és van kö­zösség. Jók a találkozások, láto­gatások, kapcsolatok, mert ezek­ben ez a hitbeli közösség látha­tóvá. megélhetövé és építhetővé Reuss András HEINZ KLOPPENBURG HETVENÖT ÉVES Heinz Kloppenburg egyházfő­tanácsos május 10-én betöltötte 75. életévét. Szolgálatát Olden- burgban és Westfáliában lelkész­ként kezdte, a hitleri időkben el­hallgattatták. 1947 és 1950 között az Egyházak Világtanácsa mene­kültekkel- foglalkozó osztályát ve­zette. 1953-tól kezdve teljesen az egyházak békeszolgálatának szán­ta magát. Egyik alapítója az Európai Egy­házak Konferenciájának, egy idő­ben a1 Keresztyén Békekonferen­cia alelnöke és a nyugatnémet regionális konferencia elnöke Is volt. A KBK-hoz való jelenlegi viszonyát így jellemezte: ..Tiszt­ség nélküli jó kapcsolatok,” Heinz Kloppenburg kiadója a Brémában megjelenő ...Junge Kir­che” című folyóiratnak. HAFENSCHER KÄROLY SIGTUNÄBAN RÓMAI KATOLIKUSOK AZ USA-BAN is a teljes lakosság 23nn-a római katolikus. A 32 amerikai érsek­ségben 18 625 római katolikus plébánia van. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban hivatalosan közzétett sta­tisztika szerint 49.8 millió római katolikust tartanak nyilván, vagy­A Lutheránus Világszövetség és a Vatikán közös munkabizott­sága október 2—9-ig tartja idei munkaülését a svédországi Sig­tunában. Az ülésén részt vesz dr. Hafenscher Károly budapes­ti lelkész, aki tagja ennek a munkabizottságnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents