Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-08-13 / 33. szám

Végessetek diakóniát mindenütt Lelkésziktatás Cinkotán A helsinki záróokmány minden tételét maradéktalanul teljesíteni kell A főváros legősibb gyülekezete á XVI. kerület külső részén el­terülő Cinkota. Evangélikus szlo­vákok települtek ide a dombokra és felépítették templomukat, mely késznek és gyülekezetnek egyfor­mán el kell fogadni, hogy Ö szol­gáljon nekik.” „A lelkészi szolgálat Krisztus­követés is. Meg kell keresni láb­nyomát és abba lépni... ezek a lábnyomok elvezetnek a sírókhoz, gyászolókhoz és mindazokhoz, akiknek bűnbocsánatra van szük­ségük. A lelkésznek rá kell nyit­nia, az ajtót ezekre a gyülekezeti tagokra, meg kell keresni őket. A diakóniai teológia értelme abban van, hogy egész életemet máso­kért áldozom fel. A cél: minél többet adni a másiknak — ahogy Krisztus tette a kereszten.” A hivatalos beiktatás szolgála­tát Virágh Gyula esperes végezte. Az ünnepi szolgálatban harma­dikként a lelkész édesapa: Sza­lag Kálmán lovászpatonai lelkész segített, akinek meghatódott han­gú imádkozásán az egész gyüle­kezet megérezte az édesapai sze- reteten túl a szolgálatra való bo­csátás áldását is. A BEÍRATOTT LELKÉSZ IGE­HIRDETÉSE Gál 5,13/b alapján mintegy válasz volt a püspöki igehirdetésre. ,.A sokszor bonyo­lultan fogalmazó Pál apóstol most végtelenül egyszerűen szól: sze- retetben szolgáljatok egymásnak! Ez teljes életprogramot jelent. Csak egymásnak élhetünk és ez a szolgálatban teljesedik. Végezze­tek diakóniát mindenütt! — hang­zott a programadás saját maga és a gyülekezet felé. Nemcsak egy­másnak, hanem szívünk szerete- tével ki kell nyílnunk mindenki felé: más felekezetűek és nem ke­resztyének felé, a kerület egész lakossága felé.” A beiktató istentiszteleten együtt volt a fogadó gyülekezet és a „búcsúzó” gyülekezet nagyszámú küldöttsége is. Két énekkar szol­gálata tette még ünnepélyesebbé az alkalmat: a cinkotai gyüleke­zet énekkara Kapi Gyula zsoltár­feldolgozásával segítette a gyüle­kezetét a fohászkodásban, a nyír­egyházi gyülekezet énekkara pe­dig J. S. Bach korálfeldolgozásá- val adta áldását és fogadta -el lelkésze távozását. Az orgonánál Gáncs Aladár, a nyíregyházi gyü­lekezet főorgonása szolgált. A BEIKTATÁST KÖVETŐ KÖZGYŰLÉSEN először Virágh Gyula esperes köszöntötte az egy­házmegye nevében az. új lelkészt. Azután Blatniczky Jenő mond­ta el köszönetét a 44 éves szolgálatért. Rimay László re­formátus lelkész, Mónus Dá­niel baptista lelkész, Szepcs Ottó. római katolikus plébá­nos tolmácsolták gyülekezeteik köszöntését. Solymár Péter a csö­möri, Győri János a nagytarcsai és az összes szomszéd gyülekezet nevében köszöntötték a lelkészt. A cinkotai gyülekezet nevében Bátovszki János felügyelő. Bog­nár Ferencné, Balázs István, Fóti Erzsébet és Terényl Zsuzsanna, a mátyásföldi fiókgyülekezet nevé­ben Farkas Sándor felügyelő szó­lott. Káldy Zoltán püspök záró sza­vaiban együtt mondott köszöne­tét a távozó lelkésznek hűséges szolgálatáért, a gyülekezet veze­tőségének példaadó magatartásá­ért, a lelkészlakás és gyülekezeti terem megújításáért, és a nyír­egyháziaknak azért, hogy elkísér­ték papjukat új szolgálati helyére. Tólh-Szöllős Mihály Mátyás Ferenc: ANYÁM Előbb kezem fogta anyámat, szorítva, mint később a bánat, érezzem a szomorúságot, ha vele nézem a világot. Szemem kutatta őt, ha dajkált, hadd lássam jövőm szülőarcát, — s tekjntete hordozott engem a legőszintébb szerelemben. És mentem utána elszántan mezítlábasán a pusztában, arany patkót, szárnyat akartam, s száraz szőlőkaró maradtam. S az volt a halálhoz a kezdet, midőn bennem meghalni kezdett, emlékét, ha idézi ajkam: visszhang csupán egy madárdalban. Mini szervezetben a magas lás; belémszökött, így lássam hasznát, — s véremben vírusként marad meg, lázkeltő gyulladása esz meg. egy régi Árpád-kori templom alapjain emelkedik. Jelenleg na­gyon kopott a külseje, mert „mű­emléki feltárást” végeztek rajta, fel akarták kutatni, mennyi a régi és mi az új az épületben. Az Országos Műemléki Felügyelőség vette kézbe a felújítást, mert ez a templom a főváros pesti oldalá­nak legrégibb műemlék épülete. Reméljük, most. már hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok. EBBEN A RÉGI TEMPLOM­BAN FIATAL PAPOT IKTAT­TAK BE július 16-án, vasárnap délután. Az ünnepi alkalomra úgy megtelt a templom, hogy az iktatásra érkező D. dr. Káldy Zol­tán püspök, Virágh Gyula espe­res és a kíséretükben levő lelké­szek csak szűk folyosón jutottak be az oltár elé. Ez év elején kérte nyugdíjaz­tatását a gyülekezet volt lelké­sze: Blatniczky Jenő, aki 44 éve szolgált hűségesen a gyülekezet­ben, mint a Blatniczky család harmadik lelkész tagja! Egy év­századon keresztül forrott össze ez a lelkészcsalád a cinkotai gyü­lekezettel, a nagyobb családdal. Az utód is lelkészcsaládból jött: Szalay Tamás, aki nyíregyházi gyülekezeti. szolgálatát cserébe fel a főváros peremén végzendő lel- készi munkával. A gyülekezet vezetői komoly érettségről, felelősségről és egy­házhűségről, de szolgálatkészség­ről is bizonyságot tettek. A püs­pök köszöntésében név szerint kiemelte szolgálatukat és köszö­netét mondott nekik. Érdemes ne­vüket itt is feljegyezni példaként is. de a megbecsülés jeleként is: Bátovszki János felügyelő, Csielka György. Fábián István és Varga István gondnokok. Nem csupán a munka szervezői és végzői vol­tak, melynek eredményeként gyönyörűen megújult a papiak és kicsinosodott a gyülekezeti terem a beiktatásra, hanem munkájuk abban is megmutatkozott, hogy a gyülekezet nem a maga erejére és ismereteire támaszkodva kere­sett alkalmas lelkipásztort, ha­nem püspökét kérte meg, küldjön lelkészt a gyülekezetbe. A BEIKTATÓ ISTENTISZTE­LET IGEHIRDETÉSÉT a püspök Jn 12,26 alapján végezte. ,,A lel- készi munkát szolgálatnak szok­tuk nevezni. Ez a „szolgálat” el­sősorban Krisztusnak való enge­delmesség. Akaratomat szinkron­ba hozom az Ö akaratával. Lel­De pora is formál azóta, tisztasága az ingem gyolcsa, reményem hozza szálló jelkép, mint mosolyát a halott lepkék. Kalapomat a porba dobtam, egy falat napért úgy bolyongtam a dermedt országból közétek, hogy lássam, anyám, nevetésed. Most a Tejútról néz le anyám, s a tél tükrében Is él a nyár, — látja közietek, hullt virágok, arany patkóval merre járok. (Megjelent a „LÉGÖRVÉNYBEN” című kötetben, 1976.) Káldy Zoltán püspök felszólalása, a záróokmány aláírásának évfordulóján AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA július 28-án ünnepi ülést tartott a Par­lament Vadásztermében a helsinki záróokmány aláírásának. harma­dik évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett az Európai Bizton­ság és Együttműködés Szovjet Bizottságának küldöttsége is. A. P. Sityikovnak, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa elnökének, a szovjet bizottság elnökének vezetésével. Az ünnepi ülésen, amelyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront és a magyar nemzeti bizottság elnöke nyitott meg, Péter János, az or­szággyűlés alelnöke tartott beszámolót az európai biztonság és együttműködés helyzetéről és a társadalmi mozgalmak ezzel össze­függő feladatairól, majd A. P. Sityikov elemezte az összeurópai ta­nácskozás utáni fejleményeket. A KÉT FŰREFERÁTUMOT KÖVETÖLEG elsőnek D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök szólalt fel és tolmácsolta az ünnepi ülés részt­vevői előtt hazai egyházainknak a helsinki záróokmánnyal, az alá­írás óta eltelt időben történt idevonatkozó fejleményekkel kapcsola­tos állásfoglalását, A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNY ALÁÍRÁSÁNAK 3. ÉVFORDULÓ­JA ALKALMÁBÓL mi, egyházi emberek, idehaza változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy ez a záróokmány rendkívül nagy je­lentőségű, sorsdöntő jelentőségű, jövőbe mulató jelentőségű és egyér­telműen ellene vagyunk minden olyan álláspontnak, akciónak, amely a záróokmányt el akarja szürkíteni, azt semmisnek akarja tekinteni, jelentéktelennek akarja minősíteni és szívesen küldené papírkosárba. Ha ez a záróokmány nem volna meg, most kellene minden erővel, minden tudás, minden akarás latba vetésével létrehozni. Olyan do­kumentum ez, amelyet nem egyszerűen dokumentumnak tekintünk, hanem forrásnak, az élet, béke forrásának. A hazai egyházak amellett vannak, hogy ennek a záróokmánynak minden tételét maradéktalanul érvényesíteni kell. Mi, egyházi embe­rek, is beleadjuk a magunk erejét, hogy ezek a határozatok végre­hajtassanak. A Ml EGYHÁZAINK EGYÉRTELMŰEN A BÉKE MELLETT VANNAK és ez ne legyen frázis. Meggyőződésünk szerint keresz­tyén egzisztencia nem létezhetik anélkül, hogy a keresztyén ember, a keresztyén egyház ne csak beszéljen a békéről, ne csak szép elmé­leteket mondjon a békéről, ne pusztán teológizáljon a békéről, ha­nem fáradozzék, erőfeszítést tegyen a békáért. Mellette vagyunk a leszerelésnek, mellette vagyunk a békés egy­más melleit élésnek, mellette vagyunk a bizalmi légkör fejlesztésé­nek, mellette vagyunk, hogy nemzetközi szinten a megértés szelleme és ne a gyűlölködés szelleme uralkodjék. MEG VAGYUNK IIÓL.A GYŐZŐDVE, hogy Európa népeit, de a világ népeit is összeköti két olyan tényező, amely leradírozhataí- lan és letagadhatatlan. — Akár szocialista társadalmi rendben, akár kapitalista' társadalmi rendben élnek.- az terrn berek, van egy nagyon fontos sajátosságuk éspedig az, hogy emberek. Lehet a nevük előtt különböző előjel, akkor is emberek. $22;- cRféft'finely kapocs, amiből ki lehet indulni. Akkor is, amikor nehézségek és problémák adódnak társadalmi rendszerek és azok versenyei közben. A másik tényező, hogy az emberek akár szocialista, akár kapita­lista társadalmi rendben élnek, élni szeretnének, élni! Ez olyan két pont, amire lehet építeni, amiből ki lehet indulni, még a különböző­ségek ellenére is, közösen. LEGYEN SZABAD NÉHÁNY MONDATOT SZÓLNOM ARRÓL, hogy mi ellen vagyunk. Ellene vagyunk egyértelműen mindenféle háborúnak. Nemcsak a nukleáris háborúnak. Elutasítjuk azoknak a ténykedését, akik háborús hisztériát szítanak világunkban, veszé­lyeztetve az emberi méltóságot és az emberi életet. Ellene vagyunk a fegyverkezési verseny esztelenségig való fokozásának. Igenis, mert ma már eszlelenség, ami nyugati részről történik a fegyverkezési verseny fokozására. Ellene vagyunk mindenféle vádaskodásnak, rá­galmazásnak, bizalmatlanságkeltésnek, gyanakváskeltésnek, ami nyu­gati körökben nagyon divatos. Ellene vagyunk minden míioszköltés- nek. Pl. a szovjet veszélyről szóló mítosznak, i AMERIKÁBAN EGYES TUDÓSOK AZON FÁRADOZNAK, hogy kimutassák tudományosan, hogy hat-hét évenként változik a világ­ban az enyhülés és a feszültség. Most benne vagyunk állítólag a hul­lámvölgyben, s így a feszültség periódusa következik. Ez költött ideológia. Én ilyenfajta predestinációban nem hiszek, hogy kényte­len volna a világ beletörődni abba, hogy 6—7 évenként feszültség és enyhülés váltogatják egymást. Abban hiszek, hogy ha az emberiség, a jóakaratú emberiség összefog, akkor azt a periódust, amit kapitalista tudósok a feszültség periódusának mondanak, le tudjuk győzni, mert van hozzá jóakaratunk és van hozzá erőnk. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK EZT KÖVETÖLEG RÖVID ÖSSZE­FOGLALÁSBAN tájékoztatta az ünnepi ülés résztvevőit a Keresz­tyén Békekonferencia Prágában tartott ötödik béke-világ gyűléséről és annak határozatairól néhány részletet is felolvasva a lapunkban is közölt felhívásból. Külön is jól esett — fűzte hozzá püspök-elnökünk, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának-el­ső titkára a Szovjetunió és a többi szocialista ország vezető politi­kusaihoz hasonlóan az őt jellemző melegszívűséggel és közvetlen­séggel köszöntötte a keresztyén beke-világgyűlést, kiemelve az egy­házak jelentős szolgálatát a béke ügyében. Mi örülünk — zárta felszólalását Káldy Zoltán püspök, hogy a magyar egyházak nemcsak a Keresztyén Békekonferencia megalapításánál lehettek ott, hanem azóta is aktív tagjai, inspirálói ennek a konferenciának. Tehetjük, mert egy olyan társadalomban élünk, amely segít bennünket, hogy nemzetközi fórumokon is bátran lépjünk fel a békéért, a társadalmi igazságosságért. HAZAI EGYHAZAINK TELJES MÉRTÉKBEN OSZTJÁK az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának a helsinki záróokmány aláírása harmadik évfordulója alkalmából közzétett állásfoglalását. ___________________________ M. Gy. f M urányi György Dr. Murányi György nv. evan- metése holttestének hazaszállítása gélikus lelkész, a kiskőrösi gyű- után Kiskőrösön volt. lekezet 32 éven át fáradhatatla- ,,A titkok az Űréi. a mi Iste­nül szolgáló lelkésze július 28-án nőnké, a kinyilatkoztatott dolgok Sicgburgban (NSZK), életének 72. pedig a miénk és a mi fiainké éveljen váratlanul elhunyt. — Te- mindörökké ...” (5 Móz 29,29).

Next

/
Thumbnails
Contents