Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-09 / 28. szám

Lelki kérdésekről beszélgetünk Életemet testvéreimért*? Legutóbbi beszélgetéseinkben eljutottunk arra a felismerésre, hogy Isten gyermekei már földi életük során részesülnek az örök életben. Azért fogadhatunk el egy ilyen merész állítást, mert hit által már most az örök élet forrásához, Istenhez tartozunk. De felmerülhet bennünk a kér­dés: van-e valami következmé­nye annak, hogy az örök élet ré­szesei lettünk? Vegyük elő újra János első levelét, amelyet ed­dig is legfőbb útmutatónknak te­kintettünk? és próbáljunk fele­letet keresni a feltett kérdésre. 1 Jn 3, 14-ben ezt olvashat­juk: „Mi tudjuk, hogy átmen­tünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket.” János szerint tehát a nagy fordulat a keresztyén testvér iránti szeretet­ten mutatkozik meg. Nem is le­het ez másképp! Hiszen ha Isten szeret — és János, a többi ke­resztyén bizonyságtevővel össz­hangban, ebben ragadja meg Is­ten legbensőbb lényegét (4, 8!) —, akkor azokban is a szeretet­nek kell uralkodnia, akiket Isten a maga örökkévaló életével aján­dékozott meg. — Bár nem először beszélünk ennél az asztalnál a szeretetről, félreértések elkerülése érdeké­ben, mégsem ártana a szeretet mibenlétét pontosabban körvona­lazni. — Leginkább valami érzelgős­ségre gondolunk, pedig az ilyen szeretet a gyakorlatban nem so­kat ér. Ahogy József Attila mond­ja: „Szívére veszi terhűnk, gon­dunk, vállára venni nem bo­lond.” Sietek mindjárt megjegyezni, hogy gyakran eltúlozzuk a dol­got, és a keresztyén szeretet hol­mi lélektelen beleavatkozássá lesz mások életébe. Az igazi szeretet az egész embert mozgósítja. Az emberhez pedig elválaszthatatla­nul hozzátartozik érzelmi világa is. Érzelmeink a cselekedeteink fűtőanyaga. Vihetnek roász, de jó irányba is. Nem baj tehát, ha a szeretetben érzelmi töltés van. Bajról csak akkor beszélhetünk, amikor a szeretetünk megreked az érzelmekben. János éppen azért, hogy sze­retetünk ne kapjon érzelmi rö­vidzárlatot, így fogalmaz: „Mi is Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj protestáns imaház: a hónap első vasárnapján de. 9. Ba- latonakaii evangélikus templom: jú­nius 18, július 2, július 16, július 30. augusztus 13, augusztus 27, szeptember 10, szeptember 24. de. 10. Balatonalmá­di evangélikus templom (Bajcsy-Zsi- linszky u. 25.) minden vasárnap du. 4. Balatonboglár református imaház: a hónap első és harmadik vasárnap­ján de. 9. Balatonfenyves református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 3. Balatonfüred református templom: a hónap első va­sárnapján de. fél 8, a hónap többi va­sárnapján de. 8. Balatonfűzfő refor­mátus templom (József Attila u.) : a' hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese reformatus templom: a hónap utolsó vasárnap­ján du. háromnegyed 3. Balatonlelle református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. fél 11. Ba­latonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10. és re­formátus templom: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 10. Ba- latonszemes evangélikus imaház (Fő u. 32.) : a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 9. Balatonszepezd: június 25 július 9, július 23, augusztus 6. augusztus 20, szeptember 3. szeptem­ber 17. du. 2. Balatonvilágos Dre- nyovszky villa (Zrínyi u. 36.) : július­ban és augusztusban minden vasár­nap du. 3. Fonyód protestáns temp­lom: a hónap első és harmadik va­sárnapján du. fél 2. Gyenesdiás evan­gélikus szeretetotthon (Béke u. 57.): minden vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom (Deák F^ u. 18.) : minden vasárnap de. 10. Kőröshegy református templom: a hónán máso­dik vasárnapján du. 1. Kővágóörs evangélikus templom: június 18, jú­lius 2. július 16, július 30, augusztus 13. augusztus 27, szeptember 10, szep­tember 24. du. 3 és június 25. július 9. július 23, augusztus 6, augusztus 20, szeptember 3, szeptember 10. de. 11. Révfülöp evangélikus templom: jú­nius 25. július 9, július 23. augusztus 6, augusztus 20, szeptember 3, szeptem­ber 17. de. 10. Siófok (Fő u. 93.) : min­den vasárnap de. 11. Sümeg protes­táns templom (Széchenyi u.): a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Ta- pólca protestáns templom (Darányi u. 333.) : a hónap második vasárnapján du. 4., a hónap negyedik vasárnap­ján de. 10 Zamártíi evangélikus ima­ház (Aradi u. és IV. köz sarok.): a hónán második és negyedik vasár­napján de. fél 12. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 11. tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.” (3, 16) Sze­retetünk tehát akkor igazi, ha kész még az ’életet is feláldozni másokért. János a szeretetlenség ellenpéldájával, Kain esetével bi­zonyítja, hogy amit mond, az nem költői túlzás. Káint az őt ért sérelem, végeredményben megbántott önző énje gyűlöletbe taszította, és ez a gyűlölet végül is kioltotta testvére életét. Ezzel szemben az, akiben szeretet van, nemcsak megkíméli a másik éle­tét, hanem a magáét is kész lat­ba vetni másokért.. Nem áldoza­tot szed, hanem áldozatot hoz. — Ha előfordulhatnak is olyan kiélezett helyzetek, amikor vala­kiért fel kell áldoznunk az éle­tünket, ezek a helyzetek mégis ritkán adódnak egy-egy ember életében. Mit jelent a szeretetnek ez a követelménye annak, aki nem kerül ilyen helyzetbe? Én úgy gondolom, hogy a sze­retetnek legtöbb alkalma kiéle­zett helyzetet jelent számunkra. Néha könnyebb egy hősi pilla­natban az életünket is odaad­nunk, mint naponként elfeledkez­ni önmagunkról, hogy időnket és energiánkat egy-egy betegre ál­dozzuk, hogy minőségi munkát végeznünk bele nem fáradva az esetleges kudarcokba, sem, hogy készek legyünk megbocsátani a nehezen elviselhető embereknek. Naponta kell meghalnia önzé­sünknek, és ez legalább olyan el­szántságot kíván, mint vállalni valakiért a fizikai halált. Mi. indíthatja az embert ilyen, a szó igaz értelmében áldozatos életre? Önhittség volna azt ál­lítani, hogy erre csak a keresz­tyén ember képes. Megszámlál­hatatlan azoknak a sora, akik gyermekükért, népükért, az el­nyomottakért az etetuket is ké­szek voltak odaáidozni. A ke­resztyén emper szeretetében azonDan a szeretet tárgyához va­ló ragaszkodáson kívül meg egy nagyon fontos indítéknak keil lennie. Janos ezt így fejezi ki: „aodoI ismerjük meg a szerete­ted hogy Jézus életet adta ér­tünk.” A Jézusban hivő ember tehát nemcsak gyakorolja a sze­reteted hanem ei is belőle, már­mint Jézus értünk vállalt, bűn­törlő áldozatából. Ez a kifizet­hetetlen eíetadosság indítja a ke­resztyén embert áldozatos szere­tetve. Mivel pedig Jézus megta­pasztalt szeretete ösztökéli, és nem csupán annak a szeretetre- méitósága, akit szeret, szerete- teben nem lehet elfogult, sze­mélyválogató. — En eppen ezért nem értem, hogy Janos miért korlátozza a szeretet a keresztyen testvér iránti szeretetre. — En is úgy gondolom, hogy a könnyebbik végén fogja meg a szeretet parancsai. Ha ez olyan könnyű volna, nem kellene intenie erre a gyü­lekezetét. Ne felejtsük el, hogy testvérről beszél, tehát olyan va­lakiről, akit nem magunk válasz­tunk ki szimpátiánk alapján, ha­nem akit Isten állít mellénk. Mennyire különböző színű, fajú, tái-sadalmi helyzetű, műveltségű, természetű és nézetű emberek kerülnek egymás mellé a keresz- tyénségben már a kezdet kez­detén! Es a kép ma sem egysze­rűbb. Nemcsak a világ keresz- tyénsége oszlik meg több eset­ben egymástól tisztes távolságot tartó, vagy éppen korunk kérdé­sei feszültségében egymással vi­tában álló egyházakra, nemcsak egy-egy gyülekezet szigetelődhet el a közegyháztól, hanem még magukban a helyi gyülekezetek­ben is lehetünk idegenek egy­más számára, még itt is nehe­zen mozdul sokszor a kéz a má­sikért. Bizony nagyon elkel még az egy hiten levők között is az áldozatra is kész szeretet. Természetesen nem igaz sze­retet az, amely megmarad az egyház határain -belül. Talán nincs is nagyobb szolgálat ma, mint erre ráébreszteni a keresz­tyéneket. De a meghasonlott ke- resztyénség is tehertétele a vi­lágnak, mert szolgálatából hiány­zik az átütő, embert és világot segítő erő. cserháti Sándor ÚJ VILÁG KÜSZÖBÉN Már fennakadt a bárka s víziek apadtán kilépett ajtaján az ember tág szemében még reszketett a kép mit a pusztulás ecseteivel festett szeme elé az özönvíz íelfakasztója maga ez Űr s megrendült Noé s valamennyi húr feszült lelkében mind külön sírt fel a hideg csend ölén s koporsó lett a táj mit sárga láp takart s a szemfedél alatt bomlott a múlt az elsüllyedt világ ám az Ararát szirtes fokát már csókmeleg sugár ölelte fénye a napnak s gőzölt a föld mint tűzhányók öle mélyén a magvak csírázni kezdtek s rügyek pattantak mert az új kezdetet galamb csőrével íratni kezdte az Isten. Jakus Imre — Szentháromság után a 7. va­sárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mk 8, 1—9; az igehir­detés alapigéje: 1 Jn 5, 11—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Jú­lius 9-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Harmati Béla Deák téri igazgsttólelkész. — BEZI-ENESE. A gyülekezet adminisztrálására június hó 1-től kezdődően Biczó Ferenc rábca- kapi-támokréti lelkész kapott megbízást az Északi Egyházkerü­let püspökétől. Az enesei szolgá­latok végzésében segít Hubert István csornai lelkész. — VECSÉS. Az evangélikus és református tagokból álló vecsési énekkar Marschalkó Gyula lel­kész vezetésével részt vett a Rác­kevén tartott református ének­kari találkozón, s ott ökumeni­kus jellegű műsorral működött közre. * A Ül VASÁRNAP IGÉJE Az elei titka és az őrölt élei reménysége 1 Jn 5, 11—13. EZEN A VILÁGON LEGFŐBB AZ ÉLET. Minden más érték arra hivatott, hogy ezt a legdrágább kincset szolgálja, teljességre juttassa. A természet törvényeit, a világűr titkait is csak azért kutatja az ember, h'ogy megtalálja és megvalósíthassa a teljes élet feltételeit. Az emberiség történetében azonban néha vannak olyan jelenségek is. amelyek ennek az örök igazságnak ellentmondani látszanak. Ilyen esemény volt például a második világháború, amikor eav megszál­lott ember eav egész népet mea tudott nyerni embertelen eszméinek, s ennek eredményeképpen 50 millió emberélet pusztult el a földön. Vagy ugyanígy gondolkodnak az életről azok, akik olyan bombát agyaltak ki. amely „csak” az életet pusztítja el. az emberi értelem alkotásait, a kultúra emlékeit, a gyárakat és üzemeket azonban ép­ségben hagyja. Az emberiség története azonban arról is tanúskodik, hogy az embertelen gondolkodás fölött előbb-utóbb diadalmaskodik a józan ész. amely az emberi élet védelmét, szebbé, jobbá formálá­sát. teljességre juttatását tekinti legfőbb céljának. Nem mindegy ugyanis, hogy ez a legfőbb érték, az élet. hogyan alakul és milyenné formálódik a földön. Sokszor találkozhatunk olyan emberi életekkel, amelyek alig nevezhetők életnek. Azért az emberiségnek kezdettől fogva az volt a célja, hogy az ilyen életnek aligha nevezhető életeket igazi életté tegye, a teljes életet szebbé, jobbá formálja. Ezért kutatta és hajtotta uralma alá a természet erőit, ezért alkotott okos gépeket, amelyek helyette, számára végzik a szebb életet biztosító munkát. A technika és kultúra minden alko­tása egy-egy láncszem az emberiség boldogulásának útján. AZ ÉLET TELJESSÉGÉHEZ ÉS SZÉPSÉGÉHEZ AZONBAN nem csak a külső körülmények „komfortossá tétele” tartozik hozzá. Az élet szépsége és teljessége leaalább annyira függ attól is. hogyan tudja az ember kialakítani a másik emberhez való viszonyát és kap­csolatát. Komfortos lakásban, a technika vívmányainak, a háztartási gépek segítségét élvezve is lehet nagyon boldogtalan az ember, ha nincs igazi társa, ha a gépeivel egyedül marad. Ezért az ember kez­dettől fogva arra is törekedett, hogy az emberi együttélés törvényeit kikutassa és ezek figyelembevételével olyan közösségi életet alakít­son ki. amely az emberi élet teljességét szolgálja. Azonban hiába születtek mea a szabályok, az ember erőtlen volt megtartásukra. Az ember ugyanis a saját erejéből képtelen az Isten rendelte emberi törvények megtartására, s ezzel együtt a boldog közösségi élet kiala­kítására. EBBEN A REMÉNYTELENNEK LÁTSZÓ KÜZDELEMBEN ma­gától Istentől jött a segítség. Isten megkönyörült a vergődő emberen és egyszülött Fia személyében elküldte a földre a tökéletes élet min­táját. Neki ugyan nem volt komfortos lakása, mégis olyan életfor­mát tudott kialakítani maga körül, amely nemcsak vonzó és sodró volt, hanem igazi boldogsággal tudta megajándélcozni azokat, akik vállalták, ezt az életformát. Ezt az életformát £oy mondatban úgy le­hetne megfogalmazni, hogy az élet teljességének a titka az. hogy nem magam körül forgolódom, hanem teljes erőbedobással munkál­kodom a körülöttem élők boldogságán. Jézusnak az igazi titka azonban az. hogy ő ennek a tökéletes, bol­dog életnek a forrása is. Akik vágynak ennek az életformának a folytatására és csatlakoznak hozzá, akik elfogadják az ő szeretetét és bűnbocsátó kegyelmét, akik engedik, hogy ez a szeretet átformálja gondolkodásukat, azoknak az életében egyszeribe megvalósul ez a boldogságot és örömet sugárzó életforma. János apostol korának nyelvén mindezt így fejezi ki: Akiben a Fiú van. abban van az élet. akiben nincs az Isten Fia. abban nincs meg az élet sem. Mindezt nemcsak János apostol és az első keresztyének tapasztalták meg. ha­nem átélheti ma is mindenki, aki el tudja fogadni Jézus Krisztusnak ezt az életet formáló szeretetét. ENNEK A JÉZUSTÓL AJÁNDÉKBA KAPOTT TÖKÉLETES ÉLETNEK van egy olyan tulajdonsága, amely minden más érték fölé emeli. Ez az élet nem múlandó, hanem örök. Az örök élet titka mindig izgatta az emberiség képzeletét. Az örök élet titka maga Jé­zus. Az Isten örök életet adott nekünk és ez az élet az ő Fiában van. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az örök élet titka az a szolgáló szeretet, amelyet Jézus hozott a világra. Ezért mondja Pál apostol a szeretet himnuszában, hogy a szeretet soha el nem fogy. De benne van eb­ben a titokban az is. hogy Jézus Krisztus szeretetétől még a halál sem tud elválasztani bennünket. Az a Jézus, aki húsvét hajnalán diadalmaskodott a halál fölött, egyszer a benne hívőket, a vele kö­zösségben élőket is feltámasztja és beviszi az ő országába. Itt való­sítja majd meg tökéletesen azt az örvendező, boldog életformát, amelyből a vele járók már földi életükben kóstolót kaptak. Ez a re­ménység igen nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a világ legfőbb ér­téke, az élet teljességre jusson bennünk. Éppen ezért mi. keresztyé­nek, nagyon boldogok vagyunk, hogy Urunk nemcsak az élet titká­val, hanem az örök élet reménységével is megajándékozott bennün­ket. Selmeczi János IMÁDKOZZUNK! Áldunk téged teremtő Atyánk, hogy élettel ajándékoztál meg ben­nünket. Bocsáss meg nekünk, hogy sokszor nem értékeljük eléggé ezt a drága kincset, hanem önzésünkkel megrontjuk azt. Köszönjük, hogy szent Fiadban nem csak azt mutattad meg nekünk, hogy mi­lyen a tökéletes élet, hanem általa erőt is adsz nekünk ennek meg­valósítására. Köszönjük azt a reménységet, hogy Jézus szeretetétől a halál sem tud elválasztani, mert Jézus hatalmával bennünket is fel­támaszt és bevisz az örök életre. Add, hogy ez a reménység kísérjen el egész életünkben, s adjon erőt ahhoz, hogy a szolgáló szeretet megvalósításával már itt megízlelhessük az örök élet örömét. Ámen. — MARCALGERGELYI. A gyülekezet május 21-1 közgyűlé­sén egyhangúlag Kovács Etelka csöglei lelkészt választották meg lelkészül. Beiktatása szeptember 10-én lesz. Az új marcalgergelyi parókia felszentelése is ekkor történik. A szolgálatot D. dr. Ottlyk Ernő püspök végzi. — APOSTAG. Június 11-én ünnepelte a gyülekezet és Her­nády Nándor lelkész, hogy hu­szonöt éve szolgál a gyülekezet­ben. A gyülekezet tagjai értékes ajándékkal kedveskedtek lelké­szüknek és Micsínai Lajos egy­házfinak, aki ugyancsak huszon­öt éve tölti be ezt a tisztet. A Bács-Kiskun Egyházmegye lel­készei nevében Szabó István du- naegyházi lelkész köszöntötte a jubiláló lelkészt és munkatársait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents