Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-18 / 25. szám

öKumené ^ öKumené öKumené ^ Az V. Keresztyén Békevilággyűlés Keresztyének a békéért, igazságosságért és felszabadításért „Isten szolidaritásra hív” — ennek a főtémának a jegyében gyülekezik össze több, mint het­ven ország ötszáz küldötte június 22—29. között Prágában. A ta­nácskozás feladata, hogy a helyi regionális szempontok és kérdé­sek összegyűjtésén és megbeszé­lésén túl világunk egészére néz­ve vizsgálják meg, mit tehetnek a keresztyének a békéért, igazsá­gosságért és felszabadításért. Világlávlatú témák A Prágai Nagygyűlésen egyházi küldöttek, keresztyének tanács­koznak majd, de ez nem jelenti, hogy a résztvevők megmaradnak a világon élő, mintegy egymil­liárdnyi ketresztyén életkorén be­lül. Hiszen a gyülekezetek, az egyházak, az egyes keresztyének benne élnek saját társadalmuk­ban, osztoznak világunknak, az egész embervilágnak minden örömében és gondjában. Olyan világtávlatú témák kerülnek majd a különböző munkacsopor­tok elé, amelyek egyformán érin­tik a vallásos és nem-vallásos éietet: enyhülés és leszerelés, együttműködés és igazságosság. A keresztyén egyházak. az egyes keresztyének nem zárkóz­hatnak be a maguk soraiba, mit sem törődve a kívülvalókkal, ahogyan Jézus élete, tanítása, a róla szóló igehirdetés sem ma­radt meg Izrael népe keretein belül. A Nagygyűlés feladata, hogy az egyes keresztyének, a családok, az egyházak helyi-re­gionális békevágya, az igazságos­ságért és felszabadításért folyta­tott küzdelem kérdésein túl meg­hirdesse az egész keresztyénség- nek az egész emberivilágért ér­zett szolidaritását. Az összefüggéseket keressük Ez a szolidaritás természetesen nem maradhat meg az általános­ságokban. Az egyes tagegyházak, helyi szervezetek küldöttei hoz­zák magukkal otthoni, helyi kér­déseiket és ezek ismeretében le­hetőség nyílik a nagy összefüggé­sek vizsgálatára. Ügy van ez, mint ahogyan például az ember végigkutatja a víz útját a termé­szetben, mint lesz az esőből pa­tak, folyó, tenger, vagy merre fo­lyik egy búvópatak, hogyan és milyen természeti tényezők hatá­sára keletkeznek a felhők, és ho­gyan használják fel a különböző élőlények a vizet. A béke, az igazságosság, a fel­szabadítás kérdéseibeh végig kell vizsgálni a világtávlatú összefüg­géseket, a kiváltságos osztályok, népek, csoportok és cégek erőfe­szítéseit saját hasznuk, profitjuk megtartása érdekében. A nyers­anyagban és olcsó munkaerőben gazdag fejlődő országok, a volt gyarmatok iránti kapitalista ér­deklődés összefüggéseiben derül fény a helyi-regionális háborúk­ra. mint azt például Afrikában Zaire, vagy a Közel-Kelet példá­ja mutatja. A világ legnagyobb és legkifizetődőbb „üzlete”, a fegy­vergyártás magyarázza az atoni­es neutron-fegyverek kifejleszté­se és az azzal való fenyegetés összefüggéseit. Ugyanakkor a másik oldalon végig lehet követni a népek béke- vágyának kifejeződését, a nem­zeti szabadságért, függetlensé­gért, a faji megkülönböztetés el­len vívott harcot is. Nem vélet­len, hogy a legutóbbi Prágai Vi­lággyűlés óta Afrikában és Ázsiában megnőtt az érdeklődés a Keresztyén Békekonferencia munkája iránt, és megalakult az ázsiai és afrikai egyházak külön szervezete. A Nagygyűlés a mai világhely­zetnek nemcsak egyházi-teológiai keresztyén összefüggésekben való elemzését végzi el, hanem az egyes munkacsoportokban előke­rülnek az európai békére és biz­tonságra, Latin-Amerikára, a Kö­zel-Keletre, az Egyesült Nemzetek szervezetére, a fegyverkezés és hadi kiadások csökkentésére vo­natkozó konkrét tervek is. Abban a világban, ahol másodpercenként két újabb emberrel nő a világ lakossága, nem mindegy, meg tud­juk-e találni a béke és az anyagi javak igazságosabb elosztásának útját. A cselekvésig kell eljutnunk A Prágai Nagygyűlés akkor éri el célját, ha az összefüggések meglátása nyomán a résztvevők, az általuk képviselt egyházak, gyülekezetek, keresztyének akció­ba lépnek. A Keresztyén Béke- konferencia munkájának eddigi két évtizedében számos előre­mutató határozat, állásfoglalás és felhívás született. A keresztyének szervezett békeakaratának az egyes gyülekezeti tagoktól kezd­ve, az egyházi szervezetek és nemzetközi fórumok lehetőségén keresztül egészen az Egyesült Nemzetek Szervezete különböző rendezvényei és tanácskozásai alkalmáig a Keresztyén Béke­konferencia mindig nemet mon­dott az igazságtalanság és a há­ború, a fegyverkezés, a faji meg­különböztetés lényeire és kiállt a béke, a leszerelés es igazsá­gosság ügyéért. E célok érdeké­ben szervezi meg évente azokat a vasárnapokat, amikor Afrika, Hiroshima és az atomháború veszélyei, vagy máskor az Egye­sült Nemzetek Szervezete és programjai kerülnek a gyüleke­zetek elé. A Prágai Nagygyűlés célja, hogy a kis öszeíüggésektől, a he­lyi-regionális kérdésektől kezdve egészen a nagy nemzetközi össze­függésekig fölmérje és irányítsa a keresztyének békeakaratát. A világon élő négymiliárd ember jövője, békéje és boldogsága ér­dekében együttesen kell csele­kednünk. Reméljük, hogy a bé­ke, a szolidaritás, az igazságos­ságért való küzdelem érői legyő­zik majd a világ fölött sötét árnyként lebegő pusztító háború erőit, a kizsákmányolás és a faji megkülönböztetés, a gyarmatosí­tásból és fegyvergyártásból hasz­not húzó körök mesterkedéseit. Sok sikert kívánunk a Prágai Világgyűlés tanácskozásainak! Harmati Béla Tamkú Sirató Károly: HÁRMASHATÁR HEGYI BESZÉD Nép! Magyar nép! Kevés vagy. mégis mérhetetlen! Hegy vagy: hármas határ hegy három nagy körív metszetében. Századok óta élsz három kultúr-táj (dél. nyugat, kelet) tág körívei közt. Mind a háromból vagy . .. — de te egyik sem vagy! Mind a három színez —. de a te színed legyen i a tisztuló jövő! Tűnő kultúráik érett magjai hullanak beléd hogy felneveld és a keletkezőkbe csókold őket így viruljál az égtájaikkal váltódó ütemekben.. Ne az égtájak osztozzanak rajtad hanem te — az égtájaikon! Szüld újjá önmagád és aztán fáklya légy... mely új fényt vet az égre! Itt Óbudán A Hármashatár tündöklő hegyén az atomkorszak hajnalán ez volt szavam az alvó Budapest fölött. (SZÉP VERSEK, 1977. Megjelent az 1978. évi könyvnapon.) 3M e fß h ( v ú A Teológiai Akadémia június 18-án, vasárnap délután 16 órai kezdettel a Zuglói Egyházközség templomában (XIV., Lőcsei út 32.) tartja TANÉVZARÖ ISTENTISZTELETÉT, amelyen a szolgálatot D. Dr. Ottlyk Ernő püspök végzi. Ugyanitt tartjuk délután 16.30 órakor a Teológiai Akadémia TANÉVZARÖ ÜNNEPI ÜLÉSÉT, a következő tárgysorozattal: 1. Erős vár a mi Istenünk: 256. é. 1—2. v. 2. Dékáni jelentés az 1977/78. tanévről. 3. Teológuskar éneke. 4. A végzett hallgatók búcsúzása. 5. Jutalmak kiosztása. 6. Himnusz. Híveinket mindkét alkalomra szeretettél hívjuk és várjuk. Kommentár egy TV nyilatkozathoz Nehezen tudom körülírni azt az érzést, amelyet Brzezinski május 28-i tv-nyilatkozata váltott ki belőlem, fíangja úgy csikordult egyéb más — mondjuk az ENSZ-palotában elhangzott leszerelési beszédek közepette —. mint amikor zománcedényt csúsztatunk üvegen vagy homokon. Valósággal fájt ez a csikorgás. Próbáltam elhelyezni a nyilatkozat lényegét a tárgyalások, nemzetközi konferenciák, eny­hülési folyamat, szerződések koordinátájában, de sehol sem találtam helyet. Olyan egyenlettel álltam szemben, melynek ismeretlen x-ére nem volt képletem. Legalábbis, ami a jelenlegi világ politikai sza­kaszát illeti. Brzezinski jelentős ember. Carter elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója. A nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai politikai életben rendkívül súlyos, befolyásos tényező. Az Egyesült Államok külpo­litikájának. katonai és biztonsági helyzetének megítélésében döntő szerepe van. Munkája egybehangolja a külpolitikai és katonai kér­déseket az államok biztonsága érdekében. Nehéz politikai helyzet­ben az elnök az ő tanácsára intézkedik, gyakran a szenátus megke­rülésével. És mert az alkotmány által megszabott protokoll, rendel­kezések. szabályok tanácsain keresztül kikerülhetők, ezért szavára különösen fel kellett figyelnem. HÁROM PONTBAN PRÓBÁLOM ÖSSZEFOGLALNI BRZE­ZINSKI NYILAKOZATAT. 1. Amerika és a Szovjetunió új viszo­nya. 2. a Szovjetunió közel-keleti és afrikai politikája. 3. az Egye­sült Államok és Kína új kapcsolata. 1. A főtanácsadó véleménye szerint a Szovjetunióval csak úgy le­het tárgyalni, a SALT-egyezményt csak akkor lehet tető alá hozni, ha Moszkva fenntartás nélkül elfogadja Washington javaslatait. Máskülönben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés katonai fölény­ben van. s az Egyesült Államoknak, valamint szövetségeseinek sür­gősen erőfölénybe kell jutnia. így garantálhatok a további tárgyalá­sok. 2. A Közel-Keleten a Szovjetunió „bekerítő politikát” folytat, s mielőtt a ayürü bezárulna, kitörtést javasol. Ezt a tételét kibővítette Afrika egész területére, ahol is a szovjet politika erős előretörésre tett szert és faji megkülönböztetést szít. 3. Kínával szorosabbra kell fűzni az Államok kapcsolatát, mert Amerika és Kína érdeke alapvetően közös. NOS. A VILÁG HÁROM NEURALGIKUS PONTJÁT ÉRINTET­TE BRZEZINSKI. Valóban ezek „nyílt sebek”, és ha nem tiszta kéz­zel nyúlunk hozzájuk, könnyen fertőzést idézünk elő. Brzezinski a nyílt sebbe vájt és nem egészen tiszta kézzel. Az első a fegyverkezési verseny fokozását jelentené, s azóta egy­re több hírt hallunk a katonai költségvetések. módosításáról. A NATO pl. 15 éves fegyverkezési tervet fogadott el. A másik a Közel- Kelet és Afrika sok problémától terhes övezete. A tőkés világ nyers­anyagbázisát félti a függetlenségi mozgalmaktól. S a harmadik a szüntelen nyugtalansággal fenyegető kínai kérdés. Ha Brzezinski té­telei az államok hivatalos politikájává válnának, az USA pontot tenne a detanra. Jó azonban arra gondolnunk, hogy van más nézet is. és van más erő is az Egyesült Államokban, mint Brzezinskié. A tárgyilagos, mérsékelt polgári sajtó ..hidegháborús hangvételű megnyilatkozásnak” bélyegezte Brzezinski szovietellenes kirohaná­sát. S az azóta megtartott közvélemény-kutatás az amerikai polgá­rokban is nagy visszatetszést keltett. A megkérdezettek 71 százalé­ka az enyhülés mellett foglalt állást. 74 százaléka szívesen látná a két ország közötti jó kapcsolatokat, s egy olyan egyezményt, amely megszüntetné a nukleáris kísérleteket. Ezek az adatok a Fehér Ház politikája ellen szólnak. Ml MAGUNK IS AGGÓDVA LESSÜK EZEKET A STATISZTI­KÁKAT. Meddig apellálhatunk a közvélemény józan ítélőképessé­gére. a békés együttélés ügyének komoly támogatására, és mikor végzi el a propaganda romboló hatását? Mi magunk változatlanul valljuk, nincs más alternatíva, mint az enyhülés folytatása. Ezért horkantunk fel különösen Brzezinski tv-nyilatkozatán. Budapest, 1978. június 2. Rcdey Pál Száz eves a miskolci evangélikus könyvtár 1878. április 28-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg gyü­lekezetünk könyvtárát Borsod megye, Miskolc város vezetőinek és intézményeinek képviseleté­ben Zeienka Pál lelkész, a Ti­szai Egyházkerület későbbi püs­pöke. A mintegy tízezer kötetnyi mű ettől a naptól kezdődően rendelkezésére állt a város ol­vasni kívánó közönségének. Száz évvel ezelőtt az evangélikus könyvtár volt az egyetlen köz­könyvtár a városban. A könyvtár jelentős mérték­ben járult hozzá Miskolc váro­sában a kultúra terjesztéséhez, a művelődés egész társadalmunk számára fontos célkitűzéséhez. , Mint közkönyvtár, Zeienka Pál püspök-lelkész élete végéig, 1910- ig működött 32 esztendőn át. Ezt követően a könyvtárnak gyüle­kezeti jellege lett. Számos kuta­tó bukkant új felfedezésekre az értékes régi könyvek között. Könyvtárunknak néhány egészen ritkán fellelhető, igen értékes példánya is van. Sajnos a háború pusztítása könyvtárunkat sem kerülte el. Bár a gyülekezet akkori lelkes fiataljai igyekeztek megmenteni a könyvállomány jelentős részét, mégis mintegy három és fél ezer kötet tönkrement. Ma 8000 kö­tetével evangélikus egyházunk harmadik legnagyobb vidéki könyvtára. ' > Gyülekezetünk a 100 éves év­fordulóról kiállításon emlékezik meg, amelyen a könyvtár legér­tékesebb példányai láthatók. Az ünnepélyes megnyitásra ez év május 7-én. vasárnap délelőtt fél 11-kor került sor. A kiállítás jú­nius 15-ig tekinthető meg. Könyvtárunk értékes kincsei ma is a kutatók rendelkezésére állnak. A kiemelkedő értékű könyveken kívü! orvostudomá­nyi, földrajzi, jogtudományi, tör­ténelmi, filozófiai és teológiai könyvek találhatók a 100 éves könyvtárban. Szebik ,mre A SAJTOOSZTALY értesíti a lelkész! hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-1G az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel.

Next

/
Thumbnails
Contents