Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-18 / 25. szám

I

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

XLIII. ÉVFOLYAÍ

25. SZÁM í I 1978. június 18. f, {•' Ara: 3,50 Ft

Üj tiszteletbeli doktoraink

Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Teológiai Akadémiánkon új tiszteletbeli doktorok avatására került sor, A következőkben bemutatjuk olvasóinknak

azokat a személyeket, akik az Akadémia „ tanári karának 1977. október 18-án tartott ülése határozata és egyházunk Országos Elnöksége jóváhagyása alapján

közéleti tevékenysége nagymértékben járult hozzá hazája szocialista társadalma és egyháza jó viszonyához. A Keresztyén Béke- konferencia alapítótagja és alel- nöke. A Lutheránus Világszövetségben 7 éven keresztül képviselte a szocialista országok egyházait. Többszöri magyarországi látogatása, vendégelőadásai és gyülekezeti szolgálatai során sokat tett egyházaink és népeink testvéri jó viszonyáért.

ERKKI KARiO a „Kotimaa” című finn evangélikus egyházi lap főszerkesztője. 1919-ben Helsinkiben született. Ifjúságától kezdve áll az egyházi sajtó szolgálatában. Tanulmányait odahaza és külföldön végezte. Különböző lapoknál betöltött szerkesztői megbízatás után 1967—77 között a Finnországi Evangélikus Egyház Információs Központját vezette. E minőségben volt először egyházunk hivatalos vendége is 1969- ben. Ezt követőleg több ízben is járt hazánkban. 1977-ben vette át a Kotimaa főszerkesztői feladatkörét.

E. Kario hazájában közismert író és publicista. De sajtótevékenysége ismert az ökumenikus világszervezetek köreiben is, amelyekben szintén jelentős megbízatásoknak tett eleget. Több könyve külföldön is megjelent. Egyházunk melegszívű barátja, aki a tájékoztatás eszközeivel eredményesen ápolja egyházaink es népeink kapcsolatát.

DR. JAN MICHALKO teológiai professzor, a Szlovákiai Evangélikus Egyház egyetemes püspöke 1912-ben a tátraaljai Varzecen született. Hazai és külföldi tanulmányok után 1937-ben avatták lelkésszé. Lelkészi szolgálatával párhuzamosan folytatta tovább teológiai tanulmányait, aminek eredményeként 1946-ban a pozsonyi Teológiai Fakultás doktorrá avatta, majd 1947-től docense, 1954-től professzora. 1952-től egyúttal dékánja* az intézetnek. 1970 óta a Szlovák Evangélikus Egyház egyetemes püspöke. Gazdag írói tevékenységében jelentős helyet foglal el az általa alapított Cirkevné Listv lelkészi szakfolyóirat szerkesztése.^ Teológiai és

mostantól fogva e kitüntető cím birtokosai. — A június 1-én tartott doktoravató ünnepi akadémiai ülésről lapunk következő számában számolunk be.

ha kell bemutatnunk. Hadd utaljunk a lapunkban vele készített nemrég megjelent interjúra. Em- iékesztetöül annyit, hogy a Sopronban 1911-ben született professzorunk, akit hazai és 'külföldi tanulmányok után 1935-ben szenteltek lelkésszé. 1941-től lektorként, 1950-től helyettes tanárként, 1951-től tanszékvezető tanárként szolgálja hazai lelkészképzésünk ügyét. 1972 óta az Ökumenikus Tanács főtitkára. Teológiái, egyházpolitikai szolgálata beépült egyházunk és az ökumené életébe. Püspökeink mellett a legismertebb személy a nemzetközi egyházi életben. Közéleti, társadalmi szolgálatairól többek között, a Béketanács kitüntető jelvénye is tanúskodik.

PALOTAY SÁNDOR a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke 1928-ban a romániai Lupényban született, Budapesten végezte el teológiai tanulmányait és szerzett diplomát az Újságíró Akadémián. 1964 óta a SZÉT elnöke. Munkásságához fűződik az állam és a SZÉT tagegyházai viszonyának rendezése, a Tanács Lelkészképző Intézetének megszervezése, az ökumenikus Tanács tagegyházaival való jó kapcsolatok kiépítése a kölcsönös segítés jegyében. Nemzetközi tevékenységének szintjét jelezte a Szovjetunióban tett látogatása és dr. Billy Graham magyarországi látogatása is. Teológiai. írói munkája mellett a Békehírnök című lap'főszerkesztőjeként széles körű egyházi publicisztikai szolgálatot végez. Az Országos Béketanács, A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a, Magyarok Világ- Szövetsége elnökségi tagjaként végzett társadalmi és közéleti szolgálatával több magas kitüntetéssel ismerte el államunk.

SZEDRESSY PÁL a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspöke a biharmegyei Der- nán született 1923-ban. 1947-ben avatták lelkésszé a soproni hittudományi karon végzett tanulmányai után. Egyháza több gyülekezetében végzett lelkészi szolgálatai sorából kiemelkedik a bukaresti, ahol magyar és román nyelven hirdette az igét. Egyházkormányzói tevékenysége 1970-től bontakozott ki. amikortól is egyházkerülete főjegyzője és püspökhelyetteseként munkája kiterjedt a négynyelvű, sokféle hagyományú. szórványban élő egyháza egész területére. 1975-ben történt püspökké választása óta irányítója. kezdeményezője és munkáló- ja egyháza életé valamennyi ügyének, ökumenikus munkássága nemcsak a romániai keresztyén felekezetek közötti megértést és megbecsülést szolgálja, hanem beleépült a nagy egyházi világszervezetek összefüggéseibe is. szolgálva egyúttal a népek közötti megértést és megbecsülést is.

DR. PRÖHLE KÁROLYT Teológiai Akadémiánk professzorát, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkárát aligSTALSETT UTÓDA TRAAEN

Carl Ff. Traaen lelkészt nevezték ki Norvégiában az evangélikus egyház külügyi hivatalának főtitkárává.

Az új főtitkár a Norvégiában gyakran hallható EVT-ellenes hangok kapcsán kijelentette: „Lutheránus örökségünk segít, hogy hozzájárulást adhassunk az egyházak világközösségének”. Traaen főtitkár számos országban tanult és végzett diakóniai munkát.

Elődje, Gunnar Stalsett, egy évvel ezelőtt egy politikai párt vezetője volt.

3M e €ß h i v ó

A Magyarországi Evangélikus Egyház a Magyarországi Egyházak i Ökumenikus Tanácsával karöltve

ID. DR. MARTIN LUTHER KING >4

, i j:

baptista lelkész 0

magyarországi látogatása alkalmával június 18-án, vasárnap es6é'j7 órakor, a Deák téri templomban (V. Deák tér 4.) •

ÖKUMENIKUS ÜNNEPÉLYT

rendez, amelyre szeretettel meghívjuk az ökumenikus Tanács tHg- egyházainak lelkészeit, a gyülekezeteket és minden érdeklődőt.

Igét hirdet:

DR. KÁLDY ZOLTÁN

püspök A

„Az egész egyház ölel magához lilékéi ”

Ezzel a mondattal kezdte igehirdetését dr. Káldy Zoltán püspök, a bajai templom szószékén, amikor a megújított templomban hálaadásra gyűlt össze a gyülekezet népe és a -szép számú vendégsereg. Így fejezte ki mindazt, amiben a gyülekezet részesült az elmúlt hónapok során és ezen a szép vasárnapon.

A BAJAI GYÜLEKEZET nem a nagy lélekszámú gyülekezeteink közé tartozik. Van körülötte egy 20—25 községből álló szórvány terület, de a legközelebbi anyagyülekezet mintegy 60—70 km távolságra van tőle. Mégsem, éreznek magányt és nincsenek elfeledve, mert az egész egyház ölelését tapasztalták meg, amikor templomuk tetőzetét a beázás, az épületet pedig kívül-belül a vakolat omlása fenyegette. Megújították a templomot — jelentős közegyházi és külföldi segítséggel — hogy ahol hangzik Ikten igéje és kiszolgáltatják a szentségeket, ott minden szép és ékes legyen. Ez az ölelés ebben az esetben azt jelentette, hogy a költségek jelentős részét közegyházi segítségként kapták meg. Az Országos Gyülekezeti Segély útján az NSZK-beli testvérszervezettől, a Luther Szövetségtől kaptak nagyobb adományt és ezt tetézte meg az egyházkerületi és az egyházmegyei Gyülekezeti Segély adománya. De tudott áldozatot hozni a gyülekezet is templomáért, s az áldozatban ott szerepeltek a szórványok tagjai is.

DE NEMCSAK A SEGÍTÉSBEN NYILVÁNULT MEG a kicsinyek felé fordulás. Az ünnepi szolgálatot országos egyházunk püspök-elnöke, dr. Káldy Zoltán végezte, kíséretében volt dr. Karner Ágoston országos főtitkár. Ott volt gz egyházmegye esperese, Tóth-Szöllös Mihály is, aki az istentisztelet szolgálatában segédkezett a püspöknek.

Különösen megtisztelő volt Fekete János megyei egyházügyi titkár és a Városi Tanács VB képviseletében dr. Molnár János művelődésügyi osztályvezető

részvétele az ünnepségen, annak jeleként, hogy az országnak ebben a sarkában is jó az állam és az egyház viszonya, és, hogy a kicsiny gyülekezetei is megbecsülik, szolgálatát a társadalomban értékesnek tartják, és készek együtt örülni velük örömükben.

A PÜSPÖKI IGEHIRDETÉS 1 Kor 3, 16—17 versei alapján szólt a gyülekezethez. Először arról a templomról beszélt, amelyben összegyűltünk, hogy hálát adjunk. Az 1847-ben épült templom kívül-belül megújítva alkalmas arra, hogy itt az ország déli végein, maroknyi evangéli- kusság is szép templomban dicsérje Urát. De a gyülekezet maga is templom. Templommá lesz

azzal, hogy közöttük lakozik ts- ten. Az a kérdés, hogy hiszi-ei a gyülekezet, hogy maga ís temp fp- ma az Istennek? De még izf'/ál- masabb. hogy annak látja k-e azok, akik itt Baján látják eit a gyülekezetét. Egyetlen szón n túlik, hogy Isten temploma legyünk: a szeretet szaván. Ebi len a mi társadalmunkban úgy t.ran helyünk, ha Isten szeretetével , fce- gítünk, szeretünk. Különösen meleg szavakkal beszélt a püs; »ök arról, hogy mit jelent az Istien templomának lenni, és szent észtet élni, Istenhez tartozni és <: ti- , kai, erkölcsi szempontból is szpji- tül élni. „így él a gyermek, 6ki . a 4. parancsolatot megtartja, «a házastársak, akik a házassági tp- küt tartják szentnek, a gyermt fe, aki édesanyja munkás kezét me |- csókolja, az, akinek szavai mei E- gek és nem ocsmányak, aki becsüli a munkatársait.”

AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS jelfolyása is mutatta, hogy az egé.sji egyház ölelte magához a gyűl étkezdét .Dr. Rajnai Károly gyülekezeti felügyelő megnyitóéi után Dedinszky Tamás, a gyülekezet lelkésze mondotta el a renoválás történetét. Beszámolt a sok segítségről és köszöne tét mondott érte. Arról tett hite%, hogy a segítés egyben elkötelez ét» is számukra: együtt az égé át egyházzal, egy ritmusban szolga tini tovább az úton. Dr. Karú ttr Ágoston főtitkár kőszöntéséb«. yn arra emlékeztetett, hogy csak :*z elmúlt néhány héten is mena yi történt egyházunkban az épít. Is vonalán. Emlékeztetett arra it, hogy az Egyezmény megkötés p- nek harmincadik évfordulója fe-a készül egyházunk. Fekete Jáinös megyei egyházügyi titkár köszönf- tésében kiemelte, hogy nem fc ir- m.aság az, hogy az állam képviselői itt vannak, hanem a kapcsolatok elmélyítése. Különöst ja meleg szavakkal köszöntötte la huszadik évében szolgáló püspököt és köszönte a társa dal kimért végzett cselekvését, szolg;»- latát I

Az egyházmegye köszöntését Tóth-Szöllős Mihály esperes foglalta egybe. majd külön is me ig- szólaltak az egyes gyülekezetlek képviselői. Virág József rk. ká p- lán olvasta fel dr. Mészáros Kiíróig provikárius-kanonok ievetét, melyben üdvözölte az ünnejító gyülekezetét. Mikesi Károly »református lelkész is szólt a gj ái- iekezethez.

DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜ.'S- PÖK szóJt végül arról, hesjy egész egyházunk számára örcjo p, amikor egy ilyen épület mp£-' újulhat. Megköszönte a megye, (és, a város képviselőinek jelenlé Jet ■ a gyülekezet ünnepén, és arj.tol tett bizonyságot, hogy egész é letét arra tette rá, hogy az evangélikusok hazát szerető és ezt >■ a> társadalmat szerető és építő a, (ti-, berek legyenek.

Tóth-Szöllös Mihkíly