Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-11 / 24. szám

GYERMEKEKNEK Presbiteri ülések és konferenciák „írok nektek, ifjak...“ A Szent írás a szerelemről — A tisztelendő bácsi a prédi­káció után azt hirdette, hogy pénteken este presbiteri ülés lesz. Mi az a presbiteri ülés? Ugye, az az alkalom, amit az elmúlt vasárnap említettél, és amelyen a tisztelendő bácsi beszélget a presbiterekkel — kérdezi Zsu­zsika édesanyjától az istentiszte­letről hazafelé menet az úton. — Igazad van Zsuzsika — vá­laszol édesanya — a presbiteri üléseken a tisztelendő bácsi megbeszéli a presbiterekkel a gyülekezet ügyeit. Minden hó­napban van ilyen presbiteri ülés. — Hogyan folyik le egy ilyen presbiteri ülés? — A tisztelendő bácsi imád­sággal kezdi, azután rövid ige­magyarázatot tart, majd beszá­mol a presbitereknek arról, hogy mi történt a gyülekezetben az el­múlt hónapban. — Miért kell tudni a presbite­reknek arról, hogy mi történik a gyülekezetben? — A presbiterek kötelezettsé­get vállaltak, hogy segítenek ab­ban, hogy a gyülekezetben rend­ben menjenek a szolgálatok. Ezt a segítséget csak úgy tudják megtenni, ha tájékozódnak arról, mi történik a gyülekezetben és tudják, hol és miben kell segí­teni. — Csak a tisztelendő bácsi szokott beszélni a presbiteri ülé­seken ? — Nemcsak ő. A gyülekezet gondnoka is beszámol arról, hogy mit tett az elmúlt hónapban az épületek körül, a pénztáros pe­dig ismerteti, mennyi volt a be­vitel és a kiadás. Az év első presbiteri ülésén pedig előter­jeszti az elmúlt évi számadáso­kat, amit a presbitérium részle­tesen megtárgyal. — Csak anyagi kérdésekkel foglalkozik a presbitérium? — A presbitérium nemcsak a gyülekezet anyagi helyzetéért fe­lelős. Természetes hát, hogy az anyagi kérdések mellett foglalko­zik azzal is, mit kell tenni, hogy a gyülekezet tagjai rendszeresen jöjjenek istentiszteletre, gyer­mek- és ifjúsági bibliaórákra; milyen vendég-igehirdetöket hív­jon meg a lelkész és hogy a szo­kásos alkalmak mellett milyen gyülekezeti ünnepi alkalmakat tartsanak az elkövetkezendő idő­szakban. Összefoglalva: a presbi­térium megbeszéli, mit kell ten­ni azért, hogy eleven és példa­mutató legyen a gyülekezet éjete és szolgálata. — A tisztelendő bácsi arról is szólt a hirdetésben, hogy két hét múlva presbiteri konferencia lesz nálunk. Mi az a presbiteri konferencia? — Minden évben van egy al­kalom, amikor az egész egyház­megyéből összejönnek a presbi­terek valamelyik gyülekezetbe és egész napos konferenciát tarta­nak. Most a mi gyülekezetünk­ben lesz ez a konferencia. — Mi történik egy ilyen pres­biteri konferencián? — Előadások hangzanak el és megbeszélések folynak a Ma­gyarországi Evangélikus Egyhá­zunknak életéről, és hogy milyen problémák foglalkoztatják az egész keresztyénséget. A presbi­tereknek nemcsak azt kell tud­ni, mi történik a saját gyüleke­zetükben, hanem tájékozottnak kell lenni egész egyházunk hely­zetéről. — Kik tartják az előadásokat a presbiteri konferencián? — A konferenciát rendszerint az esperes vezeti. Legtöbbször je­len van és előadást tart a püs­pök is. vagy egy-egy olyan lel­kész, aki országos egyházi mun­kaágat irányít. Mindig olyan előadót kérnek fel, aki jól tájé­kozott, hogy jól és pontosan tud­ja a presbitereket tájékoztatni. — Érdekes dolgokat mondtál, édesanya. Nem is gondoltam, hogy ennyi mindenben kell részt venni egy presbiternek Selmeczi János Szentírás és szerelem kapcso­lata igencsak árván álldogál éle­tünkben. Keresztyén ember gon­dolataiban is tűnhet úgy, hogy ezen a ponton elfogy a Jtuodia Út­mutatása. Ha kutatás ceíjaool nyitjuií fel. elriaszthat az első la­pok megfoghatatlan, elvont vilá­ga. Ha viszont szélsőséges ke­gyességünktől indulunk, megállít­hat a kérdés: hogyan lehetne szó ennyire „világi” dolgokról ezeken a szent lapokon. Valljuk, hogy embereken ke­resztül jutott hozzánk Isten kije­lentése. , Azok, akik Isten akaratát szavakba öntötték, egesz életük vallomását is elmondták. Leírtak, mit jelent Isten cselekvése na­ponkénti küzdelmeikben, öröm­ben és szenvedésben. Ezért nem bizonygatjuk kiemelt versekkel, hogy igenis beszél a Biblia a sze­relemről. Amikor idézünk, közös bibliaolvasásra hívunk minden­kit, hogy összefüggéseiben lássuk meg, milyen kapcsolat van a Szentírás lapjai és a szerelem kérdései között. . „Feloldhatatlan előjegyzés” Ismert zenei kifejezést használ­va feloldhatatlan előjegyzésként áll a kiinduló pontban Isten és népének viszonya. A szeretet vagy féltőn szerető érzés a Bib­liában mindig Isten hozzánk for­dulását fejezi ki. Az igazi szere- tetet tőle kell tanulnunk. Mind­két szövetségi könyvben fennáll a nagy kapcsolat: Isten és a ki­választott nép az Ószövetségben, Jézus és a gyülekezet az Újban. Innen, a bizonyított szeretet tel­„Mint a nép nevelője a hazá­nak akartam szentelni életemet. A tömegeké les? erőm s időm, s a jövő nemzedéké szeretetem.” Brunszvik Teréz emlékirataiból idéztem a fenti sorokat, mint egy gazdag, szolgáló élet hitvallását. O volt a magyar óvodai nevelés megteremtője, a nőnevelés úttö­rője és nevéhez fűződik az első magyarországi óvoda megnyitása Budán, a Mikó utcában, 1828. junius 1-én. Úgy hiszem nem ha­szontalan ezen a százötven éves évfordulón az első kisgyermek- nevelőre emlékezni hálás szere­tettel ma, amikor óvodai nevelés nélkül el sem tudjuk képzelni gyermekeink életét, egészséges fejlődését. ■ KI VOLT BRUNSZVIK TE­RÉZ? Családja Henrik braun- schweigi hercegtől származott, kinek egyik fia hazánkban tele­pedett le a keresztes háborúk idején. Teréz édesapja Mária Te­réziától grófi címet kap, s ő vál­lalja az első gyermek, a kis Te­rézia keresztanyái tisztét is. A kislány beteges, gyenge alkatú, viszont kiváló lelki és szellemi tulajdonságokkal rendelkezik: ko­rán elárulja zenei tehetségét, de fogékony az irodaiam, a művé­szetek, sőt a természettudomá­nyok iránt is. Erős intellektuális készségéhez pedig praktikus, reá­lis érzék is járul. Édesapja, aki II. József nevelésügyi referense, négy gyermeke nevelését is tu­datosan és felelősen irányítja. Talán leggyengédebb Terézzel a viszonya, aki rajongásig szereti apját. Tőle hall először a felvi­lágosodás eszméiről és szinte tu­dat alatt válik sajátjává mindaz, amit apja a neveléssel kapcso­latban vallott. Ű ültette először a hároméves gyermeket a zon­gorához, ő tanította angolul, és vele olvasott nyolcévesen Homé­roszt. Sajnos édesapját korán el­veszti, ettől fogva tudásvágyát irányítás nélkül, sokszor ötlet­szerűen elégíti ki. Az apa halála érzékeny lelkében mély nyomo­kat hagyott. Éveken át megtaka­rított zsebpénzéből tizenhat éves korában vörös márvány sírem­léket állíttat neki, s előtte ünne­pélyesen megfogadja: soha nem megy férjhez az „igazság papnő­je” akar lenni. Bár az anyagi gondtalanság is megszűnik az apa halálával, édesanyja kemény kézzel irá­nyítja anyagi ügyeiket, így lehe­jességéből hangzik az ismerős pa­rancs: Szeresd az Urat, a te Iste­nedet teljes szívedből, teljes tel­kedből és teljes érdből! (5 Moz 6, 5)‘ A mindent odaadó, tökéle­tes szeretet mintájától ered a pa­rancs. Teljességet követei Isten iránti bizalmunk területén. Csak­hogy érvényes a mondat az egy­más iránt gyakorolt, aktív szere­tetünk életterében is. Es nem ki­sebb a „szívünk, lelkünk, erőnk” felelőssége szerelmi életünkben sem. Legszebb énekek Három, egymással szomszédos bibliai könyv páratlan szépségű költeményeket tartogat szamunk­ra. Bevezetésként olvassuk el a 45. Zsoltárt, amely mind tartal­mában, mind nyelvében utolér- hetetlenül szép. Ezután csak íze­lítőül hangozzék el egy részlet a Prédikátorok könyvéből: „Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején és élj szíved' vágya szerint, ahogy jónak látod” Isten féltő szeretete azonban itt is figyelmeztet, a mindent meg­határozó előjegyzés ebben is ér­vényes : „De fúdd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!” Préd (11, 9) így nyissuk fel az Énekek éne­ke könyvét! Sok vita lehetőségét kínálja fel ez a gyűjtemény. Ab­ban azonban minden nézet egyet­ért, hogy ez a könyv a szeretet és szerelem megéneklésének na­gyon értékes gyöngyszeme. tővé válik, hogy a kor divatja szerint gyermekei az év egy ré­szét mindig Bécsben tölthessék. Tevékenyen részt vesznek itt a város kulturális és zenei életé­ben, megismerkednek Beetho­vennel és egy életre szóló barát­ságot kötnek vele. Sokan vélik Terézben felismerni a „halhatat­lan kedvest”, kinek Cisz-moll szonátáját ajánlotta. Húgai egy­más után férjhez mennek, Teréz azonban hűen fogadalmához, vagy, — mert nem volt hajlandó megalkudni érzelmeivel — egye­dül maradt, hogy mindenkié le­hessen, hogy valóban a jövő nem­zedéké legyen ereje, szeretete. TERVEK SZÜLETNEK. Életé­ben döntő fordulatot hog az 1808-as esztendő, amikor a neve­tő géniusszal, Pestalozzival talál­kozik Yverdonban. Amikor Ja- zefin húga fiatalon, négy gyer­mekkel maradt özvegyen, az ár­vák nevelésének gondját magá­ra vállalta. S miközben a gyer­mekek számára megfelelő neve­lőt és nevelő intézetet keresett, bejárta egész Európát, Angliától Olaszországig. Utazása során mindenütt a háború romboló ha­tását tapasztalta: nemcsak anya­gi értékek pusztultak el. de ta­pasztalta a lelki eldurvulást, kö­zönyt is, azt, hogy az emberi élet elvesztette érlékét, a gyermek­kel, nevelésével, védelmével szinte alig foglalkoztak. Pesta­lozzi hangsúlyozta először a gyer­mek értékét és méltóságát. Az ő hatására fogaljnazza meg Brunsz­vik, Teréz is: „A korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, ki­hat egész életére.” Egyre vilá­gosabbá válik közben a felisme­rés: családja szűk körén túl ha­zájának is elkötelezettje. Azon kell fáradoznia, hogy Magyaror­szágon a kicsinyek nevelése meginduljon és meghonosodjon. Amíg azonban Angliában a gyáripar előretörésével széles kö­rű társadalmi megmozdulás nyo­mán jönnek létre az első óvo­dák, nálunk a nyugatinál sok­kal elmaradottabbak a viszonyok, s Brunszvik eszméi, tervei nem találnak visszhangra, sőt közöny, meg nem értés, gúny fogadja mindenütt azokat. Az arisztokrá­ciát igyekszik ügyének megnyer­ni. a helytartótanács támogatá­sát kéri, de visszautasítják. Ö azonban nem adja fel a küzdel­met, van ereje mindig újra kez­„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír! Ügy lobog, mint lobogó tűz, mint az Ürnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért. azzal sem érne el semmit.” (Énekek éneke 8. 6—7) Elég talán ez a néhány vers, hogy fölkeltse érdeklődésünket. Anyag bőséggel áll rendelkezé­sünkre. Bibliánk valóban a? ,,élet könyve”, van miért forgatnunk. íj kapcsolat Az Újszövetség minden lapján minket szólít meg Jézus. Szere- tetre, szerelemre egyformán áll az alapszabály: „Az az én paran­csolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15, 12). Jézusban új kapcsolatot teremt velünk Isten, amelyben megújul­nak emberi viszonyaink is. Ha­táresetben mondja Jézus: „Én sem ítéllek el téged, menj el és többé ne vétkezz” (Jn 8, 1—11). Ennél ragyogóbb egység!>e nem­igen lehet foglalni bocsánatot és új életet. Ez a kettő pedig nélkü­lözhetetlen alapja a keresztyén ember szerelmének: az egészsé­ges kapcsolat- és társkeresésnek (Folytatás a 6. oldalon) deni. Barátai között, tekintélyes rokonságában széles körű gyűj­tést indít el, míg a szükséges összeg végre rendelkezésére áll. A MEGVALÓSULÁS. 1828. június 1-én, Budán a Mikó utcá­ban megnyitja kapuit a kicsi­nyek előtt az első magyarországi óvoda. Igaz, hogy a helytartóta­nács „csak magánjellegű, bár di­cséretes szándékkal és magánbő­kezűségből keletkezett nevelőin- tézet”-nek bélyegezte. Igaz, hogy ez a „területen kívüliség” ha­tással volt az egész magyar óvo­dai mozgalom fejlődésére, Még­is, vagy inkább épp ezért felbe­csülhetetlen értékű ez az. úttörő vállalkozás, amikor az európai kontinensen csak kevés, a Habs­burg Monarchiában pedig az ei.$ő óvoda vqR a budai „Ángyaikért". Az, alapító munkáját átmeneti Siker kíséri. A budai mintájára csakhamar Pesten, Besztercebá­nyán, Kolozsvárott, Pozsonyban, Nagyszombaton is nyílnak óvo­dák. De ez a munka a Monar­chia más országaira is hatással van: Becsben, Prágában is léte­sítenek óvodákat magyar mintá­ra. Külföldi Útjai során Brunsz­vik mindenütt szorgalmazza új óvodák felállítását, tapasztala­tait pedig itthon igyekszik hasz­nosítani. Személye összekötő ka­pocs a hazai és külföldi kisded- nevelés terén. Hallatlan energiá­val dolgozik negyven éven ke­resztül. A gyenge, beteges fizi­kumú kislányból tetterős. mun­kabíró felnőtt lett. Hajnalban kelt mindig, de az éjfél még író­asztala mellett dolgozva találta. De nemcsak energiája, vagyona is az ügy szolgálatában állt. Testvére kisemmizte atyai örök­sége nagy részéből. Ekkor hin- tóit, ‘ ékszereit, ezüstjét tette pénzzé, hogy szeretett óvodáit tá­mogathassa. Sajnos, hazájában nem sok el­ismerést kapott. Keserű sorok naplójából: „küzdött, győzött és elbukott!” Másutt meg: „Süket fülek és szívek kísértek engem az életen keresztül.” Még hosszú időnek kellett el­telnie, hogy az óvoda ne „ma­gánjellegű kezdeményezés” és az egyéni áldozatkészség függvénye, hanem egész társadalmunk, né­pünk ügye legyen és szorosan ■beletartozzon nevelési rendsze­rünkbe. Keveháziné Qzcgényi Klára Képes Biblia Jézus mondásai 5. Mai kérdéseink: 1. Jézusnak rpelyik mondása jut eszünkbe a képről? 2. Hol van megírva? 3. Milyen egyházi szolgálat fejlő­dött ki Jézus e mondása nyo­mon? Beküldési határidő: 1978. jú­nius 18. Válaszotokat levelezöla­— MEDGYESEGYHÄZA Ápri­lis 9-én Benkő István orosházi lelkész szeretetvendégségen szol­gált a gyülekezetben. — MEZÖBERÉNY I. Március 19-én gyülekezeti szeretet ven­dégségen Kutyej Pál békéscsa­bai lelkész igehirdetéssel szolgált. Ez alkalommal Ormoshegyi La­jos egyházközségi felügyelő elhe­lyezte a gyülekezetben szolgált lelkészek sorában néhai Kun Kaiser József fényképét. — ALBERTI. Április 9-én gyü­lekezeti szeretetvendégségen Marschalkó Gyula vecsési lelkész igehirdetéssel és „A három vecsési templom” című előadással szolgált. Az együttlétet a gyülekezet konfirmandusai sza­valatokkal. a gyülekezet énekka­ra énekszámokkal gazdagította. — SZENTETORNYA. Aprilis 9- én gyülekezeti 6zeretetvendégsé­pon a következő címre küldjé­tek be: Evangélikus Élet Szer­kesztősége, 1088 Budapest, Pus­kin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmat kapnak. gén Győri János Sámuel békés­csabai segédlelkész szolgált. — IRSA. Április 23-án esti is­tentiszteleten Tóth Károly pilisi lelkész a pilisi és az alberti énekkarok szolgáltak a gyüleke­zetben. — GERENDÁS. Május 7-én a gyülekezet templomszentelési ün­nepén Koszorús Oszkár, a Nyu­gat-Békési Egyházmegye esperese igehirdetéssel szolgált. — FÓT. Április 23-án gyüleke­zeti est keretében Boros Károly zuglói lelkész előadást tartott az Arab-félszigetről és annak bibliai emlékeiről. — TÉS. A bibliakörösök szol­gálatával Ruttkay Levente ba- konytamási lekész, egyházmegyei sa.itóelőadó sjajtónapot tartott a gyülekezetben, amelyet nagy ér­deklődéssel hallgattak egyházunk- nakr erről a fontos szolgálatáról. Az első kisdedóvó megnyitása Budán

Next

/
Thumbnails
Contents