Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-11 / 24. szám

XLIII ÉVFOLYAM 24. SZÁM 1978. június 11. Ára: 3,50 Ft EVAN GELIKUS H ETILAP A KBK nagygyűlésre utazó magyar delegáció A Keresztyén Békekonferencia 5. nagygyűlésére Prágában kerül sor június 22-től 27-ig. A magyarországi egyházakat 26 fős küldött­ség képviseli. Delegátusok a református egyház részéről. D. dr. Bar- tha Tibor, Kürti László, dr. Aranyos Zoltán, dr. Huszti Kálmán, dr. Pálcozdy László, dr. Kocsis Elemér, Tarr Kálmán, Komlós Attila, Pásztor Jánosné; az evangélikus egyház részéről: dr. Káldy Zoltán, D. dr. Ottlyk Ernő, dr. Prőhle Károly, dr. Vámos József, Harmati Béla, Reuss András; a szabadegyházak részéről: Palotay Sándor, Laczkovszki János, Hecker Frigyes, Szakács József; a magyar orto­dox egyház részéről: Berki Feriz és Pikó Mózes. Megfigyelők a római katolikus egyház részéről: dr. Kacziba József. Miháczi József, Bíró Imre; az unitárius egyház részéről: Bartók Béla. A nagygyűlés munkájára és a küldöttség szolgálatára áldást kívá­nunk. _____________ Mi mikával terhes, örömteli hónapok Az Országos Esperesi Értekez­leten május 24-én így vonta meg D. dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök a mögöttünk levő néhány hónap mérlegét. S való­ban elsorolni is sok — s csak igen összefogott munkával volt megvalósítható az ügyeknek, ese­ményeknek, feladatoknak az a sóra, amely különösen egyházunk országos elnökségét és az orszá­gos munkaágak vezetőit terhelte az 1978-as esztendő első néhány hónapjában. De tegyük hozzá, hogy sok örömünk is volt ezek­ben a hónapokban. A 46 PONTOS PÜSPÖK-EL­NÖKI TÁJÉKOZTATÓ közlésére itt nincs módunk. Mégis az ör­vendetes események közül uta­lunk néhányra, amelyek java ré­széről reménységünk szerint si­került értéküknek és hangula­tuknak megfelelően a közvetítés szolgálatát lapunkban is elvégez­nünk. Az örvendetes események kö­zött említjük azokat is, amelyek Káldy Zoltán püspöknek a ha­zai és külföldi politikai, társa­dalmi életet átfogó értékelésében kaptak helyet. Együtt ünnepel­hettük egész társadalmunkkal a béke- és barátsághónap megnyi­tásaként a fasizmus felett ara­tott győzelem, a második világ­háború -befejezésének napját. Az ünepen jelentős értékelést kapott a hazai egyházak békeszolgálata, amelynek jó hírét tovább öreg­bítette a Parlamentben tartott ünnepélyen püspök-elnökünk fel­szólalása, s azt nem sokkal meg­előzőleg az Országos Béketanács felkérésére a Béke-világtanács helsinki irodájának tanácskozá­sán végzett szolgálata, közvetlen azután pedig részvétele a tv a Hét műsorában közvetített nem­zetközi fórumon, ahol nemcsak az egyházak szavát, de az OBT- ben és a BVT-ben tömörült, bé­két akarókét is tolmácsolhatta. Ezek mögött a szolgálatok mö­gött is ott van államunk és ha­zai egyházaink közötti építő kap­csolat, amely új színekkel gazda­godott az MSZMP Központi Bi­zottsága ülésének határozatai nyomán. Szívesen juttattuk kife­jezésre segítő szándékunkat a ha­tározatokban még összefogottab- han felvázolt, hazánk gazdasági és politikai stabilitását erősítő célkitűzésekkel kapcsolatban. Mint ahogy szívesen veszünk részt a neutronbomba vagy a faii megkülönböztetés ellen és a leszerelés érdekében történő összefogásban. Külünvi szolnálatunk területé­ről szintén csak utalni tudunk itt niveri kiemelkedő eseménvek- re, mint Kortekangas finn püs­pök, az osztrák testvéregyház képviselőinek, Immonen LVSZ referens látogatására, hasonló­képpen D. dr. Ottlyk Ernő püs­pök Leich thüringiai püspök be­iktatásán, dr. Karner Ágoston országos főtitkárnak a Luther Márton Szövetség ülésén, vagy munkatársainknak a Keresztyén Békekonferencia különböző ta­nácskozásain való részvételére. Ugyancsak utalni tudunk egy­házi életünk olyan nagy hordere­jű eseményeire, mint a piliscsa­bai nővérotthon alapkőletétele, a győri szeretetotthon központi fű­tésének átadása, a nemeskéri műemlék templom újrafelszente- lése, a jelentős előrehaladás or­szágos múzeumunk létrehozása érdekében, a féláras Biblia-ak­ció, amelynek során közel hét és fél ezer teljes Szentírás, illető­leg Újszövetség talált gazdára. De hadd soroljuk ide azt a há­lára kötelező tényt is, hogy az Evangélikus Élet az év eleje óta hat oldalon jelenik meg és újabb kétezer példánya nyert elhelye­zést. Űj kiadványok láttak nap­világot sajtóosztályunk gondozá­sában, köztük a gyülekezeti énekkarok szolgálatát segítő Kar- énekeskönyv, miközben erős ütemben folyik az új énekes­könyv anyagának rendezése is. Ha már énekügynél tartunk, ak­kor megemlítjük azt is; hogy az Országos Elnökség s a kántor­képzésben résztvevő önkéntes munkások közös tanácskozáson készítették elő a nyári tanfolya­mokat. Mindehhez hozzá kell vennünk a püspökök, esperesek látogatásait a gyülekezetekben, presbiteri, diakóniai és papné konferenciákat s mindez a meg nem említettekkel együtt igazol­ják a címben adott jelzést. A JÖVÖRÖL CSAK ANNYIT, hogy zárja hamarosan a tanévet Teológiai Akadémiánk, tíz fia­talt bocsátva a lelkészi szolgá­lat erősítésére, de előbb új tisz­teletbeli doktorokat avatunk. A nyáron újabb harminc lelkész­házaspár üdül külföldön és ti­zenöt külföldi ismerkedik maid hazánkkal és egyházunkkal hi­vatalos meghívásokon, nem szá­mítva a túristautakat. Végül a tallózást hadd fejezzük be az­zal. hogy reménvség szerint ál­lamunk és egyházunk tárgyalá­sainak eredménvekérjnen meg­nyugtató megoldás születik egy­házi nyugdíjasaink érdekében. A félévi mérlegnek is tekint­hető oüspök-elnöki tájékoztatót követőleg egyházmegyék és gyü­lekezetek -kiSebb-nagvobb ügveit beszélték meg püspökeink az es­peresekkel. M r TEOLÓGIAI LEXIKON JELENIK MEG AZ NDK-BAN A tudományos teológia egész területét, valamint az NDK-beli egyházi életét felölelő Teológiai Lexikon kiadásában dolgoznak a berlini Union Verlagban. A mun­kában részt vesznek az állami egyetemek teológiai szekcióinak professzorai, az egyházi lelkész- képző intézmények munkatársai valamint az egyházak képviselői. A klasszikus teológiai tárgyak mellett, mint Ó- és Űjszövetség, egyháztörténet, rendszeres és gya­korlati teológia, különösen is tág teret szentelnek az ökumenikus kérdéseknek. A Teológiai Lexi­kon 1978-ban jelenik meg az NDK-ban. Hétközna §»i fi«»!y4 a tiá Beszámoló osztrák vendé^eioK látogatásáról '„Várjuk a folytatást...” — ezekkel a szavakkal fejeződött be egy évvel ezelőtt egyházunk küldöttségének ausztriai testvér- egyházunknál tett látogatásáról írott beszámolónk. A folytatás nem sokáig váratott magára. Ge­rald Eidenberger egyházi kancel­lár (Kirchenkanzler) és felesége, valamint dr. Leopold Temmel linzi szuperintendens és felesége jöttek el május 2—6-ig dr. Kál­dy Zoltán püspök-elnök meghí­vására. EGYHÁZI KANCELLÁR ÉS SZUPERINTENDENS — ez a két cím némi magyarázatra szorul. Ausztriában a második világhá­ború idejéig nem volt püspöke az evangélikus egyháznak, ha­nem a lelkészek közül választott szuperintendensek — egyidejűleg hárman — voltak az egyház ve­zetői. Az egyház élén azonban mégsem ők álltak, hanem az egyházi kancellár, aki legtöbb­ször jogász volt, tehát nem lel­kész, és akit hajdanán a császár nevezett ki, később pedig az egy­ház zsinata választotta életreszó- lóan. Most már püspök áll test­véregyházunk élén, de mellette a zsinat által választott egyházi kancellár a legmagasabb egyhá­zi tisztségviselő. S természetesen most is szolgálnak szuperinten­densek — heten —, akik közül dr. Leopold Temmel a rangidős. A látogatásra négy munkanap állt rendelkezésre, ezért volt hét­köznapi a folytatás. De mit lehet megmutatni egy országból és egyházunkból négy nap alatt úgy, hogy a látogatónak az egészről legyen benyomása? ELŐSZÖR DR. KÁLDY ZOL­TÁN PÜSPÖK-ELNÖK fogadta a vendégeket dr. Karner Ágos­ton országos főtitkár és Reuss András külügyi titkár társasá­gában. Itt kaptak osztrák vendé­geink általános bevezetőt egy­házunk múltjához és jelenéhez. A Sajtóosztályon megtekintették legújabb kiadványainkat, majd az Evangélikus Élet havi szer­kesztőségi ülésén mintegy 25 lel­késznek ők adtak tájékoztatást az ausztriai evangélikus egyház múltjáról és jelenéről. A Buda- pest-fasori templom meglátoga­tása után a gyülekezet lelkészei­vel, felügyelőjével és presbiterei­vel folytatott beszélgetés követ­kezett. Egy este pedig a Deák tér gyülekezet ifjúsági bibliaóráján vettek részt és elmondták, ho­gyan folyik az ifjúsági munka náluk. Mennybemenetel ünnepé­nek estéjén „hétköznapi” isten- tisztelet a Deák téren. Tavaszi napsütést élvező idősek és gyer­mekek között néhány óra a pest­hidegkúti szeretetotthonban. Vé­gül rövid beszélgetés a teológiai tanárokkal és a Teológiai Aka­démia épületének megtekintése. Négy munkanapon hétköznap­jainkkal ismerkedtek, a valósá­gos hétköznapokkal, hiszen nem különlegesen megszervezett, ha­nem mindennapos összejövetelek vendégei voltak. A LÁTOTTAKAT, HALLOT­TAKAT, ELMONDOTTAKAT ki­egészítették a találkozások és be­szélgetések. Az ország történeti emlékei felidézték a múltat, mely végérvényesen elmúlt, de letagadhatatlan. Káldy püspök említette a magyar—osztrák hi­vatalos evangélikus egyházi kap­csolatok első lépését, e most már nyugalomban élő Gerhard May püspök 1962-es első magyaror­szági látogatását. Természetesen szó volt a jövőről is: még job­ban kell egymás életét, szolgála­tát éá gondolkodását ismernünk, és a másik életével kapcsolatos kérdéseket szemtől szembe föl­tenni, hogv szomszédok lévén ..beszélő viszonyban” maradjunk és közvetlen kapcsolatban le­gyünk egymással. Rouss AntIrás Tanévzáró a Teológiai Akadémián A Teológiai Akadémia tanévzáró istentiszteletét és ünnepi ülését június 18-án, vasárnap, délután 4 órakor tartja a zuglói gyülekezet templomában (Bp. XIV., Lőcsei út 32.). A tanévzáró istentiszteletre és az ünnepi ülésre híveinket szeretet­tel hívjuk és várjuk. Még egyszer Nemeskérről Országos Múzeumunk első bemutatóhelye Amint már hírt adtunk róla, a Győr-Sopron megyei Nemeskér egykor híres artikuláris templo­mát az Országos Műemlék Fel­ügyelőség több millió forint költ­séggel kívülről-belülről megújí­ti központi múzeuma a Deák té­ren, annak első vidéki bemuta­tóhelyét szervezzük meg Nemes- kéren. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a műemlék tem­A kiállítás egy részlete tóttá, dr. Ottlyk Ernő püspök pe­dig április 9-én szép ünnepség keretében átadta rendeltetésé­nek. Evangélikus Országos Múzeu­munk munkatársai a templom re­noválásával párhuzamosan össze­gyűjtötték a község és a gyüle­kezet múltjának legkiemelke­dőbb emlékeit. A sok szép fenn­maradt műtárgy, valamint az ér­tékes levéltári és könyvanyag láttán született meg az a gondo­lat, hogy addig is, amíg :— úgy reméljük a következő évben — megnyílhat egyházunk budapes­plommal szomszédos parókia e célra biztosított helyiségében hely- és egyháztörténeti kiállí­tást rendeztünk, s azt a bel- és külföldi turisták számára huza­mos ideig megtekinthetövé tet­tük. A kiállítás megnyitóját dr. Karner Ágoston országos főtit­kár jelentette be a templom új- raszentelése ünnepségének kere­téhen. . Tárlók rendelkezésünkre bo­csátásával és azok tervszerű és szakszerű berendezésével önzet­len segítséget nyújtott a soproni Liszt Ferenc és a nagycenki Szé­chenyi Múzeum vezetősége. Több felvételt készíthettünk, illetve kaptunk a soproni Fabricius-ház, a Győr-Sopron megyei 2.'sz. Le­véltár, valamint a Magyar Nem­zeti Múzeum anyagából is. A lát­nivalók zömét azonban a gyüle­kezet, illetve az egyház műtár­gyai képezik. A kiállítás a 9. századi karo- ling kori helyi leletektől kezdve felöleli a reformáció és ellenre­formáció korának sok jellegzetes, főként az artikuláris egyházköz­séghez és környékéhez fűződő emlékét. Luther, Melanchthon, Erasmus és Kálvin értékes posz- szesszor-bejegyzésű műveitől — amelyek az 1749-ben Nemeskéren elhunyt Pcrlaky József dunán­túli püspök mintegy 200 kötetes, helyben őrzött, védetté nyilvá­nított könyvtárából valók — a község legújabb történetéig sok könyvritkaság látható az üveg­tárlók mögött. A régi levéltári anyagból (egy 16. századi ne­meskéri bor- és gabonadézsma- jegyzéktől kezdve) sok érdekes korabeli feljegyzés található: a nemrég restaurált Fábry—Boz- zay-fé\e kéziratos napló a 18. századból, 1848-as jegyzőkönyv Haubner Máté püspök hazafias intelmeivel, ácsok és lakatosmes­terek nyugtái — köztük Ziegler Kristóftól, aki nem volt más, mint Gárdonyi Géza nagyapja. . A Ziegler — utóbb Gárdonyi — család tagjai ugyanis sokáig mű­ködtek mesteremberekként Ne­meskéren a templom tőszom­szédságában épült műhelyükben. Megkanó a török kori hímzett oltárterítők finom szénsége és a 17—18. századi ötvöstárgvak sok­félesége. Utóbbiak- közül kima­gasló értékű a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött 1685-ös ara­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents