Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-01-15 / 3. szám

GYERMEKEKNEK

Lelkész

A GYÜLEKEZET VEZETŐJE ÉS IRÁNYÍTÓJA a lelkész. A lelkészt a református egyházban lelkipásztornak, a római katolikus egyházban pedig plébánosnak hívják. Evangélikus egyházunk legtöbb gyülekezetében csak egy lelkész, néhány nagyobb gyülekezetünkben azonban két vagy több lelkész is szolgál. Az ilyen helyeken a vezető lelkészt igazgató-lelkésznek hívják.

A LELKÉSZ LEGFŐBB FELADATA Isten igéjének hirdetése és a szentségek, a keresztség és az úrvacsora kiszolgáltatása. Az igehirdetések alkalmai az istentiszteletek, valamint az úgynevezett kazuális szolgálatok: a keresztelések, esketések és temetések. Az igehirdetést prédikációnak is szokták nevezni. A prédikációra a lelkész gondosan felkészül. Alaposan áttanulmányozza az alapige szövegét, hogy megtalálja az igének a gyülekezethez szóló mai üzenetét. A lelkészek prédikációikat rendszerint leírják és megtanulják. Még a gyakorlottabb, idősebb lelkészek is legalább vázlatot készítenek, és ennek alapján prédikálnak.

A LELKÉSZ MÁSIK NAGY MUNKATERÜLETE a gyülekezet tanítása. A tanításra elsősorban a gyülekezet gyermekei szorulnak rá. A gyermekeket a lelkész az iskolai hitoktatás — — amelyen a gyermekek önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt —, a gyermekbibliakörök és a konfirmációi oktatás alkalmain tanítja. A lelkész megtanítja a gyermekeknek keresztyén hitünk elemeit, megismerteti velük hitünk forrását, a Szentírást és az ebből folyó hit és keresztyén élet szabályait, valamint egyházunk történetét és mai életét. A taní- trcoiíásira a gyülekezet ifjú és felíró : nőtt tagjainak is szükségük van. ci"'Ezek tanítását a1 lelkész az ifjúsági és gyülekezeti bibliaórákon végzi.

A LELKÉSZ FELADATÁHOZ TARTOZIK a gyülekezet lelki

gondozása is. A lelki problémákkal, vagy egyéb kérdésekkel küszködő gyülekezeti tagok útmutatást, tanácsot vagy vigasztalást kapnak a lelkésztől. A íelikigondozásnak kétféle alkalma van. Az egyik, amikor a hívek keresik fel a lelkészt a lelkészi hivatalban, a másik, amikor maga a lelkész látogatja meg gyülekezetének tagjait. Ezekre a látogatásokra elsősorban akkor kerül sor, amikor valaki megbetegszik a családban, de a gyülekezetét gondosan pásztorló lelkész máskor is felkeresi híveit, hogy állandó kapcsolatot tartson velük és megismerje gondjaikat, örömeiket egyaránt.

A LELKÉSZI HIVATALI MUNKÁT IS a lelkész végzi. Ehhez tartozik a keresztelési, konfirmációi, esketési és temetési anyakönyvek, a lelkészi szolgálati napló pontos vezetése, a beérkezett levelek megválaszolása, a gyülekezet életével kapcsolatos minden ügy elintéziése vagy elintéztetése. Elsősorban a lelkész ügyel fel arra, hogy a gyülekezetben minden rendben történjék, ő irányítja a gyülekezet éleiét, s a gyülekezetét érintő ügyekről beszámol a presbitériumnak és a közgyűlésnek, és jelentést küld a felettes egyházi hatóságoknak.

A LELKÉSZNEK VANNAK GYÜLEKEZETEN KÍVÜLI elfoglaltságai is. Sok helyen a lelkész tagja a helyi tanácsnak, és a legtöbb lelkész részt vesz a Hazafias Népfront munkájában is. Bár ez nem jellegzetes gyülekezeti munka, mégis nagyon fontos, mert a lelkésznek és a gyülekezet tagjainak a közügyek iránti felelősségén lehet lemérni. milyen komolyan veszi az egyház küldetését ebben a világbán. Az egyház ugyanis' nem önmagáért van, hanem elsősorhaft azért, hogy szolgáló szerető tével mindenütt segítsen, ahol erre módja és alkalma van.

Selmeczi János

Képes Biblia

Képek Jézus életéből 2.

MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol van megírva?

3. Milyen ünnep alkalmával emlékezünk meg a képen ábrázolt eseményről? Mikor van ez az ünnep? — Beküldési határidő: 197S, január 22.

Válaszotokat kizárólag levelezőlapon küldjétek be a következő címre: Evangélikus Elet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pöntot ér. A sorozat végén a legtöbb pontot elérők értékes könyvjutalmat kapnak, <

A szolgálat területének kiterjedése

Dr. Káldy Zoltán püspök jelentése as Országos Közgyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról) állam, mind az egyház ezt a viszonyt — különösképpen az utolsó két évben — sokoldalúan vizsgálta meg és ez lehetővé tette a kérdések újragondolását és olyan konzekvenciák levonását, amely még nyíltabbá tette a kapcsolatokat. Ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy bármelyik oldalon az elvi kérdésben lenne valami változás. Változnál inul valljuk mi is és államunk is, hogy a keresztyén bázis, ha úgy tetszik világnézet és a marxista világnézet között ellentét van és emiatt ideológiai konvergencia nem lehetséges. Ugyanakkor, miközben mindkét oldal ragaszkodik a maga elvi álláspontjához,

%% x'.í

......... '

nem

csak lehetséges, de szükséges is a jó politikai együttműködés egész népünk javára, a szocialista társadalom felépítése érdekében. Ezekkel a - ké rdésekkel Összefüggésben az utolsó két-há- rum évben igen jelentős nyilatkozatokat hallhattunk Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, aki mindig a legmesszebbmenő toleranciát tanúsított és tanúsít az állam és egyház viszonyában és együttműködésre bátorít a szocializmus felépítésének nagy munkájában. Ugyancsak nagy figyelmet keltett egész egyházunkban Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, miniszterelnök-helyettesnek ,.A szocialista állam és az egyházak Magyarországon” című cikke. Egész egyházunkban visszhangzik az a mondata, mely arra hívja fel a vallásos embereket, hogy lássák meg a szocializmusban a ,.szeretet dimenzióinak kiterjedését és reális megvalósulásét”. Ugyancsak mély benyomást keltett két másik megaltapftása, mely szerint „a marxisták éppen azért, mert tisztelik szövetségeseik meggyőződését, azt is természetesnek tartják, hogy az egyházak folytatják a. vallásos nézetek propagandáját, szilárdítják híveik meggyőződését.” A másik mondata pedig éz: „a marxisták a világnézeti kérdések vitatásánál az eszmék terjesztését, nem pedig az erőszak igénybevételét gyakorolják.” Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének két nagyon jelentős cikke jelent meg,

az egyiknek ez a címe: „Űj típusú kapcsolatok”, a másiké pedig: „A szocialista állam és az egyházak Magyarországon”. Mindkét Cilikben alapos elemző munkával tárja fel azt a hátteret, amelyből kiindult az állam és egyházak kapcsolata és kimutatja, hogy mindkét oldalról milyen fokozott erőfeszítésre volt szükség, hogy eljussunk a mai helyzethez, amelyben mindkét oldal elmondhatja, hogy a viszony jó. Nagyon megmaradt bennünk ez a mondat: „Államunk a tényleges adottságokat figyelembe véve a türe'lem, a felelősség és a bizalom légkörében alakítja viszonyát az egyházakhoz és a vallásos dolgozókhoz.” Ugyancsak visszhangot keltett bennünk ez a megállapítás is: „Társadalmi gyakorlatunk elveinek megfelelően partnereink álláspontját tiszteletben tartjuk, összhangban azzal, hogy .államunk az egyházakat teljes partnerként ismeri éli” Mindehhez nagyon hangsúlyozottan tegyük hozzá, hogy államunk és társadalmunk magasrangú képviselői csak azért beszélhetnek ilyen nyíltan és megbecsüléssel az egyházakról, illetőleg az egyházak társadalmi szolgálatairól, mert magukban az egyházakban is olyan változások következtek be, amelyek nyomán az egyházak saját körökün belül legyőzték a visszahúzó erőket és ennek nyomán tudnak pozitív szolgálatot végezni a szocialista társadalomban. Ez a helyzet is igazolja azt az egyházvezetést, amely hosszú idő óta maga is fáradozott az állammal való jóviszony kialakításért és biztatta a lelkészeket és gyülekezeti tagokat, hogy felszabadultan vegyenek részt a szocialista társadalom építésében. Ezt a jóviszonyt akarjak tovább is munkálni és továbbfejleszteni.

Ezen a helyen kell megköszönnünk államunknak, az Állami Egyházügyi Hivatalnak, Miklós Imre államtitkár úrnak sok megértését és segítségét. Köszönjük a folyósított államsegélyt. Megköszönjük, hogy lehetőséget adott az Evangélikus Élet című hetilapunknak nagyobb terjedelemben és több oldalszámban való megjelenéséhez, továbbá ígéretet kaptunk egy tudományos szintű folyóirat megjelentetésére. Köszönjük az Államtitkár Ürnak ezt a bejelentését is: „Foglalkozunk a, protestáns nyugdíjintézetek által folyósított öregségi és özvegyi nyugdíjak társadalombiztosítási kereteken belül történő támogatásával és más hasonló kérdésekkel.” Ugyancsak itt köszönjük meg a lehetőséget, hogy évente 12—13 alkalommal szolgálhatunk a Rádióban.

A Hazafias Népfront

Egész egyházunk nevében kifejezem köszönetemet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a HNF Fővárosi Kerületi Bizottságoknak és Megyei Bizottságoknak, hogy lehetőséget nyújtanak az egyház képviselőinek a munkában való részvételre. Egyházunk vezetői, lelkészei és tagjai szívesen vesznek részt abban a nagy nemzeti összefogásban, amely népünk felemelkedését, társadalmunk fejlődését és a szocializmus felépítését van hivatva elérni. Meg.vagyunk győződve, hogy a hivő és nemvallásos embereknek ez az összefogása már eddig is nagyszerű eredményeket hozott és a jövőben még az eddiginél is jobb gyümölcsöket teremhet. Azt Is köszönjük, hogy a Hazafias Népfront keretében az egyházi vezetők, lelkészek és gyülekezeti tagok lehetőséget kapnak az aktív politikára és közéleti tevékenységre és kifejthetik álláspontjukat, élve nem egyszer a konstruktív kritika lehetőségével is. A papi békegyűlések szervezésével a Hazafias Népfront rendkívül nagy szolgálatot tesz lelkészeink jobb tájékoztatása érdekében. Azt is köszönjük, hogy több lelkészünk megkapta az Országos Béketanács kitüntető jelvényét, vagy emléklapját, ezzei is jelét adva annak, hogy, szolgálatunkat megbecsülik és'igénylik.

Hazai

ökumenikus helyzetünk

E helyen nincs módunk, hogy a hazai ökumené nagyon sok öröméről, vagy részletkérdéseiről beszéljünk. Azt azonban kijelentjük, hogy szítvei. lélekkel fáradozunk a magyarországi egyházak kapcsolatainak építéséért, gazdagításáért és közös erőfeszítéseiért mind a hazai egyházak, mind népünk érdekében. A református egyházhoz testvéri és lazíthatat- lan jó viszony fűz. Ennek olyan múltbeli hagyományai és jelenbeli, valamint jövőbeli kötelezettségei vannak, amelyek kapcsolataink még meíegebbété telét igénylik. Az utóbbi időben különösen is összekötött bennünket a Szentírás új fordítása és kiadása. Közös célokért fáradozunk társadalmunkban is és nemzetközi fórumokon is. Örömmel köszöntjük dr. Tóth Károlyt, a Dunamelíéki Református Egyházkerület új püspökét és dr. Kürti Lászlót, a Tiszáninneni Református Egyház- kerület új püspökét. Isten áldását kérjük szolgálatukra és közös szolgálatunkra is. Ismert, hogy a múlt év elején Ökumenikus Tanácsunk tagegyházainak más képviselőivel együtt részt vettem dr. Lékai László esztergomi érsek beiktatásán. Ezzel is jelét adva annak a nyitottságnak, amellyel római katolikus testvéreink iránt viseltetünk. Népünkért való közös szolgálat is összeköt bennünket, de jó volna kölcsönös nyitottságban több kérdésről is beszélgetni. Erősödnek a kapcsolataink a Szabadegyházak Tanácsa tag- egyházaihoz és azok .egyre gyümölcsözőbbek lesznek. Igen örültünk, hogy Palotay Sándor elnök, a Szabadegyházak Tanácsa tagegyházainak vezetőivel együtt meglátogatta Teológiai Akadémiánkat és ott előadást tartott. Ugyanakkor, nekem is volt lehetőségem előadást tartani náluk egy teológiai tanévnyitón. Mindig szívesen vagyunk együtt a magyarországi Ortodox Egyházak képviselőivel és az Unitárius Egyház vezetőivel, és tagjaival.

NAMIBIA ANGLIKÁN PÜSPÖKE

James Kauluma 45 éves afrikai születésű lelkészt nevezték ki Namibia anglikán püspökévé.

Robert H. Mize, Colin O’Brien Winter és Richard J. Wood püspököt Délafrika faji elkülönítési

Az anglikán egyház feje. Donald Coggan canterbury érsek a torontói (Kanada) Wycliffe College centenáriuma alkalmából rendezett ünnepségek keretében mondott beszédében kifejtette: „Ha valakit pappá szentelek, nem jó szervezőt, nem pénzügyi szakértőt és nem jó csevegőt keresek. Akkor olyan embert akarok magam előtt látni, aki az Urat személyesen ismeri és akiknek olyan evangéliuma van, amely elég nagy

a világhoz és annak minden bajához.” Istentiszteleti részvevőként az érsek többet vár az érdeklődés azonosságánál és barátságosságnál. Ezt klubban is megtalálhatja. „Ügy veszek részt az istentiszteleten, mint aki úton van az örökkévalóság felé. Ezért olyan papokra van szükség, akik teljesen belevetik magukat az igazság megismerésébe és hirdetésébe.”

A résztvevők egy csoportja 'V

MILYEN LEGYEN A LELKÉSZ?

SZIDALOM: PROTESTÁNS

A bátorságáról nevezetes püspök utat tört magának a főoltárig és ott kijelentette, nem tűri el templomok megszállását Elszász- ban. Tiszteletben tartja a tradi- cionalizmust, de ez nem vezethet törésre a pápával és püspökökkel. Elchlinger különösen is a protestáns püspökként való szidalmazás miatt sajnálkozott, mert ebben más keresztyének mélységes megvetése húzódik meg.

„Vörös püspöknek”, „eretneknek” és „protestáns püspöknek” nevezték Elszász római katolikus püspökét, Elchíngert, a strassbur- gi János templomban tüntető tra- diclonalisták, köztük svájciak és németek, akik a misét a régi rítus szerint celebrálták. A templombejáratnál feliratot helyeztek el: „Ezt a templomot felsVabadí- tottuk, és a katolikus istentiszteletnek visszaadtuk.”

EVANGÉLIKUS EGYSÉG KANADABAN

avatásának kérdését kivéve. Ezért az eredetileg 1980-ra tervezett egyesülést elhalasztották, de további megbeszéléseket folytatnak gyakorlati együttműködésükről és tanítási kérdésekről.

Három kanadai evangélikus egyház közös bizottsága hosszabb tárgyalássorozatot , folytatott egyesülésük részleteinek kidolgozására. Minden kérdésben egyetértettek a nők lelkésszé