Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-05-21 / 21. szám

öKumené ^ ÖKumené ^ SKumeng Evangélikusok a Szovjetunióban 1. végeznek a gyülekezetekben az énekkarok. Az észtek ugyanis na­gyon muzikálisak és ezért jófor­mán minden gyülekezetben mű­ködik gyülekezeti énekkar. A má­sodik világháború után a gyüle­kezeteknek igen sok gondot oko­zott a második világháború har­caiban megsérült templomok és lelkészlakások újjáépítése. Az ez­zel járó sok áldozatot azonban a hívek igen nagy lelkesedéssel vál­lalták. A LELKÉSZUTÁNPÓTLÁS­RÓL, 1946 óta a tatlinni Teológiai Intézet gondoskodik, amely a nagyhírű tartui egyetem teológiai fakultásának örököseként gondos­kodik a lelkészképzés teológiai színvonaláról. A tartui egyetemet Gustav Adolf svéd király alapí­totta 1632-ben. Az észt evangélikus egyház a többi Szovjetunióbeli evangélikus egyázzal és az ortodox egyházzal együtt jelentős társadalmi szolgá­latot végez a béke megőrzéséért. Részt vesz a Keresztyén Béke- konferencia munkájában és je­lentős szerepe volt a világ vallási közösségei múlt évi moszkvai konfernciájának megrendezésé­ben. Az észt evangélikus egyház 1963 óta tagja az Egyházak Világtaná­csának és a Lutheránus Világ- szövetségnek. Élénk kapcsolatot tart fenn a testvéri evangélikus egyházakkal, elsősorban a finn egyházakkal és a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Az észt egyház küldöttsége többször volt egyházunk vendége. Hasonlókép­pen egyházunk hivatalos képvi­selői több alkalommal is megláto­gatták észt evangélikus testvére­inket. Selmeczi János Weöres Sándor: A Szovjetunió több, mint 250 miilót kitevő lakossága vallás te­kintetében épp oly sokszínű tar­kaságot mutat, mint nyelv tekin­tetében. A magukat keresztyé­neknek vallók túlnyomó többsége az orosz, vagy a grúz ortodox egyházhoz tartozik. A Szovjet­unióban élő ortodox keresztyé­neknek a számát több, mint 130 millióra becsülik. A Szovjetunió lakói között azonban római ka­tolikusok éppúgy megtalálhatók, mint a különböző protestáns egy­házakhoz tartozó hívek. A nem keresztyén vallási közösségek kö­zül a zsidó, a mohamedán és a buddhista vallási közösség ját­szik jelentősebb szerepet. A Szovjetunióban elő protes­tánsok között az evangélikusok, a baptisták és a pünkösdiek van­nak jelentősebb számban. Kár- pátukrainában azonban reformá­tus gyülekezetek is találhatók. A Szov.ietunióbeli evangélikusok legnagyobb része a Baltikumban, az észt a lett és a litván szocia­lista köztársaságban él. A mos­tani alkalommal az észt evangé­likus egyházat mutatjuk be olva­sóinknak. AZ ÉSZTEK a finn-ugor nyelv­családhoz tartoznak, tehát épp­úgy rokonaink, mint a finnek, bár nyelvük számunkra épp oly érthetetlen, mint a finn. A finnek és az észtek a szomszédos lettek­kel együtt a 12. század végén vet­ték fel a keresztyénséget. A re­formáció tanítása is épp oly ko­rán elterjedt közöttük, mint a let­tek között. 1524-ben Tartu és Tal­linn lakói a rigaiakkal együtt már evangélikus szövetséget alkottak. Tekintettel arra, hogy az észtek egy része hoszabb időre lengyel fennhatóság alá került, az észt evangélikusoknak is át kellet él­ni az ellenreformáció szenvedé­seit. A több, mint egy évszáza­dos svéd fennhatóság viszont (1583—1710) kedvezett az észt evangélikus egyáz megerősödésé­nek. A svéd korszakot követő orosz cári uralom alatt — tekin­tettel arra, hogy a cári Oroszor­szágban az államvallás az orto­dox vallás volt — észt evangéli­kus testvéreink csak állandó harc árán tudtak megmaradni evangé­likus hitükben. Az első világhá­ború után Észtország rövid időre önálló köztársaság lett. majd a második világháború óta szovjet szocialista köztársaságként a Szovjetunióhoz tartozik. AZ ÉSZT EVANGÉLIKUS EGYHÁZ jelenleg 250 ezer hí­vőt tart nyilván. A hívek lelki­gondozását 143 gyülekezetben kö­zel 100 lelkész végzi. Az egyház élén az érsek áll, aki a köztár­saság fővárosában Tallinnban székel. Az érseki szélt Alfréd Tooming érsek elhalálozása miatt jelenleg üresedésben van. Az egyház és a gyülekezetek kor­mányzását, a mi egházunkéhoz hasonlóan lelkészekből és világi­akból álló konzisztóriumok vég­zik. A GYÜLEKEZETEKBEN ELE­VEN LELKI ÉLET FOLYIK. Az istentiszteleti alakalmak amelyek észt nyelvűek - igen látogatottak. Jelentős szolgalatot A LUTHERANIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA május 21-én és 28-án délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT Közrem üködnek: Szemere Erzsébet, Mohácsi Judit, Schultz Katalin, Fülöp Attila, Berczelly István, Polgár László és Trajler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök ÖRÖK PILLANAT Mit málló kőre nem bízol: mintázd meg levegőbőL Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből. mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és múltja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta s tovalibbent — így néha megérezheted önnönmagadban Istent: fél-emlék a jelenben is, és később, mint az álom. S az öröklétet ízleled még innen a halálon. Megjelent a költő „111 vers” című kötetében, 1974. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Fel­vételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest XIV., Lőcsei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A katonaköteleseknek azonban 1973. május 15-ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1 születési bizo­nyítvány, 2. 'A legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizo­nyítvány, a 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltün­teti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főisko­lai tanulmányokra és lelkészi pá­lyára alkalmas, 5. keresztelési bi­zonyítvány. 6. konfirmációi bizo­nyítvány. 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező csalá­di és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra je­lentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítványt. A felvételhez szükséges továbbá annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítvá­nya, a lelkészi pályára való alkal­masságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelké­szi hivatal a kérvénnyel egyide­jűleg küldje meg külön levéfben közvetlenül az Akadémia dékán­jának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de in­dokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelölés­sel egyházközségi lelkész is hite­lesítheti. Az akadémiai tanulmá­nyi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. En­nek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben érte­síti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. Az Iszlám Világ-konresszus fő­titkára minden vallásos közösség aktív együttműködését, sürgette a békéért és javasolta a keresztyén­mohamedán párbeszéd folytatá­sát. A különböző vallások, különö­sen Is a keresztyénség és az isz­lám. a két legnagyobb világvallás kéoviselői közötti kapcsolatok kü­lönösen is jelentősek — mondot­ta dr. Inamullah Khan Mekká­ban. az Iszlám Világ-kongresszus vezetősége elé terjesztett jelenté­sében. (lwi) JEZSUITÁK A római katolikus egyház je­zsuita rendjének 25%-kal keve­sebb tagja van ma. mint 13 év­vel ezelőtt. A Jézus-Társaság 1977—1978-as évkönyvének ada­tai szerint a rend létszáma 1964- ben 35 968 volt. míg most 23 020, Az évkönyv szerint a csökkenés azzal magyarázható, hogy keve­sebb az új ielentkező. A rendta­gok között növekedett a teológu­sok aránya a laikusokhoz kénest. A teológusok száma 20 026-ról 1 20 375-re növekedett, a laikusoké j 5368-ról 4266-rá csökkent. A leg- ! több jezsuita Európában (10 934) ! és Amerikában (10 738) él. (epd ö) ( I Az örömök közösek - a feladatok is Visszhang az MSZMP Központi Bizottsága határozatára i NÉPÜNK ÉLETÉBEN mindig súlya van az MSZMP kongresszu­sainak, a Központi Bizottság üléseinek és ezeken az alkalmakon ho­zott határozatoknak. Ezek a határozatok nemcsak „párthatározatok” és nem is csupán a párt tagjait érintik, hanem valójában nemzeti programok, amelyek egész népünkre vonatkoznak: párttagokra es pártonkívüliekre, hívőkre és ateistákra. Noha mindig vannak olyan fejezetei és részletei is a határozatoknak, amelyek elsősorban a pár­tot és annak tagjait szólítják meg és rájuk vonatkoznak — elsősor­ban ideológiai kérdésekre gondolunk —, ezektől eltekintve a hatá­rozatok, az azokban kifejtett szempontok, elemzések, feladat-kijelö­léseik, kritikák minden magyar állampolgárt közvetlenül, vagy köz­vetve érintenek. Az evangélikus állampolgárokat is. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1978. április 19—20-án tartott ülésén hozott határozat szól arról, hogy „népünk tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a XI. kongresszus által kitűzött feladatokat”. Sikeresen folyik az építőmunka hazánkban az élet minden, területén. Pedig sokszor nagyon bonyolult feladatokat kell megoldani a gazdasági építőmunkában. A nemzetközi életben is gyakran adódnak visszahúzó tényezők. Építőmunkánk mégsem tor­pant meg, még csak nem is stagnál, hanem megy előre. Mindez kö­zös öröme a közös haza különböző világnézetű polgárainak. KÖZÖS AZ ÖRÖMÜNK a párttagokkal abban is, hogy a „Magyar Népköztársaság legfőbb külpolitikai célja a béke védelme és meg­szilárdítása. Állhatatosan harcol azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének irányvonala folytatódjék”. Kormányunk és népünk küzd a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért és fel­lép a neutronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésé­nek terve ellen. A pártot és a kormányt keresztyén hitünkből folyó meggyőződéssel, egyértelműen támogatjuk ebben a fáradozásában. Sőt, a mi feladatunknak is tekintjük, hogy nemzetközi konferenciá­kon — egyháziakon és nem egyháziakon — határozottan hangot ad­junk ennek és arra kérjük „hittestvéreinket” és a világgyülések résztvevőit, hogy a maguk helyén ők is munkálkodjanak ezekért a célokért. Azt pedig' ilyen alkalmakkor külön is szoktuk kérni, hogy az egyházak ne engedjék magukat a „hidegháború” forrásaivá és eszközeivé tenni. ANNAK IS ÖRÜLÜNK, hogy népköztársaságunk „belpolitikai heiyzete szilárd”, Tovább szilárdult a törvényes rend. Érvényesül a torvenyesiseg. Mi, evangélikusok, is örülünk annak, hogy a part „vál­tozatlanul fontosnak tekinti a szocialista aemoKirácia fejlesztései, a közügyek nyilvánossá tételét, a dolgozók mind nagyobb számú rész­vételét a társadalmi döntésekben”. Ez az álláspont fontos, mert így lehet felszabadítani a „tartalék erőket” az epítesre, szeles körű tár­sadalmi döntésekre. Ez aktivizálja a visszahúzódóikat. Hiszen ebben az országban, a mi társadalmunkban minden okos fejre, dolgos kéz­re, meleg szívre es segítő kritikára szükség van. Jó tudnunk, hogy a „társadalmi döntésekben való részvételre” a hívás szól a hívóknak is. Ez pedig eloszlathatja a hívőkben az itt-ott még meglevő nézetet, hogy a hivó embernek a társadalmi és politikai életben nem sok sze­rep jut, mert ők állítólag „másodrendű állampolgárok”. Meggyőző­désünk szerint a párt intencióival — és a Központi Bizottság leg­utolsó határozatával is — ellenkezik mindenfajta „másodrendű ál­lampolgárság” elképzelés. A Magyar Népköztársaság Alkotmányá­nak 61. §-ának 2. pontja is ezt húzza alá: „Az állampolgároknak nem, felekezet vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos meg­különböztetését a törvény szigorúan bünteti.” A hívők tehát vegye­nek részi, aktívan és bátran a „társadalmi döntésekben” mint egyen­lő rangú és egyenlő jogú állampolgárok. A Hazafias Népfront az a keret, ahol — mindennapi munkájuk végzésén túl részt vehetnek a politikai és társadalmi életben. A Hazafias Népfrontban — mondja a Központi Bizottság határozata — „megvalósuló szocialista nemzeti egység kifejezi ... különböze világnézetű embereknek... alkotó ösz- szefogását a közös szocialista célok érdekében.”. „AZ ÁLLAM ÉS EGYHAZAK rendezett viszonyában a társadalom kiegyensúlyozott helyzete tükröződik" — mondja a határozat. Érde­mes azonban az idevonatkozó határozatot a maga egészében szem előtt tartam. „Ez azon a felismerésen alapúi (ti. az előbb idézett megállapítás), hogy a szocialista társadalom építésében világnézettől függetlenül egyaránt eirdekelt minden dolgozo ember. Az állam az alkotmánynak meglelelúen biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak autonómiáját, műkbuósót, a szabad vallásgyakorlási. Ugyanakkor mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívőktől is meg­kívánja az alkotmány, a törvények tiszteletben tartusát, az állam­polgári kötelességek teljesítését." Mi örülünk annak, hogy az alkot­mány biztosítja a lekiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakor- lást. Jó érzéssel vettük, hogy a Központi Bizottság is ezt most újra aláhúzta. Örülünk annak a figyelmeztetésnek is, hogy állatnunk a lelkiismereti szabadságra és a szabad vallásgyakorlásra vonatkozó törvény tiszteletben tartósát „mindenkitől” megkívánja. Vagyis min­den állampolgártól: hívőtől és ateistától egyaránt. Közben előfordul mindkét részről a „tiszteletben tartás” kötelezettségének az elfelej­tése. A hívők egyes körei nehezen tudják elfogadni, hogy egy ko­rábban „vallásos ember” — élve a lelkiismereti szabadsággal — többé nem igényli az egyház szolgálatát. „Nem jó szemmel nézik.” De van ennek fordítottja is, amiken- kísérlet történik, arra, hogy hivő emberek „megkülönböztetést” szenvedjenek ateisták részéről. Kö­szönjük, hogy egyértelmű szó hangzott a Központi Bizottság ülésén: mindenkinek meg kell tartania az idevonatkozó törvényeket is. A GAZDASÁGI ÉPÍTÖMUNKA a párt tevékenységének közép­pontjában áll — mondja a határozat. Népgazdasagunk az utóbbi években a nehézzé vált külső és belső feltételek között is fejlődött. Emelkedett a munka termelékenysége. Bővült a külkereskedelmi forgalom. Az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött céljait elér­tük vagy megközelit&tük. Ugyanakkor szól a határozat a feladatok­ról: saját lehetőségeink jobb hasznosítása, tartalékaink feltárása, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése, a KGST keretében folytatott együttműködés erősítése. Ezzel együtt meg kell erősíteni a munlcafegyetmet. A munkaidőt jobban ki kell használni és fegyel­mezettebben kell ledolgozni. Erre mi magunk is kérjük egyházunk tagjait a munkahelyeken, gyárakban, termelőszövetkezetekben. Egyetértünk azzal a határozattal is, hogy „aki nem teljesíti vállalt kötelességét az eddiginél nagyobb mértékben, érezze ennek hátrá­nyát”. A gyakori munkahely-változtatással szemben mi is helyesel­jük a „jelenleginél következetesebb érvényesítését a törvény adta gazdasági és jogi szankcióiknak”. örülünk az életszínvonal emelkedésének, Örömmel köszöntjük a szociálpolitikai intézkedéseket, az édesanyák fokozott megbecsülé­sét. A régi nyugdíjasok, az idős korúak gondjainak újra elővételét.” A nyugdíjak reálértékre való emelését. Itt még van tennivalónk. Ugyanakkor öröm számunkra tudni, hogy az elmúlt két évben 187 000 új lakás épült. Ezzel összefüggésben ugyan még sok a gond, de népünk kemény és becsületes munkával ezt is meg tudja oldani. r' ■< ■ ti* KERESZTYÉNEK ÉS MOHAMEDÁNOK PÁRBESZÉDE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents