Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-06-05 / 23. szám

* GYERMEKEKNEK. j Észak leánya mf Stcd Brigitta 1303—1373 ÜGY EMLEGETIK: o a své­dét. ..Széni Erzsébet”-je. Nyolc­van esztendővel született az ö halála után. Valószínű a példája is hatott rá. Kettőjük életének is megvannak a párhuzamai. Ö is regi nemzetségek leszárma­zottja, ősei a gót királyokkal tar­tottak rokonságot, fiatalon ment férjhez, gyermekeket nevelt, öz­vegyen maradva kórházat alapí­tott és betegeket ápolt. Valami­ben mégis különbözik: Isten erős fizikummal, még erősebb akarat­erővel áldotta meg. Brigitta mindkettőt Isten és az emberek szolgálatába állította. Feljegyzik róla. hogy három­éves koráig valami nyelvbénu- iás miatt néma volt. Már-már attól féltek, hogy sohasem tud beszélni, amikor ezt tudatos aka­rattal leküzdötte. Fiatalon ment férjhez. Ottho­nában nemcsak férjéről és gyer­mekeiről gondoskodott példamu­tató módon, hanem messze föl­dón úgy ismerték házát, mint a szegények, szorongottak mene­dékét. KÉSŐBB A SVÉD KIRÁLYI UDVARBA KERÜLT, mint ud­varmesternő. Itt sok embert is­mert meg közelebbről. Észrevet­te. hogyan áskálódnak egymás ellen, hogyan akarnak igazságta­lan utón célt érni; s egyre na­gyobb felelősséget érzett egész népéért. Józan, derűs egyénisé­gével sokakra gyakorolt jó ha­tást. Mikor férjével együtt Spanyol- országba zarándokolt, még széle­sebb körben ismerkedett meg korának sok igazságtalanságával és nyomorával. Ügy érezte. Is­ten arra hívta el, hogy mind­ezek elleni küzdelemre kell szen­telnie életét. KORA SZOKÁSÁHOZ HÍVEN szigorú aszketikus életet élt: so­kat imádkozott, böjtölt, egyszerű ruhákban járt. betegeket gondo­zott. Mindezt azonban nem tar­totta érdemnek. Józanul felis­merte: ..Isten előtt kedvesebb, ha egy ember becsületesen él és dolgozik, mintha szerzetes less, de Isten szeretele nélkül él.' Összegyűjtött olyan asszonyo­kat, akik munkájában készek voltak segíteni. Wadstetna-ban egy női kolostort alapított, majd több hasonló ilyen központ is ke­letkezett . Kemény bírálatokat mondott azok felé, akik kora igazsagta- ianságának és szegénységének okozói voltak —. de megértéssel és szeretettel fordult a „kicsí­nyek”, az egyszerű emberek felé. Rendjének szabálya kimondta: minden vasárnap és ünnepnap anyanyelven kell prédikálni, az istentiszteleti életben, építkezé­sekben egyszerűségre kell töre­kedni. Mindig nagy hangsúlyt helyezett a szeretet gyakorlásá­ra. Ö. aki erős akarattal rendel­kezett — érdekes módon —, azt becsülte legtöbbre, ha valaki en­gedelmeskedni tudott Istennek a világban és az emberek közt végzett szolgálatban. ÉLETE UTOLSÓ IDEJÉT RO­MÁBAN TÖLTÖTTE, hogy a pá­pa hozzájárulását elnyerje rend­je elismertetéséhez. Idegen föl­dön halt meg. Ma a svédországi Wadstena kolostora őrzi ham­vait Alázatos szívvel nemcsak imádkozta, hanem élte ’s Ura imádságát: ..... .ne az én aka­ratom legyen meg. hanem a tied” (Lk 22, 42). Sárkány Tiborné Felvétel a Teológiai Akadémiára Egyházunk lelkészképzése a budapesti Evangélikus Teológai Akadémián történik. Az 1974-ben felavatott épület nyugodt tanu­lási lehetőséget biztosító falai kö­zött az egyház Urában való bi­zakodás és az »egyház jövője ‘ránti felelősség jegyében készít­jük fel a hallgatókat a népünk közötti szent szolgálatra. Hitet és tudást, egyház- és ha- zaszeretetet szeretnénk plántálni az erije a szolgálatra önként je­lentkező fiatalok leikébe. Arra törekszünk, hogy a jövő magyar evangélikus telkipásztorai egy­szerre tudjanak hűségesek lenni Istenhez, és egyszerre tudják fe­lelősséggel hordozni az egész em­beriség ügyét. AKIK A TEOLÓGIAI AKA­DÉMIÁRA FELVÉTELÜKET ÓHAJTJÁK, felvételi kérvényü­ket — az Akadémia Felvételi Bi­zottságához címezve —, az Aka­démia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest, XIV., Lőcsei út 32.) küldjék meg. A felvételi kér­vény beadásának határideje 1977. augusztus 15. A katonakötelesek­nek azonban 1977. július 15-ig kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányo­kat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. érettségi bizo­nyítvány, 3. középiskolai bizo­nyt tv dny. 4. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a ké­relmező lakását, szociális helyze­tét, szülei foglalkozását és kere­setét. illetve szociális viszonyait feltünteti, 5. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentke­ző főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas, 6. ke­resztelési bizonyítvány. 7. konfir­mációi bizonyítvány. S. részletes önéletrajz, mely feltárja a kér­vényező családi cs társadalmi körülményeit, valamint a lelké­szi *szolgálatra jelentkezés okait, 9. esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A FELVÉTELHEZ SZÜKSÉ­GES TOVÁBBÁ, az illetékes lel­késznek és esetleg még a vallás- tanító lelkésznek részletes bizo­nyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt rész­letesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmas­ságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelké­szt hivatal a kérvénnyel egyide­jűleg küldje meg. külön levélben, közvetlenül az Akadémia dékán­jának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de in­dokolt esetben hiteles másolat­ban is lehet mellékelni. A má­solatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lel­kész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öl esztendő. A FELVÉTELI BIZOTTSÁG DÖNTÉSÉT felvételi vizsga elő­zi meg, amelyen többek között a német vagy angol nyelv ismere­téről is számot kell adnia a je­lentkezőnek. A felvételi vizsga időpontjáról és anyagáról a Dé­káni Hivatal kellő időben érte­síti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói teljes ellátást kapnak. A férfi hallga­tók a Teológus Otthonban, a női hallgatók pedig a VIII. kerületi egyházi épületeinkben kapnak el­helyezést. A jó tanulmányi ered­ményt elért és rászoruló hallga­tók a II. évfolyamtól kezdve ösz­töndíjba« részesülnek. A lelkészi szolgálatra jelentke­zőket szeretettel hívják és vár­ják a Teológiai Aakademia tanarai és hallgatói STOYLEN PÜSPÖK NYUGALOMBA VONUL Dr. Kaare Stoylen. Oslo evangé­likus püspöke, aki egyúttal a Nor­vég Bibliatársulat elnöke és a norvég egyház külügyi bizottságá­nak elnöke, most, t»8 eves korá­ban bejelentette, hogy szeptem­ber 1-i hatállyal nyugalomba io­nul. Olvassuk együtt Péter első levelét 4, 10-11 A gyülekezetek érintkezését se­gítő vendégszeretetről a gyüle­kezeti szolgálatokra fordul a szó, még mindig a végső jövő — a levélíró és olvasói számara na­gyon is közelinek tűnő vég — felvillantása nyomán. Az előzők után nem meglepő, hogy ez a nézőpont a gyülekezeti életben nem csökkenti, hanem fokozza a szolgálat jelentőségét. „Ki milyen lelki ajándékot ka­pott, úgy szolgáljatok azzal egy­másnak ...” A görög szó már eléggé otthonos lett egyházi nyel­vűnkben: a karizma ,,kegyelmi ajándékot” jelent, olyan képes­séget, amelyet Isten kegyelme az egyes hivőnek adott a gyüle­kezeti élet előmozdítására. Nyil­vánvaló. hogy ezekben az adott­ságokban a hivő ember alkati. : Sokoldalú teremtettsegbeli vonásai és a Szentlélek által munkált, hitéből fakadó képességei egybeolvad­nak. A levélíró osztozik az Új­szövetség közös meggyőződésé­ben, hogy Isten mindenkinek szánt feladatot a gyülekezetben, és ehhez meg is adja a ráter­mettséget, az erőt. Űjra a diakó- nia szó igei formájával találko­zunk: ..szolgáljatok”, éspedig a hangsúlyos .,egymásnak” hozzá­kapcsolásával. Mar . láttuk a le­vélben, hogy a szolgálatot jelö­lő görög szavak közül éppen a diakónia szónak és származékai­nak a. sajátos jelentése hordozza a szolgálat személyes jellegét (vö. 1. 12: ..nektek szolgáltak’). A mondat folytatása még vilá­gosabbá teszi mindezt: „...mint Isten sokféle kegyelmének jó sá­Ssentháromsás-hitünk egysége Üj középületeinken gyakran alkalmazzák azt a foncsorozott üve­get. amely kívülről átláthatatlan, belülről viszont minden jól látha­tó. Alihoz, hogy a Szentháromságról szóló tanítást jól értsük s ne csupán egy dogmatikai tantétel legyen számunkra, hanem Isten félénk aradó szeretetének teljességéről való meggyőződés, nekünk is ilyen látásmódra ván szükségünk. Ds'da Jenő ír erről .,Templom,- ablak” című. szép versében: kívülről átláthatatlan az ólomkarikás vén templomablak. ..de ki belép a tág. iromba, boltozatos, hűvös templomba s belülről pillant ablakára, megdöbbenten áll, megkö­vültén áll, elbűvölten áll. .Versét e szavakkal fejezi be: „Áldja meg az Űr a belülről látók fényességét!’’ Az egyetlen helyes mód tehát, ahogy a Szentháromság titkáról beszélhetünk, az a bizonyságtétel, amely nem a számok törvénye alapján, hanem az emberi szív belső tapasztalása alapján mondja el, amit átél és felismer. A TEREMTŐ ES GONDVISELŐ ISTEN EGY GYÖNYÖRŰ VILÁGBA HELYEZETT MINKET. A természet világának tökéletes rendjébe úgy állította bele az embert, hogy sugárzó értelmet és me­leg érzésekkel teljes szívet adott neki. Gondviselésének jeleit ugyan­úgy tapasztalhatjuk a föld mélyéből és lermöerejéből. mint a nap­sugarai: éltető erejéből és a kozmikus világ rendjéből. Mindez azon­ban nagy felelősséget is ró az emberre Napjaink legnagyobb prob­lémája éppen az, hogy jól gazdálkodjunk a természet, erőivel, mohó kapzsisággal el ne té közöljük azt, ami bölcs beosztással beláthatnt- lanul hosszú időre is elég, ne rontsuk meg környezetünket, a leve­gőt és vizeket, erdőket és termőföldet. A másik nagy gondunk, hogy a jóra kapott értelmet rosszra ne használjuk élei szolgálata he’yett ne a halál gonosz és önző megszokottjai legyünk, háborúkat, más népek, országok leigázását, kizsákmányolását tűzve célul. Az az em­ber, aki gyilkos szándékkal kezet emel felebarátjára, aki mások rovására akar gyarapodni és hatalmasodni, megtagadja a Teremtő Istent és ördögi módon alcadályozza gondviselő munkáját. Ezt azon­ban nemcsak népek, faiok. földrészek összefüggésében kell komo­lyan ve rnünk, hanem egy-egy kisebb emberi közösségen, családon, munkahelyen, gyülekezeten, egyházon, társadalmon belül is. Isten minden embernek akar helyet és boldogságra való lehetőséget biz­tosítani ezen a földön. Ezért valljuk, hogy Isten gondviselő munká­ját úgy is végzi, hogy hirdetteli az evangéliumot, szavával, szere- telével az emberi sziveket formálja, alakítja. Ha így nézünk körül a minket körülvevő szükebb cs tápabb világban, akkor világossá válik belülről: mit kíván tőlünk a Teremtő Isten? A MEGVÁLTÓ ISTEN, VAGYIS JÉZUS KRISZTUS AZÉ,RT JÖTT E VILÁGRA. HOGY SEGÍTSEN RAJTUNK. Az ember eltá­volodott attól a küldetéstől, amit Isten rábízott, bűneinek útvesztő­jéből nem talált kiutat. Jézus Krisztusban ezért nemcsak Isten ki­nyújtott kezét, bünbocsánalot kínáló szeretelét szemlélhetjük, ha­nem azt is, milyennek kellene lennie az embernek. Igaza volt Jézus­nak. amikor ezt mondta: Aki engem látott., látta az Atyát! De igaza volt Pilátusnak is. ha nem is értette pontosan amit mondott, ami­kor e szavakkal állította elő Jézust: íme. az Ember! A keresztyén ember számára azóta Jézus irgalmas emberszeretete lett az a mér­ték. amellyel eligazodhat az őt körülvevő közösségekben és világ­ban. Amelyik keresztyén nem így él, az Krisztust tagadja meg és akadályozza Isten megváltói munkáját. Rengeteg tartozásunk van c mai világban hívők és nemhivők, fehérek és színesek, keresztyén hagyo-mánnyoklcal rendelkező és ezzel nem rendelkező népek számá­ra. hogy Jézust megmutassuk és az ő mértékrendszere szerint él­jünk, szolgáljunk, A SZENTLÉLEK ISTEN ABBAN SEGÍT, HOGY MINDEZ NE CSAK SZÉP GONDOLAT ÉS TÉTEL MARADJON, hanem életté és valósággá váljon. Az O munkája nélkül minden eltorzulna ben­nünk. Isten képe. Jézus Krisztus tökéletesen elvégzett szolgálata, küldetésünk minden isteni parancsa. Mint ahogy ez sajnos meg is történt az egyház története során számtalanszor! De ha a Szent­lélek Isten nem tagadja meg tőlünk ma is eleven munkáfát és vi­lágosságát, akkor Isten mai népe belülről szemlélheti a Szent- háromság Isten teljes egységét és azokat a fontos, erőt, hitet, sze­retet igénylő feladatokat, amelyeket el kell végeznie emberek kö­zött, emberekért. A világos látást világos tettek is követik. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJÁN így kerül mérlegre hitünk es egész keresztyén életünk. szirmai Zoltán „AZ EVANGÉLIUM HANGJA” RÁDIÓADÓ Államosítása A Lutheránus Világszövetség „Evangélium Hangja” elnevezésű Addis Abebaban működő rádió­adóját államosította az etióp kor­mány. Március 12-én reggel az „Evangélium Hangja” beszüntet­te adását, majd néhány óra múl­va arab nyelvű közleményben jelentették be, hogy az adó a „Forradalmi Etiópia Hangja” el­nevezést kapu. A-z „Evangélium Hangja” 19tí3 óta sugározta adásait egész Afri­kának, a Távol-Keletnek és Ázsia egyes részeinek. A rádióadó államosítása es át­vétele incidensek nélkül zajlott le. A 180 főnyi etiópiai munka­társi gardát továbbra is alkal­mazzak. kegyelem jarai”. A „kegyelem” itt nem a szokásos újszövetségi értelmében áll, hanem Istennek különböző szolgálatokra képességet és erőt adó ajándékozását jelenti. Isten változatos, sokoldalú kegyelme (a „sokféle” fordítás mögött levő görög szónak ez az értelme) nem egyféle szolgálati képességet ad a hívőknek, hanem különbözöe- ket, a kegyelem változatai sze­rint, A gyülekezet tagjának gz a dolga, hogy jól gazdálkodjék az­zal, amivel Isten őt megbízta és felruházta (a régies „sáfár” szó értelmét így világíthatjuk meg). Mert ez a kettő, a feladat és a kegyelmi adottság, egybeesik is­ten akarata szerint a gyülekezet életében. Igyekezett ezt megva­lósítani az eiső század keresz- tyénsége. Lényegében karizmati­kus, azaz lelki adottsági ala,: oszlottak meg a gyülekezeli funkciók, tevékenységek. A lété! ezek közül kettői em ki. a két legjellegzetesebbe „s legfontosabbat: az igeszolgáli - és a szükebb értelemben veti diakóniat, a rászorulókon való segítést. „Ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igeit”: az eredetiben ez tömö­rebb. de a fordítás világosan ad­ja vissza az értelmét. A gyüle­kezet cKszejöve’elén megszólalóit, akiket Isten az evangélium hir­detésére alkalmassá tett. Isten egyes üzeneteit mondják el, ahogyan erre a görög szó utal („Isten mondásait”). A „mint” szóval finoman figyelmeztet a szerző arra. hogy a gyülekezet tanítói ne a saját gondolataikat hirdessék, de arra is utal. hoar szavaikat Is’vi teszi saját sza­vává. nem ők. ..Ha valaki szolgál, úgy szol­gáljon. mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi.’ (Ez is felol­dott fordítás az eredeti tö­mörséghez képest.) Ne magái k tulajdonítsa a szeretetmunkát végző a szolgálatához nélkülöz­hetetlen áldozatkészséget, test' és lelki erőt. De vigasztaló is: Isten „költségére” megy a munka, ahogyan az eredeti szöveg szem­léletes igeszava kifejezi. Isten gondoskodik róla, hogy el ne fogyjon a szolgáló ereje. A különböző gyülekezeti szol­gálatok mélyén dolgozó isteni kegyelem és erő tudósítása azért szükséges, „hogy mindenben az Isten dicsőíttessék Jézus Krisz­tus által". A gyülekezeti é:et minden mozzanata ezzel a lelkű- lettel lesz az Isten dicséretére. A ..Jézus Krisztus által” megje­lölés kifejezi, hogy Isten kegyel­me az élő Krisztus munkálkodá­sán ál hat a gyülekezeti szolgá­latokban. Krisztus annyira egy az isteni mivoltában az Istennel, hogy minden valószínűség szerint a befejező dicsőségmondás róla szól: „akié a dicsőség és a hata­lom örökkön-örökké. Ámen”. Ez­zel a liturgikus jellegű formiflá- val — több változatban — ismé­telten találkozunk az Újszövet­ség lapjain. A Jelenések Könyve eleién szó szerint ugyanezt a di­csőítő mondatot olvassuk Jézus Krisztusra alkalmazva. (1, 6). A Péter-levélnek erre a helyé'-e nem csupán tartalmilag illik, mi­vel a hozzá vezető sorokban Is­ten kegyelmének, Krisztus mun­kálkodásának a gyülekezeti szol­gálatokban való megnyilvánulá­sáról van szó, az ..örbkkö ké” meg a szakasz megütött alaphangjára (7/a versre) rezo- nál, a végső jövő felé mutatás­sal. Formailag is méltó lezárása a gondolatkörnek a liturgiából származó dicsőségmondás, hiszen a gyülekezeti élet szívverése az istentiszteletben dobog. Az ..ámen” ugyancsak ősi vereti* li­turgikus elem: az Isten igen-jét visszhangozza vele a gyülekezet. Má is a szolgáló, személyek Is­ten kegyelmének az eszközei a gyülekezet, az egyház éleiében. A kegyelem sokféle ajándékának bő gazdagsága tárul elénk a vál­tozatos egyéni adottságokban. Csak mindenki végezze hűsége­sen feladatát Istentől kapott sa­játosságával és képességével. így él az egyház emberek javára — as Isten dicsőségére Veöreös Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents