Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-29 / 22. szám

GYERMEKEKNEK ’ Piros pünkösd napja NAGY ÜNNEPEINK KÖZÜL talán ptinkösd ünnepe szerepel a legtöbbször népdalainkban. A népdalok pünkösdjéhez azonban szinte valamennyi esetben hozzá tapadt egy szerény jeiző is. „Pi­ros pünkösd napja” — így emlé­kezett pünkösdre népünk hosszú századokon át. és igv énekelünk pünkösdről ma is. Miért tapadt pünkösd ünnepéhez ez a ..piros'1 jelző? Talán azért, mert a tavasz egyik legszebb virága, a pünkösdi rozsa is piros színű. Mutatja ezt az is. hogy amikor népdalaink „piros pünkösd napjá”-ról zen­genek, akkor elmaradhatatlan a pünkösdi rózsa említése is. Azonban a „piros” jelzőnek ennél több köze is van pünkösd ünne­péhez. Pünkösd ünnepén nem­csak a templomaink oltárait dí­szítő virágok pirosak, hanem pi­rus az oltárterítök színe is. Az oltárterítő színeinek, vagy más szóval a liturgikus színeknek pe­dig az ünnepek lényegét és tar­talmát kifejező jelentésük van. Mit jelent hát a piros szín pün­kösd ünnepén? Hogyan kapcso­lódik ez a szin pünkösd üzeneté­hez és tartalmához? PÜNKÖSD ÜNNEPÉN ARRA EMLÉKEZNEK Á KERESZTYÉ­NEK. hogy Jézus hogyan küldte el tanítványaira a Szentlelkel. Jézus mennybemenetele után a tanítványok nagyon árvák, el­hagyottak és tanácstalanok ma­radtak. Amikor azonban Jézus ígérete szerint az első pünkösd ünnepén kiáradt rájuk a Szent­lélek, és betöltötte szívüket az isteni erő. elmúlt félelmük és ta­nácstalanságuk. A szívük meg­telt hittel, bátorsággal, és Péter apostol prédikációja nyomán megalakult az első gyülekezet, az egyház. Pünkösd ünnepe tehát nemcsak a Szentlélek eljövetelé­nek az> emlékünnepe, hanem az egyház születésnapja is. A Szentlélek tüzes Lángnyel­vekhez hasonlóan áradt ki a ta­nítványokra, mutatva ezzel azt. hogy ahol a Szentlélek jelen van, ott elmúlik a télelem és a közöm­bösség, ott áttüzesednek a szívek és megtelnek forró lelkesedéssel. Ezt a tüzes lelkesedést jelképezi elsősorban a piros szín. Azért öl­töznek ' pirosba pünkösd ünne­pén templomaink oltárai, hogy figyelmeztessenek bennünket a Szentlélek tüzére, bátorító és lel­kesítő erejére. MERT A SZETLÉLEK KITÖL­TÉSE NEM EGYSZERI ESE­MÉNY. hanem újra meg újra megismétlődő lehetőség. Ahol el­lankadnak a lelkek, ahol árvák­nak és elhagyottaknak érzik ma­gukat emberek, ott. ma is csodát tud tenni a Szentlélek, mert lelke­sítő erővel, hittel és lendülettel tudja megtölteni a szíveket. Nemcsak pünkösd ünnepén, ha­nem bármikor, amikor erre szük­ség van. Minden istentisztelet, minden imádkozás, vagy biblia­olvasás alkalmával megtörténhet velünk az első pünkösd csodája. Azért kell alázatosan könyörög­nünk. hogy Krisztus Urunk árassza ki reánk is vigasztaló és bátorító Szentleikét. Legdrágább ajándékodért Könyörgök Istenem! Szentlelkedért. vigaszodért, Ö, add ezt énnekem! Dr. Selmcczi János AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA ÉS A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA ELSŐ KÖZÖS TANÁCSKOZÁSA BÉCSBEN A Helsinki Zárónyilatkozat. a Belgrádi Konferencia, az egyhá­zak feladatai az európai béke és együttműködés kérdéseiben. Eu­rópa és a fejlődő országok kap­csolatai. továbbá a kél nemzet­közi egyházi szervezet kapcsola­tainak további lehetőségei — ezek a kérdések szerepeltek az EEK es KBK közt első alkalom­mal tartott közös tanácskozáson Becsben, március 23. és 2Ö között. A KBK részéről dr. Tóth Ka­roly főtitkár és munkatársai, va­lamint llya szovjetunióbeli és Pankratij bulgáriai ortodox met­ropolitan Rasker (Hollandia) és VVaHs professzor (Finnország), to­vábbá a KBK más ismert vezető személyiségei, az EEK részéről pedig dr. C. G. Williams főtitkár, dr. Nagy Gyula professzor, teoló­giai igazgató. Beockmann (Norvé­gia) és Zaboloiskij professzor (Szovjetunió). Castrén asszony (Finnország) es mások vettek részt a fontos tanácskozáson. A háromnapos értekezlet során áttekintették a két szervezet cél­kitűzéseit, jövő munkaterveit, a közösen tanulmányozandó teoló­giai kérdések és közös akciók le­hetőségeit. Egyetértettek abban, hogy az európai egyházaknak es keresztyéneknek folytatniuk kell fáradozásaikat Európa és a világ békéjéért. Olvassuk együtt Péter első levelét 4, 7—9: A végső jövő előtt Az öskeresztyénseg várakozása a megcucsuiul Krisztus küszöbön levő megjelenésere már eddig is jelentkezett levelünkben, itt azonoan határozottan előtérbe lep: „Mindennek a vége pedig közel van.' A gondolat felbukka­nása természetesen következik az előző szakasz záró verseiből (4, 5—ö). Nem lehet feladatunk most, hogy a vég közvetlen kö­zelségeitek őskeresztyén állás­pontját tárgyaljuk. Legyen ele­gendő annyi, hogy az első ke­resztyén nemzedékek távozásával a keresztyén hitnek Isten hosszú uilagtervevel kell számolnia. Krisztus nyilvánvaló válásai sem helyezhetjük a tapasztalati vi­lágmindenség keretébe. A feltá­madás és az üdvösség transzcen­dens valóság, az Isten láthatat­lan világába tartozik. Ezzel nem vesztette el a fenti mondat, sür­gető érvényességét, csak világka­tasztrófa közelsége helyett a ha­lai órájának kiszámíthatatlansá­ga teszi aktuálissá a hivő szama­ra a levélíró kijelenléséböl kö­vetkező sürgető intéseket. „Legyetek tehát bölcsek és jó­zanok’’: nagyon figyelemre mél­tó. hogy a levél a vég közeli va­rasát nem eksztatikus, felindult lelkiállapottal kapcsolja egybe, hanem ellenkezőleg azt vallja, hogy megfontolt és józan gon­dolkodású emberek legyenek a keresztyének. (A „bölcs” szó he­lyett a „megfontolt”, „higgadt” jelzők hívebben adják vissza az eredetinek az értelmét.) Közelebbről két megnyilvánu­lási területet tart legfontosabb­nak a végső jövőre tekintő hivő életben: „az imádságokat” és „mindenekelőtt az egymás iránti kitartó szeretedet". Lám, az üd­vösség reménysége még a levél közvetlen közeli várakozásának a formájában sem tesz tétlenné, égre néző túlfűtött képzeletű fantasztává, hanem az Istennel való belső kapcsolat ápolására és az emberek iránti meg nem lan­kadó szeretet gyakorlására indít. — HALÁLOZÁS. Kevcházi Ottmár ny. lelkész életének 77. évében május 2-án elhunyt. Te­metése Tóth Károly pilisi lelkész szolgálatával történt nagy részvét mellett. — Kiss Györgyné. sz. Bakos Te­réz. Kiss György békéscsabai lel­kész felesége, a békéscsabai gyü­lekezet húsz éven ót volt orgo­nistája 67 éves korában, március 31-én váratlanul elhunyt. A gyü­lekezet április 14-én gyászisten­tiszteleten vett búcsút tőle Pová- zsay Mihály igazgató-lelkész szol­gálatával. Hamvait családja a rá­koskeresztúri temetőben helyezte el május 4-én. Az elhunytban Cselovszky Ferenc bényei lelkész Ez a két terület — az Istenhez és az egymáshoz való visztmy —át­fogja az egész keresztyén életet. A szerző ószövetségi mondást kapcsol biztatásához: „mert a szeretet sok bunt elfedez” (Peid 10, 12). Az idézetnek itt kétféle értelme lehetséges. Az egyik: a szeretet megértéssel, megbocsá­tássá] túlnéz a másik ember vét­kén. A másik: a szeretet, a dia- konia cselekvése révén az illető sajat bűnei elhalványodnak. Bár­mennyire különösnek tűnik a re­formatori szemléletünknek: ezen a helyen és a vele párhuzamos másik újszövetségi helyen való­színűbb a második jelentés (Jak 5, 20). A levélíró ugyanis az utolsó ítélet, a nagy számadás közeled­tével kapcsolatban említi a mon­dást. Talán vonatkoztatja az ol­vasóknak a keresztségüket meg­előző életf oly tatására is, amiről nehány mondattal előbb szólt (4, 2—3). Erre utal az eredeti szö­veg: „bűnök tömegét” fedezi el a szeretet. Az említett értelmezés lehetőségét történetileg magya­rázza, hogy a levél keletkezesé­nek a korában az ún. korai ka­tolicizmus némely beütése itt-ott már érezhető más újszövetségi könyvben is. Az első század vé­gén keletkezett, az apostoli atyák irataihoz tartozó Első Kelemen­levél világosan tükrözi a kiala­kuló katolikus felfogást: . hogy a szeretetért a bűnök megbocsát­tassanak'’ (50, 5). Ez a levél is idézi az ószövetségi mondatot, a Péter-levél fenti szövegével (49, 5). Ha elfogadjuk is a másodsor­ban kifejtett jelentést levélünk eredeti értelmének, valljuk, hogy a Szentirás egésze ellene mond. s mi Luther nyomán az Újszö­vetség egyes mondatait a közép­pont, Krisztus felől nézzük. így alkalmazzuk tehát a gondolatot: emberi viszonylatban a szeretet olykor jóvá tud tenni más em­ber ellen elkövetett vétkeket, de nem Isten színe előtt. Ott csak a felesége édesanyját gyászolja. „Akár éljünk, akár haljunk, az Űréi vagyunk.” — özv. Horvath Jánosné, sz. Prédli Julianna, a páti gyülekezet tagja elhunyt. Temetése április 23-ép volt Teke Zsigmond sandi lelkész szolgálatával. „Ama nemes harcotmegharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” — Dubovai Ilona, az Evangéli­kus Élet hűséges olvasója április 5-én 70 éves korában váratlanul, de csendesen elhunyt. Hamvait április 27-én Kőszegen szülei sír­jába helyezték örök nyugalomra a boldog feltámadásig. Temetése alkalmával Szabó Lajos kőszegi lelkész hirdette az igét. „Ha élünk, az Úrnak élünk, ha meg­halunk, az Űrhak halunk meg”. bűnbocsunat segíthet rajtunk: az „Egyedül kegyelemből!” áldott örömhírre. A szeretet cselekvéséből egy példát emel ki a szerző, bizonya­ra nem ok nélkül: „Legyetek egymás iránt vendégszeretők, zú­golódás nélkül.” Elég élénk volt akkoriban a gyülekezetek közöt­ti érintkezés. Gyülekezeti küldöt­tek, missziói munkát végzők (3 Jn 5—8). de egyesek magánügy­ben is megfordultak más váro­sokban (lásd Jak 4, 13). A sűrű vendéglátás terhére esett többek­nek, ezért tartotta szükségesnek a levélíró a figyelmeztetést a barátságos, nem panaszos ven­dégfogadásra (vő. Zsid 13, 2). A most olvasott rövid levél- részlet keresztyén hitünk nagy igazságát tartalmazza: túl a földi életen a végső jövő felé tartunk. A halál függönye mögött is a keresztyén reménység valóra vá­lását hisszük. Ez az emberi látó haláron keresztültörő tekinti azonban nem vonja el a figyel­münket. erőnket az élet felada­taitól. Mi, mai hívők az embe­riség jövőjének hosszú távjáva! számolunk, mert ezt véljük Isten szándékának. Ezért a személyes szeretet gyakorlása és a most élő nemzedék javára szolgáló közös­ségi cselekedetek mellett, hang­súlyosnak érezzük azt a felelős­séget is. amely a további földi jövendőt, a késői utódok sorsát érinti. Közben pedig lelkünk leg­bensőbb mélyén — ki így, ki amúgy, hiszen az imádság csak egyik formája a Vele való érint­kezésnek — keressük az Istennel való kapcsolatot Vcöreös Imrc A LUTHERANIA ENEK ÉS ZENEKARA május 29-én, pünkösdvasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban BACH MÜVEIBŐL EGYHÁZZENEI Áhítatot tart. Sorrend: G-dúr fantázia 84. kantáta Igehirdetés Esz-dúr preludium és fuga „Jesu, meine Freude” motetta Közreműködik: Benczúr Erzsébet — szoprán Orgonái: Trajtler Gábor Vezényel: IVeltler Jenő Igét hirdet: Dr. Hafcnscher Károly A belépés díjtalan A \ ilág\ állások képviselői Moszkvában A tartós békéért és leszerelésért A BÉKE TÖRÉKENY KINCS! Családban, kisebb nagyobb kö­zösségekben. népek. L'ajok között szomorúan tapasztaljuk, hogy milyen könnyen összeomlik a bé­ke drága epülete. Hogyan lehetne ezt megelőzni, hogyan lehetne* a békét tartóssá tenni? ..Ha békét akarsz, készülj a háborúra" — vallották a rómaiak, de vajon ma mondhatjuk-e még ezt? Sem­miképpen! A ma embere szama­ra az élet egyedüli lehetséges for­mája a tartós béke és leszerelés. Ez'a felismerés vezeti a vallásos békeeröket is a moszkvai világ- kongresszusra. Kitaposott úton járunk, hiszen már a júniusi kongresszus forrá­sánál. az 1973. őszén ugyancsak Moszkvában tartott békeszerető erők világkonferenciáján I.eonyid Hrezsnyev SZKP főtitkár irány­adó beszédében rámutatott min­den ember talán legősibb vágyá­ra: „Az emberiségnek tartós bé­kére van szüksége. Közülünk senki sem kívánja, hogy a béke. mint ' korábban, az .elrettentés egyensúlyára' épüljön. Az ilyen béke nem sokban különbözne a hidegháborútól. A népek olyan beket akarnak, amely megbízható és megfordíthatatlan, amely a biztonság és a kölcsönös bizalom egyensúlyán alapul. Ez a béke nyitva áll a fejlődés érdekében megvalósítandó széleskörű nem­zetközi együttműködés számára." Éppen ennek a széles együttmű­ködésnek lehet újabb jelentős lépcsőfoka a júniusi találkozó. De mit is tehetünk ezért a fontos ügyért, amely a szó legszorosabb értelmében mindannyiunk lét­kérdése? ELŐSZÖR IS A JELEN HELY­ZET BEHATÓ ELEMZÉSÉRE van szükség. Örömmel szoktuk emlegetni, hogy kontinensünkön több. mint 30 éve béke van. illet­ve helyesebben fogalmazva: nin­csen háború, ugyanis a szó pozi­tív7 értelmében még nem lehet a béke teljességéről beszélni Euró­pában sem. Találóan fogalmazta meg Paolo Ricca olasz professzor a Keresztyén Békekonferencia egyik ülésén, hogy „a béke kriti­kája is a békéért folytatott küz­delem egyik lenvéges eleme." Ennek a kritikának egészen a gyökerekig kell leásnia, tehát fel kell tárnia az okokat, melyek mindezidáig meggátolták az iga­zi. pozitív, tartós béke megterem­tését. Nekünk keresztyéneknek különösen is szükségünk van egy olyan egészséges eszmélődésre. mely talán leginkább így jelle­mezhető: a háború fogalmának „mitológiállámtása”. Ez annyit jelent, hogy szakítani kell azzal a felfogással, mely a háborúban valami sötét, démoni, megfogha­tatlan és éppen ezért elkerülhe­tetlen sorscsapást lát. Le kell lep­lezni azokat a nagyon is meg­fogható és világos okokat, politi­kai. de főleg gazdasági érdekeket (fegyvergyártó monopóliumok profitéhsége stb.). konkrét egyéni és kollektív bűnöket, melyek ka­tasztrófába sodorhatják az embe­riséget. Nem elég tehát csupán annyit látni, hogy kikkel eg/ütt lehet küzdeni a tartós békéért és leszerelésért, hanem arra is rá kell döbbenni, hogy mindezt kik­kel szemben kell megvalósítani. Joliot-Curie, szavaival élve: ..nem azért vagyunk együtt a bé­ketáborban. hogy a háborús pár­tiaktól békét kérjünk, hanem azért, hogy rájuk kényszerítsük a békét." VÉGÜL. DE NEM UTOLSÖ SORBAN A BÉKÉVEL KAP­CSOLATOS VIZSGÁLÓDÁ­SUNK SORÁN el kell jutnunk a keresztyénség őszinte önvizsgála­tához is. Érdemes felidézni Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár szavait, melyek a Helsinki-dokumentum aláírásakor hangoztak el: „a ma iti képviselt államok, amelyek egy fontos dokumentumban egyeztek meg, mint az együtt­működés és biztonság alapjában, továbbra is felelősek a világ ka­tonai kiadásának lö'ob. mint 80%-áért." Ne feledjük, hogy az aláírók többségükben un. ..ke­resztyén államok" képviselői vol­tak. vagy legalábbis olyan orszá­goké. ahol a keresztyénség jelen­tős tényező. Ez tehát annyit je­lent. hogy a keresztyénség döntő módon felelős azért a 800 0-ért. ami konkrét adatokra lebontva hátborzongatóan félelmes pusz­tító erő. Ha gyakran halljuk sem lehet megszokni, beletörődni, fő­leg belenyugodni abba a tudatba, hogy napjainkban 10 tonna rob­banóanyag jut minden emberré, es a nukleáris löcedékfejek szá­ma többszörösen meghaladja a lehetséges célpontok szamai, ami azt jelenti, hogy a többszörös termonukleáris halál, öngyilkos­ság abszurd szakadékénak szé­lén állunk. Mindezek nyomasztó, de egyben egészséges felelőségre ébresztő tudatában csak úgy te­kinthetünk, a júniusi találkozóra, mint ahol a világvallások nagy családjában nincsen semmi jo­gunk egyfajta hamis keresztyén fölénnyel fellépni. Ehelyett őszin­te bűnbánatial és segítőkész sze­retettel kell megkeresnünk a ma­gunk feladatát ezen a területen. Romesh Chandrával együtt mi is vallhatjuk, amit a Béke-oilág- tanács legutóbbi varsói ülésén mondott: ,.A békemozgalom nem egyetlen ideológia kizárólagos mozgalma... a világnézeti elté­rések nem gyengítik ennek a mozgalomnak az egységét.” MINPEN REMÉNYÜNK MEG­VAN ARRA. HOGY A MOSZK­VAI TALÁLKOZÓ is éppen ezt fogja igazolni. S miközben min­den békeszerető, jóakaraté em­berrel összefogva munkálkodunk a tartós békéért és leszerelésért, valamit megtapasztalhatunk a Békesség Fejedelmének ígéreté­ből: „Boldogok, akik békét te­remtenek ...” Gártcs Pétéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents