Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-29 / 22. szám

■

Arccal Dar es-Salaam felé

Egyház és hatalom

Ady Endre:

Az Ur érkezése

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten.

Nem harsonával,

Hanem jött néma. igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon.

De háborús éjjel.

Es megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom.

_______ De öt, a fényest, nagyszerűt,

Mi

ndörökre látom.

Teológusok passió-előadása a fasori templomban

VASARNAP IGEJE

„Legdrágább ajándékodén könyörgök Istene ni!...

Dk 11, 9—13

Pünkösdkor Jézus tanítványai a S2entlelket ajándékként kapták, mégpedig — énekünk szavaival — legdrágább ajándékként. Azóta is. ismételten megbizonyosodik, hogy Krisztus egyháza számára valóban q Szentlélek a legnagyobb ajándék. Vajo-n miért?

JÉZUS ICÉHI A SZENTLELKET. Az a Jézus, aki annyira szerette az embereket, hogy még a halált is elszenvedte értük, de a legapróbb földi örömöket is megszentelte szeretelével, Ö ígéri: „Én mondom nektek ... ad mennyei Atyátok Szentleiket." Jézusnak minden szava, igaz, ö megtartja Ígéretét. Nem akárki igeri tehát az ajándékot, hanem olyan, aki akarja is, meg képes is teljesíteni az ígéretet, mert valóságos Isten”. Éppen Szentlelke által akar övéivel maradni ..minden napon", s így éltetni azokat, akikkel immár testileg nincsen együtt Jézus ígéretével bizalomra akar serkenteni bennünket: „Kérjetek . . ., aki kér, mind kap . Sőt bátorságra biztat, amikor kitartó. „fokozódó", szinte „erőszakos" könyörgéshez fűzi Ígéretének teljesítését. Jézus ajkán a Szentlélek Ígérete azért hangzik, hogy reménységgel töltse el azokat, akik könyörögnek Szentlélekért.

AZ ATYA AJÁNDÉKOZZA A SZENTLELKET. A mennyei Atya, akihez Jézus olyan sokszor imádkozott, s akihez imádkozni tanítványait is megtanította. „Ad mennyei Atyátok Szentleiket azoknak, akik kérik tőle" — biztosította Jézus a tanítványait imádságuli meghallgatása feltől. A legdrágább ajándékát tehát olyan valaki adja, aki atyaként szeret bennünket. Hatalma is van arra, hogy Szemléikét nekünk adja, hiszen ö teremtett minket és kezében tartja sorsunkat. Bölcsességével pedig ügy adja ajándékai, hogy az nekünk boldogságunkra. üdvösségünkre legyen. Késztessen Isten előtt való alázalos- sagra az a meggyőződésünk, hogy valóban szükségünk van Szenlé- lekre. Csak általa tudjuk elvégezni a ránkbízott szolgálatot: a bi- zonysaglevésl és a szeretet cselekedeteit embertársaink között. És késztessen örömre az ajándék, különösen mert olyan valakitől kapjuk. aki őszintén szeret, s olyan ajándékot ad, amely hasznos. Isten „hasznos” ajándékként adja Szemléikét: nem a magunk hasznára elsősorban, hanem hogy erejével eredményesen szolgálhassunk a világban.

A TANÍTVÁNY KÉRI a SZENTLELKET. Mert tudja, hogy nem lehet meg nélküle, nemcsak elvárja és élfogadja, hanem könyörög érte. Az imádság tehát életszükséglet számára, s boldogan veszi a lehetőséget, hogy könyöröghet Szentlélekért, mert tanítvány mivolta öt erre ,,feljogosítja”. De tudja azt is, hogy Jézus szava egyúttal parancs is: kérnie kell a Szentlelket. ez kötelessége is mint tanítványnak. hiszen Mestere minden vonalon engedelmességet vár tőle. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy az Atya mégsem a kérésünktől teszi függővé Szeretjeiké ajándékozását, hiszen magára a kérésre is ő adja az_ erőt Szentlelke által. — Tehetünk-e mást, mint érő imádságunkat'köszöhöre váltva, egész élelünket pedig embertársaink, az egész viltrf jetit és üdvössége szolgálatába áltitbh, halát adunk Isten legdrágább, pünkösdi ajándékáért, a Szentlélekért.

AZ ELSŐ PÜNKÖSD ÓTA Jézus Krisztus Szentlelke által van velünk. Megtartja Ígéretét ma is. nekünk is. Könyörögjünk hát tanítványaiként mennyei Atyánkhoz:

..Legdrágább ajándékodért könyörgök, Istenem! Szentlelkedért, vigaszodért, ó add ezt énnekem!”

Bárány Gyula

IMÁDKOZZUNK!

Mennyei Atyánk! Köszönjük pünkösdi ajándékodat: SzcnllelkPde Jézus Krisztusunk! Maradj velünk továbbra is minden napon Széni lelked által. Szentlélek Úristen! Adj erőt a könyörgésre és kcsztes hálaadásra pünkösd ajándékáért. Ámen.

NEM LEHET SZÓ AZ EGYHÁZ HATALMÁRÓL. Gondoljunk a megkísért és történetére (Máté 4). Jézus elutasította a m- .laguralmal, a szolgálat, a kereszt mellett döntött, s ez a döntése „nem”-re kötelezi az egyházat, az egyházi hatalom az ecclesia triumphans tekintetében.

A nagykonstantinuszi kor ago- nizáiásának közeledtével Bonhq- effer felvetette a hatalom a privilégium kérdését és sokan meghökkentek felvetésén: mondjon le az egyház a vagyonáról a nincstelen javára és Isten igazságos történelmi Ítéletét elismerve, szolgálja önzetlenül az egész társadalmat. .

Nagyon átértjük e prófétai latas jelentőségét. A magyarhoni történelmi egyházak bizony több- százezer hektár birtokában elveszítették érzékenységüket a szo- I ciális kérdésben. Csoda-e. ha nem volt a legszerencsésebb az egyház és a kisemmizettek konfrontációja. Ez az új társadalom indulását le is terhelte, hisz a privilégiumok az egyház önmagával való törődését szolgálják, s megnehezítik az elesettekkel való szolidaritást. Nagy mulasztásaink miatt a történelmi átalakulds idején Isten ítélete alá kellett állnunk. Erről egyházunk Evian- ban tanúságot is tett azzal, hogy szeretnénk mulasztásainkat jóvátenni.

NAGYON MEGÉRTJÜK __ A FRANCIA PROTESTÁNS EGYHÁZI SZÖVETSÉGNEK a hetvenes évek elején elindult eszmeló- desi folyamatát az egyház és hatalom kérdésében. Kimon’-'iák, hogy a piacgazdálkodás a gyengék megsemmisítése irányába hat. az evangéliummal összeegyeztethetetlen és felismerik a döntő változások szükségességet. Divergálnak a vélemények a jövőt illetően: reformizmus, vagy forradalom. Ez viszont nem elvi. hanem gyakorlati kérdés. A Szövetség felhívja egyhazakat. vizsgálják felül ,d fáithalló Jóites rendszerrel való Qjjszeszövődótt- ségüket. a struktúrákat kérdésessé téve, álljanak az elnyomottak mellé.

Ez az eszme löd es — itt is. mint világviszonylatban — a genti 1966 évi ..Egyház és társadalom szimpózion hullámverése tudatosította azt. hogy nem lehet visszavonulni a világ problémaitól a lelki szférába.

A LUTHERÁNUSOK IS FEL- ISMERIK MEGIGAZULASTANNÁL KAPCSOLATBAN : ; ha részesülök abban az igazságban. melyet Jézus a kereszten megszerzett, akkor ezt nem tan- hatom meg magamnak, ha rendbe jött a dolgunk Istennel, embertársainkkal is rendezni kell dolgainkat. Az Isten szeretetét megtapasztalt ember szeretet® konkrét. A2 egyéni kegyesség mellé társadalmi elkötelezettségnek is kell lépnie.

Tudjuk, nem könnyű a döntés a reformizmus, vágj’ forradalom kérdésében. A reformizmus nyi- toft rendszerénél érlelheti a dolgokat. és egy minőségileg más társadalom irányába hathat. Egy zárt rendszernél egy-egy reform nem tudja áttörni a rendszer- immanenciát. Erre nézve nesünk la voltak tapasztalataink.

A FORRADALOM KÉRDÉSÉBEN MEG KELL SZABADULNI AZ ELŐÍTÉLETEKTŐL. A francia forradalom után az egyházak zömmel forradalom-ellenesekké lettek, konzervatívok, a meglévőt védték. A konzervatívoknak a rend fenntartása a jelszava, elfeledkeznek arról, hogy a rend dinamikus fogalom, a folyamatban levő problémák rendezése jelenti tulajdonképpen a rendet. Látnunk kell azonban, hogy a forradalomban az erőszak az ultima ratio, amely akkor lesz aktuálissá, ha minden más kimerült. s 02 erőszak riposzt fáért elsősorban a kisemmizett milliókat kétségbeesésbe taszító erőszak a hibás. Kívülállás, politikamentesség. az intézményes, elnyomó erőszak stabilizáslása. A harmadik világnak nyújtott segítség is elodázhatja a társadalmi igazságosság megvalósulását, ht:

ez központi kérdés — ahogy erre Evianban a legilletékesebb figyelmeztette a világ lutheraniz- musát.

Az erőszak ultima rátió. Luthe, ránusok tudtak az ellenállás jogosságáról. s ez érlelte a latinamerikai protestáns felszabadítást teológiát is.

Katolikus vonatkozásban is elgondolkodtató. hogy Haider Camara. az erőszakmentesség apostola. ugyanolyan tisztelettel néz Camillo Toresre — Che Gevarrá- ra, mint Martin Luther Kingre, de kemény szavakkal marasztalja el az elnyomó hatalmat.

LEHET TEOLÓGIAI PROBLÉMÁKAT. ELVI TISZTÁZOTTSÁG SZEMPpNTJ ÁBÓL FELVETNI az un. politikai, forradalmi, felszabadítási, feketeteológiával kapcsolatban. de problémát felvetve önmagunkat is kérdezzük meg. Elgondolkodtató például: „a fekete-teológia nehezen érthető azon felismerések nélkül, hogy a fehér keresz- ténség az eszehatalógiát ópium- nák használta a feketék számáNem akartunk különlegesen modernet produkálni, olyat, amilyen még nem volt. hanem istentiszteletet akartunk tartani. Tudtuk, hogy olyasmivel állunk ki a gyülekezel elé. aminek már évezredes hagyománya van.

A TEOLÓGUSOKBÓL VERBUVÁLÓDOTT 26 TAGÚ CSOPORT ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal lépett ki immár másodízben (először Zuglóban) egy budapesti gyülekezet elé. hogy ünnepi hangulatban előadja Jézus Krisztus szenvedéstorténetének. a passiónak dramatizált változatát.

Számunkra különösen is kiemelkedő esemény volt a két előadás. Egyrészt azért, mert a Szentírás eredeti szövegéhez való ragaszkodással igyekeztük megKü- zelíteni az első keresztyének bizonyságtevéseinek hangulatát, stílusát, ami különösen is ünnepélyessé avatta e böjti emlékezésünket. Másrészt olyan több hetes közös munka eredményének örülhettünk előadásaink során, aminek élménye szorosabbra fűzte közöttünk a barátság szálait.

ra" — mivel a keresztyénségre csupán a túlvilág kérdései tartoznak — mondja F. Herzog J. Cone Fekete teológia c. könyvének utószavában. Van ebben igazság. Tanulságos az. hogy a bűn valóságát szociális, politikai, gazdasági és kulturális következményében látják.

SZENVEDÉLYESEN SZERETNÉK TUDATOSÍTANI: az egyháznak meg kell értenie, milliók Ínségét, hogy Isten szeretetet konkrétan tolmácsolja. A forradalom új szociál-etikai koncepcióvá lett. A keresztyén reménység oldaláról nézve nem túlságosan optimista ez a teológia? A legtudatosabb képviselők látják, hogy a teljességet Isten országa jelenti, de az eljövendöt komolyan kell tanúsítani. Isten országa és egy igazságos társadalmi rend között a dinamikus különbség megmarad. A ,,végső előtti” más, mint a „végső”, de a „végső” arra kötelez, hogy végsőkig komolyan vegyük a „végső előttiben” ránk háruló elkötelezeltséLehel Ferenc

Viszonylag kis létszámunk ellenére is az evangélista és Jézus, valamint más szólószerepek mellett szavalókórus- és énekkari betétekkel igyekeztünk színessé tenni a passió olvasását.

Külön élmény volt mindkét alkalommal. hogy tanári karunk meghívására szüléink közül is többen megjelentek, akik az isten- tisztelet után terített asztal mellett találkozhattak tanárainkkal és egymással.

RITKA ESEMÉNY ÉS SZOKATLANUL, SZÉP LÁTVÁNY, hogy egy istentiszteleten egyszerre 26 lelkészi szolgálatra készülő fiú és leány áll az oltár előtt. Passióelőadásunk is egyike volt azoknak az alkalmaknak, amelyek során szeretnénk bemutatkozni a bennünket támogató gyülekezeteknek. Szerettünk volna e két böjti alkalommal inéi tóképp emlékezni a mi Urunk értünk való szenvedésére és halálára a feltámadás reménységében — együtt és örömmel.

Zügn Tamás Iccológus

— Pünkösd ünnepen az oltár- lentö színe: piros. A délelőtti istentisztelet ollari igéje: Csel. 2. 1—13; az igehirdetés alapigéje: Lk. U, 9—13.

— Pünkösd 2. napján az oltár- tcriló színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Csel.- 10. 41—48a: az igehirdetés alapigéje: Lk. 12. 32—34.

— SZÜGY. Aprilis 17-én ünnepi istentisztelet keretében iktatta be tisztségébe Záborszkv Csaba, a gyülekezet lelkésze Török Janos gondnokot es Cservenák Mihály jegyzőt.

— KÉTBODONY. Május . 8-an teológusnap volt a gyülekezetben. Dr. Selmeczi János olthonigazgatu vezetésével Ottlyk Márta III. évi'.. Laborczi Géza. Tekus András II. évi', és Koskai Erzsébet I. évi. hallgatók szolgáltak igehirdetéssel és a lelkészképzésről való beszámolókkal az anyagvülekezetben- és a romhanvi filiában. A gyülekezet 2320 Ft ol'fertónummal támogatta lelkészképzésünket.

— BUDAVÁR. Az elmúlt ünnepkör kiemelkedő eseményei voltak egy-egy alkalommal: dr.

Finta István református lelkipusztur, a Reformátusok Lapja fő- szerkesztője igét hirdetett. Sándor Judit operaénekesnö Bach és Kusu György müveket énekelt, a gyülekezet Schütz kórusa előadta Liszt: Via Crucis-át. és Koda.v magyar miséjét. Nagypénteken használatba vette a gyülekezet az ajándékozás útjap kapott népi hímzésű fekete oltár- és szószék- térítőt. A művészi érteket képviselő kalotaszegi térítőkét Kántor Altiláné varrta Kőrösfön. Goes' Égő áldozat című írásának dramatizált előadása is emlékezetes böjti alkalom volt.

HALÁLOZÁS

— özv. Antalics Jánosné. sz. Kutosa Julianna, a santíi gyülekezet tagja elhunyt. Temetése április 24-én volt Teke Zsigmond sandi lelkész szolgálatával. Az elhunytban Kutas Elek zalaist- vándi lelkész a testvéréi gyászolja. „Krisztus lakjék a szivetekben hit által, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember."

t