Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-01 / 18. szám

Olvassuk együtt Péter első levelét 3, 8—12: Emberek között GYERMEKEKNEK. A madarak prédikátora tssísi Ferenc / /82—1226 Talán emlékeztek még e soro­zat elejére, ahol így foglaltuk ösz- sze, kikről fogunk nektek beszél­ni: olyan személyiségekről, akik tündöklő csillagok módjára ra­gyogták be a középkor ezer esz­tendeig tartó éjszakáját. Eddig hallottatok az evangélium to- vábbadóiról, a nagy gondolkodók­ról. A következőkben azokról fogtok hallani, akik megszégyení­tő nagy szeretetekkel tükrözték vissza Isten szeretetének fényét e^ melegét a középkor éjszakájá­ban. Többnyire rövid életükben nem vittek végbe történelmet megvál­toztató. nagy hőstetteket; példá­juk. segítőkész, gyakran önfelál­dozó szeretetük mégis messze vi­lágított. Nekünk is érdemes rájuk figyelnünk, Kecskemét főterén járva érde­mes bepillantanotok a Kodály In­tézet és a barátok temploma köz­ti kis udvarba. Első pillanatra megkapóan szép és hangulatos szobrot láttok ott: egy férfi szer­zetesruhában karján egy madár­ral. Aissisi Ferenc ő. a madarak prédikátora. Valaki azt mondta róla: a középkor legmegnyerőbb egyéniségű, hozzánk protestán- sokhpz legközelebb álló szentje. A KÖZÉPOLASZORSZÁGI ASSISI VÁROSÁBAN született. Francia származású édesanyja miatt a városkában csak „Fran- cesco’-nak. „kis franciádnak szó­lították. Életvidám. ötletekkel teli ifjúként a korabeli fiatalok kedvencévé lett a városban. Súlyos betegség támadta meg. Mikor hosszú lábadozás után botra tá­maszkodva. első ízben hagyta el a házat, minden, másnak tűnt eiötte. Régen lelkesítette a pom­pa. a hírnév, a gondtalan könnyű élei, a szórakozás barátaival — mindezek nem elégítették ki töb­bé. Új célt. értelmet kezdett ke­resni életének. Figyelme a szegé­nyek felé fordult. Szinte fogada­lomként váltotta valóra régi el­határozását: -senkit nem küld el ajándék nélkül. Majd figyelme a szegények legszegényebbjei, a leprások felé irányult. A keresz­tesit adj ára tok következtében sok ilyen beleg volt Európában. Ré­gen nem tudta elviselni látványu­kat, félelem töltötte el. hogy az ő szép arcát is megtámadhatja a rettenetes betegség. Egy ilyen be­teggel való emlékezetes találko­zás után már nem az undorító betegség hordozóit, hanem a szenvedés áldozatait látta ben- r)ük. kiket annál nagyobb szere­tettel kell magához ölelnie, mi­vel az emberek többsége elfordul tőlük. Barátai csodálkozva nézték megváltozott életét. Tréfálkozva kérdezték tőle: talán nősülni ké­szül? „Igen, — válaszolta —, olyan szép és előkelő menyasszo­nyom lesz. amilyent még nem lát­tatok.” A szegénységre gondolt, amivel egész életére eljegyezte magát .hogy amije van, azzai másokon segítsen. Elhagyta szülei Házát és egy elhagyatott kápolnában húzódott meg a városka kapui előtt. Mikor’ egyik nap ott imádkozott, mintha hangot hallott volna: „Nem látod, hogyan hever romokban házam? Menj és építsd föl!” A parancsot Assisi a romos épületre vonatkoz­tatta és elhatározta, hogy felépíti. Istennek azonban nagyobb tervei voltak vele. Sok megaláztatáson át menve, családjától is elszakad­va értette ezt meg. Teljes sze­génységet fogadva, szó szerint véve Jézus tanítványokat küldő szavait (Mt 10.9—10), elkezdte járni az országot; békességét és szeretetet hirdetve mindenütt. Hamarosan . követői >is akadtak. Mikor számuk ugrásszerűen meg­nőtt, a pápa' engedélyt adott neki egy új szerzetesrend megalakítá­sára. Meggyőző, egyszerű szavai, sze­retetteljes. vidám egyénisége so­kakat fordított újra Isten szeretete felé és indított szolgáló szeretet­te akik ezt az utat a középkort egyház bűnei, tévelygései miatt addig nem találhatták meg. ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA NYOMÁN nagy hatású evangéliu­mi mozgalom bontakozott ki. melynek nyomai á máig nyúlnak. Halála után csodálatosan szép legendák vették körül alakját. Ezek szerint a madaraknak pré­dikált. s azok megértették szavat, a gonosz farkas megszelídült ké­résére. Ezek a légendák és a világirodalom gyöngyszemei kö­ze tartozó Naphimnusz-u vissza­tükröznek valamint abból az egész teremtettséget átfogó sze- retetéböl, mellyel elénk élte Jézus szeretetét, akitől az egész világ szeretetét (Jn 3.16) tanulta. Sárkány Tiborné — RÁKOSPALOTA. Az április 17-i konfirmációi szeretet vendég­ségen dr. Takács Dánielné Deák­téri lelkészi munkatárs tartott — műsor kereteben — előadást „Mi teszi irgalmassá a keresztyén életfolytatást már életünk hajna­lán?” címmel. Az egyes keresztyén ember kö­zösségi helyzetére vonatkozó ta­nácsok után most az egész gyüle­kezethez fordul a levélíró: „Vé­gül pedig . ..” Először a gyüleke- kezet tagjainak egymás közötti viszonyáról szól: „legyetek mind­nyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők. könyörületesek, alázatosak". Nem szinonim, ro­konértelmű szavak ezek, hanem mindegyik mást fejez ki, s lánc- szemszerűen kapcsolódnak egy­máshoz. Az őskeresztyénség közös meggyőződését tanúsítják a gyü­lekezeti közösség ápolásáról, mégis jellegzetességük, hogy csak itt fordulnak elő az Újszövetség­ben (kivéve a „könyörületes” gö­rög megfelelőjét, amelyet még égy helyen találunk: Ef 4. 32). A 'választékos szavaknak az a jelentősége a keresztyén igehirde­tésben. hogy nem teszik megszo­kottá a mondanivalót. „Egyetértők” azonos véleané- nyen vannak, egynézetűek. A ke­resztyén gondolkodásban való egységre törekvés maradandó fel­adat a hivők között. ..Együttér­zők": a másik ember sorsába át- érző szívvel bekapcsolódnak. „Testvérszeretők": Isten gyerme­keinek a közös hitből fakadó test­véri szeretetéröl van szó egymás iránt. ..Könyörületesek": míg az előbb az „együttérzők” a belső, lelki részvételre vonatkozott egy­más bajában, ez a szó meg az ir­galmas cselekvést, a tetté vált együttérzést fejezi ki. — Húsvét után a 3. vasárna­pon az oltárteritő színe fehér. A délelőtti istentisztelet igéje: Jn 16. 16—23a: az igehirdetés alap­igéje: Ézs 65, 17—19. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Má­jus 1-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház féló­ráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. KARNER ÁGOSTON országos főtitkár. — TEOLÓGIAI AKADÉMIA. A hallgatók március 8-i Fóru­ma keretében dr. Thomas Edit. a Magyar Nemzeti Múzeum osz­tályvezetője vetített képes elő­adást tartott a legújabb pannóniai ókeresztyén emlékekről. — A Teológiai Akadémia tanárai és hallgatói március 24-én testületi­leg részt vettek a Budai és a Fejér —Komáromi Egyházmegyék Lel­készi Munkaközösségének ülésén. — ZALAEGERSZEG—BARLA- HIDA. Március 20-á.n Mátis Ist­ván, a gyenesdiási szeretetotthon vezető lelkésze végzett szolgála­Az öttagú sorozatban az utolsó láncszem az „alázatosak”. Talán a legtöbbet félreértett és kifogá­solt keresztyén kivánalom. Az eredeti újszövetségi fogalomnak semmi köze nincs ahhoz, amit az alázat szó a mai nyelvhasználat­ban jelent azt „a magatartást, amelyben valaki függőségének és jelentéktelenségének tudata feje­ződik ki” (Magyar Értelmező Ké­ziszótár). Alázatosnak lenni új- szövetségi értelemben az az érzü­let és magatartás amely nem emeli magát a, másik fölé, és kész a másikért való szolgálatra. Gőg. elbizakodottság, önhittség helyett mindig hajlandónak“ lenni a má­sik ember javára történő szolgá­latra. — ez az újszövetségi „alá­zatos” szó sokatmondó tartalma. Nagyon messze van bármiféle megalázkodástól. alázatoskodás­tól, kisebbrendűségi érzettől. A mondat folytatása a gyüle­kezet tágjainak a kívülállók irán­ti magatartására ad útmutatást, az ő történeti helyzetükben, ami­kor szidalom gyakran érte a ke­resztyéneket a pogány környezet részéről: ..ne fizessetek a gono­szért gonosszal, vagy a pyalázko- dásért gyalázkodással. hanem el­lenkezőleg mondjatok áldást". Nem először történik a tevéiben, hogy a sorok mögött felvillan Jé­zus alakja és szava. Itt a Hegyi Beszéd világít felénk (Mt 5. 39. 44). Áldást mondani azt jelenti, hogy Istentől jót kívánunk a má­sik ember számára. A jézusi eti­tokat a gyülekezetben. A zala­egerszegi, a barlahidai és a kustánszegi gyülekezetek 5000,— Ft. értékű természetbeni és pénz­adománnyal támogatták a gye- nesdiási szeretetotthont. — KELENFÖLD. Május 7-én. szombaton délután a fél 6-kor kezdődő szeretetvendégségen Tekus Ottó győri lelkész tart elő­adási „0 adta értelmemet” cím­mel. — Május 6-án. Cantate va­sárnap délelőtt a 11 órai isten­tisztelet keretében a gyülekezet vegyeskara kórusművekkel szol­gái. Igét hirdet Tekus Ottó győri lelkész. — A Bocskai úti tanács­teremben csütörtök esténként a 6 órakor kezdődő bibliaórákon a középkorral foglalkozó előadások kerülnek sorra. így április 28-án Benczúr László angyalföldi lel- késü a középkor egyházi életéröl. május 5-én Ferenczy Ilona zene­tudós a középkori egyházi zené­ről. május 12-ón és május 19-én ifj. dr. Kotsis Iván építészmér­nök a középkor építészetéről tart előadást. kában éppen az a rendkívüli, hogy ezt Jézus tanítványa a bán­tói iránt teszi. A levélre jellemző módon az erkölcsi magatartásra vonatkozó tanácsot a szerző nyomban a hit perspektívájával alapozza meg: „mert arra hivattatok el, hogy ál­dást örököljetek”. Figyeljünk a szenvedő igealakra.: Isten elhívta a keresztyéneket az örök élet re-' ménységére. A mondaton belül tehát az áldás tartalma hirtelen mélyül': mostmár nem az emberi élet szerencsés körülményeire vo­natkozik, mint előbb. Isten áldá­sának teljessége az eljövendő üd­vösség. s akire ez vár, azok a megajándékozottságukból követ­kezőleg áldó kívánsággal viszo­nozzák még a rosszakaratot, a se­reimet is. Ezt a tanácsot a levélíró oseci- vetségi idézettel támasztja ala, amit az eléje tett „mert” kötőszó is mutat (10—12. vers: Zsolt 34, 13—17). A gondolatritmusú zsol­társzöveget új magyar bibliafor­dításunk a költői jellegéhez híven külön sorokba tördelte. Az idézet az eredeti összefüggésben csupán bölcs életszabáiy: aki nyugodt életet akar élni, fegyelmezze meg a nyelvét, szóval és tettel jót ad­jon embertársainak, legyen békés természetű. A zsoltár annyit fűz még hozzá, hogy Isten az ilyen kegyes, jó emberek oldalán áll, míg a gonoszokkal szembefordul. Péter első levele a zsoltárrészle­tei saját mondanivalója szolgála­tába állítja, s átértelmezi: nem a nyugodt földi élet ajándékára ér­ti az ószövetségi szöveget, hanem újszövetségi áttételei az üdvös­ség ígéretét kapcsolja a jóindula­tú. békeszerető keresztyén maga­tartáshoz. A keresztyén életfoly­tatás és az eljövendő örök élet összefüggése nem áll szemben az „egyedül kegyelemből, egyedül hit által” páli és reformátort ta­nításával. A mai egyházi és társadalmi'vi­szonyok közepette nem lehet meg­húzni a határvonalat a hivő em­ber gyülekezeti és gyülekezeten kívüli magatartása között. Sértés, hántás hivők részéről ugyanúgy érhet bennünket. Az együttérzés­sel. a szeretettel, az irgalmas cse­lekvéssel. a mások javára való szolgálat készségével ugyanúgy tartozunk nem-keresztyéneknek is, minden embernek. Viszont valóban komolyabban kellene venni a gyülekezetei mint a hit azonos látásában élők körét, ahol a keresztyén testvéri szeretet át­élésére és munkálkodására Isten­től kapott lehetőségünk van. Veöreös Imre 8%ala(iiai Hrrso nuli itcAFlc TERMÉKENY ÍRÓI. tanari. hazafiul elete gazdagságai lehetetlen szűk tenyér­nyi helyen számba vennünk. Inkább a pótolhatatlan szint próbálom utánafeste­ni.. amit az ő személye és munkálkodása jelentett, nemzeti és irodalmi életünk­ben, egyházunk sajtójában is. Ehhez azonban at kell tekintenünk röviden az eleiét. Felvidéki . származású, az egyetemet Prágában és Krakkóban végezte, s Po­zsonyban volt tanár. Irodalmi működése ott bontakozott ki a magyar kisebbségi soisban. Kezdettől fogva ápplta a ma­gyar—szlovák és a magyar—cseh szelle­mi kapcsolatokat. A szlovákiai magyar ifjúságot haladó irányban nevelte és szervezte. A magyar irodalom élő és holt nagyjaival ismertette meg a nemzeti kisebbséget. A második világháború ide­jén cikkeivel küzdött a fasizmus ellen, börtönt is vállalva. Példát mutatott a kisebbségi helytálláshoz, lelket öntve má­sokba. 1948-ban el kellett hagynia szülő­földjét. Magyarországra költözött, Buda­pesten élt. Eletsorsa hányattatása elle­nére változatlanul munkálta tovább a csehszlovák—magyar irodalmi érintkezés mélyítését. SZEMÉLYES KAPCSOLATA számos nagy magyar, szlovák és cseh íróval, köl­tővel, részvétele a hazai irodalmi életben megsokszorozta halasat. Volt tanítványai meg nem szűnő szeretettel és tisztelettel keresték vele az érintkezést. Nagy volt a baráti köre. Tiszta jellemének, nemzeti érzésének és a szomszéd népekkel való testvériségének a sugárzása messzire ha­tott a közvetlen érintkezés nyomán is. Cikkei, tanulmányai, könyvei kristály­tisztán tükrözték a benne élő érzelmi es gondolatvilágot. Varázsos stílusa magá­val sodró erejével vitte mondanivalóját olvasóihoz, a szépség élményének szár­nyán. A szépirodalom és az esszé volt két legkedvesebb műfaja. Erős családi érzés jellemezte. Apjáról, nemrégiben írt lapunkban szívbe marko- lóan szép emléksorokat. Kél éve elhunyt feleségéről számos megrendítő vallomása marhát fent. Szeretett lányának néhány tömör, mély szava a gyászjelentésen fe­lejthetetlen nyomokról tanúskodik. A magyar evangélikus kulturális és lelki örökségnek mindhalálig hűséges őrzője, terjesztője. .Az Evangélikus Életnek negyedszázada állandó munkatársa: az ö írásai képezték e hasábokon a legmaga­sabb irodalmi szintet. Közegyházi műkö­dése is jelentős: az ötvenes évektől a Déli Evangélikus Egyházkerület pres­bitériumának aktív tagja volt mindvégig. Az utolso két évben többszörös szívin­farktusa ellenére rendíthetetlenül végezte írói munkáját, hogy feladatát befejezze. Március 23-án. hetvenhatmadik évében, este váratlanul dobbant utolsót a szive. Lapunkban már halála után jelent meg, a virágvasárnapi számban, utoljára kül­dött kézirata. Ebben az írásában a beteg esti imája — amely az övé volt — maradt ránk utolsó hozzánk szóló, megráióan felemelő szavaként. ÖRÖKÉBE NINCS aki léphetne. Mert az az együttes, amit emberi és írói mivol­tában alkat, adottság, eletsors, emberek, történelmi hagyomány, új felismerések, irodalmi érdeklődési kör, nemzeti és egy­házi múlt, szülőföld és haza, egyéni te­hetség és társadalmi környezet kialakí­tottak —, lemásolhatatlan, ritka kivéte­les és sajátos ajándéka Istennek a Duna menti népek, a magyarság és egyházunk számára. De tanulnunk lehet tőle számos irányban, s életének, gondolkozásának, írói müvének a hagyatékát eleven ható­erőként érdemes ápolnunk. Ilyen szálakra bomlik ez az örökség: a szülőföld szerelme; a magyar haza sze­reidé; nemzeti történelmünk értékeinek megelevenítése; a népek közeledésének raunkálása; becsületes, őszinte, nyílt em-' berség; a barátság jelentősége az emberi eleiben; az irodalom szépségének és for­máló erejének szomjazása. továbbadása; egyházunk múltjának és jelenének meg­becsülése, és — talán ez a legnagyobb — megtalálni életfeladatunkat, s azt mind- háláiig teljesíteni. Befejezni nem fogjuk tudni soha. Ö sem fejezhette be. Önélet­rajzi regényének írása megszakadt a megjelenőben levő első kötet után nem sokkal. Az életmű mégis teljes: amit lel­kiségben, látásban, felelősségben át akart adni, átadta egészen, hiány nélkül. A NEKEM LEGKEDVESEBB könyvei itt vannak előttem. Mindegyikről nem írhatok. Legszebb élményem: „Juhász Gyula hatszáz napja" (1962). Nagyon sze­retem két különösen egyéni alkotását: ,,Magyar írók nyomában” (1967), „Arc­képek, háttérben hegyekkel" (1969). Ezek­ben a tájat idézve, több esetben szemé­lyes emlékezéssel is átszőve ad minia­tűröket XX. századi és régi ,.írástudók­ról’", ami jellemző szava volt. Közkönyv­tárakban hozzáférhetők ezek és más mű­vei: azért említettem, mert olvasásuk ré­vén hathat az író halála után, azok között is, akik személyesen nem ismerték. Néhány képes levelezőlapot őrzök tőle, az utolsó évekből, gyógyító helyekről: Mátraházáról, Balatonfüredről. a Kékes- tetőről. Innen írta szép, férfias, belső harmóniára mutató kézírásával: „A tisz­ta barátság lámpájával integetek feléd, kicsinyke hazánk legmagasabb pontjáról, ahol most szívom a tiszta levegőt s iszom tiszta vizet." A mondatban, most tudato­sítom csak, háromszor fordult elő a „tiszta” szó. Véletlen? Inkább önkénte­len vallomás: az emberi tisztaság volt eszményképe egész életében és írói mü­vében. „ .. .. . Veoreos Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents