Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-05-01 / 18. szám
Arccal Dar es-Salaam felé Rajtunk is múlik * A GYÖNYÖRŰ MÁRCIUSI TAVASZBA BELEROBBANT A TÉL. A cLunántúlon hóviharos, fagyos szél rázta a viráybaborult gyümölcsfákat. Gazdasági üzemek, kertészetek vezetői gondban, aggodalmak közölt próbálták megtenni a szükséges védekező intézkedéseket. Ha nem sikerül, oda a termés. Elviszi a helyenként 5 fokosnál is erősebb fagy. Nemcsak egy üzem évi jövedelmében kiesés, de országos szinten hatalmas, laikus szemmel felbecsülhetetlen kár. Es ebben a helyzetben, a győri stúdió rádióadása közben újra és újra felhangzott a tájékoztatás, hogy az AGROKER szaküzletében kapható a védekezésre használható ködgyertya minden mennyiségben. Még kistermelők igényeit is ki tudják elégíteni, mert a vállalat sürgősen újabb készleteket szerzett be, s az üzlet, •tekintettel a helyzetre, éjszakai ügyeletet is tart. Bizonyos, hogy nem a kereskedelmi helyzet és érdek leleményes felismerése vezette azokat, akik megszervezték és végrehajtották a ködgyertyák soron kívüli rendelését és szállítását, akik saját érdeküket félretéve vállalták az éjszakai ügyeletet, hanem valami más. Az t országos érdek felismerése, a segítés igyekezete. MINDEZT PÉLDAKÉNT MONDTAM EL. Vannak jól átgondolt es megalapozott terveink, különböző szintű rendelkezéseink. Csak az elmúlt esztendőben született például több a mezőgazdasággal kapcsolatos kormányrendelet és határozat, mint a zöldségtermelés fokozását, az állattenyésztés fejlesztését szolgálók, stb. Az azonban, hogy ezek hogyan és mint valósulnak meg, embereken múlik. Emberekre van szükség! De nem csupán egyszerűen formálisan értve ezt. Kétségtelen ugyanis, hogy a munkaerő kérdése nemcsak egyes iparagak, hanem a mezőgazdaság kérdése is.. Az idősebb generáció nyugdíjba vonulása, fiatalok városi, vagy más ipari központokban való elhelyezkedése egyre inkább a munkaerő további csökkenéséhez vezet. Ez azonban két ható tényező segítségével mégis nagyban mérsékelhető. Egyrészt az anyagi ösztönzők és a falu életszínvonalának — beleértve a szociális, a munka, az ellátottsági (kommunális), kulturális körülményeket — a városihoz való felemelése több éves távlatú látásban máris érezteti hatását. Másrészt a megfelelő munkaszervezés és megfelelő gépesítés óriási munkaerőt szabadít fel. Gondoljunk csak a nagyon munkaigényes kukortca termelésében mostanában elért eredményekre. AZ EMBERI HOZZÁÁLLÁS. JÖ IGYEKEZET. SZORGALOM ES HOZZÁÉRTÉS az valójában hát, amire gondoltam, mikor így fogalmaztam: emberekre van szükség. A bevezető példában ez a jó igye-. kezet és hozzáállás az. ami kiütközik és követendő, amelynek — reméljük — sikerült megmentenie sok-sok vagon gyümölcsöt nemcsak a termelők, de az egész ország számára. „A gép. a műtrágya, a vegyszer önmagában még keveset ér. Végsösoron az emberi hozzáértés, szorgalom, törekvés dönt el mindent” — olvashatjuk egyik napilapunk cikkében, és ezt falusi dolgozó népünk nagyon jól tudja. SZERETNÉNK AZONBAN KIEMELNI MEG EGY DÖNTŐ FONTOSSÁGI} TÉNYEZŐT. A közösségi, együttes hatásokat. Nem mindegy az, hogy konzervgyárak kapacitása kihasználatlanul áll, mert nincs nyersanyag — gyümölcs, vagy esetleg zöldség —, amelyet feldolgozzanak. Nem mindegy, ha külkereskedelmi mérlegünk bizonyos szektorokban pozitív helyett negatívvá válik, mert ahelyett, hogy terméket tudnánk exportálni, inkább behozatalra szorulunk. All azonban ez fordítottan is. A mezőgazdaság számára sem mindegy, hogy van-e felvevő piaca, azaz a kereskedelem és a mezőgazdasági ipar- agak megfelelően szervezték-e meg és látják el feladatukat. De ezek mögött a kérdések mögött is mindenütt emberek vannak. Ok dolgoznak, termelnek, szerveznek és irányítanak. Egyetlen ember nemtörődömségén, hozzáaemértesén, vagy hanyagságán milliók veszhetnek karba, de jo igyekezeten, hozzáértésén es lelkiismeretességén ugyanannyit nyerhet az egesz ország Közösségi szemléletünknek tágnak, széles horizontúnak kell lennie. Nemcsak a közvetlen közösség, de az egész társadalom, az egész ország szempontját kell látni és megérteni a legalsóbb szinten is. Olyan emberekre van szükség, akik tudnak közösségi távlatokban felelősen gondolkodni es cselekedni. MI. KERESZTYENEK NEMCSAK AZ EMBEREK. DE ISTEN ELŐTTI FELELŐSSEGÜNK tudatában is élünk. Ez azt jelenti, hogy igy végezzük munkánkat, hivatásunkat is. Erről talán sokat is beszéltünk már. Mikor ezeket a sorokat írom, tavasz van. ,A mezögazdasag- ban javában folyik a munka. Szántóföldön és irodában, kereskedelemben és iparban egyaránt országunk és népünk jólétének biztosításán és emelésén, a szocializmus építésén fáradoznak az emberek. Közöttük gyülekezeteink tagjai, híveink i's. Emberekre van szükség a hozzáállás, jó igyekezet, szorgalom és hozzáértés értelmében, akik lelkiismeretük szerint felelősen cselekszenek az egész ország javára. Hisszük, hogy ők is ezek között vannak, mint akik érzik Isten előtti felelősségük súlyát is. Bálifi Béla Az eddigiekben nemiképpen bepillantást nyertünk Tanzania társadalmi, politikai életébe. Most vizsgáljuk meg nehány sorban a vallási, és ezen belül a keresz- tyénseg helyzelét. Itt sem lesz könnyű dolog eligazodnunk. Általánosságban a következőket kell megjegyeznünk: Tanzániában óriási arányokban hódít tért a keresztyénség. Mig 1965-ben a lakosság l'ele a törzsi kultuszok híve volt, a másik fele megoszlott a keresztyének és mohamedánok között, addig ma a népességrobbanás ellenére a fele keresztyen es a másik fele oszlik meg a mohamedánok es a törzsi kultuszok hivei között. 1965-ben 10,5 millió volt, ma pedig 15 millió Tanzánia lakossága. A KERESZTYÉNSÉG TÖRTÉNETE TANZÁNIÁBAN együtt haladt e terület történetével, s alig vezethető távolabbra vissza, mint száz esztendő. Ebben a száz esztendőben három periódust különböztethetünk még. Az első a keresztyen missziók „hőskora” volt. Amikor még Livingstone (Alrika apostola) és társai közelítették meg a bozótok, őserdők törzseit, és az elképesztően ártalmas klíma és egyeb viszontagságok között hintették az evangélium magvait. Ennek a piisszio- nak a módszeréhez tartozott iskolák, kórházak, szanitécállomások létrehívása és sok humánus cselekedet. Többek között küzdöttek a rabszolgakereskedelem ellen, s a törzseket megtanították bizonyos elemi mezőgazdasági munkákra. A második periódus a gyarmatosítás idejétől (1885) a második világháborúig tartott. A gyarmatosítással megszűnt ugyan a rab- szolgavadászas. de helyette egy űjíajta kizsákmányolás kezdődött. 1885-től, amikor teljessé vált Tanganyika megszállása, az afrikaiak számára a szituáció alapjaiban megváltozott. A probléma ilyen dolgokban jelentkezett: a törzsi békétlenséget hevesen üldözték, a közigazgatás megköny- nyítése miatt utakat építettek, bevezették a pénz forgalmát, európai importcikkek jelentek meg a szavannákon es őserdőkben, a hatalom és a kormányzás európaiak kezébe került, akik előtt a színesek élelenek értéké mélyen a fehérek alatt állott. A nyersanyagok. természeti kincsek kiaknázására erőszakkal alkalmaztak színes dolgozókat. Ebben a szakaszban az afrikaiak teljesen elbizonytalanodtak,- az 'élet és a tudat e hirtelen támadt változásban kérdésessé vált. A missziók e periódus kezdetén egyre szélesebb területen végezhették szolgálatukat, a gyarmatosítók támogatását élvezve. A támogatás biztonsági és anyagi oldalról egyaránt értendő. De e fejlődési szakasz végén a misz- sziók munkájában nagyfokú önállóság mutatkozott. Az anyagi támogatás is mérséklődött, ..önállókká” lettek, s eközben felnövekedett a második, harmadik keresztyén nemzedék, amely képes volt már saját lábán is megállni. A harmadik periódus a második világháborútól napjainkig tart. Jellemzője nagy vonásokban az egyházi szervezetek létrehozása, az ökumenikus mozgalmak iránti érdeklődés, és az afrikai keresztyének teljes önállósága. Mégis ez az utolsó szakasz a legbonyolultabb. Hiszen ebben az iüőben érték az afrikai népeket különböző hullámokban a felsza- badítasi, függetlenségi stb eszmék. Ékkőn ébredtek mezítelenségük tudatára. Forradalmak, szabadságharcok söpörtek végig a kontinensen, a gyarmati iga egyre elviselhetetlenebbé vált. A missziók — ekkor még általában fehérek irányítása mellett — döntés elé kerültek. De természetesen döntés elé került az egész keresztyénség Afrikában. TAZÁNIÁBAN IS ÚJ SZITUÁCIÓ ÁLLT EEÖ a HO-as evek elején. Amint erre az előző cikkben rámutattunk, itt egy újfajta tar- sadalmi-politikai irányzat, az űn. „Afrika-szociaiizmus” vette kezdetéi. A már részletezett család, az ujamaa az egyház szamára is pioblémal jelentett." Korábban iskolák álltak rendelkezésül, ezek hatottak az afrikaiakra, s tud las az elemi ismeretek mellett a hit ismereteit elsajátíttatni. Amióta az iskolákat álamosították (1964), új módszert kellett alkalmaznia az egyháznak. A tanzániai alkotmány a vallásnak teljes szabadsagot biztosit. A tanzániai Omari írja, hogy az új történelmi szakszban az egyház lehetőségei megsokszorozódtak. Az állam szívesen veszi a pozitív, építő jellegű kritikát, s az egyháznak módjában áll a tömegek befolyásolása és döntő dolog, hogy hívei úgy éljenek, ahogyan az egyház prédikál. A szekuralizált világban is gyakorolhat nevelőmunkát. Noha az iskolák állami irányítás alatt vannak. az egyház sokat segíthet. Különböző intézményeket hozhat létre, így iskolákat, kórházakat stb. Ezek együtt munkálkodhatnának a nép célkitűzéseiért. Ilyen,- s hasonló gondolatok foglalkoztatják a tanzániai Omarit. VALÓBAN SOKAT TEHET AZ EGYHÁZ TANZÁNIÁBAN. Hiszen az írni-olvasni tudók többsége még ma is keresztyén alapokkal rendelkezik. És' ott, ahol a világon a legmagasabb az analfabetizmus aránya, és ahol 1961- ben létesült az első egyetem, majd 1963-ban külföldi segéllyel a második, valóban szükség van az egyház segítő szolgálatára. (Vessük össze ezt hazánk felsőoktatási intézményhálózatával! Gondoljuk el, mit jelent az, hogy a kormány lapja csupán olyan példányszámban jelenik meg. mint a mi Evangélikus Életünk! Ezek az adatok árulkodnak és leleplezik a valóságot. Az 1965-ös ENSZ- statisztika szerint az országban 512 orvos működött, közte 5 néger !) Tavaszt idéző kellemes idő volt március 20-an hazánk délkeleti részén, a Viharsarokban. Ezen a napfényes vasárnapon kettős jubileumot ünnepelt a gerendást gyülekezet: megalakulásának 50. és temploma felszentelésének 40. évfordulóját. A GERENDÁS1AK NEM MAGUKBAN ÜNNEPELTEK. Örömüket megosztották hi ttest véreikkel, a környező gyülekezetek képviselőivel, kedves vendégeikkel. Jelen volt az egyházkerület főpásztora, D dr. Káldy Zoltán püspök is, akii a község határánál autós küldöttség, a templom előtt pedig az egyházközség presbitériuma élen a gyülekezet elnöksége üdvözölt és Mekis Ádárn esperes, alti az ünnepi istentisztelet liturgiáját végezte és a szomszédos gyülekezetek lelkészei, A DÉLUTÁNI ÜNNEPI ISTENTISZTELET ELEJÉN konfirmandus gyermekek kis csoA LEGFRISSEBB ADATOK SZERINT a lakosság 43%-a, mintegy 6,5 millió keresztyén van, a többi megoszlik a mohamedán es törzsi kultuszok hívei között. Mohamedánok főként a tengerparti részeken, keresztyének az ország egész területén szétszórtan étnek. Főként azonban az északi körzetekben, valamint az ország középső részén. A legnagyobb egyház a római katolikus, a protestánsok között pedig a lutheránus. egyház. A LUTHERÁNUS EGYHÁZ alapjait a múlt század végén a berlini misszió rakta le, nagy területeken tevékenykedett. Később segítséget kapott a Béthel- és a lipcsei misszióktól. ,A két háború között az amerikai és norvég evangélikus missziók is bekapcsolódtak ebbe a munkába. Így az ország egész területén evangélikus gyülekezetek jöttek létre. A 713 EZER EVANGÉLIKUS 13 EGYHÁZKERÜLET szervezetében él. (Ezeknek nagy része a legutóbbi időkben jött létre.) Mintegy 350 lelkész és 2 ezer laikus (evangélista), valamint 130 miszionárius gondozza a gyülekezeteket. A képzett teológusok száma aránylag kevés, de a munkatársakkal együtt — igaz, nagy nehézségek árán —. el tudják végezni a munkát. 1973-ban pl. mintegy 30 ezer lelket (felnőttet és gyermeket) kereszteltek meg. Nos, ennyiben próbáltuk nagy vonásokban, a rendelkezésünkre álló adatok alapján megfesteni azt a képet, amely háttérül szolgál a június 13—25-ig tartandó LVSZ világgyülés számára. dr. Rédcy Pál portja köszöntötte a püspököt, aki 1 Kor 3, 16—17 alapján hirdette Isten igéjét. Igehirdetésében először visszatekintett a múltba, Isten iránti hálával emlékezve a gyülekezet alapítóira és a templom építőire. Majd arról beszélt, hogy mi a templom. A templom az a hely, ahol Isten lakozik, ahol Isten jelen van. A templom — ti vagytok — mondja Pál. Ez a kijelentés egyrészt, ujjongó örömöt válthat ki az emberből, másrészt rémületet kelthet. Örömöt, hogy Isten be- lealázkodik az emberi szívbe, félelmet, hogyan férhet meg Isten azzal, ami az emberi szívben van. Pál nem egyesszámban beszél. Ti együtt, az egész gyülekezet, ti, akik hisztek' Jézus Krisztusban, akik megváltjátok őt, ti együtt az Isten temploma vagytok. Az Isten temploma szent. Átsüt-e Isten szeretetének fénye a gyülekezet tagjainak életén? Az NDK-beli evangélikus egyházaknak a Lutheránus Világ- szövetség VI. nagygyűlésére Dar- es-Salaamba készülő küldöttei részére előkészítő konferenciát rendezett nemzeti bizottságuk Bad Saarovvban április 1—3-ig. EgyAz egész egyház, kb. egymilli- árd ember legyen Isten temploma! Mit jelentene ennyi ember, segítése, irgalma, szeretete! Mit tudna segíteni a világ bajain! Mit tudnánk segíteni a magyar társadalomban. ha mindig és mindenütt Isten szent temploma lennénk — mondotta a püspök. A HÁLAADÖ ISTENTISZTELET UTÁN ünnepi közgyűlésen Huley Alfréd, a gyülekezet lelkésze részletesen ismertette a gyülekezet megalakulásának és a templom építésének történetét. Jóllehet Huley Alfréd csak néhány hónapja a gerendás! gyülekezet lelkésze, szorgos munkával felkutatta a gyülekezet-szervezés és tempiomépités tárgyi emlékeit: A tárgyi emlékekből színes és érdekes kiállítást is rendezett. amely a parókián mindenki számára látható. házunk részére is meghívást küldtek megfigyelő küldésére. Egyházunk vezetősége dr. Hafen- scher Karoly budapest.-D^ák téri igazgató-lelkészt küldte ki a konferenciára. A közgyűlés kedves eseménye volt az ünneplő gyülekezel köszöntésé. Minden köszöntésből az együtt érző. örvendező szeretet és áldáskívánás csendült ki. Itt emlékeztek meg Gábor Istvánnak. a gyülekezet felügyelőjének 25 éves felügyelői szolgálatáról. A közgyűlésen részt vett a Hazafias Népfrpt és a Községi Tanács V. B. képviselője is. Az ünnepi istentisztelettel és közgyűléssel még nem ért véget a gerendásiak örömünnepe. Gazdagon terített asztalok mellett hallgatták meg a jelenlévők D. Dr. Káldy Zoltán püspök oe- számolóját ciprusi útjának élmenyeiről. A kettős jubileum alkalmával azt kívánjuk, hogy a gerendási gyülekezet szép templomában hangozzék a jövőben is az élő ige. szárnyaljon az Istent magasztaló ének. s legyen az egész gyülekezet. annak minden tagja Isten élő temploma. TaU()1.szky Liiszlo Garai Gábor: Magányos ía Csontváry cédrusara Ha ki Iának rendeltetett, erdőben kell éljen.. Magányos fán vihar feszkel, villám ül hegyében. Ahány gallya, annyi néma görcsös jajgatása; álló sírját állhatatos gyökere megásta. Mozdulatlan, mint a bálvány, gyér lomb szikár foglya, vedlett törzse csak mihaszna erényét ragyogja. Dögmadarak elkerülik, vijjog némasága; maga termi keselyűit önemésztő ága. Ha ki iának rendeltetett... Magányos fa, dermedt, ágas karó, irgalmatlan ég aljába vertek. Magányos fa, terhe, kínja puszta földnek, égnek, nem te hagytad el az erdőt, az hagyott el téged. 1973 Megjelent a Visszfény című kötetben, 19*6. Kellős jubileum (ieremláson ,.KRISZTUSBAN — ÚJ KÖZÖSSÉG”