Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-01 / 18. szám

Arccal Dar es-Salaam felé Rajtunk is múlik * A GYÖNYÖRŰ MÁRCIUSI TAVASZBA BELEROBBANT A TÉL. A cLunántúlon hóviharos, fagyos szél rázta a viráybaborult gyümölcs­fákat. Gazdasági üzemek, kertészetek vezetői gondban, aggodalmak közölt próbálták megtenni a szükséges védekező intézkedéseket. Ha nem sikerül, oda a termés. Elviszi a helyenként 5 fokosnál is erősebb fagy. Nemcsak egy üzem évi jövedelmében kiesés, de országos szinten hatalmas, laikus szemmel felbecsülhetetlen kár. Es ebben a helyzet­ben, a győri stúdió rádióadása közben újra és újra felhangzott a tájé­koztatás, hogy az AGROKER szaküzletében kapható a védekezésre használható ködgyertya minden mennyiségben. Még kistermelők igé­nyeit is ki tudják elégíteni, mert a vállalat sürgősen újabb készleteket szerzett be, s az üzlet, •tekintettel a helyzetre, éjszakai ügyeletet is tart. Bizonyos, hogy nem a kereskedelmi helyzet és érdek leleményes felismerése vezette azokat, akik megszervezték és végrehajtották a ködgyertyák soron kívüli rendelését és szállítását, akik saját érdekü­ket félretéve vállalták az éjszakai ügyeletet, hanem valami más. Az t országos érdek felismerése, a segítés igyekezete. MINDEZT PÉLDAKÉNT MONDTAM EL. Vannak jól átgondolt es megalapozott terveink, különböző szintű rendelkezéseink. Csak az el­múlt esztendőben született például több a mezőgazdasággal kapcsola­tos kormányrendelet és határozat, mint a zöldségtermelés fokozását, az állattenyésztés fejlesztését szolgálók, stb. Az azonban, hogy ezek hogyan és mint valósulnak meg, embereken múlik. Emberekre van szükség! De nem csupán egyszerűen formálisan értve ezt. Kétségtelen ugyanis, hogy a munkaerő kérdése nemcsak egyes iparagak, hanem a mezőgazdaság kérdése is.. Az idősebb generáció nyugdíjba vonulása, fiatalok városi, vagy más ipari központokban való elhelyezkedése egy­re inkább a munkaerő további csökkenéséhez vezet. Ez azonban két ható tényező segítségével mégis nagyban mérsékelhető. Egyrészt az anyagi ösztönzők és a falu életszínvonalának — beleértve a szociális, a munka, az ellátottsági (kommunális), kulturális körülményeket — a városihoz való felemelése több éves távlatú látásban máris érezteti hatását. Másrészt a megfelelő munkaszervezés és megfelelő gépesítés óriási munkaerőt szabadít fel. Gondoljunk csak a nagyon munkaigé­nyes kukortca termelésében mostanában elért eredményekre. AZ EMBERI HOZZÁÁLLÁS. JÖ IGYEKEZET. SZORGALOM ES HOZZÁÉRTÉS az valójában hát, amire gondoltam, mikor így fogal­maztam: emberekre van szükség. A bevezető példában ez a jó igye-. kezet és hozzáállás az. ami kiütközik és követendő, amelynek — re­méljük — sikerült megmentenie sok-sok vagon gyümölcsöt nemcsak a termelők, de az egész ország számára. „A gép. a műtrágya, a vegy­szer önmagában még keveset ér. Végsösoron az emberi hozzáértés, szorgalom, törekvés dönt el mindent” — olvashatjuk egyik napila­punk cikkében, és ezt falusi dolgozó népünk nagyon jól tudja. SZERETNÉNK AZONBAN KIEMELNI MEG EGY DÖNTŐ FON­TOSSÁGI} TÉNYEZŐT. A közösségi, együttes hatásokat. Nem mind­egy az, hogy konzervgyárak kapacitása kihasználatlanul áll, mert nincs nyersanyag — gyümölcs, vagy esetleg zöldség —, amelyet fel­dolgozzanak. Nem mindegy, ha külkereskedelmi mérlegünk bizonyos szektorokban pozitív helyett negatívvá válik, mert ahelyett, hogy terméket tudnánk exportálni, inkább behozatalra szorulunk. All azon­ban ez fordítottan is. A mezőgazdaság számára sem mindegy, hogy van-e felvevő piaca, azaz a kereskedelem és a mezőgazdasági ipar- agak megfelelően szervezték-e meg és látják el feladatukat. De ezek mögött a kérdések mögött is mindenütt emberek vannak. Ok dolgoz­nak, termelnek, szerveznek és irányítanak. Egyetlen ember nemtö­rődömségén, hozzáaemértesén, vagy hanyagságán milliók veszhetnek karba, de jo igyekezeten, hozzáértésén es lelkiismeretességén ugyan­annyit nyerhet az egesz ország Közösségi szemléletünknek tágnak, széles horizontúnak kell len­nie. Nemcsak a közvetlen közösség, de az egész társadalom, az egész ország szempontját kell látni és megérteni a legalsóbb szinten is. Olyan emberekre van szükség, akik tudnak közösségi távlatokban fe­lelősen gondolkodni es cselekedni. MI. KERESZTYENEK NEMCSAK AZ EMBEREK. DE ISTEN ELŐTTI FELELŐSSEGÜNK tudatában is élünk. Ez azt jelenti, hogy igy végezzük munkánkat, hivatásunkat is. Erről talán sokat is beszél­tünk már. Mikor ezeket a sorokat írom, tavasz van. ,A mezögazdasag- ban javában folyik a munka. Szántóföldön és irodában, kereskede­lemben és iparban egyaránt országunk és népünk jólétének biztosí­tásán és emelésén, a szocializmus építésén fáradoznak az emberek. Közöttük gyülekezeteink tagjai, híveink i's. Emberekre van szükség a hozzáállás, jó igyekezet, szorgalom és hozzáértés értelmében, akik lel­kiismeretük szerint felelősen cselekszenek az egész ország javára. Hisszük, hogy ők is ezek között vannak, mint akik érzik Isten előtti felelősségük súlyát is. Bálifi Béla Az eddigiekben nemiképpen bepillantást nyertünk Tanzania társadalmi, politikai életébe. Most vizsgáljuk meg nehány sorban a vallási, és ezen belül a keresz- tyénseg helyzelét. Itt sem lesz könnyű dolog eligazodnunk. Ál­talánosságban a következőket kell megjegyeznünk: Tanzániá­ban óriási arányokban hódít tért a keresztyénség. Mig 1965-ben a lakosság l'ele a törzsi kultuszok híve volt, a másik fele megoszlott a keresztyének és mohamedánok között, addig ma a népességrob­banás ellenére a fele keresztyen es a másik fele oszlik meg a mo­hamedánok es a törzsi kultuszok hivei között. 1965-ben 10,5 millió volt, ma pedig 15 millió Tanzánia lakossága. A KERESZTYÉNSÉG TÖRTÉ­NETE TANZÁNIÁBAN együtt haladt e terület történetével, s alig vezethető távolabbra vissza, mint száz esztendő. Ebben a száz esztendőben három periódust kü­lönböztethetünk még. Az első a keresztyen missziók „hőskora” volt. Amikor még Livingstone (Alrika apostola) és társai köze­lítették meg a bozótok, őserdők törzseit, és az elképesztően ártal­mas klíma és egyeb viszontagsá­gok között hintették az evangé­lium magvait. Ennek a piisszio- nak a módszeréhez tartozott isko­lák, kórházak, szanitécállomások létrehívása és sok humánus cse­lekedet. Többek között küzdöttek a rabszolgakereskedelem ellen, s a törzseket megtanították bizonyos elemi mezőgazdasági munkákra. A második periódus a gyarma­tosítás idejétől (1885) a második világháborúig tartott. A gyarma­tosítással megszűnt ugyan a rab- szolgavadászas. de helyette egy űjíajta kizsákmányolás kezdő­dött. 1885-től, amikor teljessé vált Tanganyika megszállása, az afri­kaiak számára a szituáció alap­jaiban megváltozott. A probléma ilyen dolgokban jelentkezett: a törzsi békétlenséget hevesen ül­dözték, a közigazgatás megköny- nyítése miatt utakat építettek, be­vezették a pénz forgalmát, euró­pai importcikkek jelentek meg a szavannákon es őserdőkben, a hatalom és a kormányzás euró­paiak kezébe került, akik előtt a színesek élelenek értéké mélyen a fehérek alatt állott. A nyers­anyagok. természeti kincsek ki­aknázására erőszakkal alkalmaz­tak színes dolgozókat. Ebben a szakaszban az afrikaiak teljesen elbizonytalanodtak,- az 'élet és a tudat e hirtelen támadt változás­ban kérdésessé vált. A missziók e periódus kezde­tén egyre szélesebb területen vé­gezhették szolgálatukat, a gyar­matosítók támogatását élvezve. A támogatás biztonsági és anyagi oldalról egyaránt értendő. De e fejlődési szakasz végén a misz- sziók munkájában nagyfokú ön­állóság mutatkozott. Az anyagi támogatás is mérséklődött, ..ön­állókká” lettek, s eközben felnö­vekedett a második, harmadik keresztyén nemzedék, amely ké­pes volt már saját lábán is meg­állni. A harmadik periódus a máso­dik világháborútól napjainkig tart. Jellemzője nagy vonásokban az egyházi szervezetek létrehozá­sa, az ökumenikus mozgalmak iránti érdeklődés, és az afrikai keresztyének teljes önállósága. Mégis ez az utolsó szakasz a legbonyolultabb. Hiszen ebben az iüőben érték az afrikai népeket különböző hullámokban a felsza- badítasi, függetlenségi stb esz­mék. Ékkőn ébredtek mezítelen­ségük tudatára. Forradalmak, szabadságharcok söpörtek végig a kontinensen, a gyarmati iga egyre elviselhetetlenebbé vált. A missziók — ekkor még általában fehérek irányítása mellett — döntés elé kerültek. De természe­tesen döntés elé került az egész keresztyénség Afrikában. TAZÁNIÁBAN IS ÚJ SZITUÁ­CIÓ ÁLLT EEÖ a HO-as evek ele­jén. Amint erre az előző cikkben rámutattunk, itt egy újfajta tar- sadalmi-politikai irányzat, az űn. „Afrika-szociaiizmus” vette kez­detéi. A már részletezett család, az ujamaa az egyház szamára is pioblémal jelentett." Korábban is­kolák álltak rendelkezésül, ezek hatottak az afrikaiakra, s tud las az elemi ismeretek mellett a hit ismereteit elsajátíttatni. Amióta az iskolákat álamosították (1964), új módszert kellett alkalmaznia az egyháznak. A tanzániai alkot­mány a vallásnak teljes szabad­sagot biztosit. A tanzániai Omari írja, hogy az új történelmi szakszban az egyház lehetőségei megsokszoro­zódtak. Az állam szívesen veszi a pozitív, építő jellegű kritikát, s az egyháznak módjában áll a tö­megek befolyásolása és döntő dolog, hogy hívei úgy éljenek, ahogyan az egyház prédikál. A szekuralizált világban is gyako­rolhat nevelőmunkát. Noha az is­kolák állami irányítás alatt van­nak. az egyház sokat segíthet. Különböző intézményeket hozhat létre, így iskolákat, kórházakat stb. Ezek együtt munkálkodhat­nának a nép célkitűzéseiért. Ilyen,- s hasonló gondolatok foglalkoz­tatják a tanzániai Omarit. VALÓBAN SOKAT TEHET AZ EGYHÁZ TANZÁNIÁBAN. Hi­szen az írni-olvasni tudók több­sége még ma is keresztyén ala­pokkal rendelkezik. És' ott, ahol a világon a legmagasabb az anal­fabetizmus aránya, és ahol 1961- ben létesült az első egyetem, majd 1963-ban külföldi segéllyel a má­sodik, valóban szükség van az egyház segítő szolgálatára. (Ves­sük össze ezt hazánk felsőoktatá­si intézményhálózatával! Gondol­juk el, mit jelent az, hogy a kor­mány lapja csupán olyan pél­dányszámban jelenik meg. mint a mi Evangélikus Életünk! Ezek az adatok árulkodnak és leleple­zik a valóságot. Az 1965-ös ENSZ- statisztika szerint az országban 512 orvos működött, közte 5 né­ger !) Tavaszt idéző kellemes idő volt március 20-an hazánk dél­keleti részén, a Viharsarokban. Ezen a napfényes vasárnapon kettős jubileumot ünnepelt a gerendást gyülekezet: megalaku­lásának 50. és temploma felszen­telésének 40. évfordulóját. A GERENDÁS1AK NEM MA­GUKBAN ÜNNEPELTEK. Örö­müket megosztották hi ttest vé­reikkel, a környező gyülekezetek képviselőivel, kedves vendégeik­kel. Jelen volt az egyházkerület fő­pásztora, D dr. Káldy Zoltán püspök is, akii a község határá­nál autós küldöttség, a templom előtt pedig az egyházközség pres­bitériuma élen a gyülekezet el­nöksége üdvözölt és Mekis Ádárn esperes, alti az ünnepi istentisz­telet liturgiáját végezte és a szomszédos gyülekezetek lelké­szei, A DÉLUTÁNI ÜNNEPI IS­TENTISZTELET ELEJÉN kon­firmandus gyermekek kis cso­A LEGFRISSEBB ADATOK SZERINT a lakosság 43%-a, mintegy 6,5 millió keresztyén van, a többi megoszlik a mohamedán es törzsi kultuszok hívei között. Mohamedánok főként a tenger­parti részeken, keresztyének az ország egész területén szétszórtan étnek. Főként azonban az északi körzetekben, valamint az ország középső részén. A legnagyobb egyház a római katolikus, a pro­testánsok között pedig a lutherá­nus. egyház. A LUTHERÁNUS EGYHÁZ alapjait a múlt század végén a berlini misszió rakta le, nagy te­rületeken tevékenykedett. Ké­sőbb segítséget kapott a Béthel- és a lipcsei misszióktól. ,A két há­ború között az amerikai és nor­vég evangélikus missziók is be­kapcsolódtak ebbe a munkába. Így az ország egész területén evangélikus gyülekezetek jöttek létre. A 713 EZER EVANGÉLIKUS 13 EGYHÁZKERÜLET szerveze­tében él. (Ezeknek nagy része a legutóbbi időkben jött létre.) Mintegy 350 lelkész és 2 ezer lai­kus (evangélista), valamint 130 miszionárius gondozza a gyüle­kezeteket. A képzett teológusok száma aránylag kevés, de a mun­katársakkal együtt — igaz, nagy nehézségek árán —. el tudják végezni a munkát. 1973-ban pl. mintegy 30 ezer lelket (felnőttet és gyermeket) kereszteltek meg. Nos, ennyiben próbáltuk nagy vonásokban, a rendelkezésünkre álló adatok alapján megfesteni azt a képet, amely háttérül szol­gál a június 13—25-ig tartandó LVSZ világgyülés számára. dr. Rédcy Pál portja köszöntötte a püspököt, aki 1 Kor 3, 16—17 alapján hir­dette Isten igéjét. Igehirdeté­sében először visszatekintett a múltba, Isten iránti hálával em­lékezve a gyülekezet alapítóira és a templom építőire. Majd arról beszélt, hogy mi a templom. A templom az a hely, ahol Is­ten lakozik, ahol Isten jelen van. A templom — ti vagytok — mondja Pál. Ez a kijelentés egy­részt, ujjongó örömöt válthat ki az emberből, másrészt rémületet kelthet. Örömöt, hogy Isten be- lealázkodik az emberi szívbe, fé­lelmet, hogyan férhet meg Isten azzal, ami az emberi szívben van. Pál nem egyesszámban beszél. Ti együtt, az egész gyülekezet, ti, akik hisztek' Jézus Krisztusban, akik megváltjátok őt, ti együtt az Isten temploma vagytok. Az Isten temploma szent. Át­süt-e Isten szeretetének fénye a gyülekezet tagjainak életén? Az NDK-beli evangélikus egy­házaknak a Lutheránus Világ- szövetség VI. nagygyűlésére Dar- es-Salaamba készülő küldöttei ré­szére előkészítő konferenciát rendezett nemzeti bizottságuk Bad Saarovvban április 1—3-ig. Egy­Az egész egyház, kb. egymilli- árd ember legyen Isten templo­ma! Mit jelentene ennyi ember, segítése, irgalma, szeretete! Mit tudna segíteni a világ bajain! Mit tudnánk segíteni a magyar társa­dalomban. ha mindig és minde­nütt Isten szent temploma len­nénk — mondotta a püspök. A HÁLAADÖ ISTENTISZTE­LET UTÁN ünnepi közgyűlésen Huley Alfréd, a gyülekezet lel­késze részletesen ismertette a gyülekezet megalakulásának és a templom építésének történetét. Jóllehet Huley Alfréd csak néhány hónapja a gerendás! gyü­lekezet lelkésze, szorgos munká­val felkutatta a gyülekezet-szer­vezés és tempiomépités tárgyi emlékeit: A tárgyi emlékekből színes és érdekes kiállítást is ren­dezett. amely a parókián minden­ki számára látható. házunk részére is meghívást küldtek megfigyelő küldésére. Egyházunk vezetősége dr. Hafen- scher Karoly budapest.-D^ák téri igazgató-lelkészt küldte ki a kon­ferenciára. A közgyűlés kedves eseménye volt az ünneplő gyülekezel kö­szöntésé. Minden köszöntésből az együtt érző. örvendező szeretet és áldáskívánás csendült ki. Itt emlékeztek meg Gábor Istvánnak. a gyülekezet felügyelőjének 25 éves felügyelői szolgálatáról. A közgyűlésen részt vett a Hazafias Népfrpt és a Községi Tanács V. B. képviselője is. Az ünnepi istentisztelettel és közgyűléssel még nem ért véget a gerendásiak örömünnepe. Gaz­dagon terített asztalok mellett hallgatták meg a jelenlévők D. Dr. Káldy Zoltán püspök oe- számolóját ciprusi útjának élme­nyeiről. A kettős jubileum alkalmával azt kívánjuk, hogy a gerendási gyülekezet szép templomában hangozzék a jövőben is az élő ige. szárnyaljon az Istent magasztaló ének. s legyen az egész gyüleke­zet. annak minden tagja Isten élő temploma. TaU()1.szky Liiszlo Garai Gábor: Magányos ía Csontváry cédrusara Ha ki Iának rendeltetett, erdőben kell éljen.. Magányos fán vihar feszkel, villám ül hegyében. Ahány gallya, annyi néma görcsös jajgatása; álló sírját állhatatos gyökere megásta. Mozdulatlan, mint a bálvány, gyér lomb szikár foglya, vedlett törzse csak mihaszna erényét ragyogja. Dögmadarak elkerülik, vijjog némasága; maga termi keselyűit önemésztő ága. Ha ki iának rendeltetett... Magányos fa, dermedt, ágas karó, irgalmatlan ég aljába vertek. Magányos fa, terhe, kínja puszta földnek, égnek, nem te hagytad el az erdőt, az hagyott el téged. 1973 Megjelent a Visszfény című kötetben, 19*6. Kellős jubileum (ieremláson ,.KRISZTUSBAN — ÚJ KÖZÖSSÉG”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents