Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-04-24 / 17. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XL*. ÉV^ÍLYAM gJ7. SZÁM 1977. április 24. ’ Ára: 2,60— Ft A szerkesztő bizottság tagjainak egy csoportja: D. Or. Ottlyk Ernő püspök, D. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. Mezősi György szerkesztő, Benczúr László angyalföldi lelkész, Odor István egyházmegyei felügyelő A 'rovatvezetői munkaközösség ülésén: D. Dr. Káldy Zoltán püspök- elnök, Harkányi László tördcloszcrkcsztő és dr. Karner Ágosion országos főtitkár A rovatvezetői munkaközösség ülésén: dr. Vámos József teológia akadémiai tanár, dr. Rédcy Fái ferencvárosi lelkész, Mezősi György Szerkesztő . Az Athenaeum Nyomdában — az Evangélikus Élet tördelése közben — Nagy István csoportvezető, Faragó János és Szalay László DIAKÓNIAI MUNKA FINNORSZÁGBAN A . # / így szerkesztjük az Evangélikus Eletet Hétről hétre rendszeresen bekopogtat a postás lapunk előfizetői és a gyülekezetek lelkészi hivatalának ajtaján az Evangélikus Élettel és odakerül újságunk a többi hetilappal együtt az utcai újságpavilonok kirakatába is. Magyarországi Evangélikus Egyházunk országos hetilapjának majdnem mind a 10 000 példánya gazdára lel az utóbbiévekben. Reménységünk szerint ez annak a következménye, hogy az olvasók szeretik lapunkat, egyetértenek annak a diakóniai teológián alapuló teológiai, egyházpolitikai és politikai irányával Érdekesnek és építőnek értékelik a lap anyagát. Akiknek munkaj.a beleépül lapunk szolgálatába, mindent igyekeznek megtenni azért, hogy ez így legyen. A MAI VASÁRNAPON AZ ISTENTISZTELETEK ALKALMÁVAL a gyülekezetek a perselypénzt egyházunk sajtószolgálatának támogatására — így lapunk szolgálatának segítésére is — adják. Amikor szeretetüket és áldozatukat előre is megköszönjük, mostani számunkban szeretnénk olvasóinkat elkalauzolni az Evangélikus Élet és egyéb sajtókiadványunk műhelyeibe. AZ EVANGÉLIKUS ÉLET SZERKESZTÉSE tervszerűen folyik. A tervezés talán azokon« az egész napos tanácskozásokon kezdődik (évente általában két ízben), amelyeken D. dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök, a Sajtóosztály vezető-püspöke, egyúttal az Evangélikus Élet szerkesztő bizottságának elnöke vezetésével a lap rovatvezetői felmérik a lap elmúlt félévi (esetleg egyévi) munkáját és javaslatokat tesznek az elkövetkező időszakra. Nagyon értékesek ezek az együttlétek. A lap tervezése beleágyazódik mindabba, ami a hazánkban ma élő evangélikus ember hitével és életével, helyzetével és szolgálatával összefügg. Az értekezleten összefoglalás hangzik el, elsősorban püspök-elnökünk előterjesztésében a közegyház életéről, a világ keresztyénsége mai kérdéseiről, a társadalmunkat, földrészünk és a világ népeit foglalkoztató ügyekről. Mindezekre figyelve, számba véve természetesen a Szerkesztő bizottság és az olvasók „jelzéseit” is hangzanak el a javaslatok. Az együtt elfogadott javaslatok alapján készítik el a rovátterveket a rovatvezetők. Bár nevük „listája” több ízben is megjelent a lap hasábjain és gyakran találkozhatnak velük újságunkban az olvasók, emlékeztetőül és szolgálatuk megbecsüléseként is hadd soroljuk fel őket név szerint: dr. Karner Ágoston országos főtitkár, dr. Selmeczi 'János, a Teológus Otthon igazgatója, dr. Vámos József, az egyház és társadalom tanszék tanára Teológiai Akadémiánkon, Harmati Béla, Deák téri lelkész, teológiai eiőadó, dr. Rédey Pál ferencvárosi lelkész Harkányi László, Sajtóosztályunk tördelőszerkesztője és Mezősi György csepeli lelkész, aki egyúttal felelős az Evangélikus Élet szerkesztéséért is. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG SZERKESZTI az Evangélikus Életet. Így van ez lapunk impresszumán, de a valóságban is. Még akkor is, ha a munka dandárját elsősorban az előbb ismertetett rovatvezetői munkaközösség végzi is el Ez a harminctagú, a két püspököt, a két budapesti esperest, teológiai tanárokat, országos munkaági vezetőket és gyülekezeti lelkészeket magába foglaló tekintélyes testület minden hónap első szerdáján fél napon át ülésezik az Országos Egyház székházának tanácstermében. A szerkesztő bizottság tagjainak sokirányú képzettsége és tájékozódása, érdeklődési területe és informáciökész- sége nagyban segíti, hogy lapunk is minél teljesebben ölelje át anyagában az egész hazai és nemzetközi egyházi, társadalmi és politikai élet területét. Az együttlét itt is az elmúlt hónapban megjelent számok kritikájával kezdődik. (Bizony gyakran „meleg” percek ezek a lap belső munkatársai számára!) Majd e sorok írója előterjesztésében kerül terítékre a rovatvezetők előkészítő munkája és a szerkesztő bizottság tagjai javaslatai alapján egybehangolt következő havi terv. Az itt elhangó hozzászólások alapján alakul ki az egyes számok terve. Az együttlét itt is minden alkalommal D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök összefoglaló tájékoztatójával ér véget. Azért senki se gondoljon itt valami örökké gondba meredő testületre. Közösség ez, amely gondot és örömöt oszt meg egymással. Az itt-ott elejtett megjegyzések nyomán jókedvű nevetés is csendül fel és gyakran veszi körül a testvéri -szeretet egy- egy munkatársunkat életének valamely jeles eseményével, vagy napjával kapcsolatban. A ROVATVEZETŐK MINDEN HÉTEN kedd reggel 8 órakor kezdődő munkaülése az az alkalom, ahol végleg kirajzolódik egy-egy lapszám arca. A rovatvezetők kézről kézre adják az előző héten betervezett szám kefelenyomatát, vajon hogyan sikerült a kivitelezés. Majd sorra kerül a következő szám. Most már cikkről cikkre. Mennyiben felelnek meg az egyes cikkek az előzetes tervnek, hogyan illeszkednek bele az adott szám anyagába, milyen mértékben tükrözik egyházunk diakóniai teológiáját, amellyel szemben lapunk természetesen elkötelezettnek érzi magát. Bizony javításokra is sor kerülhet itt, amire néha érzékenyei^ a cikkírók. £>e ez szükséges és mindig nagyon átgondoltan, közös megállapodással és felelősen történik, s így nyilván hasznos is. Gyors döntések is születnek itt egy-egy cikk süígős megírására is, hogy. ügyekre és eseményekre lehetőleg frissen reagáljon a lap. Kemény munkaülések ezek. Hátra van még a cikkek elhelyezésének, a címek kiválasztásának, a typografizálásnak, képek és rajzok bemérésének feladata, amit a tördelőszerkesztő és a felelős szerkesztő együtt végez el. KÖSZÖNETTEL TARTOZUNK az Állami Egyházügyi Hivatalnak a nyomdai lehetőség és a papírkontingens biztosításáért, és a hivatal Sajtóosztálya munkatársai a kapott segítségért, a Magyar Újságírók Szövetsége rendezésében az egyházi újságírók részére tartott magas szintű tájékoztatásáért, A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és más társadalmi szervek jelentés eseményeire való szíves meghívásokért. Nem utolsósorban egyházunk Országos Elnöksége messzemenő támogatásáért. MINDEZT A SOK MUNKÁT SZÍVESEN VÉGEZZÜK, Akkor is, ha még ma is előfordul néhány esetben, hogy egy-egy lelkész ezt' nem értékeli eléggé s gyülekezetében közös munkánk gyümölcse nem érkezik el hittestvéreinkhez és köztük lapunk szolgálata nem érhet el céljához. S akkor is, ha valami régi beto- kosodás következtében akad még lelkész és olvasó, aki szívét és értelmét elzárja az elől,-ami hitéletében és szolgálatában ma éppen a legnagyobb segítséget jelenthetné számára. Munkánkban azonban egyre inkább az ad új lendítő erőt, hogy napról napra érezzük Olvasóink és gyülekezeteink zömének fokozodó igényét és szeretetét és mindepek fölött szolgáló Urunk megtartó és megáldó jóságát. Mezősi György Az Egyházak Világtanácsa vezetői hazánkban Az Egyházak Világtanácsa vezetői: dr. E. Scott érsek, a Központi Bizottság elnöke, dr. Philip Potter főtitkár és dr. Konrad Raiser társfőtitkár március 29—31. között Magyarországon tartózkodtak és tanácskozást folytattak hét európai szocialista ország egyházi képviselőivel Budapesten, A tanácskozásról lapunk következő számában közlünk részletes beszámolót. ELŐADÁS A „DIAKÓNIAI TEOLÓGIÁRÓL” BOSSEYBAN Az Egyházak Világ tanácsa ökumenikus Főiskolája Bossey- ban (Genf közelében) minden évben 40—50 lelkészt, egyházi ösztöndíjast gyűjt össze a világ minden részéről. Ebben az évben a főiskolai előadások és szemináriumok főtómája ez volt: „Vailástótel Krisztusról ma”. Az 1976/77. tanév befejező előadását dr. Nagy Gyula profesz- szor tartotta erről a témáról: „Vallástétel Krisztusról a szocialista társadalomban. — a magyar »diakóniai teológia« válasz”. Előadásában részletesen foglalkozott a diakóniai teológia krisz- tológiai alapjával, az egyház dia- kónáai életformájával hazánkban és a keresztyén feladatokkal a társadalomban és a világban. Az előadást követő több órás megbeszélés során főleg az afrikai, ázsiai és latin-amerikai hallgatók tettek föl sok kérdést és beszéltek a saját helyzetükről, az egyház diakóniai feladatairóL KEVÉSBÉ OLVASSAK, MINT AMENNYIRE ELTERJEDT A Biblia sokkal jobban el van nyugodni. Nem elégedhetünk meg terjedve, mint amennyire olvas- azzal, hogy a Biblia a legtöbbször sák — állapította meg dr. Sieg- lefordított és a legkelendőbb fried Meurer lelkész az Evange- köny* a vüágon. Ezért a biblia- .1,urru,, B'bliatarsulat főtitkára. terjeszté nem lehet csupén ki_ Megallapitasat a Német Szovetse- r. ,, . , H ... gi Köztársaságra értette, de nyíl- fdoi vállakózás hanem a gyule- ván másutt is érvényes. Ez a tény --ezdettél kell eleven kapcso- az egyházban senkit se engedhet latban lennie, (epd) 27. között D. dr. Ottlyk Ernő püspök és felesége, valkmint Blázy Lajos, a Diakómai Osztály ügyvivő-lelkésze. l,A Finn Evangélikus Egyház meghívására, diakóniai intézmények meglátogatására Finnországban körutat tesz május 15. és
