Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-10 / 15. szám

ItAIMMM! Hitünk mai kérdéséi Mit tehetek halottaimért? MÁRIA MAGDOLNA VAGY MÁSKÉPPEN MAGDALAI MÁ­RIA volt az első személy, akinek a feltámadott Jézus megjelent és az első tanú, aki azt a megbízást kapta — mégpedig első kézből, a feltámadott Jézustól magától — hogy a húsvéti evangéliumot to­vábbadja: Az Űr feltámadott! A Genezáreti-tó partján fekvő rooszhírű Magdala volt az a vá­ros, ahonnan ez a Mária szárma­zott és amelyről a nevét kapta. Ezért az egyházi hagyomány és az írásmagyarázók egy része is feltételezi, hogy ez a Mária volt az a „bűnös nő", aki Lk 7, 36— 50-ben szerepel, aki könnyeivel öntözte, drága olajjal kente és ha­jával törölte Jézus lábát. Ezt sem biztosan megerősíteni, sem bizto­san tagadni nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy Mag­dalai Mária Jézus nőtanítványai közé tartozott. Lukács evangélis­ta első helyen említi őt (8, 1). Városról városra, faluról falura vándorolt Jézus az Isten országa evangéliumát hirdetve és vele járt tizenkét férfi tanítványa és néhány nő: Magdalai Mária. Jo­hanna, Zsuzsanna és mások. Ezek­től a nőktől Jézus elfogadott anyagi javakat, amelyek életét és szolgálatát biztosították, s minden valószínűség szerint olyan mun­kákat is, amelyet nők végeztek el mindig férfiak körül, az étkezés és a tiszta öltözet érdekében. Ott állt Magdalai Mária Jézus útja végén is a kereszt alatt és segédkezett a sirbatételnél. JÉZUSNAK ÉS MAGDALAI MÁRIÁNAK A KAPCSOLATA meghitt volt. A szolgálat kapcso­lata volt az, mégpedig a kölcsö­nös szolgálaté. Jézus azért jött, hogy szolgáljon, kivétel és váloga­tás nélkül mindenkinek és bárki­nek Annak, aki éppen rászorul és azzal, amire az illető éppen rá­szorul. Magdalai Máriát Jézus meggyógyította. Nem kisebb szol­gálatot végzett azonban irányá­ban azzal, hogy követőjévé fogad­ta; azzal, hogy mutatkozott vele és más nő tanítványával nyilvá­nosan, az országutakon, a falvak­ban és a városokban. Ezt egyet­len más akkori tanítómester sem tette volna meg. Jézus ezzel a tet­tével elismerte Magdalai Mária emberi méltóságát, amely elisme­rést kora és társadalma megtaga­dott a nőtől. Magdalai Mária pedig viszo­nozta Jézus szolgálatát olyan szolgálattal, amilyenekkel tudta: anyagiakkal és munkával, s hű­séggel, amely az egykor ünnepelt rabbit elkísérte a vesztőhelyig. A HŰSVÉT REGGELI TALÁL­KOZÁS IS a legteljesebb mérték­ben a szolgálat jegyében történt, s megint a kölcsönös szolgálat ér­telmében: Jézus megajándékozta Magdalai Máriát a maga szolgá­latával és igénybe vette az asszo­nyét. Jézus szolgálata az volt a sír­kertben, hogy kinyilatkoztatta magát Máriának. Miért éppen őneki? Miért éppen őneki elő­ször? Lehet magyarázatot keres­ni. Talán azért, mert éppen ő volt ott. De hiszen János evangé­EVANGÉLIKUS EGYHAZAK EGYESÜLÉSE AZ ELBA VIDÉKÉN Kisgyerek voltam, amikor har­madik szomszédunk meghalt, és a hozzátartozók — szüleim tudta nélkül — beinvitáltak a halottas szobába. Döbbenten láttam a ne­kem sokat mesélő András bácsit mereven, viaszsárga arccal, zárt ajakkal. Valamit ott éreztem meg először abból, hogy a halálban va­laki elérhetetlen messzire megy és hideg fal zárja el előlünk. Azóta sok haldokló és halott mellé állított a szolgálat. Ez min­dig nagyon nehéz ma is. Gyerek­koromban napokig a hatása alatt voltqm a halott arc megpillantá­sának, s éjszaka is felriadtam. Ma — bár maradt a halál komor, hi­deg fala —. mégis tudom, hogy nem végállomás a halál, s Jé­zusba fogódzó hittel nézek rá. A TEMETÉSI SZOLGÁLAT­TAL KAPCSOLATBAN SOK GYÁSZOLÓ JÖN AZZAL A KÉ­RÉSSEL — katolikus hozzátarto­zók legfőképpen — hogy szeret­nének „gyászmisét” mondatni kedves halottukért. Nagyon em­beri és érthető, hogy az ember szeretne valamit tenni elhunyt kedveseiért. Hiszen valami fájó űr keletkezett a halál után; úgy érzi, elszakadt egy fonál, s sze­retne valami módon utánanyúl­ni e fonálnak, legalább egyházi szertartással. Másrészt: sokszor a haláleset után döbbenünk rá ar­ra, hogy mennyi mindent elmu­lasztottunk szüléinkkel, hitve­sünkkel, barátainkkal kapcsolat­ban. amíg élt. Akkor fáj az. hogy türelmetlenek voltunk hozzájuk, különösen nehéz, hosszú betegsé­gük alatt. Szeretnénk valamit jó­vátenni múlasztásunkból, vala­mivel, valahogyan. Mit mondunk ehhez? Érthető a fájdalom, a hiányérzet, a bűnbá­nat. Emlékezzünk is szeretettel az eltávozottakra. És imádságban adjunk hálát mindazért, amit Is­ten atyai szeretettel velük csele­kedett, minden áldásért, minden vigaszért, mellyel földi életükben körülvette őket. Sok év szaladt el, — boldog napok, közös örömök, nehéz órák, együtt hordozott ke­resztek. Sok munka, elvégzett feladat Isten segítségével. Csen­des otthoni imádságban és a gyü­lekezet nagy családjában is a gyá­szolókkal együtt állhatunk oda Urunk elé. Tőle kérjük a bocsá­natot is bűneinkért, szeretetlensé- günkért. És — ami igen fontos! — Istentől kérjünk erőt ahhoz, hogy ezentúl az élőket jobban tudjuk szeretni. MIVEL VEGYES HÁZASSÁG­BAN GYAKORI TÉMA MÉG a „tisztító tűz" kérdése — erről is szóljunk. Több régi vallásban sze­repelt a tűz képzete, melyben a halottak megtisztultak. Indiában a parzizmusz hívei ma is vallják ezt. Platóit görög filozófus is ar­ról irt „Phaidon” c. művében, hogy a halhatatlan léleknek, a ha­lál után, egy tisztító helyen kell vezekelnie földi bűneiért. Először I. Gergely pápa (590—604) vetette fel azt a gondolatot az egyház­ban, hogy a „halhatatlan lélek”- nek a mennybe jutás előtt előbb tűzben kell megtisztulnia. A tisz­tító tűzben (purgatorium) bűnhő- désül töltött időt le lehet rövidí­teni azzal, hogy a földön élő hoz­zátartozók misét tartatnak éret­tük. Ez a tanítás 1274-ben hiva­talos tanná lett. A tisztító tűz ta­nítása ellen és az ezzel kapcsola­tos bűnbocsátó cédulák ellen Lu­ther tiltakozott. A Szentírás alap­ján azt hirdette, hogy Jézus Krisztus kereszthaláláért már itt a földön minden bűnöm meg van bocsátva, ha hiszek benne. A ha­lál után Isten az, aki egészen új teremtést hoz létre minden em­berből. A halál pedig elzárja előlünk szeretteinket — így sem mi éret­tük nem tehetünk semmit, sem ők nem tudnak érettünk közben­járni. Egy a mi közbenjárónk. Jézus. A pokol és a mennyország között nincs közbülső, átmeneti hely. • MIVEL ITT A FÖLDÖN DŐL EL AZ ÜDVÖSSÉG-KÁRHOZAT KÉRDÉSE, — arra int bennünket az ige, hogy időnket jól használ­juk ki, ragadjuk meg az ige hall­gatásának és tanulásának alkal­mait. Fogadjuk örömmel a Jé­zus Krisztus feltámadásáról szó­ló evangéliumi híradást, és ígére­te szerint bízó hittel reméljük a holtak feltámadását. — Addig szeressük egymást és tegyünk jót mindenkivel, míg földi életünk erre lehetőséget ad. GörSg Tibor Négy korábbi, viszonylag kis evangélikus egyház — a holsteini, hamburgi, schleswigi és az eutini — egyesülésével 3,3 millió tagot számláló evangélikus egyháztest jött létre az NSZK északi részén „Észak-elbai Evangélikus—Luthe­ránus Egyház” néven. Az új egy­háztest ezzel a második legna­gyobb a Német Szövetségi Köz­Február 21-én tizennyolc gyü­lekezeti lelkész jött össze egész napos munkaülésre a Teológiai Akadémia tanácstermébe dr. Fa- biny Tibor dékán vezetésével. A délelőtti ülés tárgysorozatán dr. Barcza Béla tési lelkész előadása szerepelt, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettu­dományi Karán nemrégiben cum laude minősítéssel elfogadott doktori értekezéséből olvasott fel néhány fejezetet „A Horthy-kor- szak parasztsága és a Magyaror­szági Evangélikus Egyház” cí­társaság protestáns egyházad kö­zül. Az új egyháznak három püspö­ke lesz a továbbiakban, akik fel­váltva töltik be a püspök-elnöki tisztet. A jelenlegi püspökök: Hübner (Holstein-Lübeck), Wöl­ber (Hamburg) és Petersen (Schleswig). men. Az előadást eleven eszme­csere követte. A délutáni ülés számba vette az elmúlt évi közös munka ered­ményeit és felmérte a Szakcso­portra háruló további feladato­kat. Ezek között szerepel az utolsó 30 év egyháztört'éneti vo­natkozású hazai bibliográfiájá­nak és folyóirat-repertóriumnak az elkészítése, valamint az elkö­vetkező évek jelentősebb egy­háztörténeti évfordulóira való tu­dományos felkészülés. liuma tudósítása szerint Péter és „a másik tanítvány” is ott járt akkor a sírkertben! Vagy mert Mária nagyon tudott szeretni (ha mégis azonos Lk 7. bűnös nőjé­vel. akinek sok megbocsáttatott és így nagyon sok jelét adta sze- i etetőnek), nagyon szerette Jé­zust? Gondolhatunk erre is. Mégis azt hiszem, hogy Jézus sza­badsága mutatkozik meg ebben a teljesen indokolatlan és megin- dokolhatatlan választásban, amely nem valaki nagyra és jelentősre, egy férfira vagy éppen a szóvi­vő, hangadó tanítványra, Péter­re esett, hanem olyan valakire, aki kicsi és jelentéktelen, egy nő csupán, sőt talán megvetett nő. A KINYILATKOZTATÁS, AMIT MÁRIA A SIRKERTBEN JÉZUSTÓL KAPOTT, nagyszerű és teljes. Megtudta és felismerte ebben a találkozásban, hogy a ná- zereti vándorrabbi és a feltáma­dott Űr azonos. Aki előtte áll a sírkertben, az a régi mester és mégis új: az Űr. Ügy szólítja meg Máriát Jézus, hogy a néven szólí- tás meghittsége a múlt emlékeit idézi fel az asszonyban és ő is a régi módon szólítja: Rabbi! De azután megtudja a feltámadott Jézustól, hogy nem térnek vissza a régi napok, nem folytatódik a mester-tanítványi kör közössége. Üj korszak kezdődik. Jézus nem mestere többé az övéinek, hanem az első testvér közöttük. Az első, aki a közös Atyához, a mindnyá­juk Atyjává lett Istenhez megy. A szolgálatot pedig, a maga szol­gálatát: az Isten országa hirdeté­sét és az ő, Jézus feltámadása hirdetését — tanítványaira bízza. A feltámadott Jézus Magdalai Máriát tette ennek a nagy válto­zásnak első tanújává és az új hír első hírnökévé. Mária pedig bol­dog volt, hogy a feltámadott Úrrá dicsőült názereti rabbinak új módon szolgálhat. 1 KOR 15,5—8-BAN KÖZLI PÁL APOSTOL á hivatalos, a bí­róság elé tanúmegidézés alapjául is szolgáló listát azokról, akiknek megjelent a feltámadott Jézus. Magdalai Mária neve nem szere­pel a listán. Valószínűleg azért nem, mert asszonyt nem tartottak alkalmasnak tanúvallomás-tétel­re. Jézus másképpen vélekedett és másképpen cselekedett ebben a tekintetben. AZ A MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY JÉZUSNAK EZ A SZOL­GÁLATA. amit Magdalai Máriá­nak tett, s általa az egész női nemnek, indítja a nőket Jézusnak való szolgálatra templomban és templomon kívül. Azért vannak ott a nők olyan nagyszámban az igehirdetéseken, mert vagy tuda­tosan felismerik, vagy öntudatla­nul megérzik, hogy Jézusban olyan valakivel találkoznak, aki emberré egyenesíti fel őket, aki­ket olyan hosszú időn át és még ma is a világ több pontján em­beri szint alá igyekeznek görbí­teni. Dr. Takács Dánielné ÜLÉST TARTOTT AZ EGYHAZTÖRTÉNETI SZAKCSOPORT A Húsvét-sziget rejtélye KIS vulkáni eredetű sziget a CSENDES-ÓCEÁNBAN, mindössze 180 négyzetkilométer területű, kb. 760 lakos­sal. Chile birtoka, de attól is mintegy 4000 km távolságban, s minden lakott helytől ezer- és ezerkilométeres messze­ségben. A világ legtávolibb lakott tele­pülése ez. Mégis az évszázadok folya­mán sokszor került az érdeklődés közép­pontjába, sőt azt lehet mondani, hogy manapság is állandóan izgatja az embe­rek képzeletét a szigeten található mo­numentális kőszobrok s a sajátos kultú­ra eredetének kérdése. Nemrégiben je­lent meg Londonban Thor Heyerdahlnak a Húsvét-sziget művészetével foglalkozó komoly munkája. Ez a neves kutató 1955 —56-ban vezetett régészeti expedíciót a Húsvét-szigetre. s ott rendszeres ásatáso­kat folytatott. A tudományos kutatómun­káról írt népszerű beszámolója magyar nyelven is megjelent 1960-ban Aku-aku címen. Várkonyi Nándor Szíriát oszlopai c. művének néhány évvel ezelőtt meg­jelent 3. kiadásában is jelentős teret szentel Rapanui, azaz a Húsvét-sziget titokzatos kultúrájának. A ma emberé­nek érdeklődését az is mutatja, hogy az Elet és Tudomány ez évi 3. és 4. szá­mában jelent meg a Húsvét-sziget mű­vészete címen gazdagon illusztrált cikk. A HŰSVET-SZIGET HATALMASKO­SZOBRA1 méltán keltenek érdeklődést s váltanak ki bámulatot, a tudományos ku­tatóban és a. laikus érdeklődőben egy­aránt. Ezek a szobrok már méreteikben csodálatra méltóak. A felállított szobor­óriások között van olyan, amelyiknek a magassága megközelíti a 10 métert, sú­lya pedig meghaladja a 80 tonnát. Talál­tak olyan befejezetlen szobrot is, ami 21 méter hosszú. Szinte elképzelhetetlen az, hogy ezeket a szoborkolosszusokat a kő­fejtőből, a Rano Raraku vulkán szikla­oldalából kezdetleges kőeszközökkel ki­faragva, hogyan tudták kilométereken ál szállítani, s a sziget különböző pont­jain felállítani. Titok az is, hogy miért készült ez a több. száz kőszobor. Vajon istenek bálványképei ezek, vagy az Ifsök tiszteletére emelt emlékművek? Az is kérdés, miért maradt abba a szobrok ké­szítése olyan hirtelen vagy három évszá­zaddal ezelőtt, s miért döntötték le ké­sőbb azok jó részét. Nem kis problémát jelent a tudósoknak a sajátos húsvét-szi- geti írás megfejtése, aminek külön ér­dekessége az, hogy közeli rokonságot mutat a 20 000 km távolságban levő In­dia hieroglifáival, a régen eltűnt ősi in­dus írással. HEYERDAHL KUTATÓMUNKÁJÁ­NAK EREDMÉNYE VOLT egy csomó kis méretű köszobrocska megszerzése. Esek titkos barlangokból kerültek elő. Az ilyen barlangok szolgáltak menedé­kül az egyes családoknak, s ezekben rej­tették el személyes holmijaikat. A bar­langok azonban bizonyos kultikus szere­pet is kaptak. A Húsvét-sziget lakói a legfelsőbb isten tiszteletére rendezett ün­nepeken is faszobrokat tartottak a ke­zükben. Ezeken kívül minden család­nak voltak házi istenei, amiknek köböl készült képmásait a barlangokban rej­tették el. Ezeket nyilvánvalóan azért rejtegették, mert ezek — hitük szerint — addig tudták betölteni védő és elhá­rító feladatukat, míg ellenségeik előtt ismeretlenek maradtak. 1864 óta, amióta a sziget lakói gyakrabban érintkeznek a külvilággal, indult meg a keresztyén missziói munka, de csak 1935-ben kezdő­dött el a tulajdonképpeni egyházi élet, amikor egy Englert nevű chilei kapuci­nus misszionárius érkezett a szigetre. Valójában azonban még mindig él az ősi pogány hit a keresztyénség mellett. Ezért maradtak meg olyan sokáig a titkos csa­ládi barlangok, s bennük az elrejtett há­ziistenek. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS SOK MINDENT FELTÁRT és megfejtett a Húsvét-sziget titkaiból, de még ma fs rejtély a sziget kultúrájának eredete. Csupán feltevésekre hagyatkoznak a ku­tatók ebben a vonatkozásban. Számba veszik a kultikus ábrázolások, az írás, az archaikus építkezés, a szobrászat és a. vallás ezerféle elemét, s azokból próbál­ják megállapítani, hogy honnan jött ide ez a nép. Hol vannak rokon vagy ehhez hasonló kultúrák? Dél-Amerika partjai­ról indultak el a szigetet benépesítő ős­lakók, vagy nyugat felöl hajóztak töré­keny csónakjaikon ezer kilométereket a legközelebbi polinéziai szigettől, esetleg talán a tízezer kilométeres távolságban levő Salamon-szigetekről hozták kultú­rájukat? Ha ezekben a kérdésekben nem is lehet teljes bizonyossággal dönteni, az tény, hogy a Húsvét-sziget őslakossága évezredekkel ezelőtt magas kultúráról tett bizonyságot, különösen az építészet és a szobrászat terén, s olyan technikai tudásnak volt birtokában, ami méltán váltja ki a ma emberének őszinte csodá­latát. Ami a mi. érdeklődésünket is fel­keltheti. az a sziget elnevezésén túl, ép­pen ez a csodálatos kultúra lehet. A SZIGETET 1722. ÁPRILIS 6-ÁN. HŰSVÉT VASÁRNAPJÁN fedezte fel Roggeveen holland admirális. Innen ered ez elnevezés. Bizonyos azonban az, hogy ezen a néven túl sokkal nagyobb figyel­met érdemel ez az ősi, sok tekintetben ■még fel nem derített, rejtélyes titkokat magában hordozó kultúra. .. _.A ,,. „TALÁLKOZÁS MAGYARORSZAGGAL” kultúra a történelemben és a je­lenben” címmel. Az Akadémia vezetősége Káposzta Lajos solt- vadkerti lelkészt kérte fel egy­házi tájékoztató tartására. A berlin-brandenburgi egyház keretében működő Evangélikus Akadémia március 12—13-án programot rendezett „Találkozás Magyarországgal — Egyház és A LENGYELORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 35 év közötti, 31 százalék 40—50 éves, a többi pedig (37%) 50—70 éves. Jelenleg 30 (köztük 10 leány) teológiai hallgatójuk van. A lengyel evangélikus egyház­ban 97 lelkész szolgál 122 gyüle- kezetbep, 201 igehirdetési helyen. A templomok és kápolnák száma: 309. A lelkészek 32 százaléka 25—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents