Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-11-27 / 48. szám
Mária éneke: .. megalázottakat emelt fel99 99‘ (Lk 1, 52) Pirkad. A nap még nem látszik, de hírnök-sugarait már előre küldte a földre. Ebben a hajnali első órában énekek csendülnek fel. A nappal — Jézus Krisztus — megérkezése előtt felhangzott Mária, Zakariás, Simeon s a többiek éneke. Bennük voltaképpen az első keresztyén gyülekezet dicsőíti hatalmas, irgalmas Istenét. Hajnali énekek, ádventi énekek. Az ének olyan, mint egy kedves vendég: leültetjük magunk mellé, engedjük beszélni, s tele lesz vele a szoba és a szív. Így ülünk le néhány ádventi ének mellé ezekben a hetekben. Hadd szólaljanak meg! ELSŐ VENDÉGÜNK: MÁRIA ÉNEKE. Mária egy kis nép jelentéktelen embere egy eldugott faluban. Védtelen, szegény ember. Tudatában volt annak, hogy bárkinek düzes házában ott lehet majd az ö korában elképzelt és várt Messiás anyja — a főpapi palotától kezdve a nagynevű tudósokig, hősökig. De az ö hajlékában nem, hiszen ö egy névtelen senki. De most Mária az első gyülekezettel együtt azt a boldog tapasztalatot szerezte Istenről, hogy Ő „megalázottakat emel fel” Olyan Istenünk van, aki éppen a semmik, a lent levők, a kicsik mellé áll oda. Amikor a földön sűrű sötétség volt, megpillantották reménytelenségükben a hajnal első sugarait, s dicsőítették ezt a hatalmas, irgalmas Istent. ÉS AZTÁN FELKELT A NAP, ELJÖTT JÉZUS. Valóban a kicsik mellé odaálló, lehajló szeretet volt. A lenézett, lepisszegett vak koldushoz odasietett és felemelte. Az otthonukból száműzött leprásokat meglátta nyomorúságukban és könyörült rajtuk. Luther mondja: „Isten a mélybe néz, nem a magasba.’’ Isten lat! Látja a szomorúságot, a fáradtakat, az igazságosság után éhezőket. így látta meg a nagy római birodalomban, hadvezérek, filozófusok, főpapok között az egyszerű kis falusi lányt, Máriát, ő arra használja hatalmát, hogy lehajol, könyörül. De a mi Urunk nemcsak felemeli a lent levőt, hanem küldi is. tíül- di, hogy ezt a látást vigye tovább a világban. így kapta a küldetést Mária is. Olyan .útra hívta az Isten, amely a legcsodálatosabb szolgálat: Jézust vinni. AZ ELSŐ GYÜLEKEZET HAJNALI ÉNEKE MINKET IS VIGASZT AL. Lehet valaki nagyon elesett, magányos, talán ott'fekszik a betegágyon, izgatottan várva a műtétre — ez az ősi ádventi ének az ö számára is üzenet: Isten melléd áll, segít, jól látja, miben vagy benne, És miután talpra állít minket segítő keze — küld. Küld, hogy vigyük ezt az irgalmas látást, és törődjünk egymással. Nem lehet, hogy a Holdba el tudjunk menni, de a magányos szomszédunkhoz nem. Nem lehet, hogy valaki három napon át feküdjön a konyha kövén holtan. anélkül, hogy valakinek hiányoznék. A mai keresztyénségnek nem fájdul-e meg a szive, amikor indián rezervátumokról olvas, amikor hallja, hogy az úgynevezett keresztyének kiírják éttermek ajtajára: „Kutyáknak és színeseknek tilos a bemenet!”? Az nem megy, hogy évszázadokon at énekli a mélyből jel emeltek egyháza: Isten milyen irgalmas — s ő maga szívtelen, érzéketlen! Bűneink tudatában ezért hallottunk örömmel arról, hogy a Lutheránus Világgyűlés Dar es-Salaamban megmozdult lelkiismerettel fordult szeretettel a „megalázottak” felé. ÚJRA ITT VAN ADVENT KEDVES IDEJE. Felcsendülnek kedves énekei. Engedjük magunkat felemelni és induljunk az irgalom követeiként. ............... Gö rög Tibor JAPAN PROTESTÁNSOK AZ ÜJ NACIONALIZMUS ELLEN A vallásos színezetű császár- és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke felszólalása az Országos Esperesi Értekezleten Az Országos Esperesi Értekezletről lapunk október 30-i számúban részletes beszámolót közöltünk. Arról is írtunk, hogy az Értekezletet megtisztelte látogatásával Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki készségesen válaszolt a feltett kérdésekre. Az alábbiakban közöljük Miklós Imre államtitkár felszólalását, illetve válaszait. Miklós Imre állam titkár köszőgyar nép békevágyát, hazánk és hőskultusszal szemben, és az általános vallásszabadság mellett foglalt állást a „Krisztus Egyháza Japánban" elnevezésű presbite- riánus egyház. Az állásfoglalásra az ad okot. hogy a japán társadalomban évek óta kezdeményezések történnek a sintoista „Yasuki- Sin to-szenté Ív” — ahol az elesett katonákat, különösképpen is a második világháború áldozatait vallásos tiszteletben részesítik —, állami kezelésbe vételére. Ezzel az elesettek vallásos tisztelete nem egy vallás, hanem az állam ügye lenne, s így a sintoista vallás bizonyos mértékig államvallássá lenne. Az elmúlt évek során ezek a törvényjavaslatok még nem szerezték meg a parlamentben a szükséges többséget, de a japán társadalomban növekedik azoknak szárna, akik a világháborús áldozatok ilyen megdicsőítését kívánják és a császárt is „magasabb lénynek" tekintik. netet mondott az evangélikus egyház vezetőinek a megtisztelő meghívásért és hangsúlyozta: hasznosinak tartja az egyházak vezető személyiségeivel, vezető testületéivel történő találkozásokat, eszmecseréket. Az ilyen események ma már rendszeresek éi természetesek, kifejezik a szocialista állam és az evangélikus egyház között is kialakult jó viszonyt. A konstruktív eszmecsere lehetőséget ad az állam égegyház szempontjából egyaránt nagy jelentőségű kérdésekről való beszélgetésre. Az előttünk álló feladatokat csak közös erőfeszítésekkel lehet jól megoldani. Ennek érdekében szükség van az elmélyült, rendszeres, őszinte dialógusra. A JÖVŐ ÚTJA SEM LEHET más, mint az együttműködés és közös akciók útján előrehaladni a társadalmi haladásért, részt venni a békéért folyó küzdelem-ben. A soron következő közös feladatok abból a programból fakadnak, amelyet a Hazafias Népfront VI. Kongresszusa elfogadott és amely egész társadalmunk — benne az egyházak — egyetértésével és se- gítökészségével találkozott. Ezt a programot kell rendszeresen tanulmányozni és a konkrét, helyi feladatokon keresztül elősegíteni megyalósítását. BÁTRAN ÉS ŐSZINTÉN kell beszélni az emberekkel, hangsúlyozta áz államtitkár, az örfneink- ről és gondjainkról, nehézségeinkről és problémáinkról. A szocialista országokban élő hivő emberek minőségileg mást, többet várnak lelkészeiktől, mint a kapitalista országokban élők. Nálunk, a hivők tudatában is jelentős változások történtek, és ezt észre kellett vennie az.egyházaknak. Talán egyes lefkészek ezt nem értik meg teljesen, és ebben kellene az egyházi vezetésnek, az espereseknek többet segíteniük. Ez nem könnyű munka, a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mi valljuk, hogy a szocializmus minden más társadalmi rendszernél magasabb rendű. állandóan fejlődik és perspektívát tud adni a vallásos embereknek is. A szocializmus hazánkban ezért tudott sokaival megnyerni, és élvezi ma a néptömegek bizalmát. Az állam és az egyházak viszonya felfelé ívelése is kifejezi ezt, világosan mutatja, hogy fontos politikai célkitűzésekben egyetértés jön létre és a fejlődés a szorosabb együttműködés irányában hat. A NEMZETKÖZI ÉLETRŐL SZÖLVA hazánk és a szocialista országok közösségének világos programját húzta alá: a nemzetközi helyzet további enyhüléséért, az enyhülés állandósításáért, a leszerelésért, a béke megőrzéséért és biztosításáért harcolunk. Ez tükröződik abban a korrekt nemzetközi egyházpolitikai tevékenységben is, melyet külföld; egyházi partnereikkel a magyar- országi egyházak folytatnak. A MAGYARORSZÁGI PROTESTÁNS EGYHÁZAK, köztük az evangélikus egyház vezetőinek békemunkája, rendkívül jelentős és értékes. Őszintén, tisztességes elvi alapokon képviselik a maaz egyetemes emberiség legfőbb érdekeit. Nagyon értékes volt az evangélikus egyház tanulmányi hozzájárulása a Lutheránus Világszövetség Dar eá Salaam-i Nagygyűléséhez, mely színvonalasan tükrözi az egyház társadalmi, politikai, teológiai kérdésekben kialakított progresszív állásfoglalásait. Nemzetközi kérdéseknél maradva szólt arról, hogy a harmadik világ területén nő az érdeklődés a szocialista országokban tevékenykedő egyházak tapasztalatai iránt. Az itt élő emberek tudják, hogy a kapitalizmus nem jó, csak még azt nem tudják pontosan, hogy mi a jobb. Egy új, igazságosabb társadalmi rend után vágynak. Esetenként könnyű megzavarni őket, például azzal is, hogy mi lesz az egyházakkal, a vallással a szocializmusban. Egyes nyugati köröktől azt a választ kapják, hogy az egyházaknak a szocializmusban nincs működési lehetőségük. Az állítás valótlanságát a szocialista országok példájukkal igazolhatják: az egyházak léte nincs társadalmi rendszerekhez kötve. Ez sokat se- gíthét a politikai döntéseiknél. Láthatják, hogy az egyházaknak, az egyházi vezetőknek fontos szerepük van a szocializmusban is, ahol együtt munkálkodnak a haladó erőkkel, az egész nép, a társadalom javára. Ugyancsak fontos a kapitalista országokban élő egyházak tájékoztatása és haladó személyek támogatása is. Figyelembe kell venni, hogy helyzetük, feltételeik nehezebbek, és nincsenek még kellő tapasztalataik. Segíteni kell, hogy felismerjék a békéért való aktív harc szükségességét és lehetőségeit: érezzék a haladó erők nemzetközi szolidaritását. Nagyon lényeges feladatról van szó, mert a kapitalista országokban egyes egyházi vezetők még ma is élenjárnak az antikommunista, hidegháborús uszításban. A hamis állítások leleplezése mellett szükséges, hogy a jóhiszemű, de alapjában tájékozatlan és a hidegháborús propaganda befolyása alá kei-ült egyházi személyek felvilágosítása eredményesen folyjon. MIKLÓS IMRE ÁLLAMTITKÁR ÖSSZEGEZÉSÜL aláhúzta az állam és a Magyarországi Evangélikus Egyház jó viszonyát, amelyet az elmúlt harminc év igazolt. A protestáns egyházak vezetői vállalták a jó viszony kialakításának minden nehézségét. Állíthatjuk — mondta, hogy a magyar társadalom soha nem volt annyira egységes, mint most. A szocialista népi-nemzeti egység megmunkálásában a magyarországi evangélikus egyház vezetőinek, lelkészeinek és híveinek jelentős szerepe volt és van ma is. Az állam és az egyházak viszonyában elért sikerek közösek. Vannak még. akik mindezt taktikának tekintik! Tudatosítani kell. hogy itt nem taktikáról, hanem kölcsönösen elvi alapokon álló, felelősség- teljes tevékenységről van szó, melynek eredményességét a gya- Imrlat igazolta. Ez azt is jelenti, hogy az egyik fél részére nincs más, eredményesebb, a tömegek valóságos érdekeinek megfelelő út és gyakorlat, mint amit közős munkával kialakítottunk és jónak tartunk. Felelősen kell kezelni az állam és az egyházak politikai együttműködésének eredményeit, de azt is reálisan kell látni, hogy az élet által felvetett, és a ma még nem ismert újabb problémákat továbbra is meg kell oldani. Az új kérdésekre nekünk kell közösen választ adnunk. A megoldásért is mi vagyunk a felelősek, közösen vagyunk illetékesek és érdekeltek. A Az Északi Egyházkerület közgyűlése Az Északi Egyházkerület elnöksége az egyházkerület rendes közgyűlését december 1-én, csütörtökön délelőtt 10 órára a budavári gyülekezet templomába (I. Táncsics Mihály utca 28.) összehívta. A megnyitó istentisztelet szolgálatát D. dr. Ottlyk gr»ő püspök végzi. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A közgyűlés előtti napon ülésezik az egyházkerületi számvevő- szék és az egyházkerületi presbitérium. A BIBLIA NEMCSAK A KUTATÁS TÁRGYA RÓMAI KATOLIKUSOK SKANDINÁVIÁBAN A skandináv római katolikusok, amint az most nyilvánosságra jutott, ez év tavasza óta egyház.jogi szempontból új helyzetben, vannak: az evangélizáció kongregár dójának fennhatósága alól a püspökök kongregációjának fennhatósága alá kerültek. Az „Osserva- tore Romano”, a Vatikán hivatalos lapja, közlése szerint: „A katolikus egyház Skandináviában egészen sajátos helyzetben van, mért bár egészen kicsiny kisebbség. nem tekinthető missziói területen élő egyháznak a nem-keresztyén országok értelmében, ahol az evangéliumnak még ezután kell először megszólalnia.” Az öt skandináv országban — Svédországban, Dániában, Norvégiában. Finnországban és Izland- ban — 22 195 337 ember él, ebből 117 091 római katolikus, akik kozott 307 pap szolgál. Az uszovetseg kutatóinak kongresszusán D. Eduard Lohse püspök felhívta a 450 jelenlevő figyelmét, hogy munkájuk közben ne feledjék, a bibliai iratok nem lehetnek a kutatásnak csupán tárgyai, hanem hívők számára életük alapja is.
