Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-10-30 / 44. szám
/ % GYERMEKEKNEK HITVALLÁS lekezet Istennek erre a megszólítására? Ügy, hogy az Apostoli Hitvallás elmondásával megvall- ja hitét a teremtő Istenről, a megváltó Jézus Krisztusról és a megszeli lelő Szentlélekről. A HITVALLÁS ELMONDÁSÁNAK HELYE AZ ISTENTISZTELETI RENDBEN a bevezető oitári szolgálat alatt Isten igéjének felolvasása után van. A lelkész ezzel a felszólítással hívja fei a gyülekezetei hitének megvonására: Magasztaljuk a Szent- háromság egy igaz Istent, mondjuk el együtt az' Apostoli Hitvallást. A gyülekezet 'a hitvallást állva mondja el, hogy ezzel is kifejezze: a hitnek a megvallása nem szürke hétköznapi esemény, hanem ünnepélyes alkalom. Az Apostoli Hitvallás a keresztyének legrégibb hitvallása, az apostolok korából származik és a legtömörebben fejezi ki azt. amit a keresztyének Istenről hisznek és vallanak. Az Űrtől tanult imádság mellett ez a hitvallás az, amely kifejezi a keresztyén egyház egységét, hiszen minden felekezet templomában eíhangzik. SAJNOS AZ APOSTOLI HITVALLÁS ELMONDÁSÁVAL IS SOKSZOR ÚGY VAGYUNK, mint a Miatyánk imádkozásával, vagy más, sokszor hallott és elmondott szöveggel. Gépiesen mondjuk, oda se figyelünk. Pedig Isten nem ilyen üres szavakkal ben, az emberek között tett hitvallásunk. Az emberek között pedig szóval és életünk példájával vallhatjuk meg, hogy hiszünk Istenben. NÉHA EGÉSZEN RENDKÍVÜLI ALKALOM IS KÍNÁLKOZOTT AZ EGYHÁZ TÖRTÉNETÉBEN A HITVALLÁSRA. Ilyen alkalom volt a reformátorunk, Luther Márton életében, amikor a wormsi birodalmi gyűlésen azt kívánták tőle, hogy vonja -vissza tanítását. Ekkor Luther, nem törődve a reá leselkedő veszéllyel, vallotta meg hitét: Semmit visz- szavonni nem tudok és nem akarok, mert nem tanácsos, hogy az ember, lelki,isjiverete ellen csßje.7 kedjék. Ilyen ünnepélyes hitvallásra ugyan ritkán kerül sor, de arra mindenkinek naponként Van módja és lehetősége, hogy becsületes munkájával, a bajba jutottakon mindig segítő készséggel, az igazsághoz ragaszkodó becsületes magatartásával tegyen vallást Istenbe vetett hitéről. Akik az istentiszteleten nyitott szívvel hallgatják Isten igéjét és szívük mélyéből, hittel mondják el az Apostoli Hitvallást, azok arra is erőt kapnak, hogy megvallják az élő Istenbe vetett hitüket szóval és élettel. Jézus mondja: ,,Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról én is vallást teszek mennyei Atyám előtt” (Mt 10, 32). s i FELELŐSSÉG A JÖVŐÉRT Négyszáz éves az ügyességi Seat Ebbén az esztendőben a reformáció történetének egy kevésbé ismert eseményére emlékezik a világ evangélikussága. Négyszáz évvel ezelőtt, 1577-ben fogadták el a lutheri keresztyénség legkésőbbi, de terjedelmére és tartalmára nézve legátfogóbb hitvallási iratát, az Egyességi Iratot (latinul Formula Concordiae-1). Hogyan keletkezett, mi a tartalma és mi a jelentősége ennek a hitvailási iratunknak? Hogyan keletkezett? A reformáció eseményeit Luther Mártonnak a búcsúról és bűnbocsánatról írt 95 tétele robbantotta ki Í517-ben. Luther és munkatársai a reformáció tanításait az Ágostai Hitvallásban foglalták össze 1530-ban. Erről a hitvallásról nevezik a lutheri reformáció követőit ma is ágostai hitvallású evangélikusoknak. Luther halála után (1546) azonban egyes evangélikus teológusok, többek között Mclanchton Fülöp — hogy a kálvini reformáció híveit megnyerjék ;— az úrvacsoráról, a jócselekedetről és az eleve elrendelésről szóló tanításban eltértek az Ágostai Hitvallás eredeti szellemétől. Természetes, hogy ez zűrzavart keltett a gyülekezetekben és szakadással fenyegette a lutheri reformáció híveit. S mindez éppen abban az időben történt, amikor a római katolikus egyház a reformáció eredményeinek felszámolására megindította az ellen- reformációt. Érthető hát, hogy az evangélikusok egységének megmentésére irányuló mozgalom éppen Württenbergből indult ki, ahol a kálvini tanítás és a katolikus restauráció részéről egyaránt veszély fenyegette a lutheri reformációt. A tübingeni Andreae Jakab 1573-ban kiadott egy pré- dikációs kötetet „Hat igehirdetés a szakadásokról” címmel, amelyben védelmébe vette az Ágostai Hitvallás tanítását. Ezt az iratot azután a német teológusok többször is átdolgozták (Sváb-Szász Konkordia. Torgaui Könyv), míg végre 1577 tavaszára megszületett az Egyességi Iratnak ma ismert formája. Ezt a hitvallási iratot azután több, mint nyolcezer teológus és egyházi vezető irta alá, s ezzel vége lett a tanításbeli bizonytalanságnak az evangélikus egyházban. Mit tartalmaz? Az Egyességi Irat hatalmas mű. A német—latin kiadás — teljes magyar fordítás sajnos nem áll rendelkezésünkre — több, mint 260 oldal. A mü alapján az evangélikus tanítást a következőképpen summázhatjuk: Az eredendő bűn következtében az ember elvesztette az üdvösségre való képességét, a maga erejéből csak a polgári, külső igazságra képes. Az üdvösség kizárólag Isten kegyelmi ajándéka. Járjunk elhivatásunkhoz méltóan: a hit harcában Reformáció ünnepének közelében sokszor esik sző a hitről. De ennek a vasárnapnak az igéi rámutatnak arra. hogy nem is olyan egyszerű dolog hinni. Hiszen a hit nem egyszerű elhivese valaminek, hanem bizalom Isten iránt, és igenlése annak, amit ő mond és cselekszik. f-wi ;:\v,:rv. A hivő embernek sok kísértéssel kell szembenéznie, azért is tanított Jézus így imádkozni: Ne vigy minket a kísértésbe (Mt 6,13). A legnehezebb megértenünk éppen azt, hogy Isten mindent szabadon cselekszik, ő nincs az ember kezében, és ezért sokszor találkozunk nehéz kérdésekkel az életben. A hit leglényegesebb vonása éppen az. hogy mindent egyszerűen Istenre bíz, mert bizonyos abban, hogy úgy van ez, hogy mi esetleg csak a felhőket látjuk, de a felhők fölött örökké kék az ég és örökké ragyog Isten szeretetének meleg napja. A hit harcában úgy állhatunk meg, ha engedjük, hogy Isten a „szívünkre beszéljen” (Hős 2,17—22). és ahhoz ragaszkodunk, amit az evangéliumból tudunk Jézustól. FOGAMZÁSGÁTLÓ tabletták A SZEGÉNYEK RÉSZÉRE A brazil kormány nagyszabású tervet készített arra, hogy 1981-ig nagy mennyiségű fogamzásgátló tablettát osszon szét a legszegényebb társadalmi rétegekben. A terv ellen élesen tiltakozik a római katolikus .egyház, mert véleménye szerint a terv nem javít csak növeli a szociális igazságtalanságot. Vincent Scherer, Porto Alegre érseke kijelentette: „Tudjuk, hogy a fogamzásgátló szerek osztogatása nem oldja meg a nép problémáit” Sokkal inkább „ a gazdasági és a kulturális színvonal” emelésére van szükség. A brazil kormány eddig előnyösnek tartotta a népesség gyors növekedését és a 2000. évre 200 milliós Brazíliát tervezett. A gazdasági helyzet romlása következtében a népesség-robbanásban szociális feszültségek és robbanások veszélyét látja. Ezt az ajándékot Isten úgy adja, hogy Jézus Kriszti^ érdemét nekünk számítja be, megbocsátja bűneinket, fiaivá fogad. A jó cselekedetek a hitből származnak, az üdvösséghez nem szükségesek, de a Jézus Krisztusban való hitből szükségképpen következnek. A törvény hirdetésére az újonnan születetteknek is szükségük van, mert a törvény a bűnök mégis* mérésére vezet és megőriz, az önigazságban való elbizakodottságtól. Az úrvacsorában Krisztus teste és vére valósággal jelen van, azt a kenyérrel és borral valósággal vesszük és kiosztjuk. Krisztus teste a kenyérrel a szentségi egység által egyesül. Az eleve elrendeléssel kapcsolatban az Egyességi Irat hangsúlyozza, hogy Isten minden embert üdvözíteni akar és csak azok kárhoznak el, akik Isten kegyelmét visszautasítják. Az Egyességi Irat alapos és kiváló dogmatikai alkotás, amely az evangélikus egyházon belül a tanítás egységének nagy szolgálatot tett. Minden vonatkozásban a Szentírásra alapozta tanítását.. Az evangélikus tanítástól való eltérést határozottan elutasította. Bár keletkezésének Ideje a szenvedélyes hitviták ideje volt, mégis nyugodt mérsékletet tanúsított. Mi a jelentősége? Az Egyességi Iratnak elsősorban történeti jelentősége van. Ez a hitvailási irat lett a lutheri evangélikus tanítás egységének az alapja. A többi evangélikus és egyetemes hitvallással együtt 1580-ban „Konkordia Könyv” címen adták ki, s ez a könyv lett nemzedékeken át őrizője az evangélikus tanítás egységének. Teológiai jelentősége pedig abban van, hogy a hit egyedüli zsinórmértékévé a Szentírást tette: „Hisszük, tanítjuk és valljuk, hogy az egyetlen zsinórmérték, amely minden tanításnak és tanítónak a mértéke, a Szentírás prófétai és apostoli iratai, amint meg van írva: Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága, vagy amint Pál apostol mondja: Ha egy mennyből való angyal hirdetne is néktek más evangéliumot, átkozott legyen.” A Szentírás tehát minden régi és új tanításnak a mértéke. Mindemellett azonban kritikusan azt is meg kell mondanunk, hogy az Egyességi Irat a Szent- írást. túlságosan dogmatikusan kezeli. Csak a tant keresi és látja meg a szent iratokban. Ma már tudjuk, hogy a Szentírás ennél sokkal több: az élő Jézus Krisztus megjelenítésének eszköze. A Szentírás nem tan és dogma. hanem az élő Jézusnak beszéde és cselekedete van benne, amellyel ma is szól hozzánk és munkálkodik közöttünk. Hisszük, hogy ez a hozzánk szóló és közöttünk munkálkodó Jézus Krisztus erősebb fundamentuma az egyház egységének, mint. akármilyen mesterien összeállított tanrendszer. Selmeczi János A múzsák mai ligetei MÜZEUMBA VALÓ! — szoktuk mondani, és értjük ezt a kijelentést úgy, hogy amiről szó van, az ócska kacat, semmire se való holmi. Olyan valami, ami már nem kell senkinek — lett légyen az egykor hasznos tárgy vagy éppenséggel divatjamúlt szellemi termék. így szoktuk röviden „múzeumba küldeni” — legalábbis szóban — a dédnagy- szülők valamiképpen megmaradt szakadozott ruháit és még inkább azt a magatartásformát, a világról vallott véleményüket, amit ma fedezünk fel saját magunkban, esetleg másokban. Pedig az ilyesfajta holmik: a megfakult, pecsétes zakók, a még jobban megrongyolódott világnézetek mindenhová valók lehetnek, csak egy igazi múzeumba nem. Oda nem, mert e helyekre csak olyasmik kerülhetnek, amelyekhez a jelenünkben is valamiképpen közünk van, amelyek értéket jelentenek nekünk és majd értékesek lesznek az utódaink számára is. Értéket úgy, hogy emlékeztetnek valamire, elgondolkoztatnak valami felől, vagy létükkel, megmaradásukkal tanúskodnak valamiről SOKFELÉ JÁRVÁN HAZÁNKBAN, FÖLDRÉSZÜNKÖN, számomra azok az órák vagy pillanatok voltaic és maradtak a legemlékezetesebbek, amikor valahol, valamilyen formában a múltunkkal — népünk, egyházunk, az emberiség múltjával — volt találkozásom. A vizsolyi református templom a külsejével nem sokat árul el a szemlél ödónek: olyan, mint a hajdan épített falusi templomok bármelyike lehetett. S belsejét sem az teszi igazán nevezetessé, hogy falain olyan freskók maradtak ránk, amilyeneket csak Franciaországban látni, hanem az a Biblia, amely ott nyugszik az egyik tárlóban. Az a Szentirás. amelyet az 1590-es esztendőktől a protestáns hívek nemzedékeinek hosszú sora olvasott, s amelynek alapján lelkészgenerációk szakadatlan láncolata hirdette az igét. A lapjai megsárgultak, egykor tisztán csengő szavait, mondatait belepte az ódonság kóny- nyű pora. s mégis: bennünk él, a gondolatait formálja egészen addig, amíg magyarul beszél valaki a Földön. ORSZÁGOS LEVÉLTÁRUNKBAN EGY MÁSFAJTA, INKÁBB LENYŰGÖZŐ ÉRZÉS FOGOTT EL, valahányszor avatott kezek elénk tették Luther Márton végrendeletét. Lenyűgöző érzés azért, mert az az ember, akit minden túlzás nélkül „világtörténelmet formáló személyiségnek” lehet mondani, s aki könyvtárnyi írást hagyott ránk, ebben a néhány lapos dokumentumban „magánügyeit” tárja elénk: felesége sorsáról gondoskodik. Arról gondoskodik a végakaratában, akinek olyan sokat köszönhetett, de akit ennek ellenére a korabeli jogszokás könnyen koldusbotra juttathatott. lám, így függnek ősszé nála a dolgok; a legnagyobb ügy — az egyház jövőjének ügye — mellett nem törpülhet el földi társának életsorsa, jövendője. EMLÉKHELYNEK NEVEZIK NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBELI BARÁTAINK az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor helyét, s teszik ezt kettős értelemben. Egyszer úgy, abban az értelemben, hogy ide jönnek el, ide kel] eljönniük a túlélőknek és a kései utódoknak ezért, hogy a halottakra, a meg- kinzottak, a megalázottak szenvedéseire emlékezzenek. Másodszor pedig úgy, hogy maga a tábor és a ránk maradt tárgyak emlékeztessenek, intsenek: soha többé még egy olyan kori, amelyben milliókat üldöztek, tartottak fogva és semmisítettek meg fajuk, világnézetük, vallási, politikai vagy nemzeti hovatartozásuk miatt! S HA SOK MINDENRŐL NEM ÍRHATOK IS E NÉHÁNY SORBAN, amiről írnom lehetne, azért legyen szabad valamit még beváltanom: bármelyik múzeumban járok, mindig azt a zugot, azt a sarkot keresem, ahol a sok száz vagy több ezer évvel ezelőtti gyerekek játékait állítják ki. Rendszerint apró agyagbabák, agyagfigurák ezek — kecses bájjal és azzal az utánozhatatlan fintorral, ami egyedül csak a gyerekek orcán villan fel, ha jól érzik magukat. Ilyenkor jól érzem magam én is: az ő utódjaiként és még ezernyi gyermeknemzedék mai elődjeként. GÖRÖG SZÓVAL MÚZEUMNAK, azaz: „a múzsáknak szentelt ligetnek” nevezték el elődeink azokat az intézményeket, épületeket, amelyek közül az egyiknek — a Magyar Nemzeti Múzeumnak — most emlékezünk meg alapítása 175. évfordulójáról. A görög múzsákkal nekünk ugyan nincs találkozásunk, de emberi, nemzeti múl tu tikkal lehet és kell is hogy legyen ezeken a helye* ken" Vámos József elmondott hitvallást vár tőlünk, hanem olyat, amelyet mély hittel mondunk és egész életünkkel vallunk. A templomban elmondott hitvallásunk akkor igazi, ha ezt követi mindennapi éietünkÁmikor valakit megszólítanak, akkor illendő, hogy feleljen is a megszólított Az istentiszteleten Isten szólítja meg a gyülekezetei igéjével, bűnbocsánatot hirdető szavával. Hogyan válaszol a gyü„Felelősség a jövőért” témával. Evangélikus egyházunk részéről dr. Nagy István esperes és Reuss András külügyi titkár vett részt. Az Európai ökumenikus Információs Munkaközösség október 10—14-ig tartotta idei ülését a franciaországi Liebfrauenbergen
