Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-10-23 / 43. szám
i GYE RM EKEKNEK Imádság A templomot az imádság házának is szoktuk nevezni, mert a templomban adunk hálát Istennek kegyelméért és szeretetéért és itt könyörgünk Istenhez segítségéért, támogatásáért. KÉTFÉLE IMÁDSÁGRA VAN LEHETŐSÉG A TEMPLOMBAN. A templomban el lehet mondani egyéni imádságainkat. Suk templom ezért van egész nap nyitva, hogy az emberek bármikor betérhessenek és a templom csendjében kiönthessék szívük örömét és bánatát Isten előtt. Az istentiszteleteken pedig az egész gyülekezettel együtt mondhatjuk el imádságainkat. Az imádságnak ezt a formáját nevezzük isten- tiszteleti vagy gyülekezeti imádkozásnak. AMIKOR ISTENTISZTELETRE MEGYÜNK, mielőtt elfoglalnánk helyünket a padban, néhány pillanatra megállunk, ösz- szekulcsoljuk a kezünket, meghajtjuk a fejünket és azért imádkozunk, hogy Isten Szentjeikével nyissa meg szívünket igéje előtt, hogy igéjének ne csak hallgatói, hanem befogadói is legyünk. AZ OLTÁRI SZOLGÁLATNAK MINDJÁRT A KEZDETÉN a lelkész a gyülekezettel együtt bűnbánati imádságban vallja meg bűneit és kéri Istent, hogy kegyelmes szeretetével bocsásson meg gyülekezetének. A bűnbánati imádságra a lelkész egy igehely felolvasásával Isten bűnbocsátó kegyelmét hirdeti. Az oltá- ri ige felolvasása előtt az úgynevezett kollekta (azaz az egész egyházi esztendőre összegyűjtött) imádságban a lelkész a gyülekezettel együtt, azért imádkozik, hogy Isten áldja meg igéjét és készítse el a sziveket az ige befogadására. Közvetlenül az igehirdetés után a szószéki imádságban a lelkész a gyülekezettel együtt hálát ad Istennek, hogy igéjében szólott a gyülekezethez és kéri Istent, hogy adjon erőt az ige tanításának megtartásához. A BEFEJEZŐ OLTÁRI SZOLGALAT ALKALMÁVAL elhangzó imádságot általános könyörgő imádságnak hívjuk. Ebben az imádságban hozza Isten elé a gyülekezet mindazt, ami a szívén van. Itt könyörög a gyülekezet az egész kereszlyénségért, az egyház szolgálatáért, az egyes gyülekezetekért és a gyülekezet tagjaiért. De nemcsak magáért imádkozik a gyülekezet, hanem könyörög népünkért, népünk vezetőiért, az egész emberiségért és a békéért. Itt foglalja a gyülekezet imádságba a betegeket, a gyászolókat, az elhagyottakat ,és azokat, akik valamilyen okból nehéz helyzetbe kerültek. Az általános könyörgő imádságot a gyülekezet az Űrtől tanult imádság közös elmondásával fejezi be. Sok gyülekezetben a Miatyánk elmondása alatt megszólal a templom harangja, hogy az otthon maradt betegek is együtt tudjanak imádkozni a gyülekezettel. Az istentisztelet után, mielőtt a templomot elhagyjuk csendes egyéni imádságban adunk hálát Istennek mindazért az ajándékért, amiben az istentiszteleten , részesültünk. A TEMPLOMI KÖZÖS IMÁDSÁGNAK CSAK AKKOR VAN igazan Áldása, ha szíweilélekkel bekapcsolódunk az imádságba és a lelkésszel és gyülekezettel valóban együtt imádkozunk. Mindez nagy figyelmet és odaadást kíván. Isten azonban gazdagon megjutalmazza ezt a figyelmet és odaadást, mert aki így vesz részt a gyülekezeti imádságban, az valóban megbékélt és örvendező szívvel távozik az istentiszteletről. Selmeczi János — IRSA. Erős Mihály egyházfi és Lesták Zsuzsanna, akik hosszú ideje végeznek a gyülekezetben oltár körüli szolgálatot, szeptember 11-én az oltár előtt adtak hálát Istennek az együtt töltött ötven évért. Cárok udvari festője — a haladás szolgálatában # Zieh y Mihály emlékének Bölcsője Somogybán ringott: a Kötésé és Tab közötti Zaia falucskában. Ravatalánál az egykori Szentpétervár hagymakupolás tornyainak harangjai kondultak meg. Hazahozott tetemét cári és királyi koszorúk erdeje borította, koporsóját prelátus vezette klérus kísérte. A százötven éve született festőfejedelem azonban kora társadalmának a szemében — nemesi származása és cári környezete ellenére — mindig rebellisnek és eretneknek számított. Társadalom- és egyházkritikája ki is zárt minden kétséget efelöl. Festményeit, grafikáit és illusztrációit egy ellentmondásosnak tűnő, mégis egyenesvonalú fejlődés páratlan dinamikája jellemezte: a szabadelvű eszmék szolgálata. Hogyan vált Zichy Mihály a haladás és az emberi szabadság- jogok merész prófétájává? Mi késztette arra. hogy küzdjön mindennemű elnyomás és üldözés ellen? E kérdésekre most életéből és művészetéből keressük a feleletet. * A neves család köznemesi ágából származó Zichy Sándor és Eperjessv Júlia 1827. október 14-én született fia a veszprémi, majd pesti piaristáknál tanult és korán megbizonjb'totta, hogy páratlan tehetség. Théophile Gautier szavaival ..monstre de génié” lakozik benne. Egyike volt Marastoni Jakab első pesti festő- tanítványainak. „A festészet iránti pislogó parazsát Marastoni lobbantotta lángra bennem” — irta utóbb mesteréről. Forradalmi természetére vall, hogy annak fiával és Jakobey Károllyal együtt már fiatalon merényletet terveztek Metternich ellen. A zsarnokság elleni lázadás indulata érlelte meg a későbbiek folyamán is sok bátor képét az elnyomás minden formája ellen. 1844-ben Becsben tanult tovább, de nem az akadémián, hanem F. G Waldmüllernek a virtuozitást és természetes könnyedséget képviselő magániskolájában. E festőforradalmártői — aki merészen küzdött az akadémiai stílus merevsége ellen — tanulta meg Zichy, hogy a képnek mindig egy konkrét gondolatot kell kifejeznie ..Az eszmei tartalom nélküli képet még oly dús rajz és kompozíció sem tudja kitölteni” — vallotta. így születtek meg első képei, mint pl. az anyai fájdalmat mesterien ábrázoló Ko- porsóbazárás, majd első nagy hazai és nemzetközi sikere, az életösztönt oly ragyogóan kifejező Mentöcsóruik című képe. Az ekkor 20 éves ifjút bécsi mestere ajánlására Ilona orosz nagyhercegnő — I. Miklós cár sógornője — leánya festőtanárának kéri fel. Ezzel indul el Zichy hat évtizedes szentpétervári dia- dalútja, egészen 1906-bán bekövetkezett haláláig. A rebellis indulatú fiatal művész lelkének minden rezdülését mélyen érintette a cárok jobbágyrendszere. Miklós cárban a szabadságharc leverése után amúgy is ..a magyar nép hóhérját” látta. Az események hatására több évre le is tette ecsetét és elment egyszerű daguerrofotósnak és elvette egy szegény orosznak a leányát. A yutsinai vadászatról cári megrendelésre készült rajzsorozata mégis az udvari művész rangot szerezte meg számára 1853- ban. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal a cárok udvari festő- jeként működött, és nagyszerű rajztudásával általános csodálatot keltve oldotta még az. Udvar szabta feladatokát. Olajfestés helyett irtkább vízfestékkel, grafittal vagy szénnel dolgozott. Demokratikus alapállásáról sokféleképpen tett bizonyságot. Társaságot alapított a nyomorgó festők támogatására. 1868-ban megfestette az eretnekek nagyszerű apoteózisát, az Aulodafé című művét a spanyol inkvizíció borzalmairól. Mindazt- is, amit orosz háttéren alkotott, egyetlen nagy lázadás jellemezte az elnyomás ellen. A cár környezetében ott láthatók a csonkított kezű és lábú vak koldusok, máskor a szibériai hómezők foglyai és elcsigázott kényszermunkásai. EGY NAPIG TOLÓKOCSIBAN — EGÉSZSÉGESEN A Bad Bollban működő Evangélikus Akadémia szervezésében teljes napot tölthetnek el tolókocsiban teljesen egészséges szemének, annak a programnak a keretében, melyet mozgásukban korlátozottakkal karöltve szerveztek. A program egyik célja. hogy megvizsgálják, milyen nehézségekkel kell a mozgáskorlátozott embereknek mindennapi életükben megküzdeniük, a másik pedig, hogy az egészséges emberek megtanuljanak nagyobb megértést tanúsítani a mozgás- korlátozottak problémái iránt. 137i-es európai útja új lendületet adott haladó eszméinek. A francia kommün sorsa az állami hatalom önkénye ellen, a pápai csalatkozhatatlanságro! hozott dogma pedig az egyházi hatalom túlkapásai ellen lazították. Miközben a Magyar Nemzeti Galéria a leningrádi Ermitázsból is kölcsönkapott remek grafikáival, a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum pedig állandó kiállítással adózik e jubileumon emlékének, mi. két. egyházi tulajdonban levő, az egyházi örtkényuraloni ellen lázadó képére hívjuk fel a figyelmet. A korát messze megelőző Messiás című képén lépcsőzetes magaslaton. glória nélkül áll Krisztus fenséges alakja, körülötte pedig a megszabadított, megváltott emberiség, római katolikus abbé. evangélikus lelkész, ortodox pópa, zsidó rabbi, hindu láma áll körülötte, háttérben kínaiak. arabok és' négerek — pávatollas magas trónján pedig gör- nyedten inog a tiarás pápa, s hasztalan igyekszik a trónt támogatni a páncélos feudalizmus, vagy a sisakos és kivont kardú svájci testőr. Nem csoda, ha a társadalmi és politikai szabadságnak. a tiszta emberségnek a megtestesülését ábrázoló remekművet — amely Debrecenben található — a századvég társadalmának csak kicsiny rétege értette meg és fogadta el. A Teológiai Akadémiákon található Luther Wartburgban témájú, 1871-ból származó hatalmas szénrajz hasonló gondolatot fejez ki. A személyes látogatása alkalmával hallott wartburgi tin- tafolt-legenda alapján Zichy nem a Sátánt, hanem a reformáció korának egyházi bűneit teszi meg Luther céltáblájául. A reformátor gyertyával megvilágított íróasztalán balját nyitott Bibliájára helyezi — előtte van a 46. zsoltár német fordítása —, magasra emelt jobbjában pedig hajításra készen szorítja tintatartóját. Keményen, dacosan tekint a kép jobb felső sarlóiban megjelenő, trónon ülő pópára. Ez cikázó villámok fényében mutat a Luther előtt meghajtó pápai követ kezében párnán kínált bíborosi kalapra, a kísértés tulajdonképpeni okára. E látomásnál a két föalak mellett megjelenik az egyház bűneit ábrázoló alakok gomolygó tömege: a kolostorok fojtott levegőjének, az erkölcsi romlottságnak és az egyházi visszaéléseknek megdöbbentő, reális ábrázolásai. A mesteri kompozíció fényei és árnyai ritka hatást váltanak ki. Fabiny Yibor Finnországi élmények A FINN EVANGÉLIKUS EGYHÁZ VENDÉGEKÉNT feleségemmel együtt három hetet tölthettem Finnországban. — Általánosságban ismert az ezer tó — valójában több mint 60 000 tó országa, a csodálatos erdős környezet, az északi országokra jellemző tisztaság és a finn építőművészet magas színvonala. Nem is szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, inkább néhány személyes és egyházi szempontból figyelemre méltó élményről számolok be. A három hét nagyobb részét Jyveskyld városban, illetőleg környékén töltöttük el. A 62 000 lakosú városban 60 000 evangélikus él. Az istentiszteleteket a templomban 13 lelkész végzi, a gyülekezetek összes alkalmazottainak száma több mint 150 személy. AZ EGYHÁZTAGOK NYILVÁNTARTÁSA TELJESEN AUTOMATIZÁLT, az egyes kartonokon a család minden tagjának égyházi szempontból lényeges adatát (születés, konfirmáció, iskolai végzettség. munkahely változás, házasság, halál) nyilvántartják. Az egyháztagok vándorlását — a gyülekezeten belül ^is — rendszeresen követik és a kartonokat úgyszólván naprakészen továbbítják az egyháztagok után. Szállásunk a várostól 16 km- re fekvő Vesala egyházi üdülő- .ben volt. Az üdülő több négyzetkilométer kiterjedésű tó partján, erdőben fekszik. Maga az üdülőépület tulajdonképpen összeépített fa-blokkházak sorozata. VESALAI TARTÓZKODÁSUNK KÉT HETE ALATT a diakóniai munka egy különleges formáját ismerhettem meg. Hetenkénti váltásban olyan betegeket üdültetett az egyház, akik akár baleset, akár betegségük miatt erősen mozgáskorlátozottak, akiknek állandó -kórházi ápolásra van szükségük. Elgondolható, mit jelent ez az egyheti üdülés annak az embernek, aki egész életére a négy kórházi fal közé van zárva. Ezen túlmenően figyelemre méltó a kísérő diakóniai munkások és ápolók odaadó gondoskodása, amellyel ápoltjaikkal foglalkoztak, őket szórakoztatták és igyekeztek az egyheti kikapcsolódást kellemessé tenni. Bár ez elsősorban anyagi kérdés, de nem lehetne-e a mi szeretet- otthoni ápoltjaink részére is ilyen üdülési lehetőséget biztosítani a gyenesdiási üdülőnkben? AZ ÜDÜLŐTELEPHEZ TARTOZÓ IFJÚSÁGI TÁBORBAN ottlétünk alatt ugyancsak heti váltásban konfirmandus tanfolyamok voltak. Egy-egy alkalommal 60 fiatal kapott a kötelező hitoktatás mellett is igen alapos útmutatást. Természetesen emellett bőséges lehetőségük volt sportra, játékra is. A konfirmandusokhoz kapcsolódik talán legmaradandóbb élményem. Egyik este részt vettem áhítatukon. Szívbemarkoló volt látni azt a hatvan fiatalt, ahogyan csak az oltáron álló két gyertya fényével megvilágított templomban fiatalkorukhoz illő és általuk kedvelt stílusban zengték Isten dicséretét és figyelték ragyogó szemmel a fiatal lelkész általunk ugyan nem értett, de a hang zenéjéből meg- érzett közvetlen, egyénhez szóló szavalt. VESALÁHOZ KAPCSOLÓDIK MÁSIK, FELEJTHETETLEN ÉLMÉNYEM: az üdülő temploma, Az üdülőtől alig 100 méterre a tóparton álló több száz éves, gerendákból összerótt pajtából alakították ki az üdülő istentiszteleti helyét. A tóra néző tűzfalba hatalmas ablakot vágtak, előtte állították fel az oltárt és a templomon kívül állítottak fel egv egyszerű fakeresztet. Ahogyan az ember belép a viszonylag nem világos templomba, a hatalmas üvegablakon keresztül nem lát mást, mint a fák zöldjét, a majdnem végtelennek tűnő tó vizének kékségét és középen a sötétlő keresztet. Tudom, gyenge a szó visszaadni az érzéseket, de ott és akkor le kellett borulnom a Mindenható Isten nagysága és szeretete előtt. TEMPLOMOK. Láttuk a helsinki dómot, a maga monumentalitásában. a híres sziklatemplomot. a maga újszerűségével és természeti különlegességével. De láttuk Jyveskyläben a Lohikos- ken templomot, amely a világhírű finn építészet modern formájának csodálatos megnyilvánulása. Az építőművész kifejezte az anyaggal azt a gondolatát, hogy az istentisztelet középpontja az oltár, az ott folyó szertartás fordítja az emberek gondolatát Istenhez. így az egész templom elrendezése, megvilágítása és berendezése az oltárra, mint központra irányul. Végül megemlítem még az 1760-as években épült petajävezi műemlék fatemplomot. Egyszerű falusi ácsmesterek építették fel és díszítették ki a mélységes hitük által diktált 'elgondolásaik szerint és á kései látogatót szíve mélyéig meghatja az Isten szeretetének ez a naiv megnyilatkozása. Két vasárnap a vesalai templomban, egy vasárnap pedig a helsinki sziklatemplomban vettünk részt istentiszteleten. Vesa- lában mindkét alkalommal zsúfoltságig tele volt a kis templom, meg az előtte levő szabad térségen is helyezkedtek el emberek, akik hangszórón keresztül hallgatták Isten igéjét, de tele volt a sziklatemplom is. Részt tudtunk venni az Istentiszteleti közösségben mi Is, mert a ritmusból felismerve, a magunk1 nyelvén, a finn testvérekkel együtt mondhattuk az Apostoli Hitvallást és az Ürtól tanult imádságot. VÉGÜL RÉSZT VETTÜNK egyik Jyveskylához tartozó külterületi lelkészt kör gyülekezeti össze jövetelén. Egy parasztházba gyűltünk össze, mintegy 100— 120-an, ahol együtt énekeltük „Jövel Jézus, lelkem hő szerelme” kezdetű énekünket, amely a finn egyház hivatalos énekes könyvébe is fel van véve, és amelyet finn testvéreink nagyon szeretnek. Itt alkalmam volt arra, hogy néhány szóval ismertessem egyházunk mai életét. A szeretet vendégséget követő kötetlen beszélgetés során örömmel tapasztaltuk azt az érdeklődést, amellyel finn hittestvéreink egyházi és mindennapi életünk iránt viseltetnek. Mihály Dezső
