Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-10-16 / 42. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS H ETILAP 0 XLII. ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1911. október 16. Ara: 2,50 Ft 0 Az Evangélikus Teológiai Akadémia szeptember 15-én tartotta ünnepi tanévnyitó ülését. Ezt megelőzően tanévnyitó istentisztelet volt, melyen D. dr. Ottlyk Ernő püspök prédikált. Igehirdetésének témája: „kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába” (Mt 9, 35— 38). Isten olyan szolgálatba akar állítani fiatal embereket, amilyenről az alapige szól: az evangélium hirdetésére, és az embereket segítő, az emberi életet jobbá, szebbé tevő szolgálatra. Tanároknak, hallgatóknak és a gyülekezetek tagjainak szívére •helyezi azt a gondot és felelősséget, hogy mindig legyenek •ilyen munkások Isten aratásában. A TANÉVNYITÓ ÜNNEPI IAKAÜÉMIAI ÜLÉSEN megjelent D. dr. Ottlyk Ernő püspök, Lóránt Vilmos egyházügyi tanácsos, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében Bejczy Gé- záné. a Budapest, XIV. kerületi Hazafias Népfront-bizottság titkára, dr. Bucsay Mihály, a Budaipesti Református Teológiai Akadémia dékánja, dr. Csanád Béla, a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia dékánja, Szigeti Jenő, a Szabad- egyházak Teológiai Akadémiájá- Inak dékánja, Hetényi Attila, a Baptista Teológiai Szeminárium dékánja, Hecker Frigyes metodista szuperintendens, Révész iLászló, a Baptista Egyház alel- nöke. Kovách Attila református •zsinati tanácsos, dr. Aranyos Zoltán zsinati főelőadó, a Fele- fcezettudományi Intézet igazgatója. DR. MUNTAG ANDOR professzor megtartotta dékáni székfoglalóját, melyből az alábbiakban részleteket ismertetünk: A Teológiáról egyszerű szóval azt mondhatjuk: Isten iskolája. Itt Isten dolgaival foglalkozunk, Isten igéjének hirdetésére készülünk, és itt Istennel magával van dolgunk. Éppen ezért közel áll az a gondolat, amely az egyház története folyamán sokszor vált uralkodóvá, hogy a teológia valami „mennyei”, lelki iskola, amely a világtól való elzárkó- zottságot kíván, és amelyben csak a kevés beavatott tanulhat- 'Mi nem így gondolkodunk a Teológia Akadémia és az itt folyó tanulmányi munka felöl, de talán nem árt annak ismételt tudatosítása, hogy ez a mi másfajta gondolkodásunk ennek az iskolának természetéhez tartozik hozzá. Teológiai munkánkban alapvető jelentősége van a Bibliának, és így természetes, hogy amikor tanév elején sajátos íeládatain- kat és célkitűzéseinket vesszük szemügyre, és amikor a teológiának. mint Isten iskolájának mibenlétét vizsgáljuk, abból indulunk ki. amit a Bibliában találunk. Az az ószövetségi könyv, amelynek néhány jellemző vonását megkísérlem nagyító alá venni, a prófétai könyvek gyűjteményének legkésőbb keletkezett, korban hozzánk legközelebbi. és egyben talán a legismertebb irata: Jónás könyve. Jól ismert történet az engedetlen prófétáról, aki nem akar elmenni a pogány nagyvárosba az Úr intő szavával, akit mégis utolér az Úr, és végül kényszerít arra. hogy oda menjen, ahova ö küldi, Jónás mindvégig negatív figurájának ábrázolásával, sőt a gúny fegyverével, éleshangú kritikát gyakorol afölött a vélemény fölött, hogy az Isten népének egyetlen gondja önmagát tisztán megtartani, magábazár- kózva, ősi hagyományait ápolgat- va várni a végső diadalt, a körülötte élő népeket és a világot pedig hagyni, hogy menjen a romlás útján, sőt kívánni, hogy miTanévnyitó a Teológiai Akadémián rctű fáradozásban hivők és nem hívők, különböző fajú. valiusu es világnézetű emberek egymással összefogva.- És itt megint .arra kell gondolnunk, hogy ebben a szolgálatban csak a világ felé nyitott, őszinte, az igazságot kereső egyház tud részt venni. Ha a teológia Isten iskolája, akkor itt is olyan lelkészeket kell nevelnünk, akik tudnak erős hittel új úton is járni, akik ku- molyan veszik az embert szerető Istent, és azt a hivatást, amelyre készülnek. A DÉKÁNI SZÉKFOGLALÓ UTÁN az első évfolyamú hal.ga- tők ünnepélyes felvételére került sor. A Teológiai Akadémia hallgatói prófétai szolgálat (az egyéni prófétai szolgálat, és az egyház prófétai szolgálata) nem más, mint az Isten ítéletének hirdetése. A példázat összefüggésében Jónás eljárását mai. .szóval szabotázsnak kell minősítenünk: meghamisítja az Űr üzenetét, nem azt mondja, amit rábíztak. Egy későbbi ponton kiderül, hogy ő igenis tudott a hosszútűrő és kegyelmes Istenről, de ezt az üzenetet nem tartotta olyannak, ami a választott népen kívülieknek szól. így lesz Jónás példája, sőt karikatúrája a szűkkeblű, csak egy belső körön mozgó hívőnek és igehirdetőnek, és az olyan egyháznak, amely a világ számára csak egyetlen „üzenetet” akar hordozni: a kemény kritikának, Muntag Andor dékán székfoglalóját tartja az ítélethirdetésnek „prófétai szolgálatát". Izráel legősibb hitvallásai közt ott volt már az, amit az elbeszélés Jónás ajkára ad ? „te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod". Annál meghökkentőbb. hogy a történetbeli próféta éppen erre való hivatkozással akarja igazolni engedetlenségét, azt, hogy nem akart Ninivébe menni, és nem akarta ott az Űr igéjét hirdetni. Ninivében ugyanis minden úgy lett, ahogyan Isten választott népe vallotta: bebizonyosodott, hogy az Űr irgalmas magából a világot, és ki akarja sajátítani magának az Isten sze- retetét és kegyelmét. Jónás könyvének fő mondanivalója minden kétséget kizáróan ez: Isten sze- retete nem csak Izraelé, a választott népé, hanem az egész világé, minden emberé. EGY PERCRE meg kell állnunk még Jónás könyvének befejező mondatánál. Mert ebben a példázatban az utolsó szó természetesen nem „a mindhalálig jogosan haragvó” prófétáé, hanem az Űré: „Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, a másik éjjelre meg elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és bal kezük között? És ott a sok állat is!” Meghökkentő befejezés. De nagyon világos: Istennek nem mindegy, mi lesz a nagy várossal, a benne lakó emberekkel, különösen is a gyermekekkel, a jövő nemzedékkel. És az sem mindegy, mi lesz a teremtett világgal. Ez a befejezés is éleshangú kritika afölött a gyülekezet fölött, amely megtagadja a legszebb izraeli hagyományokat, köztük az Isten teremtett világa iránti nyitottságot, egyre jobban eltávolodott ettől a világtól, és arra spekulált, hogy Isten a választott nép kivételével mindent elpusztít majd. AMIT MOST elmondtam, sok teológus, kutató, tudós munkájának eredménye. Eredmény, ösz- szefoglalás, és nem maga a nagy munka. . Ennek az előadásnak nem az a célja, hogy a maga aprólékosságában bemutassa azt a munkát, amit a teológián végzünk, és végeznünk kell. Sokkal inkább az a célja, hogy megmutassa: Isten iskolája nem csupán „mennyei”, lelki iskola, hanem az beleér az ember, az egész világ. az emberiség életébe. Mert ha csak azt vesszük komolyan, amit Jónás könyvének e rövid vizsgálata során megállapítottunk, világossá válik előttünk, hogy az egyháznak nem az a feladata, hogy magába zárkózva ápolgassa hagyományait, vigyázzon a maga tisztaságára és várjon valami világ fölötti uralomra. hanem az, hogy az emberek között azt az Istent képviselje, hirdesse szavaival és cselekeA Keresztyén Békekonferencia a neutronbomba ellen A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA NEMZETKÖZI TITKÁRSÁGÁNAK ülésén dr. Tóth Károly főtitkár világméretű tiltakozásra szólított fel a neutronbomba ellen. A Nemzetközi Titkárság ülését Vooc lanzangban tartották szeptember 9—13. napjain, a mozgalom holland regionális bizottságának meghívására. A főtitkár jelentésében aláhúzta, hogy az emberi jogok fontos kérdését nem szaüad egyszerűen politikai eszközzé degradálni. A keresztyének hasznos hozzájárulást adhatnak ehhez azáltal, hogy a kijelentés fényében keresik az emberi méltóság mély bibliai gyökereit. Dr. D. C. Mulder, az Amszterdami Keresztyén Egyetem professzora tartotta az ülést megnyitó istentiszteletet, amelyen a holland egyházak vezetői, és a regionális bizottság tagjai vettek részt. Dr. Dolf Coppes, az Együttműködési Információs és Tudat- formáló Holland Nemzeti Bizottság elnöke a „Keresztyén szolidaritás formái a fejlődő országokkal és a keresztyén bizony- ságtétel”-ről tartott előadást, melyet élénk vita követett. Nagy figyelmet szenteltek annak, hogyan járulhatnak . hozzá az új gazdasági rend megvalósításához, mint a szolidaritás egyik formájához. AZ ÜLÉSEN JELENTÉSEK HANGZOTTAK EL a Fajüldö- zés-elleni Bizottság new-yorki, a Leszerelési Albizottság burg- seheidungen-i (NDK), az EA'SZ- Albizottság espoo-i (Finnország) és a Közelkeleti Albizottság berni üléséről. Az említett rendezvényekre az elmúlt három hónap aiatt került sor. Fontos dokumentumot szerkesztettek a tanácskozáson ..Enyhülés és együttműködés” címmel a Belgrádi Konferencia résztvevői számára. Az ülésen nyilatkozatot szerkesztettek a neutron- bombáról is, rámutatva annak támadó természetére és tragikus hatására, mind erkölcsi, mind fizikai vonatkozásban. A TITKÁRSÁG JÓVÁHAGYTA az Afrikai KBK jelentős ülésének terveit, amelyre december 21-én kerül sor Freetown-ban, Sierra Leone-ban. A találkozón behatóan foglalkoztak az V. Keresztyén Békevilággyülés előkészületeivel. A Nemzetközi Titkárság megvitatta az Afrikából, Ausztráliából, Űj-Zéjandból és Európából beterjesztett felvételi kérelmeket, és végső döntésre a Munkabizottsághoz utalta. AZ ÜLÉS RÉSZTVEVŐI GYÜLEKEZETEKBEN tettek látogatásokat. ahol igehirdetéssel is szolgáltak és rrjegvitatták az igazságos, egységen alapuló béke sürgető szükségszerűségét, a nukleáris fegyverkezés veszélyeit, ami a Hollandiában tartandó Egyházi Békehétnek lesz a témája. FRANCIA EGYHÁZI LAP DIAKÓNIAI TEOLÓGIÁNKRÓL, AZ EGYHÁZ ÉS ÁLLAM KAPCSOLATÁRÓL A „Christianisme au XX-e siede” — „A keresztyénség a huszadik században” — június 27-i számából részletek: Mivel a francia egyházi lapokban az utóbbi időben több cikkíró foglalkozik az egyház és állam kapcsolatával Magyarországon — se cikkek nagy figyelmet váltottak ki a francia keresztyének körében, kiket nagyon foglalkoztat az egyház jövője a francia társadalomban — szükségesnek látja a cikkíró a diakóniai teológia pontos meghatározását.' Felvázolja a Káldy püspök által kifejtett 4 zsákutcába vezető utat, amely egyben teológiai tévút is. Az uralkodó egyháztól az újjal szembeni ellenszegülésig. Ezen utak járhatatlansága világos a forradalmi tradíciókkal rendelkező franciák előtt. Az ötödik út — egyik fejezet címe — a diakónia útja. Ez nem választható el igei. krisztológiai alapjaitól. Az egyház szolgálatához hozzátartozik a társadalom humanizálásának, a népek békéjének segítése. Az egyház felelősségének ilyen, dimenziójú szélesedése semmiképpen sem szorítja háttérbe a teológiai problémákat... az esz- katológiától az egyházról szóló tanításig. A másik fejezet az egyház és állam kapcsolatának új fázisával foglalkozik. Az új kapcsolat ösz- szefügg a diakóniai teológia térhódításával. azzal a folvamattal. amely az egyház belső életében ment végbe. Olvashatunk a cikkben Miklós Imre államtitkár több megállapításáról: új típusú elvi tisztázottságú partnerségi kapcsolatról. Szót kap ennek' visszhangja is: egyetértés abban, hogy egyik fél sem mond le sajátosságáról s a közös felismerés, hogy van bőven feladat a közös célok megvalósításának érdekében. A cikkben hivatkozás történik püspökeink könyveire, a" Világosság című folyóiratra s az Evangélikus Élet f. évi 13. számára. A cikket franciaországi ösztöndíjasunk, Lehel László ir- la. életeivel, akinek nem mindegy, hogy mi lesz a nagy városokkal és azok lakóival, és mi lesz az egész természettel, hanem nagy szeretettel és térelemmel a jóra akarja vezetni az embereket. Olyan világban élünk, amelyben hosszú évtizedek óta fáradoznak a béke fenntartásán, küzdenek a leszerelésért és az emberiség jobb és szebb életéért. Helsinki, Belgrad, Becs. Genf és New-York nevének említése azt is eszünkbe juttatja, hogyan vesznek részt ebben a világméés kegyelmes. És most ezen Jónás fel van háborodva! EZEN A PONTON fordul szembe legélesebben Jónás könyve a babilóniai fogság utáni gyülekezettel. Itt mutatja meg, milyen végzetes útra lépett az a közösség, amely ki akarja zárni ncl előbb eljöjjön a végső pusztulás ideje. AZ ELBESZÉLÉS szerint Jónás bemegy a városba egy napi járásra és mindössze ennyit hirdet: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! Így lesz Jónás azoknak a karikatúrájává, akik szerint a
